Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-17 / 47. szám

8 uj Dunántúli napló 1992. február 17., hétfő Az igazi Ogyessza-dosszié (MTI-Panoráma) - Robba­nóanyag van az argentin kor­mány múlt heti döntésében, hogy meg kell nyitni a nyilvá­nosság számára a Dél-Ameri- kába menekült nácikról szóló, eddig szupertitkos rendőrségi és kormányhivatali dossziékat. Argentin kormánytisztviselők és európai nácivadász szerve­zetek máris azt állítják, hogy rövidesen beigazolódik a régi gyanú, amely szerint a Vati­kán, a Vöröskereszt Nemzet­közi Bizottságának felbérelt svájci tagjai, valamint a háború utáni spanyol és olasz kormány segítségével kiterjedt hálózat működött Nyugat-Európában, s együttesen legalább 7000 vezető német nácit szöktettek Dél-Amerikába a háború után - írta a The Independent on Sunday című brit lap. Létezik argentin rendőrségi dosszié Martin Bormannról, Hitler helyetteséről. A legtöbb történész meggyőződése, hogy Bormann 1945-ben meghalt Berlinben, de azért él a gyanú, hogy hatalmas kinccsel együtt ő is Dél-Amerikába menekült a Gestapo főnökével, Heinrich Müllerrel együtt, ők pénzelték volna a bűntársaikat menekítő hálózatokat. Bormann argentin dossziéját még senki sem látta, de alkalmasint izgalmasabb le­het, mint a nácimenekítést ka­landregényben feldolgozó Forsyth bestseller, az Ogyesz- sza-dosszié - vélte a brit lap. Egy brit nácivadász, Shimon Samuels a múlt héten előzete­sen betekinthetett válogatott iratokba az argentínai nemzeti archívumban. Ot az lepte meg, hogy az archívumba beszolgál­tatott dossziék közt nincs ott Adolf Eichmanné. Eichmann szervezte az európai zsidóság deportálását. Izraeli ügynökök Argentinából csempészték ki Izraelbe, ahol bírósági tárgya­lás után 1962-ben felakasztot­ták. Samuels úgy találta, hogy Josef Mengele, az embereken kísérletező, szelektáló ausch­witzi orvos doszziéjából pedig mintegy húsz oldal hiányzik. Róla úgy tudni, hogy 1979-ben vízbe fulladt Brazíliában. De Brazíliában a bíróság ugyan­csak épp a múlt héten vette fel újra ügyét. Egy brit tudós, Alec Jeffreys, a leicesteri egyetem professzora hamarosan vérmin­tát kap Mengele Freiburgban élő ügyvéd fiától, Rolftól, s ebből meg fogja állapítani, hogy a Sao Pauloban exhumált tetem Mengele holtteste-e, vagy sem. Annyi azért kiderült a dosz- sziéból, hogy Mengele Argen­tínában is élt. 1949. május 20- án érkezett oda, a Nemzetközi Vöröskereszt Gregor Helmut álnévre kiállított útiokmányá­val.- A dossziék kinyitása nem csak az európai náciszöktetők- nek lesz kellemetlen, hanem végre az is kiderül, hogy kik engedtek be Argentínába sok­száz háborús bűnöst - mondta a brit lapnak Eugenio Rom, az argentin nemzeti archívum igazgatója. A megvesztegetési pénzek azonban valószínűleg örökre elvesztek. A nácibefo­gadás főkolomposának ugyanis Juan Peront tartják, aki 1946 és 1955 között volt Argentina el­nöke. A neve alatt levő vagyon java állítólag ma is svájci ban­kokban hever, a banktitok vé­delmében immár örökre meg­közelíthetetlenül. Mészáros György Az ufó-lények A Földön kívüli lények bőre szürke - vélik az amerikai ufó- lógusok, akik körkérdést intéz­tek azokhoz, akik állítólag már találkoztak ufókkal, illetve uta­saikkal. E szerint a Földön túl élő kortársaink kopaszak, tojás- fejüek, s fülük helyén lyuk tá­tong, de ezen keresztül halla­nak. Óriási fekete szemeik van­nak, testük sovány és kicsi - mondják azok, akik már „lát­tak” egy ufó-lényt. Konfuciusz tanaival Kína egyik börtönében a VI. századi kínai gondolkodó, Kon­fuciusz tanainak segítségével próbálják jobb útra téríteni a ra­bokat. A Legal Daily című lap jelentése szerint Santung tarto­mány 3. számú vejfangi börtö­nében 58 elítélt szerzett képesí­tést Konfuciusz tanításaiból. A kurzus nyomán ma rend és fe­gyelem uralkodik a fegyházban - állítja a lap. Konfuciusz egye­bek között az öregek iránti tisz­teletet és az állam iránti feltét­len engedelmességet hirdette. Karóra méri a vérnyomást Vérnyomásmérésre is alkal­mas karórát hoz forgalomba a japán Casio cég - jelentették be Tokióban. A 150 dollárért árusí­tandó elmés szerkezet harminc másodperc alatt képes megálla­pítani a vérnyomás szintjét. Mindössze annyit kell tenni, hogy az ember ráhelyezze ujj­hegyét karórájának üveglapjára. Az első magyar szívátültetésről méltán híres Szabó Zoltán professzor kapta idén a Valentin-napi virágcsokrot, melyet Guba Ági, a Magyar Virágkötők Szakmai Egyesületének elnöke adott ál. Amerika legfiatalabb orvos- tanhallgatóját Mike Karkeha- badinak hívják, 10 éves, s leg­később 15 esztendős korában biztosan ő lesz az Egyesült Ál­lamok legifjabb diplomás or­vosa. Intelligenciahányadosa szuper, 200 felett. Ápja iráni származású, vala­mikor vadászpilóta volt. A fiú nyolc hónapos korában beszélt s már a járókában megtanulta a legdivatosabb slágereket. Két éves korában kísérletezett elő­ször számítógépen, s harmadik születésnapján már elhatározta, hogy orvos lesz: egészségügyi szakkönyveket kezdett olvasni, s hétévesen segített nagynénjé- nek abban, hogy sikeresen lete­Zsenik gye ápolónői vizsgáit.Magán- úton és soronkívül letette az érettségit, majd külön engedél­lyel beiratkozott a kaliforniai orvosegyetemre.- Őrülten izgat a kémia, az antropológia, a történelem és az irodalom. Mindenekelőtt azon­ban az agy érdekel. Mivel erről tudunk a legkevesebbet, agyse­bész szeretnék lenni. Egyik fő célom az is, hogy kutassam az Alzheimer-kór okait - mondja. Mike Karkehabadi angol „konkurrense” mindössze há­rom éves, és a puszta véletlen­nek köszönheti, hogy „felfedez­ték”. Kathryn Barnes hatéves bátyját, Alexandert kísérte an­nak intelligenciatesztjére, ahol dr. Victoria Muir pszichológus játékból őt is megvizsgálta. Ki­derült, a kislány intelligencia­hányadosa „első látásra” olyan magas, hogy értelmi szintjével legfeljebb a felnőtt lakosság egy-két százaléka vetekedhet. A kislány magától tanult meg zongorázni, számítógépen ját­szik és sakkozik - máris tagja az angol zsenik klubjának. Rákbetegség a történelemelőtti időkben A rákmegbetegedések a tör­ténelemelőtti időkben és azután is sokkal gyakrabban fordultak elő, mint ahogyan azt eddig fel­tételezték. Erre az eredményre jutottak archeológiái csontváz­leleteken elvégzett orvosi vizs­gálatok - olvasható a Stuttgart­ban megjelenő „Archaelogie in Deutschland” című tudományos folyóirat legújabb számában. Nemcsak prímér csontrák nyo­maira bukkantak, hanem szervi daganatok sokszoros áttételeire, metastázisokra is. Az ilyen megbetegedések viszonylagos gyakorisága a történelemelőtti időkben megkérdőjelezi azt az elméletet, amely szerint a rák civilizációs betegség. Az élet minőségének köztu­dottan érzékeny fokmérője a gyermekkori megbetegedés és a gyermekhalandóság. Ezért a gyermekcsontvázakon modem diagnosztikai eszközökkel vég­zett vizsgálatok eredményei je­lentősen hozzájárulnak a rég­múlt idők életkörülményeinek jobb megismeréséhez. A bi­zánci Pergamonban a 14. szá­zadban élt gyermekek csontvá­zának vizsgálata kimutatta pél­dául, hogy vérszegénységben, skorbutban, kalcium- és fehér­jehiányban szenvedtek. Abban az időben a várost a törökök ostromolták és az ostrom kö­vetkezménye volt az éhínség, valamint a nyomorúságos higi­éniai viszonyok. Már a történelemelőtti idők­ből származó csontvázakon is gyakran megfigyelhetők voltak gennyes középfülgyulladás je­lei. Dél-Németországban a ko­rai Középkor idejéből származó csontvázakon elvégzett vizsgá­latok bebizonyították például, hogy az alacsonyabb népréte­gek jóval gyakrabban szenved­tek ettől a betegségtől, mint a jobb körülmények közt élők. Az ostromlott Pergamon gyermek­csontvázainál ugyan gyakran ta­láltak fogínygyulladásra utaló jeleket, de fogszuvasodásnak nyomát sem találták. Ez azon­ban nem annyira az egészséges táplálkozásnak, mint inkább annak a jele, hogy a gyermekek csak nagyon kevés szénhidrátot - vagyis mindenekelőtt édessé­get - fogyasztottak. (DPA) Mata Hari hazatér szülőhelyére (MTI-Panoráma) - Leeu- warden észak-hollandiai város­ban a közeljövőben állandó ki­állítás nyílik, amelyet híres szülöttje emlékének szentel­nek - írja a Reuter brit hírügy­nökség. A híres szülött nem más, mint Mata Hari az első világhá­ború legendás kémnője. Mata Hárít Leeuwardenban, a kálvi- nizmus egyik bástyájában so­káig szégyenfoltnak tartották. Most azonban, 75 évvel kivég­zése után nemcsak megbocsá­tottak neki, hanem büszkék is rá, hogy városukban ringott egy világhírű személyiség böl­csője. Mata Hari, akinek valódi neve Margaretha Geertruida Zelle volt, 1876-ban született. Apja, jómódú kalapkészítő ipa­ros, 19 éves korában férjhez adta egy holland katonatiszthez, akivel a mai Indonéziában élt 1902-ig. Európába történt visz- szatérése után a házapár külön­vált, s Margaretha 1905-től kezdve hivatásos táncosnő lett Párizsban. Először a Lady Macleod ne­vet vette fel, később azonban Mata Hari néven szerepelt. Ez a szó maláj nyelven a napot jelenti. Múltjáról mindenféle meséket költött, a többi között azt is elhitette, hogy egy napke­leti herceg leánya. A magas növésű sötét hajú táncosnő csaknem meztelenül lépett színpadra. Kelet-indiai táncairól egy korabeli újság azt írta, hogy tropikus virág illúzió­ját kelti. Ahogyan hírneve nőtt, úgy vonzott mind nevesebb hó­dolókat, köztük Henri de Rot- schild bárót és Giacomo Puc­cinit. Sok szeretője között kato­natisztek is feltűntek, s ez lett a veszte. Bár az igazság mindmáig is­meretlen, a legenda szerint bá­jait arra használta fel, hogy szeretőitől az ágyban katonai titkokat csikaijon ki. A francia hatóságok megvádolták, hogy Németország javára kémkedik, s 1917 októberében ki végző osztag elé állították. Leeuwardenban a városi la­kosság először 1976-ban bocsá­tott meg neki. Ekkor kis bronz­szobrot állítottak emlékére. Most összegyűjtöttek számos fényképét, hódolóinak leveleit, színházi hirdetéseket s egyéb emlékeket, köztük azt az 1932-ben készült filmet is, amelyben Greta Garbo alakí­totta Mata Hárít. A város turisz­tikai hivatala bízik abban, hogy a kiállítás sok látogatót vonz majd Leeuwardenba. V öröshigany-csempészek Miközben a milánói bíróság még mindig nem döntött, sza­badlábra helyezi-e a vörös hi­gany csempészésének gyanújá­val január 8-án letartóztatott három magyar üzletelőt - Béke­falvi Sándor nyírbogáti, Király Róbert orosházi és Nagy József vásárosnaményi lakosokat -, az Espresso hetilap újabb részlete­ket közöl a volt Szovjetunióból kicsempészett, nukleáris fegy­vergyártáshoz szükséges anya­gok feketekereskedelméről, amely nyugtalanítja egész Nyu- gat-Európát. Az Espresso értesülése sze­rint az illetőknél (akiknek nevét is közlik, ezúttal először) nem­csak 600 millió líra (40 millió forint) látra szóló csekket és két kiló 20/20-as vörös higanyt ta­láltak, hanem fontos leleplező iratokat is, továbbá szkandiu- mot (Se). Ez az alumíniumcso­portba tartozó, rendkívül ritka és drága könnyűfém, amelyet szakértők szerint a rakétatech­nikában használnak fel. Ezeket az anyagokat egy bé­csi közvetítő cégen keresztül akarták értékesíteni. A bécsi cégnek (Meletit Uni­versum) Magyarországon és Csehszlovákiában vannak meg­bízottai. A vörös higanyt - amelynek több változata kerül forgalomba - Kijevben, Tbilisziben és Ungváron működő hadiüze­mekben állítják elő. A csempészet gyakran kami­onokba rejtve folyik ládákban vagy üvegtartályokban. Magyarországon az Elektro- modul Vállalat budapesti rak­tára lenne az egyik átmenő ál­lomás - állítja a lap. A kicsempészett fegyverek és hadianyagok, nukleáris anya­gok Svédországon vagy Triesz­ten keresztül jutnak el a célor­szágokba. Ezek Argentína, Del-Afrika, Pakisztán, India, Líbia, Irak, Irán, Szíria, Izrael. Az átmenő útvonal Magyarország, de még gyakrabban Csehszlovákia, ahol a morvaországi Slusovicé- ben „egész fegyverraktár” hal­mozódott fel a volt Varsói Szer­ződés legkülönbözőbb hadi­anyagaiból. Volt KGB-ügynökök, az atomfegyvergyártásban és ke­reskedelemben érintett szemé­lyek - gyakran diplomáciai jog­állással - kínálják eladásra eze­ket az anyagokat, amelyek gya­nús közvetítők láncolatán átjut­nak el az említett vevőkhöz, miközben a nyugati titkosszol­gálatok igyekeznek feltérké­pezni és lezárni ezeket az útvo­nalakat. Áll a bál Prágában (MTI-Panoráma) - Évtize­dek óta nem volt része ilyen él­ményben a csehszlovák fővá­rosnak - estélyiruhás hölgyek, frakkos és szmókingos urak szálltak ki szombaton este lu­xusautóikból, hogy részt ve­gyenek a Smetana Színházban Prága háború utáni első opera­bálján. Azért egyesek jobbnak látták, hogy a hátsó bejáraton át lépjenek be az épületbe, elkerü­lendő a környező utcákban ösz- szegyűlt, főleg fiatalokból álló tömeg „Pfúj!” kiáltásait, fütty­koncertjét és a záporozó rothadt gyümölcsöket. Az operabál fölötti védnök­séget az ex-milliomos feleség, Ivana Trump vállalta, és a mor­vaországi születésű, szőke ame­rikai szépség egyike volt azok­nak, akik a reggelig tartó mulat­ság legkörülrajongottabb höl­gyei közé tartoztak. A belépő nem kis pénzbe ke­rült: csehszlovák állampolgárok 500 koronát fizettek (kereken 30 német márkának felel meg), külföldiek ellenben csak 180 márkának megfelelő összeg le­fizetése után részesülhettek ab­ban a szerencsében, hogy há­lózhassanak. Egy páholy vi­szont már 17.500 koronába (ke­reken ezer márkába) került. Igaz, a bevételt kulturális célra fordítják, a Smetana Színház ta­tarozásárára. Azzal viszont nem számoltak a rendezők, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági kö­rülmények között mekkora visszatetszést kelt a szegényeb­bek körében a pompás rendez­vény. Mindenesetre távol maradt a báltól Dienstbier szövetségi külügyminiszter és Milan Uhde cseh kulturális miniszter, jólle­het mindketten tagjai voltak a rendezőbizottsgának. Václav Havei köztársasági elnök mái korábban lemondta részvételét A Baloldali Alternativa aktivis­tái és tüntetők már jó előre vámpirok báljának” és „arcátlai provokációnak” nevezték a: operabált. Egyidejűleg felszólítottal arra, hogy a Vencel-téren ren dezzék meg „a szegények bál ját”. Az aztán senkit nem zavan hogy ezen az utóbbi rendezve nyen a többség farmerben jeler meg. És az sem, hogy a „Svejl a derék katona” szellemétől ál hatott tréfás kedvű fiatalok ir gyenlevest ossztottak szét azo közt, akik kíváncsian nézte végig a tehetős vendégek beve nulását a színházba, nem vo viszont pénzük arra, hogy ra­guk is részt vegyenek az open bálon (DPA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents