Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-12 / 42. szám
1992. február 12., szerda új Dunántúlt napló 7 Visszafogott véghasználat Csökkent a kitermelt fa mennyisége Törvény készül az agráripari rendtartásról Úgy tűnik, hogy a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál eldöntötték: a korábbi erdőművelési gyakorlatot kísérő rosszalló közvéleményt megváltoztatják. Ez természetesen nem csak elhatározás kérdése, komoly szerepe van a döntésben a piaci viszonyoknak, a gazdasági környezetnek is. Egyelőre azonban már most tényként könyvelhető el: országosan is, a MEFAG működési területén is csökkent a kitermelt fa mennyisége. Nem is kevéssel: 1991-ben az országban 1,5 rások 70 millióra emelték, ugyanakkor csökkentették az ebből visszaigényelhető összeget. Nyilvánvaló: nagy szükségük lenne az elsősorban értékesebb fafajok eladásából származó pénzre. Azt is új és teijedő - és bizonyára sokaknak tetsző - gyakorlatnak kell elfogadnunk, hogy egyszerre 10 hektárnál nagyobb összefüggő területet nem vonnak tarvágás alá. Ez összehang- ban azzal a készülő erdőtörvény tervezetében is megfogalmazott törekvéssel, hogy a hatalmas erdők helyett kisebb erdőrészleA bédai erdő millió köbméterrel az előző évhez képest. Ehhez az adathoz teszi hozzá Kiss Károly, a MEFAG vezérigazgató-helyettese: a gazdaság kezelésében lévő 58 ezer hektárnyi erdőnek mindössze 1,2 százalékát termelték le véghasználat során, összesen mintegy 650 hektárról. Az 58 ezer hektáron egyébként 14 millió köbméter élőfakészlet van. Kétségtelen: az erdőkben szemlélődőknek elsősorban a véghasználat nyomai tűnnek fel. Ezért érdekelhet sokakat, hogy a gazdaság a múlt évben a legértékesebb fafajokból jóval kevesebbet termelt ki, mint azt az üzemtervekben biztosított lehetőségek megengedték volna. Tölgyből 84 000 köbméter helyett 74 000-et, bükkből a 42 000 köbméter helyett tízezerrel kevesebbet. A hiányzó mennyiséget elsősorban a gyérí- tési, illetve a tisztítási munkák során pótolták. Ennek viszont meglett az az előnye, hogy növekedett az ápolás alá vett erdőterület nagysága. Tény, hogy a MEFAG nem él a terv engedte lehetőséggel: a kitermelhető 350 000 köbméter fa helyett idén a véghasználattal, gyérítéssel, ápolóvágással együtt 287 ezer köbméter fát termelnek ki. A tendencia a lényeges: a gazdaságosság határáig csökkenteni a véghasználatot. Mindez persze koránt sem volt könnyű döntés. Csak egy példa, hogy a MEFAG milyen ’’pénzügyi présben” van: 1991-ben erdőfenntartási járulék címén 50 millió forintot kellett befizetniük, idén ezt az élőiteket alakítsanak ki. Ezt azonban az is indokolja, hogy a nagy területek felújítási költségeit a MEFAG csak nagyon nehezen, vagy egyáltalában nem tudná előteremteni. További korlát, amit vállalt a gazdaság: a Dráva-mellékén és a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzetben teljesen visszafogták a tarvágást, amit bizonyára elégedetten könyvelnek el a természetvédők. Az új erdőművelési gyakorlat számos előnye közül csak egyet említünk meg: a véghasználat alá vont területek csökkenése nyomán természetesen kevesebb lett az újból telepítendő terület is, a múlt évben 80 hektárral. Vélhetnénk, a piac beszűkülésének is lehet eredménye a visszaeső fakitermelés. Ezt azonban a MEFAG szakemberei cáfolják. Exportpiacaikkal semmi gond, külföldön vm fizetőképes kereslet. Ez belföldre viszont már nem igaz: a fizető- képességgel fölöttébb sok a gond. De van más gondjuk is.- Sajnos - hallottuk Takács István fahasználati osztályvezető-helyettestől - idén már nem tudjuk biztosítani azt a kvalifikáltabb munkaerőt, amely az elmúlt években jelent meg. A vállalkozókra gondolok, akik például az ápolási munkáknak 60, a fakitermelésnek 70 százalékát csinálták meg. Az új adószabályok azonban ezeket a nagyon jól és szépen dolgozó vállalkozókat kiűzték az erdőkből. .. Mészáros Attila Bejelentették: megtárgyalta a kormány az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény tervezetét és azt parlamenti vitára alkalmasnak találta. Dr. Botos Károly, a Földművelési Minisztérium főosztályvezetője elmondta, várhatóan márciusban kerül a honatyák elé az agrár- gazdaság termelési biztonságát megalapozó jogszabály, amelyet már türelmetlenül várnak a termelők. - Szeretném a fokozott várakozás illúzióját eloszlatni mondta a főosztályvezető. - Mint egyetlen törvény, ez sem csodaszer. A szabályozott agrárpiac megteremtéséhez mindenütt időre van szükség, hiszen rendkívül sokrétű folyamatok koordinálását kell megoldania. Keretjogszabály készül, amely az állam szerepét a piaci mechanizmusoknak megfelelően próbálja szabályozni, jelenlétét kiszámíthatóvá teszi ebben a szférában is. S mindez egyben azt is jelenti - ellentétben sokak félémével -, hogy az állam jelen marad a gazdaságnak e területén is, s ha kell, a keresleti-kínálati egyensúly érdekében bizonyos eszközökkel közbe is tud majd avatkozni. A törvény mielőbbi megszületését indokolja az Európai Gazdasági Közösséghez való közeledési szándékunk is, a társulási szerződés értelmében a kilátásba helyezett koncessziókat, kedvezményeket csak akkor tudják biztosítani, ha alkalmazkodunk az ott elfogadott szabályokhoz. A rendtartás két szinten működik majd. Az első szinten a miniszter és az ő munkáját segítő tárcaközi bizottság tevékenykedik, a második szinten a terméktanácsok működnek, ahol gyakorlatilag a piac szereplői közvetlenül egymással egyeztethetik érdekeiket. Az agrárpiaci rendtartás bevezetése - egyelőre - nem jelenti azt, hogy az állami intervenció eszköztárába új elemeket kelljen beépíteni. Megmaradnak bizonyos támogatási formák, tartalékok, de ezeket szeretnék a korábbinál sokkal kiszámíthatóbban, tartósabban alkalmazni, hogy a termelők nagy biztonsággal építhessenek rájuk, ugyanakkor megfelelő eszközök maradjanak az állam kezében a piaci zavarok elhárítására is. (somfai) Mára szinte egyetlen lehetőségként a családiház-építés maradt. Fotó: Szundi György százalékot is. A másik véglet Békés, Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun-Szolnok megye, ahol a családoknak alig egy- harmada él három-, vagy több szobás lakásban. Bár a lakásépítések üteme lassult, ezzel párhuzamosan fogyott az ország népessége is. Az 1980-as népszámlálás idején 100 lakásban átlagosan még 303 személy lakott, tíz évvel később már csak 277. Igen sok nyugdíjas él egyedül, vagy házastársával kettesben, viszonylag nagy - bár gyakran alacsony komfortfokozatú - lakásban. A megfigyelések szerint mintegy 400 ezer idős ember egyedül él, s így a csak idősek által lakott 100 lakásra mindössze 147 lakó jut. Számottevő azoknak a lakásoknak az aránya, ahol három generáció él együtt. Igaz, ezek többsége igen zsúfoltan, s nyilván a legjobb szándék mellett is egymás életvitelét akadályozva. Ma kedvezőtlenebb a helyzet, itt legtöbb a nagyon régi, az évtizedek óta felújításra, átépítésre szoruló ház. A kis településeken ugyancsak magas azoknak a családoknak az aránya, amelyek tagjai komfort nélküli, egyszobás lakásban élnek. 1990-91-re rohamosan csökkent a kivitelező építőipar által létrehozott lakások száma. Míg 1988- ban még évente több mint 17 ezer lakást építettek, 1989- ben már csak 15 ezret, 1990- ben az átadott lakások száma alig haladta meg a 11 ezret, 1991-ben pedig már a nyolcezret sem érte el ez a szám. Tavaly mindössze 1519 lakás építése kezdődött meg, s úgy tűnik, ebben az évben végleg megszűnik ez a lakásépítési forma. A meglévő lakásállományból egyre nő a tulajdonosi és csökken a bérlakások száma, s ezt a folyamatot a kedvező lakásvásárlási feltételek ma még talán ösztönzik. (FEB) A kilencvenes évekre gyakorlatilag megszűnt az állami lakásépítkezés. Családalapító fiatalok legnagyobb problémája Alig épül új lakás Az életkezdő, családot alapító fiatalok legnagyobb problémája már a nyolcvanas években is a lakáshoz jutás volt. Ez különösen felerősödött az évtized végére, amikorra gyakorlatilag megszűnt az állami lakás- építkezés. A középrétegek fokozatos és folyamatos elszegényedése miatt mind kevesebb fiatal számíthat arra, hogy családi összefogással magánerőből építkezésbe foghat. A problémát tetézi, hogy nálunk nemzetközi összehasonlításban is magas a válások aránya, a széteső családok újabb és újabb lakásigényt jelentenek. Gazdálkodni pedig csak annyi lakással lehet - amennyi rendelkezésre áll. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint az országában 3 817 000 lakás volt, s ez az állomány mindössze 8 százalékkal több az 1980-as népszámláláskor regisztrált adatnál. Korábban, a nagy volumenű állami lakásépítések időszakában, általában másfél-kétszobás lakások épületek, átlagos alapterületük 54-56 négyzetméter volt. A jelenlegi lakásállományon belül a 2 szobás lakások száma továbbra is a domináns, de jelentősen csökkent az egyszobás és nőtt a három-, vagy több szobás lakások aránya. Ebből a szempontból a fővárosi helyzet a legkedvezőtlenebb, ahol a családok 21 százaléka még mindig egyszobás lakásban lakik. A 3 vagy ennél is több szobás lakásban élők aránya megyénként is jelentősen szóródik. A legkedvezőbb a helyzet Tolnában, Baranyában és Somogy megyében, ahol ez az arány eléri az 50 100 ilyen három generációs lakásban átlagosan 471 személy él. Figyelemre méltó, hogy a 90-es évek kezdetén a lakosság 40 százaléka összkomfortos, további 30 százaléka komfortos lakásban élt. Ezek az arányok település-típusonként erősen szóródnak. Budapesten a legMelyik Európa legmagasabb hegye (MTI-Panoráma) - Meddig tart Európa? Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) legutóbbi prágai értekezletén a maga politikai módján úgyszólván megoldotta a kérdést, felvevőn tagjai közé egyebek közt Örményországot, Azerbajdzsánt, Kazahsztánt és Tádzsikisztánt éppúgy, mint Ukrajnát, vagy Belorussziát. De a kérdés nemcsak a politikusokat foglalkoztatja - a közelmúlt változásai a földrajztudósokat is megzavarták. A Vi- lágalmanach és a Tények Könyve (World Almanach and Book of Facts) 1991—es kiadása szerint Európa legmagasabb pontja az Alpokban levő Mont Blanc csúcsa, amely 4807 méter magas. Az amerikai National Geographie világatlasz szerint azonban a Kaukázusban levő Elbrusz a legmagasabb Európában, 5642 méterrel. A magasságon persze nincs vita, csak az a kérdés, hogy az Elbrusz Európában van-e? A „hegyes” kérdést újabban grúz, azerbajdzsáni és örmény újságok is boncolgatják. Az azerbajdzsáni és örmény szakértők szerint a Kaukázus Ázsiában van. A grúzok szerint Európában. Az orosz vélemény megint csak az, hogy Ázsiában. A The European című brit lap megpróbálta kideríteni, mi lehet az elfogulatlan álláspont.- Nincs megfellebbezhetetlen szabály arra, hogy hol húzódnak a földrészek határai - mondta a lapnak Paul Woodman, a földrajzi nevek brit állandó bizottságának titkára. - Kelet felé az a többségi vélemény, hogy az Urál a határ. Délkelet felé azonban... Nos, ott kezdődnek a problémák - mondta a részrehajlással nem vádolható szakértő, és hozzátette: nem tenném föl rá az állásomat, ha fogadást kellene kötni a kontinenshatár meghúzására. Lehet, hogy ez az eset, amikor egy tudományos kérdés eldöntését jobb azokra a politikusokra bízni, akik szerint Európa határai a kontinens közös biztonsági érdekeiig tartanak?
