Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-14 / 44. szám
1992. február 14., péntek aj Dunántúli napló 3 Megújuló szociálpolitikai intézményrendszer Családsegítő Központ Szigetváron Családsegítő Központot kezd működtetni Szigetvár önkormányzata február 17-től a Széchenyi u. 1. szám alatt, a Szigetvár és Vidéke című havilap volt szerkesztősége helyén. A központ a Magyar Családsegítők Országos Kamarájának felajánlására a Népjóléti Minisztériumtól pályázat útján elnyert 2 millió Ft támogatással kezd, ezt egészíti ki az önkormányzat a működéshez még szükséges összeggel. A szolgálat munkatársai: egy intézményvezető és két család- segítő állandó munkaidőben, valamint pszichológus és jogi ismeretekkel rendelkező szakember részmunkaidőben. A három főfoglalkozású dolgozó ezelőtt munkanélküli volt, a központ beindítása tehát munkahelyteremtő vállalkozás is. A minisztériumtól kapott támogatás kötelezi a várost hogy 3 évig működtese az intézményt. Az országban már több helyen működik kiválóan hasonló intézmény, pl. Kaposváron és Kiskunhalason is, ahol hét főfoglalkozású személy, köztük egy cigány etnikumhoz tartozó foglalkozik a rászorulókkal. A minisztérium ez évben országosan húsz új Családsegítő Központ indításához ad támogatást a vállalkozó önkormányzatoknak. Ez a szolgáltatás egyébként a készülő szociális törvényben már alapellátásként szerepel. Az elmúlt években a magyar lakosság egészségi állapota romlott, a társadalmi beilleszkedési zavarok nőttek, viszont csökkent a családok szociális biztonsága, stabilitása. Egyre több ember kerül a társadalom perifériájára, szükséges tehát a szociálpolitikai intézményrendszer megújítása. Mint Hajduné dr. Kovács Edit, az önkormányzat hatósági és ügyfélszolgálati irodájának vezetője elmondta, az emberek java része nem tudja, hogy felmerülő szociális, jogi és egyéb problémájával mely fórumhoz fordulhat. Megtörténik, hogy 3-4 helyet is végigjár, míg jogorvoslatra talál.- A különböző intézmények széttagoltsága teszi szükségessé a koordinációt, egy olyan intézmény létrehozását, amely információval rendelkezik a különböző segítő szervek tevékenységéről. A szolgálat folyamatosan végez felderítést a rászorulók körében, hogy milyen problémáik vannak, miben kérnek segítséget. Az ügyfeleknek tanácsod ad, megbízásuk alapján ügyükben intézkedik; adományokat oszt szét. Komplex családgondozást vállal. Lehetősége lesz, hogy az ügyfelek ellátatlansága esetén - pl. ha megítélik valaki számára a nyugdíjat vagy a munkanélküli segélyt, de csak két-három hónap múlva kapja meg egy összegben a pénzt - kamatmentes kölcsönt nyújtson a szükséges időre. Nagyon fontos a szolgálat gondozási jellege, a lelki egészségvédelem vállalása is, ezt segíti a pszichológus munkája. A Családsegítő Szolgálatot hétköznap 8 és 16 óra között kereshetik fel a szigetváriak. Amennyiben a környező településekről is kérik a intézmény segítségét, úgy az önkormányzatok közti megállapodások alapján társulási formában elképzelhető lesz az együttműködés is. Sasvári Mária Fokozottan védett madárfajok Baranyában A megye erdőségei mintegy 40 százalékának vizsgálatával végzett eddig a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportja. A kutatás eredményeként a fokozottan védett madárfajok közül 12 fekete gólya, 1 békászó sas, 6 holló, 1 vörös kánya pontos élőhelyét és 11 réti sas fészket sikerült felderíteni. Örvendetes, hogy tavaly Baranyában két új fészket is építettek a réti sasok. Az egyik fészekből azonban ismeretlen tettesek kiszedték a fiókákat. Lakossági bejelentés alapján a fiókákat megtalálták, ,s azok a fészekbe visszahelyezve később sikeresen kiröpültek. A fészekrabló személyének kiderítésére indítót rendőrségi vizsgálat azonban eredménytelen volt. Újpatacs néven új városrész formálódik Pécsett a régi 6-os úttól északnyugatra fekvő területen. Kétszáz családi- és sorházas telket alakítottak ki, amelynek harminc százaléka már beépült magánerőből. Fotó: Proksza László Hétfőtől drágább a tej Emelkedett a felvásárlási ár is 12 év várakozás után Orfűi szennyvíz- (cs)úsztató A hét elején az Országgyűlés törölte a maximált áras termékek sorából a 2,8 százalék zsír- tartalmú tejet, aminek következtében a tejipari vállalatok országosan emlik a fogyasztói tejek árát. A korábban nyilvánoságra hozott átlagosan 10 százalékos termékár-emelés keretében február 17-től drágulnak a Baranya Megyei Tejipari Vállalat fogyasztói' tejei is. A kényszerű emelés oka, hogy a központi ártámogatás megszűnése óta a vállalatnak napi 200 000 forint veszteséget jelentett a fogyasztói tejek előállítása. Korábbi információ szerint a Földművelésügyi Minisztérium intervenciós alapott akart létrehozni az átmeneti időszak finanszírozására, ám ebből nem lett semmi. Mivel az ilyen mértékű veszteséget hosszútávon képtelen lett volna kigazdálkodni a baranyai cég, hétfőtől a 2,8 százalékos Újra egy különleges kiállítást láthatunk Pécsett, a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület jóvoltából, akik ezúttal Éva Klepp-Afritsch, grazi művésznő fotóiból készítettek válogatást. A február 15-én, délután fél 5-kor nyíló kiállítás zsírtartalmú tej maximált ára okozta ellentmondás ellenére is kénytelen lett volna emelni a tejárakat. Az új táblázat szerint a 2,8 százalékos zsírtartalmú 1 literes tej 25, az ugyanilyen 1/2 literes 12,90, a 2,2 százalékos zsírtartalmú 1 literes 24,30, a literes dobozos tej pedig 29 forintba kerül a jövő hét elejétől. A vállalatnak ugyanakkor a közelmúltban sikerült megállapodnia a baranyai tejtermelőkkel abban, hogy április 30-ig az elmúlt évinél 2,5-3 százalékkal drágábban veszik át tőlük a tejet. Az időponthoz a termelők ragaszkodtak, mondván, ez a határideje a szövetkezeti vagyon nevesítésének, és ma még nem tudják milyen formában működnek majd tovább a tehenészeti telepek. A rövid határidő másik oka, hogy a termelők nem maradéktalanul elégedettek az emelés mértékével. K. E. címe Tükröződések. A lírai hangulatú képek a Rácz Aladár közösségi házban kapnak helyet. A hírek szerint a megnyitón Kovács József költő mellett az Osztrák Kulturális Intézet igazgatónője, Gertrude Kotha- nek lesz a vendég. Az össztársadalmi pénzszűke idején önmagában örvendetes hír, hogy 12 évi várakozás után idén októberre elkészül végre Kis-Orfűn a szennyvízcsatorna. Az örömbe azonban némi üröm is vegyül -hívta fel rá figyelmünket az egyik orfűi nyaralótulajdonos. A csaknem 260 üdülőtulajdonos ugyanis múlt év decemberében értesült arról, hogy a 30 ezer forintnyi közműhozzájárulást két hónapon belül, február 28-áig le kell szurkolnia. Választhatja a július 30-i határidőt is, az összeg akkor viszont már 35 ezer forint. Aki egyiket sem képes betartani, 5 éven át fizetheti - Orfű idegenforgalmi érdekeltsége miatt - a legmagasabb kategóriájú adókat. Az épíményadó négyzetméterenként 300, a telek 20 forint. Közepes viszonylatban ez évi 7-10 ezer forintot jelent... A negy- venegynéhány állandó lakost mindez nem érinti, ők évi 3000 forint kommunális adót fizetnek tíz éven át. A 45 milliós beruházás 60 százalékát pályázati pénzből finanszírozzák. A lakosságra eső terheket az adórendelet meghozása előtt fölsöleges és irreális lett volna meghatározni, erre azonban csak a helyi önkormányzat december 18-i testületi ülésén került sor. Kovács Dezső, a polgármester ugyan humánusabb, nyári befizetési határidőt javasolt, de éppen az üdülőtulajdonosokat képviselő részönkormányzat javaslatára döntöttek a februári határidő mellett. Ami az önkormányzatnak is kedvezőbb, mert a kivitelező Sellyéi Víztársulásnak már tartoznak pénzzel. Talán az adórendelet megalkotásával „siethettek” volna, hiszen '91-ben már kész volt a csatorna terve, a kivitelezők pedig a múlt év őszén munkához láttak. Kovács Dezső szerint csak alapos körültekintés, felkészülés után volt értelme a rendeletet elkészíteni, enélkül korai, elhamarkodott lett volna. így viszont szorít a határidő. Ám mint megtudtuk, a kiküldött kérdőivek 80 százaléka máris visszaérkezett, s a válaszolók kétharmada vállalta a februári befizetést. S hogy írásunkat jó hírrel zárhassuk: az önkormányzat egyénileg elbírálja a haladékot, időt kérelmezőket, s szociális helyzetüktől függően, indokolt esetben engedményt tesz. Tröszt É. nrQ7i rr Mi a baj az érettségivel? Erre a kérdésre kereste a választ az a kutatócsoport, amely a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet keretében szerveződött - középiskolai tanárokból és értékesítési szakemberekből - a Közoktatásfejlesztési Alap anyagi támogatásával, 1991 májusától pedig a Művelődési és Közoktatási Minisztérium finanszírozásával, kutatási szerződés alapján. Miért formális a magyar érettségi vizsga, miért veszítette el a tekintélyét? Azért, mert az érettségi vizsga teljesítménye nem megbízható, sem a hazai, sem a nemzetközi mezőnyben nem összemérhető és nem objektív, hiányoznak az értékeléssel mint méréssel kapcsolatos legfőbb jellemzők. Ennek pedig az az alapvető módja, hogy az érettségi vizsga tartalmi és műveleti követelményei bizonytalanul definiáltak, feladatai évről évre hullámzóak, iskola- és tanárfüggőek. Sok gond forrása az is, hogy az érettségire való felkészítés és a vizsgateljesítmények elbírálása egyazon személyek feladata. Mindezekből következik a legfőbb baj. Az, hogy - az angol, a japán, a holland vagy német gyakorlattal, de a józan belátással is ellentétben - a magyar érettséginek nincs tétje a továbbtanulásban és az elhelyezkedésben. Ezek a hibák alapvetőek, s a szokásos javítgatással nem tüntethetők el. Fontos az érettségi elnök szerepe és felelőssége, a vizs- gázatató tanárok szaktudása és lelkiismeretessége, de az említett szervi bajok orvoslásához mindez kevés. A teljes rendszert újra kell gondolni. A vizsga követelményeit és feladatait elmélyült szakmai mérlegeléssel súlyozni, módszeresen bemérni és szakszerűen értékelni (röviden: standardizálni) szükséges. Ezen kívül ki kell dolgozni a vizsgái értékelés és elbírálás kritériumait, végül meg kell alkotni a vizsgaszabályzatot: annak új konstrukcióját és mechanizmusát. Sor került a téma külföldi gyakorlatának és hazai történetének áttekintésére. Tantárgyi fejlesztő csoportok alakultak, amelyek két nagy szakaszban eljutottak az egyes vizsgatárgyak céljainak, követelményeinek és tananyagának a meghatározásához. Ä tervezeteket több mint 60 szakember - tanár, oktató, kutató - véleményezte, dolgozta át kísérletek alapján. A kutatás szervezői és a Janus Pannonius Tudományegyetem meg- ; állapodott kísérleti jelleggel i standard érettségit tett fiatalok felvétel nélküli fogadásáról is. A kutató-fejlesztő csoport ; ebben a modernizálásban csak az első nagyobb lépést teheti meg, mivel az új vizsga mellé nem rendelhető azonnal más - : a Nemzetközi Érettségihez hasonló - jobb iskolarendszer, taneszköz, tanterv, óraszám stb. Tehát e kutatás keretében kialakuló új vizsgakonstrukció nem hozhat robbanásszerű változást a középiskolai oktatásban: pozitív hatását csak , fokról fokra fejtheti ki. Feltéve, hogy sor kerül a standard változatnak a közoktatási rendszerbe történő beemelésére. Nagy szakmai feladat a vizsgakövetelmények bázisául szolgáló műveltség körvonalazása. Kiindulópontul a jelenlegi középiskolai - alapjában véve gimnáziumi - tantervek és tankönyvek, a Nemzeti Alaptanterv fogalmazványai, végül pedig a Nemzetközi Érettségi és más fejlett ország érettségi vizsga szabályzata és gyakorlata szerepelt. Áz érettségi vizsgának - tantárgyi összetételében - reprezentálnia kell a középfokú általános műveltséget. Teljesíthetőnek kell lennie az érettségiző diák számára. (Csak példaként: Japánban 8, Hollandiában 7, a Nemzetközi Érettségin 6, Angliában a 16 éves kori vizsgán 5-6, a 18 éves kori vizsgán 2-3, Németországban, a bajor tartományban 4 tárgyból vizsgáznak ajelöltek.) A mi elgondolásunk szerinti vizsgán 6 tárgy lenne kötelező, néhány egyéb szabadon választható. A harmadik követelmény, aminek tantárgyi összetételben meg kell felelni: a tanulói - érdeklődéshez, felkészültséghez igazodó - kombinálás és differenciálás lehetősége. E tekintetben különös figyelmet érdemel a követelmények alap- és emelt szintű megkülönböztetése. Az utóbbi tartalmazza a felvételi vizsgái igényekét is. A kutatás nagy kérdése: mi- í ért kell viszonylag rövid idő alatt megismételniük a fiatalok ezreinek lényegében ugyanazt a vizsgát, rengeteg fizikai, pszichikai, anyagi terhet vállalva? Nem adhatna az érettségi vizsga a továbbtanulási „útlevél” mellé automatikus belépőt jelentő „vízumot” is? Először is: az autonómiával rendelkező felsőoktatásnak nem lehet előírni, hogy mondjon le a felvételi vizsgáztatásról, csak olyan érettségit lehet konstruálni, amelyet a felső- oktatás alapul fogadhat el. A Janus Pannonius Tudományegyetem magatartása ezt példázza, és azt, hogy ezért közreműködő szerep vállalására is kész. Másodszor pedig e tekintetben a művelt országok is eltérő gyakorlatot alakítottak ki. Vízum az érettségi Hollandiában, Németországban, a folyamatos értékelés eredménye megfelelő minőségű. Sikeres, de gyengébb vizsgák esetén Németországban várakozási idő van, Hollandiában sorsolnak, a svédeknél kvótarendszert alakítottak ki. Vízum vagy útlevél az érettségi Japánban, a felsőfok igényeitől függően és a Nemzetközi Érettségin - kormányközi megállapodásoktól függően. Csak útlevél az érettségi Angliában. Megoldandó probléma az érettségi vizsgára való felkészítés és a vizsgáztatás szétválasztása. Objektív elbírálásra van szükség. Több szempontból is az lehetne a jó megoldás, Jia az írásbeli feladatok megírására s ezek értékelésére a jelölt anyaintézményében kerülne sor, de a szóbeli vizsgákra független vizsgabizottságok előtt, akik véglegesen minősítenék a teljesítményt. Végül: a legnagyobb - sokszor elkövetett - oktatássszer- vezési hiba lenne úgy gondolkodni egy standard érettségi vizsgáról, mint amit be lehet - be kell vezetni, rendeletileg a régi helyére állítani. Nem! Ha eljut odáig a project tartalmi kidolgozottságban, szervezeti-jogi kimunkálásban és széles körű megismertetésben, akkor is csupán felkínálni szabad az iskoláknak alternatív érettségi változatként. Elfogadva, hogy (egy időre mindenképpen) két vizsgaforma él (élhet) párhuzamosan, és ogy a két konstrukció meddig maradna egymás mellett, azt az idő és a fel- halmozódó tapasztalat dönthetné el. Dr. Bernáth József
