Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-10 / 40. szám

üj Dunántúli napló 1992. február 10., hétfő Gabonaipari üzletház Jász-Nagykun-Szolnok megye első komplett gabo­naipari üzletháza nyílt meg szombaton Szolnokon. A volt keverőüzem helyén a megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kör­zeti üzemének kereske­delmi egysége az iparágba tartozó élelmiszerek, keve­réktakarmányok legszéle­sebb skáláját árusítja. Az üzletház egy és ötkilós ki­szerelésben hozza forga­lomba a lisztet, úgyszintén kimérve árusítják a rizst, a felesborsót, sárga- és zöld­borsót, az egészségesebb, korszerűbb táplálkozáshoz a szójalisztet, az étkezési búzakorpát, a búzacsirát. A szaküzlet minden napi vá­sárlókon kívül nagybani vevőket, viszonteladókat is kiszolgál, számukra egyes termékeket zsákokban for­galmazza. A vásárlók így - közvetlenül a gyártótól - az élelmiszereket és keverék- takamányokat lényegesen olcsóbban szerezhetik be. Akiknek a halála még mindig titok Ami várható volt, bekövetke­zett. A Kennedy-film bebizo­nyította: az emerikai közvéle­mény döntő többsége sosem hitte el igazán a magányos gyil­kosról (Lee Harvey Oswaldról) szóló hivatalos Warren-jelen- tést. Ez annyit jelent, hogy az utókor számára a dallasi rejtély megfejthetetlen marad. És nem­csak a dallasi. Pillantsunk vissza időrend­ben néhány olyan esetre, amely körül az idő múlásával nem osz­lik, inkább sűrűsödik a homály. 1945 január. Raul Wallen­berg svéd diplomata, a náciz­mus üldözöttéinek jótevője el­tűnik a magyar fővárosból. So­káig csak suttogni lehetett arról, ami később bebizonyosodott: a mentőangyalt az oroszok hur­colták el és 1947-ben valószínű­leg megölték. De csak valószí­nűleg. Ahhoz, hogy az igazság kiderüljön, a jelek szerint még a Szovjetunió megszűnése sem volt elegendő. Ernst Udet, a német légierő egyik vezetője, a Luftwaffe-pi- lóták bálványa 1941. november 17-én hirtelen meghal. A hiva­talos verzió szerint tragikus bal­eset történt, minden idők egyik legjobb repülőjét „fegyvertisz­togatás közben” érte utol vég­zete. Ezt a végzetet azóta is kérdő­jelek sűrű erdeje veszi körül. A legvalószínűbb verzió az ön- gyilkosság, Udet nem tudott azonosulni a rablóháborúval és nem tudta elviselni a Németor­szágra váró, szerinte már akkor biztos vereséget. 1943 július 4. Repülő­gép-baleset áldozata lesz Wladyslaw Sikorski, lengyel tá­bornok. Állítólag Churchill ölette meg a brit-szovjet kap­csolatokban tehertételt jelentő generálist. 1961. szeptember 18. Afriká­ban lezuhan és életét veszti Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtit­kára, aki Moszkva szemében éppúgy szálka volt, mint né­hány jobboldali diktártoréban. 1977. március 6. A líbiai si­vatagban, a Kadhafi ezredessel folytatott tárgyalás után lezuhan az a helikopter, amely Wemer Lambertzet, a Német Szocia­lista Egységpárt politikai bizott­ságának tagját, az NDK fiatal, népszerű politikusát szállította volna Tripoliba. Máig tartja magát a híreszte­lés, amely szerint Erich Honec- kert féltékennyé tette Lambertz népszerűsége és Kadhafi segít­ségével tette el láb alól a vetély- társsá felnőtt utódjelöltet. 1986. március 1. Egy stock­holmi filmszínháznál meggyil­kolják Olof Palme svéd minisz­terelnököt, nemcsak hazája, de a világ egyik legkedveltebb személyiségét. 1989-ben elítél­nek egy Petterson nevű alkoho­listát, majd felmentik és a hiva­talos közlemények újra arról szólnak, hogy talán a kurdok tették. Gyilkos azóta sincs - csak mindé nap friss virág a po­litikus halálának színhelyén. (FEB) A vállalkozói mezőgazdaság megteremtéséért A jelenlegi 207 gazdakörre igen nagy szerep hárul, hogy a tulaj­donviszonyok rendezése után megteremtődjön a vállalkozói mezőgazdaság. Ehhez persze magasan kép­zett, innovatív és a világban is elismert szakemberek szüksé­gesek, no meg tőke: hozzáfér­hető hitelek, korszerű technoló­gia és biztonságos piac. Mindez a gazdakörök hatodik országos találkozóján, szombaton a Pan­non Agrártudományi Egyetem kaposvári karán hangzott el. A falu ma is magára hagya­tott, az ott élő mezőgazdászok és kistermelők kiszolgáltatot­tak, tehát létfontosságú, hogy a gazdakörök tovább éljék törté­nelmüket - hangsúlyozta Für Lajos, miniszter a tanácskozás fővédnöke, aki a kormány kép­viseletében tartotta meg nyitó előadását. Az agrártörténész hozzátette, hogy a falun élők helyzete mit sem változott az évszázaddal ezelőttihez képest. A gazdakö­rök most is képesek lesznek arra, hogy védelmezzék és ér­vényre juttassák a kistermelők érdekeit. De ma sem lehet kor­szerű, tudományos ismeretek nélkül olyan eredményeket pro­dukálni, amelyekkel a magán- vállalkozók is bekapcsolódhat­nának a világpiaci versenybe. A kistermelők ezeknek az ismere­teknek az elsajátításában is tá­maszkodhatnak a gazdakörökre. Ugyanis a tapasztalatok szerint ma rengetegen kezdenek mező­gazdasági vállalkozásokba a le­galapvetőbb ismeretek nélkül. Harmadrészt ezek a körök ad­hatnak fórumot a falut és az or­szágot a jelenlegi apátiából ki­vezető eszmecseréhez, politizá­láshoz. A gazdakörök minden bi­zonnyal remekül együtt tudnak majd működni az átalakuló szö­vetkezetekkel. Az egyik felszó­laló, egy somogyi példát em­lítve, utalt arra, hogy már eddig is több helyütt kötöttek efféle szerződést, kivált az értékesítés terén. A szakképzésre a Pannon Egyetemnek kitűnő receptje van: az általuk kezdeményezett vállalkozói akadémia, a gazda­körökön belüli ezüstkalászos gazdatanfolyamok. Az érettsé­gizett fiatal vállalkozókat a dip­lomát adó akadémiára várják. A legtöbb hozzászóló a tőke­hiányra panaszkodott. Sokan felvetették, hogy hiába a kárpót­lás, a visszakapott föld, ha a gazdák képtelenek lesznek gé­pekhez jutni. A jelenlegi hitel- feltételeket vagy nem tudják tel­jesíteni, vagy pedig a nehézke­sen megszerezhető vállalkozási kölcsönök veszik el a gazdák kedvét. Tamás Károly, a Pate főigaz­gatója mindehhez hozzátette, hogy az agrárszféra preferált kamatú, célirányzott finanszíro­zásának a mainál jóval nagyobb szerepet kellene kapnia. Kez­deményezte egy gazdabank lét­rehozását. Fenyegető ózonlyuk az északi földteke felett (MTI-Panoráma) Most már az északi földteke felett is lyuk keletkezik az ózonréteg­ben. Ezt az aggasztó tényt ál­lapították meg a legutóbbi mérések, amelyeket európai és amerikai tudósok végeztek. Mindezideig csupán az An­tarktisz feletti ózonlyukat is­merték. Az ózonréteg pajzsot alkot a Föld körül, és megvédi az élőlényeket a veszélyes ibolyántúli-sugárzástól. A riasztó felfedezést elő­ször az amerikai űrrepülése­ken részt vett tudósok közöl­ték Washingtonban. Mint el­mondták, nagy mennyiségben találtak olyan vegyianyago­kat, amelyek leépítik a Föld körüli légréteg ózontartalmát. Ez a vegyianyag-felhő egé­szen az amerikai Maine álla­mig terjed. Január 20-án egy mérési feladattal megbízott repülőgép rekordmennyiségű klórmonoxidra bukkant az Egyesült Államok északkeleti partvidéke és Kanada felett. Az értékek magasabbak vol­tak azoknál, amelyeket valaha is mértek az Antarktisz felett. Michael Kurylo, a NASA (az Amerikai Űrhajózási és Űrku­tatási Hivatal) egyik igazga­tója azt mondta a DP A német hírügynökség tudósítójának, hogy növekvő veszély fenye­geti az északi sarkvidéket és a középső szélességi fokok mentén elterülő földrészeket. Egy európai ózonkutató vizsgálat, amely ez év márci­usáig tart, hasonló következ­tetésre jutott. Az Észak- és Közép-Európa feletti ózonré­teg -jelentették a programban részt vevő kutatók - ezen a té­len módfelett vékony. Oko­zója a korábban összegyűlt klórmennyiség, és azok a gá­zok, amelyek a Fülöp-szige- teki Pinatubo vulkán tavalyi kitörésekor kerültek a lég­körbe. A nyugatnémet környezet- védelmi miniszter, Klaus Töpfer felszólította az Euró­pai Közösségek országaiban működő kollégáit, hogy már márciusban, legközelebbi ta­nácsülésükön foglalkozzanak a problémával. Ősszel Kop­penhágában konferencián vesznek részt mindazoknak az államoknak a képviselői, amelyek a Föld légkörének védelmét előirányzó egyez­ményt aláírták. Az a cél, hogy 1995-ig megszüntessék mindazoknak a vegyianya­goknak a gyártását és alkal­mazását, amelyek az ózonré­teget megtámadják. (DPA) Százezrek problémája: a visszér Magyarországon - mint ahogy a többi „túlsúlyos” or­szágban is - többszázezer em­ber szenved visszérbántalom- ban. A nehéz test, a túl sok me­nés, állás és az egészségtelen táplálkozás együttesen okozza ezt a nemcsak csúnya, hanem gyakran fájdalmas betegséget. Elsősorban a nők veszélyeztet­tek a terhesség, illetve a gyen­gébb kötőszövet miatt, de a pin­cérek, postások körében foglal­kozási ártalomnak is nevezhető ez a betegség. Nem hallgathat­juk el az öröklődés szerepét sem: de ne feledjük, nem a visszereket, a rá való hajlamot lehet örökölni. Kíméletes élet­móddal megelőzhető a betegség súlyosbodása. Ä visszeres láb úgy alakul ki, hogy a vének nem tudják teljesí­teni feladatukat, ezért megda­gadnak. A láb vénái tulajdon­képpen rendkívül nehéz munkát végeznek, hiszen a nehézségi erő ellen kell dolgozniuk: az el­használt vért kell visszajuttat­niuk a szívbe. A rugalmas érfal könnyen összehuzódik, így pumpálja felfelé a vért, de ha az érfal meggyengül, vagy túl sok munka hárul rá, nem tud megfe­lelőképp összehúzódni, a vér tehát ott marad a lábakban, kia­lakul a pangás. A több vérnek több hely kell, ezért kitágul az ér, ez a visszér, pontosabban szólva, a visszeres tágulat. A visszértágulat többnyire a felnőtt, vagy az idősebb korosz­tály betegsége, de kialakulása gyakran már a 20. életév fölött elkezdődik, különösen a terhes­ség alatt. Hogyan segíthetünk a már kialakult betegségen? Elsősorban kíméletesebb életmóddal. Ez jóval több fek­vést jelent, de akkor sem mind­egy, hogyan fekszünk. Szokjuk meg, hogy éjjelre párnát tesz- szünk a lábunk alá, legegészsé­gesebb az, ha lábunk följebb van, mint a szívünk. Nappal is polcoljuk fel lábunkat, amikor csak tehetjük. Semmiképpen ne álljunk; ha kénytelenek vagyunk pl. a buszra várni, inkább sétálgas­sunk, toporogjunk közben. Vá­lasszuk meg gondosan székün­ket. Az ülés széle legyen lefelé görbülő; a kemény szél ugyanis elnyomja a comb alsó részén lévő vénákat, így a vér még ne­hezebben tud visszaáramlani. Az űrbéli életmód nemcsak Verne álma: az univerzum ha­marabb benépesül, mint gondolnánk. Gerard O Neill, a princetoni egyetem atomfizi­kusa 32 kilométer hosszú és 6,4 kilométer átmérőjű űrkolónia formájában tartja mindezt el­képzelhetőnek. A princetoni Space Studies Institute (SS1) szakértői szerint egy űrkolónián alapvetően há­rom dolgot kell biztosítani: a zárt ökológiai és létfenntartó rendszert, a kozmikus sugarak ellen megfelelő védelmet, és a mesterséges nehézségi erőt, hogy a csontszövetek ne ritkul­janak meg. A sugarak elleni védelem kulcsa a megfelelő tömegű vé­dőpajzs. (A mai űrállomások, mint a Skylab vagy a Mir, olyan alacsony pályán keringenek, hogy a Föld mágneses tere védi őket a sugárzástól.) Az elképzelések szerint min­den űrtelepülésnek saját zárt lét­fenntartó rendszere lenne, így a kolónia csak minimális mérték­ben szorulna külső anyagpót­lásra. Elsődleges nyers­anyag-lelőhelyként a Hold fel­színe jön szóba. Az Apolló-űr- program és a szovjet gyűjtésű kőzetminták információi szerint a szükséges elemek itt bősége­sen megtalálhatók. A Föld körül keringő ener­gia-műholdak egyidejűleg su­gározhatnák bolygónkra a nape­lemek által termelt elektromos energiát mikrohullámú rádiósu­gárzás formájában, amit a Föl­dön újra elektromossággá ala­kíthatnának. A nyersanyagok űrbéli mennyisége biztosítja az ember ökológiai életterének a kiter­jesztését, és így csökken annak veszélye, hogy egy természet vagy ember által okozott ka­tasztrófa miatt az egész emberi faj kipusztuljon. (FEB) Cápák a fürdőhelyen A rendőrség tűzet nyitott a napokban egy cáparajra, amely Sydney egyik legnépszerűbb fürdőhelyén rátámadt fürdő- zőkre. Egy rendőrségi helikop­tert hívtak a helyszínre, amint a tucatnyi cápa feltűnt a partok előtt. A helikopter először mélyrepüléssel próbálta a cápá­kat visszaterelni a mélyvízbe, de azok fittyet hánytak a habo­kat léglapátjaival felkorbácsoló gépre. Á rendőrök szolgálati fegyverükkel tüzelni kezdtek, de a cápák továbbra is kitartóan úsztak a fürdőzők felé. A vízi mentőszolgálat végül is a für­dővendégeket terelte partra. A cápákat negyedóra alatt sikerüli kikergetni az övezetből. Akik idén lennének 100 évesek Százévesek „randevúja” Idén sok híres ember adhatott volna egymásnak randevút a százévesek klubjában. A szórakoztatásról Abrahám Pál, a Bál a Savoyban 100 éve született zeneszerzője gondos­kodhatna. Meghívhatnák a Stan és Pan páros burleszk-jelenetei- ben legfelejthetetlenebb alakí­tást nyújtó Oliver Hardyt, aki­nek ugyancsak száz szál gyer­tyát kellene elfújnia születés- napi tortáján. Egy félreeső sarokban elké­pedve szemlélhetné hazája át­alakulását két, valamikor egy­mással is heves szóváltásban lévő százéves politikus, Josip Broz Tito és Rákosi Mátyás. A falakat körben műszaki rajzok díszíthetnék, stílszerűen, hiszen 1992-ben ünnepli százéves év­fordulóját a feltalálójáról elne­vezett Diesel-motor. S tekintsünk egy kicsit előre. Negyedszázad múlva, ha ismét bekukkantanánk a százévesek klubjába, két meggyilkolt poli­tikus, John F. Kennedy az ÜSA és Indira Gandhi, India néhai elnöke csevegne egymással. Ott volna a jazz egyik királya Nat „King” Cole. Juhani Nagy János „írjatok levelet Júliának” Verona város tanácsa végre talált egy titkárnőt, akire rábíz­hatta Júlia leveleinek megvála­szolását. Capuleték Júliájáról van szó, Shakespeare halhatat­lan veronai szerelmespárja nő­alakjáról, akinek erkélyét a Ve­ronát járó turisták áhítattal és kitartóan keresik fel (noha so­hasem lakott ott Júlia), és aki­nek a világ minden tájáról ír­nak leveleket a boldogtalan szerelmesek: „Júliának - Ve­rona - Olaszország”. A veronai tanács régóta sze­retett volna felállítani egy tit­kárságot a kiteijedt levelezés lebonyolítására, de nem akadt megfelelő vállalkozó. Úgy tű­nik, a szerelmeslevél kényes műfaj. Esetleg kiment a divat­ból? Talán a tanács ajánlata anyagilag nem volt túl vonzó? „Szó sincs róla - feleli Alfredo Meocci, a város kulturális és idegenforgalmi felelőse. - Mi selejteztük ki kíméletlenül a je­lentkezőket. Most végre megta­láltuk a megfelelőket. Bárki, bárhonnét írhat ezután Júliá­nak, és biztos, hogy választ fog kapni.” Hogy ki válaszol Júlia nevé­ben, titok. Meocci nem kívánta elárulni - egyébként nagyon helyesen. A titok és misztérium növeli a hitelt ez esetben. Bea­vatottak azonban tudni vélik, hogy nem egyetlen személyről van szó, hanem valóságos kis titkárságról, amely több nyel­ven dolgozik. Egyedül aligha tudná ugyanis bárki megvála­szolni a százával, ezrével ér­kező leveleket. A legkülönbö­zőbb nyelveken, törökül és spanyolul, japánul és portugá­lul íródnak ezek, mégis megle­hetősen hasonló nyelvezettel - a boldogtalan szerelem nyel­vén. Verona kis kötetet is szer­kesztett belőlük. Ezt hamaro­san bemutatják a sajtónak. És a „Kedves Júlia” kezdetű levelek írói ezentúl válaszra is számít­hatnak tehát. Megértő lelkek vigasztalni fogják őket bána­tukban. Némi gyógyírt csepeg­tetnek kedves közhelyek for­májában a megcsaltaknak, el­hagyottaknak, bizonytalanság­ban tartottaknak. Mindenki kap majd néhány diszkrét és vi­gasztaló szót, a világ bármelyik sarkából érkezett is panasza a Capulet-házba. A bélyegkölt­séget a város állja - az idegen- forgalom némi fellendülése reményében. A válaszolóknak fel kell ké­szülniük mindenre: vigasztalni az elhagyottakat, reményt csö- pögtetni a megcsaltakba, báto­rítani a reménytelenül szerető­ket (a levelekből úgy tűnik, ez a legelterjedtebb eset). A város további kezdeményezésként dí­jat is alapított a legszebb sze­relmeslevélnek. Neves kulturális személyi­ségeket, írókat kérnek fel a zsűribe, és a győztes minden évben kellemes hetet tölthet el Rómeó és Júlia városában - a helyi idegenforgalmi irodák számlájára. Magy ar Péter Jön a holdkorszak?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents