Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-12 / 42. szám

6 aj Dunántúli napló 1992. február 12., szerda A Budapest Bank pécsi irodájának reprezentatív ügyféltere A legfontosabbak a „kirakatemberek” Bankárképzés Magyarországon Egységes Orvosi Kamara Brit-magyar együttműködés Száz vegyes­vállalat Megnövekedett a brit tőke érdeklődése a magyarországi befektetések iránt az elmúlt esz­tendőben. Jelenleg mintegy 100 brit-magyar vegyes vállalat működik Magyarországon. A brit tőke igen jól megala­pozta magyarországi beruházá­sait azzal, hogy az itt működő tanácsadó, könyvvizsgáló, audi- táló cégei révén alapos helyi ismereteket szerzett. A Ma­gyarországon hasonló profillal működő cégek közel fele brit érdekeltségű, s ezek számos ha­zai vállalat privatizációjában közreműködnek. Az Állami Vagyonügynökségen belül is dolgoznak brit tanácsadók. A Centrum Áruházak jelenleg fo­lyó kiárusításának tanácsadója például a Barclays Bank beru­házási szervezete, a Barclays de Zoete Wedd. A Magyarországon 1991— ben beruházott mintegy 1,5 mil­liárd dollár külföldi tőke 9-10 százalékát képviselik a brit cé­gek. A tanácsadó vállalatokon kívül kereskedelmi bankokban, termelő vállalatokban, biztosí­tási és ingatlan ügynökségek­ben, kereskedelemi vállalkozá­sokban vannak érdekeltségeik. A brit beruházók főleg az élel­miszeripar és a távközlés terüle­tén jelentkeznek befektetési szándékkal, de érdeklődnek például a nyomdaipar, a mező- gazdasági gépgyártás vagy az útépítés területén is. Ä tavalyi brit tőkebefekteté­sek közül legjelentősebb a Uni­ted Biscuits Company beruhá­zása. A cég 84 százalékos tulaj­dont szerzett a Győri Keksz- és Ostyagyárban. Szintén 1991— ben alakult a Kaba Cukorgyár Rt. angol-magyar vegyes válla­lat, amelybe 1,35 milliárd fo­rintnak megfelelő angol fontot fektetett be készpénzben a Taté and Lyle vállalat. A Révai Óbuda Nyomda Kft.-ben több mint ötven százalékkal részese­dik az angol Watmoughs PLC, a Reneszánsz Kő— és Épület- szobrász Rt.-ben 43,5 száza­lékban angol érdekeltségű. Ez utóbbi két vegyes vállalat szin­tén az elmúlt évben jött létre. A brit befektetők Magyaror­szág iránti érdeklődésének élénkülésében nagy szerepet játszott a Brit Gyáriparosok Szövetsége (CBI). Veszélyes atomerőművek Négy kelet-európai atome­rőművet minősítettek igen ve­szélyesnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szakemberei legutóbbi kőrútjuk során - derül ki az IAEA legújabb jelentéséből. A bolgár kozlodujin kívül a cseh­szlovák bohunicei, illetve az orosz kólái és novovoronyezsi erőművek kapták ezt a jelzőt. Az erőművek kivétel nélkül WWER-440/230 típusú, víz­nyomásos szovjet reaktorokkal vannak fölszerelve, s a szakér­tői vizsgálat során 13 nagyon veszélyes és 46 veszélyes meg­hibásodást tapasztaltak. A szakértők szerint a bizton­sági berendezéseik nem felel­nek meg a követelményeknek: nincs megfelelő betonburkuk, vízcsererendszerük, nem ren­delkeznek kellő tűzvédelmi fel- készültséggel és hiányosak el­lenőrző rendszereik is. A szak­emberek szerint ezeket az erő­műveket azonnal be kell zárni. Gombamód szaporodnak a bankok, egyre keresettebbek a hozzáértő bankárok. Pontosab­ban: keresettek volnának, ha akadna belőlük elegendő a munkaerőpiacon. Az 1991 vé­gén megjelent Magyar Pénz­ügyi és Tőzsdei Almanach ada­tai szerint a múlt év zárásakor a jegybankkal együtt 36 pénzin­tézetet, és több száz hitelszö­vetkezetet tartott nyilván a szakma. Az alig három hónap­pal később megjelent angol kia­dásban már jónéhánnyal többről tesznek említést, a pénzintéze­tek száma ugyanis időközben gyarapodott. Jelentősen megnőtt a pénzin­tézeti szolgáltatások hozzájáru­lása a bruttó hazai termékhez is. Amig 1987-ben még csak tíz­ezer embernek, ma már több mint 45 ezernek ad kenyeret, ez a szakma. Közülük mintegy 37 ezren csupán érettségizett bank- tisztviselők, akik a szakmai is­mereteket a napi munka során szerezték, s alig nyolcezren vannak a közgazdasági egyete­men, a pénzügyi és számviteli főiskolán, vagy a külkereske­delmi, illetve a belkereskedelmi főiskolán diplomát szerzett bankárok. A pénzintézeti szféra s a pénzügyi közvetítő rendszer más láncszemei - a biztosítók, a biztosítási brókerek, az érték- papirkereskedők - megjelené­sével számos új munkahely te­remtődött. A gazdasági rend­szerváltást nemcsak a pénzügyi, hanem az egyéb szolgáltatások fejlődése is mutatja, s egyben a változások kitűnő barométere az a nagy igény is, ami a pénzin­tézeti és tőkeközvetítési szak­emberek iránt tapasztalható. Budapest kitűnő adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy rövid időn belül Közép-Európa pénz­ügyi központjává váljék, s ez esetben a bankokban, pénzinté­zetekben foglalkoztatottak ará­nya - az összlakossághoz ké­pest - akár a brittekénél is ma­gasabb lehet. Pedig köztudott, hogy a szigetországban minden hetedik munkavállaló valame­lyik pénzintézetnél, brókercég­nél, vagy biztosítónál dolgozik. S a vállalati pénzügyi szakem­bereknek lényegében ugyanarra az ismeretanyagra van szüksé­gük, mint a bankároknak. Aki csak egy-egy alkalom­mal személyi jellegű ügyfél­ként, tehát nem vállalati képvi­selőként, vagy vállalkozóként tér be valamelyik takarékinté­zetbe, vagy bankba, az csak a pultnál, az „arcvonalon” dolgo­zókkal találkozik, akiket az an­golszászok „kirakatemberek­nek” neveznek. Itt az udvarias­ság és a pontosság mellett az is fontos, hogy az illető kitünően értsen valamelyik művelethez - például profi betétes, pénztáros legyen -, de átlássa az egész szakmát. Ha az ügyfél felvilá­gosítást kér, szakszerűen meg­adhassa, vagy megtalálja szá­mára azt a munkatársat, akihez érdemes fordulnia. Ez sem könnyű dolog, de igen fontos eleme a bankszakmának. Oly­annyira ügyelnek erre a nevükre valamicskét is adó bankok, hogy rendszeres tanfolyamokat szerveznek újoncaiknak. A hazai banktisztviselő-kép­zés új, fontos iránya a nemzet­közi módszerek meghonosítása. Lehetőséget kell adni e szak­embereknek, hogy külföldi ta­pasztalatokat szerezzenek, mi­nél többen végezhessék el va­lamelyik képzési központ nem­zetközi bankügyintézői tanfo­lyamát, s ehhez a legkorsze­rűbb, úgynevezett távoktatási módszert is igénybeveszik már. Az így szerzett oklevelek és a megfelelő gyakorlati idő garan­ciát jelenthet arra, hogy a ban­kok pultjai mögött felkészült szakemberek fogadják az ügyfe­leket. A „kirakatembereket”, a hát­tér szakértőit, a bankszámvitel, a szervezés munkatársait, a számítógépesítés, a hitelezés, a lízing szakembereit, meg a „ge- neralistákat” - a fiókok csak­nem mindennel foglalkozó zso- lizsókereit - 1989 óta az egye­tem utáni posztraduális kurzu­sokon és tanfolyamokon képezi ki a Nemzetközi Bankárképző Központ. Mert ha egyszer új szakma születik - iskola is kell hozzá. B.T. Fontos állomásához érkezett az esztergomi Suzuki-gyár épí­tése: megkezdték azoknak a he­gesztőrobotoknak a felállítását, amelyek a Swiftek fő karosszé­ria elemeit állítják majd össze. A japán gyártmányú robotokból kilencet helyeznek üzembe. A 35 000 négyzetméteres gyártócsarnok építésének ké­szültségi foka 95 százalékos, s az építők helyét fokozatosan át­veszik a szerelők. A VEGYÉP- SZER fővállalkozásában léte­sülő gépkocsigyárban japán szakemberek irányítják az alvál­lalkozóként dolgozó magyar és külföldi technológiai szerelő- csoportok munkáját. Egy, a kü­lönösen súlyos alkatrészek be­Dr. Broóser Gábor egyhan­gúlag megválasztott elnök veze­tésével a közelmúltban zajlott le a Magyar Orvosi Kamara kül­döttközgyűlése a fővárosban, melyen az egészségügy és a tár­sadalombiztosítás prominens képviselői is résztvettek dr. Sur­ján László miniszterrel az élen. Ez a közgyűlés számos szem­pontból kiemelkedő jelentősé­gűnek bizonyult. Nyilvánvalóvá vált, hogy a minden orvost befogadó egysé­ges és egyetlen Orvosi Kamara hatékony közreműködése nél­kül a rendkívül munkaigényes, buktatókkal telitűzdelt egész­ségügyi reform alig valósítható meg. Ebben egyetértett vala­mennyi parlamenti párt, és azok egészségügyben érintett képvi­selői, akik a miniszterrel az élen beterjesztik és minden bizony­nyal megszavazzák a Kamarai Törvényt fél éven belül. Örvendetes a Népjóléti Mi­nisztérium pozitív hozzáállása a korábbi bizonyos mértékű fenn­tartások után. Az egészségügy helyzete a reformproblémákon kívül is igen kedvezőtlen. Tu­domásul kell venni, hogy finan­ciálisán alultáplált egészségügy, rossz fizetésű, társadalmilag kellően meg nem becsült orvo­sok, akiket egyes szervek örök­lött orvosellenes hangulatából táplálkozó negativ intézkedések még a betegellátásban is akadá­lyoznak, - nem képesek az óhajtott mgas szintű ellátást nyújtani. A 40 százalékos inflá­ció mellett kilátásba helyezett 10 százalékos béremelés mesz- sze elmarad a más ismert szak­mák által kiharcolt szintektől. Változatlanul megoldandó a körzeti betegellátó orvosok sa­Az évek óta egyre rosszabb körülmények között üzemelő Szakszervezetek Baranya Me­gyei Könyvtára (volt Fúzió könyvtár) mára szinte lehetetlen helyzetbe került. Támogatás hi­ányában már csak négy órát tud nyitva tartani az olvasószolgá­lat, kedd és szombat kivételével délutánonként kettőtől hatig. Az anyagi lehetőségek azonban olyannyira szűkültek, hogy felmerült a könyvtár kényszerű bezárásának gondolata is. Kőrösiné Újhelyi Gyöngyi, mint a könyvtár érdekképvisele­tének vezetője jóideje aggódva figyeli az intézmény egyre bi­zonytalanabb helyzetbe kerülé­sét. A kollektíva mindent meg­tesz, hogy az épület könyvtári funkcióját megtartva működ­hessen tovább. Kár is lenne emelésére és összeszerelésére specializálódott angol cégre bíz­ták például a 3500 és a 2400 tonnás préselők felállítását. Ezekkel az ugyancsak japán gyártmányú gépmonstrumokkal alakítják ki a nagyméretű karos­széria elemeket. A sajtolóműhelyben a tech­nológiai szerelés készültségi ál­lapota már 50-60 százalékos. A fényező üzembe is megérkeztek az alkatrészek és megkezdték a konvejerok szerelését. Futósza­lagos szállítással kerül a karos­széria a 126 méter hosszú és 54 méter széles ablak nélküli fes­tőüzembe, ahová a dolgozók csak keszonon keresztül, speci­ális ruhában léphetnek majd be. ját gépkocsihasználatának reális költségtérítése és ésszerű bü­rokráciamentes közlekedtetése. Bizonyos segítséget jelent az el­jövendő időben az a 80 millió forint, amennyiben a gépkocsi­vételhez valamilyen formában és feltételek mellett hozzájárul­nak. Ismét hangsúlyt kapott a Kamara „hatósági” szerepválla­lása szakmai, érdekvédelmi, etikai döntéseknél. Reményt- keltő, hogy a tudományos tevé­kenységet reprezentáló MO- TESZ felajánlotta a Kamarával való fúzióját. A közgyűlés fontos döntést hozott, miszerint 1992. március l-jétől az újonnan belépő kam­rai tag 3 000 forint regisztrálási díjat fizet, míg február hónap­ban módja van még a régi díjté­tel szerint (300 Ft) belépni. Te­kintettel arra, hogy orvosi prak- tizálást kamarai tagsághoz kö­tik, a belépés dátuma anyagilag nem közömbös. Az is kétségte­len, mihelyt valamennyi orvos tagja lesz a Kamarának, egy harmincezres tömeget maga mögött érző testület az érdekei­nek védelmért sokkal hatéko­nyabban tud harcolni. A közgyűlés által felvetett országos kérdések helyi értel­mezésére, megoldására és szá­mos fontos probléma megtár­gyalására a Baranyai Orvosi Kamara február 22-én, szomba­ton fél tízkor közgyűlést tart a Megyei Kórház Dischka Győző utcai tantermében, ahol dr. Nagy Jenő alelnök tart beszá­molót. A jövő szempontjából igen fontos összejövetelre va­lamennyi ügyeletben nem tény­kedő kolléga megjelenését vár­ják. Dr. Szalai István megszüntetni a régóta ismert könyvtárat, az állomány ugyanis a környék lakóinak minden igényét kielégítheti. így például a számos egyetemista, főiskolás tanulmányaihoz szük­séges könyveket és a középisko­lásoknak a kötelező irodalmat Pécsett a legnagyobb példány­számban tudják biztosítani, de a megyében ők látják el a munka­helyi könyvtárakat is könyvál­lománnyal. A legújabb - és egyelőre még titkos - informá­ciók alapján azonban ezek a szolgáltatások nem kell, hogy elvesszenek. Kőrösiné szerint most végre van némi remény arra, hogy rendeződjön a könyvtár helyzete. Reméljük, a reményből mihamarabb bizo­nyosság lesz. P.V. Miután már elkészült az iro­daépület is, a Magyar Suzuki Személygépkocsigyártó és Ér­tékesítő Rt. a napokban Eszter­gomba költözött teljes vezető stábjával. A gyár leendő, mint­egy 1100 dolgozóját felerészt már az idén foglalkoztatják. A Suzuki Swiftek első pró­bagyártására a nyár elején, a másodikra augusztusban kerül sor, az üzemszerű gyártás pedig az eredeti terveknek megfele­lően októberben kezdődik meg. Évente 50 000 személygépkocsi készül majd Esztergomban, s gyártmányaik 40 százalékát ex­portálják. Az rt. megkezdte a hazai értékesítési hálózat kiépí­tését. (MTI) Daimler-Benz - Ikarus A düsseldorfi Handelsblatt szerint a változás jelei mutat­koznak a német világcégek Magyarország iránt tanúsított magatartásában. Eddig a né­met vállalatok - a Siemenst leszámítva, amely részt vesz a magyar távközlési hálózat korszerűsítésében — messze lemaradtak az amerikai cégek mögött. A Handelsblatt olyan értesülést is közölt, hogy a Da­imler-Benz kooperálni szán­dékozik az Ikarus-szal - lega­lábbis érdeklődés mutatkozik német részről -, Európa egyik legynagyobb autóbuszgyárá­val, amelynek gondjai főleg abból adódnak, hogy eddig termékeinek több mint a felét a volt Szovjetunióban értéke­sítette. A Handelsblatt figye­lemre méltónak tartja, hogy „Magyarország törlése a CO- COM-listáról a szervezet na­pirendjén van, mivel a CO­COM tagországai jónak tart­ják az exportot ellenőrző ma­gyar hivatal hatékonyságát. A düsseldorfi gazda­sági-pénzügyi lap arról is be­számolt, hogy Magyarország 1991-ben 4,4 milliárd márka árut szállított a szövetségi köz­társaságba, az előző évhez vi­szonyítva a kivitel értéke 33 százalékkal emelkedett. „A rekordszámot a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisz­tériumában, az Antall-kor- mány más illetékes helyein bi­zonyos elégedettséggel kom­mentálják” - írta a Handelsb­latt. Nemcsak a szakértelem, a jó megjelenés is alapkövetelmény. Szerelik a robotokat Esztergomban • • Ötvenezer autó évente Reménykedhet a szakszervezeti könyvtár

Next

/
Thumbnails
Contents