Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-02 / 1. szám

1992. január 2., csütörtök aj Dunántúli napló 9 A császár órái Arra, amit most élünk át, a régi rómaiaknak volt egy külön kifejezésük: post festam. Ez ugyan szó szerint nem jelent többet, mint „ünnep után”, mégsem időhatározó: benne foglaltatik a felfokozott érzelmi töltés kisülését törvényszerűen követő kijózanító fásultság is. Post festam: zömünk talán éppen ezekben az órákban szá­mol le a két nappal ezelőtt még oly valósnak látszó illúzióval, hogy az új naptár felütése egy­ben új időszámítás kezdetét is jelentheti életünkben. De éppen e kontraszt miatt kellemes az ünnep előtt hangulatára vissza­emlékezni. Ilyen „karácsony előtt” han­gulatú volt a Pécsi Közgyűlés utolsó óévi ülése. Engem mégis majdhogynem az az érzés kerí­tett hatalmába, amelyet a pszi­chológia az „ez már volt” jelen­ségnek nevez. Az ember hitet­lenkedve döbben rá, mintha át­élte volna már egyszer a vele történő, körülötte zajló esemé­nyeket. Netán megálmodta. Az érzelmi lavinát Térjék Ti­bor MDF-es képviselő javaslata zúdította el: a közgyűlési frak­ciók együttesen alkosssák meg 1992-ben a „Városért” frakciót, az ülések előtt mindig egyeztes­sék az álláspontokat. A váratlan és zavarba ejtő indítványra rea­gálva ilyen észrevételek hang­zottak el: felül kell emelkedni a csip-csup ellentéteken; az el­képzelt frakció lényegében a jó­zanul gondolkodók frakciója lenne, s tulajdonképpen vala­mennyi politikai irányzat a maga módján a városért tevé­kenykedett eddig is, de majd gondolkodnak a javaslaton. Mintha igényként megfo­galmazva magam is hasonlókat írtam volna jegyzeteimben. Mintha utaltam volna többször is arra, hogy a várospolitika nem lehet azonos a pártok poli­tikai felfogásának matematikai összegével. Mintha felemleget­tem volna a közgyűlés kollektív felelősségének kivédhetetlen- ségét. Mintha a közgyűlés meg­alakulását köszöntő első jegyze­temnek éppen „Felülemel­kedni” címe lett volna. Talán tapsolnom is kellene, hogy a közgyűlés az „újságírói demagógia” uszályába került, de nem teszem. Nem, mintha alapvetően megváltozott volna a felfogásom, csak pesszimis­tább lettem azóta. Önzésből: a pesszimistát csak kellemes meglepetések érhetik. Nem tudhatom, hogy ezúttal lesz-e részem meglepetésben, min­denesetre a hatalomból önként visszavonult V. Károly anekdo- tikus esete jut eszembe a javas­latról. Állítólag a hajdani ural­kodó elvonultságában rengeteg órája regulázásával foglalatos­kodott, s így panaszkodott: "Császár koromban azt akar­tam, hogy az emberek milliói egyformán gondolkodjanak; most meg azt sem tudom elérni, hogy két óra egyformán járjon”. Persze, lehet, nem is az a fon­tos, hanem inkább az, hogy pon­tosan ismerjük a közöttük lévő különbségeket. Ünnep előtt, ünnep után. Dunai Imre Netán még Árpád hídja is lesz Pécsnek Újabb utcanév-javaslatok Úgy látszik, Pécsett csak nem tud véget érni az utca-átkeresz­telések folyamata. Az önkor­mányzat kulturális bizottsága december 6-án megtárgyalta a november 14-i közgyűlésen mi­nősített többséget nem kapott, illetve az újként felvetett javas­latokat. Úgy határozott, hogy az elképzeléseket a nyilvánosság elé tárja és. a Közgyűlés elé ter­jesztendő anyagban az érintet­tek észrevételeit is szerepelteti. A névadási munka az alábbi közterületeket érinti: 1. Csatlós János utca helyett Gadó vagy Esztergályos János utca. Csatlós János - tragikus sorsa ellenére - nem volt olyan kiemelkedő személyiség, hogy rossz hangzású nevét utcanév­ként célszerű legyen használni. A Gadó egykori dűlőnév. Esz­tergályos János neves szociál­demokrata politikus, Pécs or­szággyűlési képviselője volt. Az utca képviselője: Körömi Attila. 2. Hársfa utca helyett Tiborc köz vagy Horváth Antal utca. A Hársfa utcanév nem maradhat, mert az Engels út neve Hársfa útra változott. A Közgyűlés az „Entz Béla”-javaslatot nem fo­gadta el. A Tiborc köz elneve­zést az indokolja, hogy az utca kevéssé fontos, a Tiborc utcát köti össze a Szigeti úttal. Dr. Horváth Antal ügyvéd, művé­szet- és múzeumpártoló volt. A filoxera elleni küzdelemben, a szőlőnemesítésben nemzeközi tekintélyt szerzett. Képviselő: Dr. Révész Mária. 3. A Nagy Imre út folytatása, a 23.891/57 hrsz. út legyen Sztárai Mihály út. Bár a közgyű­lésen ez a javaslat nem kapta meg a kétharmados többséget, indokolt, hogy az épülő málomi református templom közelében fekvő névtelen út Sztárai Mi- hályról, a 16. század harcos pro­testáns hitvitázójáról legyen el­nevezve. Képviselők: az úttól északra Beckné dr. Bors Erika, délre Körömi Attila. 4. A 6. főút Tüzér és Páfrány utca közti szakasza, az 522/2 hrsz. út legyen Nendtvich Andor vagy Makay István út. A ma névtelen, de forgalmi és város- szerkezeti szempontból egy­aránt fontos utat jó lenne Pécs valamelyik hajdani kiemelkedő polgármesteréről elnevezni. Képviselők: az északi oldalon dr. Révész Mária, a déli oldalon De Blasió António. 5. Darvas József utca helyett Esztergályos János vagy Buk- szár Béla utca. (Az alternatíva összefügg az 1. ponttal!) Darvas József irodalmi jelentőségét el­homályosítja politikai szerep- vállalása. Bukszár Bélának, a Baranya Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság vezetőjének je­lentős érdemei voltak az 1956-os forradalom és a no­vemberi restauráció idején a rend megőrzésében, a város megóvásában. Képviselő: dr. Ütő Tamás. 6. Havihegy utca helyett Felső havi utca. A Mező Imre utca neve Havihegyi útra válto­zott. A tévesztés elkerülése vé­gett célszerű az öt lakóházat érintő utca nevének törlése. A Havihegy utca a Felső havi utca folytatása, így csak a házszá­mokat kell megváltoztatni. Képviselő: Helmrich Feremc. 7. 53.300 és 53.291/1 hrsz. út legyen Minda utca, 53.299 és 53-277/9 hrsz. út legyen Fo­gadó utca. A Fogadó nevű vá­rosrészben a Pellérdi útról leá­gazó két "L"-alakú közút elne­vezését már 1988-ban kérték az ingatlantulajdonosok. A java­solt nevek a „Minda fogadó” régi elnevzéséből keletkeztek. Képviselő: Péter Pál. 8. Diófa dűlő helyett Nyár köz. A szülészeti klinika és gyermekkórház közti út - amely utcajegyzékben nem szerepel, de a térképeken Diófa dűlő a neve. Diófa utca azonban a vá­ros más területén - a Verseny- utca folytatásaként - már léte­zik, ezért a tévesztés elkerülése érdekében új nevet kell adni. Az utca jelentéktelen - néhány ház van csak mellette - és rendkívül elhanyagolt. Az elnevezés is utalni kíván erre a körülményre. Képviselő: Papp Béla. 9. Az utóbbi két évtizedben három közúti felüljáró épült a városban, amelyeket ma is mű­szaki nevükön hívnak: 58. úti felüljáró, illetve a Tüzér utcán Veress E. utcai és iparvágány feletti felüljáró. Az új megnevesítésnél az utak városi iránya adta a lehető­séget: az 58. főút Nagyárpád (Árpád), a Tüzér utca pedig a középkori Megyer falu felé ve­zet. így a Siklósi úti felüljáró javasolt neve Árpád híd, a Ve­ress E. utcainak Megyeri nagyhíd, az iparvágányinak Megyeri kishíd. Képviselők: Pe­rcnyi József, illetve Koósz Margit. Kérjük, akinek a javasolt névadásokkal kapcsolatban ész­revétele, javaslata van, azt vagy az illetékes helyi képviselőnek, vagy a Polgármesteri Hivatal­ban Lovas Attilának juttassa el. Belvárosi plakátháború Új tél - régi félelmek Többször végigjárván a tör­ténelmi belvárost, több ag­gasztó jelenséggel találkozunk. Ezek egyike a plakátok gátlásta­lan „elburjánzása”. Nincsenek tekintettel ezek a vandálok az évszázados falakra, a történelmi múltra, szemérmetlenül telera­gasztják különböző plakátokkal Pécs legpatinásabb házait is. Idejét múltán egy részüket leté­pik, másokat ragasztanak rá, ami által csak még rondább lesz a kép. Január 1-től némiképp módo­sult az ügyfélfogadás rendje Pécs Megyei Jogú Város Pol­gármesteri Hivatalának szerve­zeti egységeinél. Erről decem­berben alkotott rendeletet az önkormányzat közgyűlése. Az általános munkarenden belül a napi munkaidő hétfőtől csütör­tökig 7.30-tól 16 óráig, pénte­ken 7.30-tól 15.30-ig tart. Álta­lános ügyfélfogadási idő: hétfőn 13-tól 16 óráig, szerdán 8-tól 16 óráig. Ezeken a napokon nyúj­tott ügyfélfogadást tart 17 óráig a Hatósági Iroda, az Adóiroda és a Megyei Illetékhivatal. Fo­lyamatos ügyfélgogadást tart a Polgármesteri Hivatal tájékoz­tatási és sajtóirodája hétfőn és szerdám 8-tól 12 óráig, kedden és csütörtökön 8-tól 16 óráig. Folyamatos ügyfélfogadást tart Sajnos, a városi önkormány­zat, a város vezetői sem fordíta­nak erre gondot. Elég arra utalni, hogy az ezzel kapcsola­tos rendelet még nem született meg, így nem csoda, ha fölbáto­rodnak a gátlástalan plakátra­gasztók! Fölhívom az illetékes városatyák és -anyák figyelmét arra a tényre, hogy a Hild-éremmel jutalmazott tör­ténelmi belváros érdeke az első! Minden európai kulturvárosban így csinálják. Dr.Vargha Dezső a Hatósági Iroda (Kossuth tér) ügyfélszolgálata hétfőn és szer­dán 8-tól 17 óráig, kedden és csütörtökön 8-tól 16 óráig, pén­teken 8-tól 15.30-ig. Az iroda­vezetők, szervezeti egységveze­tők szerdán 8-tól 16 óráig állnak az ügyfelek rendelkezésére. A rendelet azt is kimondja, hogy fogadni kell az ügyfeleket munkaidő alatt ügyfélfogadási időn kívül is bármikor minden olyan ügyben, amelyben az azonnali intézkedés késedelme, elmaradása elháríthatatlan ve­széllyel, vagy kárral járna. Az ügyintézés során az ügyfél idé­zésekor, meghívásakor, kiérte­sítésekor a hivatalnak legalább két időpontot kell megjelölnie. Az egyik időpontnak az általá­nos munkarend utáni, nyújtott félfogadási időre kell esnie. Mindig is probléma volt Pé­csett - és hol nem volt az? - a tél. Évről évre optimista híradá­sok szóltak arról, hogy az ille­tékes szervek felkészültek a télre. S amikor leesett az első, általában nem is jelentős meny- nyiségű hó, minden csődöt mondott. Még szerencse, hogy az időjárás könyörületes szokott lenni, s egy-két napos enyhülés elvitte a havat. De addig? Addig bizony félelmek közt teltek kinti óráink. Például: az ember kilép az otthonából és kemény léptekkel indul a dolgára, hiszen a járda tiszta, síkosságmentes. Aztán néhány méter után rátér az úgy­nevezett közjárdára, és egysze­riben mindennek vége. Vége a kemény lépteknek, s helyükbe a tétova bizonytalanság, a minden pillanatban várható elesés rémü­lete lép. Egyszerű azért, mert a közjárdát nem tisztították, nem síkosságmentesítették. Erre már nincs „energia”. Márpedig Pé­csett (is) - főleg az újabb lakó­területeken - a beépítés jellegé­ből adódóan rengeteg a lakóhá­zakhoz nem tartozó közjárda. Persze távol áll tőlem az igaztalanság, ezért sem mu­laszthatom el megjegyezni, hogy bizony akadnak „kitünte­tett” közjárdák is, amelyeket tisztességgel hintenek ilyen­olyan síkosságmentesítő anya­gokkal, de ez csak tetézi a bajt, hiszen eltereli az ember figyel­mét a másutt ajánlatos óvatos­ságról. Nem ártana megszün­tetni az említett „kitüntetettsé- get”. Persze nem az ottani sí­kosságmentesítés megszünteté­sével, hanem annak általánossá tételével. Aztán itt vannak a sétautcák. Amikor a Sallai utca megkapta eme új státuszát, abban a pilla­natban töröltetett a hóeltakarí­tási listáról. Nyilván az adta az öteletet, hogy a házak telekhatá­rait -járda nem lévén - kijelöl­ték az útközépi árkocskáig, s úgy vélték, addig terjed a há­zakra kötelező hóeltakarítás. És mi történt? A járókelők napokig tartó kemény, cipőrongáló munkával dolgozták meg a ha­vat egészen addig, míg el nem enyészett az. Hasonló volt a helyzet a Kossuth Lajos utcá­ban, a Bem utcában és másutt. Úgy tűnt, a tél megpróltatása- inak elsőszámú viselője a lakos­ság volt, s legfőképpen ott, ahol nem kellett volna, illetve ahol a lakosság érdekében ennek másra kellett volna hárulnia. Persze tudom, a hóeltakarításra fordítható pénzek mindig is ke­vesek voltak, talán azért is, mert a pécsi tél mindig olyan, ami­lyen. Vagyis enyhébb, mint a várost óvó Mecseken túl. De a hó áldásából - ha rövidebb időre is- bőségesen részesül. Az elhárításra az önkormány­zatnak kellene megtalálnia a jó megoldást. Természetesen job­bat, mint amire a tanácsi idők­ben futotta. Hársfai István Még szilveszter előtt eltávo­lították a Széchenyi térről a mindenki karácsonyfáját, amely az utóbbi évtizedek leg­szegényesebb látványt nyújtó fája volt. El is maradt körűié a szokásos gyerekcsődület. Nyugodtan kimondhatjuk: a mindenki karácsonyfája „fel­díszítésének” ez a formabontó megoldása nem aratott tet­szést, bármiféle indokkal is próbálták megtámogatni. En­nél azért többre is telhetett volna. Városvédő őrjárat Az ügyfélfogadás rendje A várost járván számtalan emlék ötlik a szemünkbe, ame­lyek egy-egy nevezetes egyéni­ségnek állítanak emléket. Ilyen a Megyei Kórház Garay utcai homlokzatán lévő Steinmetz Endre-dombormű, amely a kö­zelmúlt neves orvosát, sportve­zetőjét, közéleti személyiségét örökíti meg. Ajánljuk az arra járók szíves figyelmébe. Ä második fotónk a Széche­nyi téri példával a plakátragasz­tók elszemtelenedését doku­mentálja: nem átallották a rend­őrségi segélyhívóra is „odaron­dítani”. Most, hogy átalakítot­ták azt a térséget, reméljük, megtalálják a gátlástalan plakát­ragasztók elriasztásának a mód­ját. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső A kommunális pályázatok, versenytárgyalások eddigi nyertesei A Városgondnokság az 1992 évi kommunális feladatokra versenyt hirdetett. A gépi közte­rület tisztítási munkákat a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat és a Komlói Városgaz- dálokási Vállalat nyerte el. A kézi közterület tisztítási mun­kákra, valamint a parkfenntar­tási munkákra kiírt versenytár­gyalás eredményhirdetése ja­nuár 10-én, illetve 24-én lesz. Ugyancsak versenytárgyalás alapján az idei útburkolatjel fel­festési munkákat a Road Signál Kft., a forgalomtechnikai fel­adatokat a Fodor és Társai Kft. végzi Pécs közterületein.

Next

/
Thumbnails
Contents