Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-18 / 48. szám

1992. február 18., kedd uj Dunántúli napló 7 A nagybankok privatizációja Ez történt eddig Ötven millió dollár hitel Török áruimportra Magyarországi magánvállal­kozók, vállalatok törökországi termékek importjára 50 millió dolláros hitelkeretből igényel­hetnek február elejétől kölcsö­nöket a Magyar Nemzeti Bank és a török Eximbank által no­vemberben kötött szerződés alapján. A hitelért folyamodó gazdálkodó szervezetek hitelké­relmüket bármely magyaror­szági, deviza-jogosítvánnyal rendelkező kereskedelmi bank­nak benyújthatják - tájékoztatta az MTI-t Teremi Béla, a Ma­gyar Nemzeti Bank osztályve­zető-helyettese. Elmondta, hogy az 50 millió dolláros hitelkeretet a magyar- országi cégek mind tartós fo­gyasztási cikkek, félkésztermé­kek, mind beruházási javak Tö­rökországból történő importjára igénybe vehetik. A termékek­nek legalább 50 százalékban tö­rök eredetűeknek kell lenniük. Tartós fogyasztási cikkek és félkésztermékek behozatala esetében a hitelek lejárati ideje 12 hónap, a beruházási javak esetén a lejárat időtartama 24 hónaptól 60 hónapig terjed. Az egyes termékek importjára nyújtandó kölcsönök lejáratát a Török Eximbank határozza meg. A hitelek kamatát a min­denkori londoni bankközi ka­matlábhoz igazítják, mértéke afölött lesz 0,5 százalékkal. A kamatot félévenként utólag számítják fel. A külkereskedelmi szerző­dést kizárólag amerikai dollár­ban lehet megkötni a török partnerrel. A hitel igénybe ve­hető forintban is, más importfi­nanszírozó hitelkonstrukciók­hoz hasonlóan. A hazai impor­tőr bármely deviza-jogosít­vánnyal rendelkező magyar ke­reskedelmi bankon keresztül igényelheti a kölcsönt. A keres­kedelmi bank bírálja majd el a kérelmező vállalat, illetve ma­gáncég pályázatát. A pénzinté­zet egyetértése esetén - amely gyakorlatilag a bank készfizetői vállalását jelenti - a kérelmet továbbítja az MNB Nemzetközi Bankkapcsolatok Főosztályára. A hitelkérelem elfogadásáról az MNB a lebonyolító kereske­delmi bankon keresztül értesíti az importőrt. A kereskedők számára a hitelkérelemnek nem lesz sem felső, sem alsó összeg­szerű határa. A hitelt 1992. au­gusztus 31-ig lehet igénybe venni,* amennyiben a termék importjára az akkreditívet jú­nius 30-ig megnyitották. Több éve folyamatban van a nagybankok privatizációjának előkészítése. Az ügy időről időre jelentős viharokat kavar. Ez érthető, hiszen az érintett pénzintézetek a magyar gazda­ság döntő részét ellenőrzik. A téma az érdeklődés köz­pontjába először a Világgazda­ság révén került 1990 legelején. 1990. január: a Világgazda­ság hírül adta, hogy a West­deutsche Landesbank a Ma­gyar Hitel Bank részvényeinek, a Dresdner Bank és a Banque National de Paris együttesen pedig az Országos Kereske­delmi és Hitelbank részvényei­nek 25 százalékát szeretné meg­szerezni. Amennyiben erre en­gedélyt ad a Minisztertanács, az állami tulajdonrészt képviselő Pénzügyminisztérium megköt­heti az üzletet a külföldi vevő­vel. 1990. február: A Magyar Hír­lapnak nyilatkozott Demján Sándor, a Magyar Hitel Bank első embere. Elmondotta: nem az MHB tárgyalt részvényei 26 százalékának külföldi eladásai­ról. Közvetve ugyan értesültek a megbeszélésekről, de a kor­mány saját magának tartotta fenn a tárgyalás jogát. 1990. február: A Magyar Hír­lap megállapítja: a banki rész­vények eladása a vártnál jóval nagyobb hullámokat kavart, miután a Minisztertanács a múlt hét csütörtökén engedélyt adott a két nagy pénzintézetnek, az OKHB-nek és az MHB-nek a tárgyalások folytatására. 1990. október: A Világgaz­daság szerint a külföldi partne­rek továbbra is érdeklődnek an­nak ellenére, hogy próbálkozá­saik eddig meghiúsultak. A Magyar Hitelbankban és az Or­szágos Kereskedelmi és Hitel­bankban kívánt a Westdeutsche Landesbank, illetve a Dresdner Bank és a Banque National de Paris 25-25 százalékos részese­dést szerezni. De próbálkozá­suknak bundalátszata volt, vé­gül az Állami Vagyonügynök­ség zárlatot rendelt el a nagy­bankokban lévő állami részese­dés eladására. 1990. december: A Világ hí­rül adja: a kormány a közel­múltban döntött arról, hogy a nagy kereskedelmi bankokban nem engedi részesedéshez jutni a külföldi tőkét, tehát a három óriásbank 32 milliárdos alaptő­kéjéből 15 milliárd továbbra is az állam tulajdonában marad. 1991. február: Az MTI hír­adása szerint az Állami Vagyo­nügynökség Igazgatótanácsa szükségesnek tartotta a bank­szektor továbbfejlesztésének stratégiai összefüggéseivel, pri­vatizációjának lehetőségeivel kapcsolatban átfogó koncepciót dolgozzon ki a kormány. Meg­bízta az ÁVÜ ügyvezetését, hogy kezdeményezze szakértői munkabizottság felállítását. 1991. május: A kormány tervbe vette ugyan a magyar bankok privatizálását, de ezt nem szabad elhamarkodni. Bár világos elképzelések vannak már, hogy a bankok többségé­nek magyar, ha nem is feltétle­nül állami tulajdonba kell ma­radniuk. 1991. június: Az Állami Va­gyonügynökség a közeljövőben nyilvánosságra hozza a nagy kereskedelmi bankok és a bank- rendszer korszerűsítésére ki­dolgozott programját. Csépi La­jos, az ÁVÜ ügyvezető igazga­tója szerint a nagybankok ese­tében az esetleges külföldi tő­kebevonásokat alaptőke-eme­léssel kell végrehajtani. A tőke­bevonásnak úgy kell történnie, hogy a külföldiek részesedése stratégiai döntésre ne adjon le­hetőséget. 1992. január: Pulai Miklós, a Bankszövetség főtitkára úgy ítéli meg, hogy a bankok priva­tizációja nagyobb ütemben foly­tatódik 1992-ben. A banktör­vény szerint 1997-ig az állam tulajdoni hányadát a pénzintéze­tekben 25 százalék alá kell csökkenteni. Ez remélhetően gyorsabban megy végbe. A bankok közül összesen hat-nyolc esetében kell a mos­tani 30-50 százalék körüli ál­lami részesedést az előírt 25 százalék alá csökkenteni. 1992. január: Várhatóan a kormánynak hamarosan foglal­koznia kell a kereskedelmi ban­kok privatizációjával, hiszen a múlt év óta alaposan megválto­zott a helyzet, s ez új koncepciót igényel - tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát Botos Katalin tárca nélküli miniszter. - Ta­valy a kormány még olyan kon­cepciót fogadott el, miszerint a nagykereskedelmi bankoknál az idén kismértékű privatizációra kerülhet sor. A körülmények azonban alapvetően megváltoz­tak. így a kormánynak a keres­kedelmi bankok tervezettnél gyorsabb ütemű privatizációja mellett kell állást foglalnia. 1992. január: Megtartotta első ülését a Bankprivatizációs Bizottság. Czirják Sándor, az MNB alelnöke elmondotta: a testület nekilát egy széleskörű szakmai anyag elkészítésének. 1992. február: Várhatóan át­meneti időszakra, a következő néhány évben nem csökken, éppen ellenkezőleg megnő az állam közvetlen tulajdoni része­sedése a legnagyobb kereske­delmi bankokban. Slosár Gábor, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgató-helyettese pénteki sajtótájékoztatón azt ál­lította: hamarosan a vagyo­nügynökség tulajdonába kerül­nek azok a kereskedelmi banki részvények is, amelyekkel je­lenleg az állami vállalatok ren­delkeznek. Köztük két miniszter is Az első magyar euromérnökök Amennyire nem kívánatos, hogy jól képzett szakembere­ink nálunk szerzett tudásukat végleg egy idegen országban „váltsák apróra”, annyira he­lyénvaló, hogy a friss diplo­mások, de az oklevelüket ré­gebben megszerzettek is kül­földön tegyenek szert szakmai tapasztalatokra. Ennek - pél­dául a mérnökök esetében - olykor gátat állított, a tervez- getőknek pedig kedvét szegte, hogy a magyar egyetemeken szerzett diplomát alulértékel­ték a fogadó országban. Most kedvező változásról - remél­hetőleg szélesedő körben ki­teljesedő folyamat első állo­másáról - adhatunk hírt. A Budapesti Műszaki Egye­temen február 19-én 67 ma­gyar mérnök veheti át az eu- romémöki diplomát, kis ün­nepség keretében. Mi ennek az aktusnak a jelentősége és hogyan történt a címre érde­mesítettek kiválasztása? - kérdeztük Sárköziné Zágoni Zsuzsától, - az euromérnöki diplomát kibocsátó Európai Mérnökszervezetek Szövet­sége /FEANI/ magyar nemzeti bizottságának titkárától.-Magyarország 1991-től - huszonegyedikként - teljes jogú tagja a 40 éve működő FEANI-nak. A tagság az egyik feltétele annak, hogy az illető ország műszaki diplo­másainak sorában euromérnö­kök is lehessenek. A cím nagy jelentőségű mind az egyének, mind pedig az őket foglalkoztató vállala­tok, intézmények szempontjá­ból. Aki rendelkezik e cím­mel, annak könnyebb lesz munkát vállalnia 1993. január­jától, a majdani Egyesült Eu­rópában, mert diplomájukat a legrangosabb nyugati egyete­meken szerzett oklevéllel egyenértékűnek fogadják majd el. A vállalatok pedig abból a bizalomból profitál­hatnak, ami termékeik iránt megnyilvánul, ha ismertté vá­lik, hogy mérnökeik egyike- másika az euromérnökök napjainkra már tízezresre te­hető táborát gyarapítja.- Kapott már magyar szak­ember ilyen címet?- Magyar állampolgárként nem. A mostani alkalom lesz az első. A 67 leendő euromér- nök között van például két miniszterünk: Pungor Ernő és Siklós Csaba is. A jelöltek túlnyomó több­ségét a FEANI magyar nem­zeti bizottságában részt vevő hazai szervezetek, mérnöke­gyesületek ajánlották, mind­össze 9 egyéni jelentkező van közöttük.- Tehát egyénileg is lehet pályázni a címre?- Nincs akadálya, de a je­lentkezést tagszervezeteink valamelyikének ajánlásával kell benyújtani.- Nem jelent hátrányt e te­kintetben, ha valaki vidéken, kevéssé ismert munkahelyen végzi munkáját?- Nem a munkahely, hanem a szakmai múlt számít. Most is 14 vidéki van az első euro- mémök-j elöltek között, s mert a jelentkezés folyamatos, a későbbiekben bizonyára nőni fog a számarányuk. Hiszen a lehetőség még csak most kap szélesebb nyilvánosságot. Nem okoz majd gondot az adósságszolgálat teljesítése Magyar kötvények Tokióban és Frankfurtban Tovább folyik Tokióban és Frankfurtban az év elején ki­bocsátott MNB-kötvények ér­tékesítése. A piacok Német­országban és Japánban egy­aránt romlottak, ám mindkét főszervező, a Daiwa Securi­ties és a Deutsche Bank kép­viselői bizakodóak, a magyar papírok értékesítési esélyeit jónak ítélik meg - tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát Sán­dor Béla, az MNB főosztály- vezetője. Elmondotta, hogy várha­tóan a jövő héten kapnak Ja­pánból és Németországból részletes jelentést a kötvé­nyek értékesítéséről. Mint ismeretes, januárban az MNB két kötvényt is forga­lomba hozott külföldön. Az egyiket Tokióban a Daiwa Securities szervezésében. Ér­téke 30 milliárd yen, ami mintegy 240 millió dollárnak felel meg. A papír lejárata 10 év, kamata 7 százalék. Közel ugyanabban az idő­ben kezdődött meg Frank­furtban az MNB 600 millió márkás óriás kötvényének forgalombahozatala is. Ez a papír 7 éves lejáratú és ka­mata 10,25 százalék. A múlt héten Magyaror­szágon tartózkodtak a Mo­ody^ Investors Service ame­rikai hitelminősítő intézet szakértői, hogy anyagot gyűjtsenek az MNB hosszú lejáratú kötvényeinek újbóli minősítéséhez. Ez fontos ah­hoz, hogy a magyar kötvé­nyek az USA-ban is megje­lenhessenek. Az elvégzett vizsgálatokkal kapcsolatban Sándor Béla elmondotta, hogy a külföldi szakértők semmilyen nyilat­kozatot nem tettek. Vélemé­nyük majd a jelentésből fog kiderülni, amely várhatóan 1 hónap múlva készül el. A Magyar Nemzeti Bank­nál arról próbálták meggyőzni a szakértőket, hogy az elmúlt két év során Magyarországon kialakult kedvező tendenciák hosszú távúak, és az elkövet­kezendő években nem veszé­lyezteti semmi az ország fize­tőképességét. A Magyar Nemzeti Bank 1996-ban is ugyanúgy eleget tud tenni adósságszolgálati kötelezett­ségének, mint az idén. A szakértők elsősorban arra voltak kíváncsiak: mi lesz akkor, amikor a Magyar Nemzeti Bank a különböző intézményektől az IMF-től, a Világbanktól, a Közös Piactól nem kap olyan nagy összegű hitelt, mint jelenleg. Ebben az évben ugyanis a finanszírozáshoz szükséges hiteleknek mintegy fele ilyen forrásból származik, és csak a másik felét kell az MNB-nek beszereznie a szabad piacról kötvénykibocsátással. Amennyiben ez a biztos háttér csökken, úgy Magyarország jóval nagyobb mértékben ki lesz téve a piac hatásainak. Ezzel a felvetéssel kapcso­latban a Magyar Nemzeti Banknál úgy érveltek: az MNB kötvénykibocsátási le­hetőségei nagy mértékben ja­vultak, igen keresetté váltak külföldön a magyar papírok. így 1996-ban sem okoz gondot az adósságszolgálat teljesítése, amikor az idei 2,4 milliárd dollárral szemben 3 milliárd dollár értékű köl­csönt kell törleszteni. Fokoza­tosanjavul az ország adósság- szolgálati mutatója is. Jelenleg ez a szám 30 szá­zalék alá került, ami azt je­lenti, hogy az éves dollárex­portból, idegenforgalomból, és egyéb, viszonzatlan átuta­lásokból származó bevételek többszörösen fedezik az adott esztendőben az adósságszol­gálati kiadásokat. Ez a mutató várhatóan a növekvő visszafizetési köte­lezettségek ellenére sem fog romlani, sőt némiképp javul is a külkereskedelem bővülésé­nek eredményeként. Az MTI hétfőn az AP-DJ-re hivatkozva olyan hírt tett közzé, miszerint a Moody,s a közeljövőben nem szándékozik megváltoztatni a Magyar Nemzeti Bank kötvé­nyeinek besorolását. Sándor Béla szerint a hímek komo­lyabb jelentőséget nem kell tulajdonítani, hiszen a Ma­gyarországon járt szakértők még vissza sem értek az Egyesült Államokba. Egyikük ugyanis Németországba, má­sikuk pedig Prágába utazott tovább. így az információ nem a jelenlegi vizsgálati eredményeket tartalmazza. Hatósági áras termékek Az árak megállapításáról szóló törvény legutóbbi módosí­tása révén már annyira leszűkült a hatósági áras termékek és szolgáltatások köre, hogy to­vábbi változtatásokra nem lesz szükség a közeljövőben - nyi­latkozta szerdán Lakatos József, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezető-helyettese az MTI- nek. A módosítás előtt a termé­kek és szolgáltatások tíz száza­léka tartozott a hatósági ármeg­állapítás körébe és ez most mintegy 8 százalékra csökkent. A 8 százalékos arány a legala­csonyabbak közé tartozik Euró­pában. Osztrákok is dolgoznak a C-variánson Osztrák munkagépek dol­goznak a bősi vízi erőmű C-va- riánsának megvalósításán - erő­sítette meg a hírt az MTI érdek­lődésére Láng Mercédesz hidro- lógus, a Szigetközi Tájvédelmi Körzet vezetője. A szakember a helyszínen szerzett tapasztala­tairól elmondta: A nagymarosi építkezésről ismert osztrák Keller Grundbau cég réselői, fúrói serénykednek Dunacsunynál. Majd rámutatott: a C-variáns felépítésével a szlovák fél ke­zébe kerül a vízpótlás- és szabá­lyozás kulcsa, s ebben az eset­ben nyilvánvaló érdekük lesz, hogy a szükséges vízmennyisé­get a bősi turbinákra irányítsák. Márpedig akkor a Szigetköz­nek csak a feleslegből juthat, a vidék teljesen kiszolgáltatottá válik. Ezzel gyakorlatilag meg- pecsétlődik a sorsa, hiszen a legkisebb vízhozam a dunai mellékágakban már eddig is kri­tikus helyzetet teremtett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents