Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-02 / 1. szám
6 aj Dunántúli napló 1992. január 2., csütörtök Öt jog mindenkinek megkülönböztetés nélkül Szociális charta A közoktatás három éve V álságágazatból húzóágazat? Eladó gyárak Változó kínálat A Tér és Forma Vállalkozási Rt.-től kapott információ szerint az ipari létesítmények kínálatában nincs hiány. A listán minden igényt kielégítő, teljes infrastruktúrával ellátott komplett gyárak, telephelyek szerepelnek. Az eladási árak nem magasak, az újraelőállítási értékhez viszonyítva egyenesen kedvezőek. Ami a keresletet illeti; a vevők szinte kizárólag telket vásárolnak, ahol - a vállalkozás növekedésének ütemében - fokozatosan építik fel épületeiket, csarnokaikat. Az ipari célra alkalmas telkek négyzetméterenkénti ára változó. Teljesen közművesített telkek esetében 250 és 2500 forint között mozog. A helyi önkormányzatok által kínált telkek, ipari parkok értékesítési ára általában alacsonyabb. A komplett ipari teljesítmények, gyárak ingatlanforgalma jelentéktelen. A tulajdonváltás többnyire társasági üzletrész, részvényvásárlás formájában történik. így az árak kedvezőbbek a vevő számára, az eladó pedig nágy terhektől szabadul meg. Sem az önkormányzatok, sem a közvetítők nem tudják, hogy vevőre várva mennyi ipari ingatlan áll kihasználatlanul Magyarországon. A felmérés bizonyára váratlan eredményt hozna. Belföldi vevőkre öt- és tízmillió forint közötti áron lehet számítani. Az e fölötti értékesítési árnál fejlett ipari országokból érkező befektetők a potenciális vevők, üzletkötésre azonban ritkán kerül sor. Az ipari ingatlanok forgalmához képest a kereskedelmi célra alkalmas telkek, üzletek, vendéglátó egységek ingatlanforgalma lényegesen kedvezőbb. Ennek oka feltehetően nem az ingatlanok értékesítési ára, sokkal inkább a hitelfeltételek javítása és az egyre növekvő adóterhek mérséklése. Elgondolkodtató az a javaslat, hogy helyesebb lenne olyan szabályozást kidolgozni, amely egy-két évi sikertelen értékesítési próbálkozás után megengedné a kihasználatlan ipari létesítmények minimális kikiáltási áron, árverés útján való értékesítését. (MTI-Panoráma) - Magyar- ország - a kelet-közép-európai térségből először - csatlakozott az Európa Tanács szociális chartájához. Strassbourgban Surján László népjóléti miniszter írta alá azt az okmányt, amelyet az emberi jogok európai egyezménye megfelelőjének tekintenek szociális téren. A szociális chartát a szerződő európai államok 1961. október 18-án Torinóban írták alá és 1965. február 26-án lépett hatályba azt követően, hogy öt állam ratifikálta. Olyan jogokat garantál mindenkinek és megkülönböztetés nélkül, mint a jog a munkához, a megfelelő munkakörülményekre, a méltányos bérre, a szervezkedésre, a kollektív tárgyalásra, beleértve a sztrájkjogot, mint a gyermekek, fiatalok, az alkalmazott nők joga a védelemre, mint a jog a szakmai útmuta-. tásra, képzésre, az egészségügyi ellátásra, a szociális és orvosi segítségre, a szociális jóléti rendszer juttatásaira, mint a dolgozók joga arra, hogy részt vegyenek a munkafeltételek és a munkakörnyezet kialakításában és javításában, mint az idős korúak joga a szociális ellátásra. Egy 1988-ban aláírt jegyzőkönyvben kilenc ország további négy jog biztosítását vállalata. Nagy horderejű okmányról' van tehát szó, noha mindezt a szerződő felek csak fokozatosan vállalják - jelenleg az e listán külön meghatározott hét alapvető jogból öt biztosítása kötelező az érvényben levő első szakaszban. Miért csak öt jog biztosítása kötelező? Időszerű kérdés ez, amit jól illusztrál, hogy éppen a szociális kérdéskör volt az, amely kis híján kudarcba fullasztotta az Európai Közösség maastrichti csúcsértekezletét. A válságot csak úgy tudták áthidalni, hogy 11 ország lemondott arról, hogy az unió-szerződésben szociális fejezet is szerepeljen, mert a tizenkettedik, Nagy-Britannia nem volt hajlandó azt elfogadni. Az, hogy az egyes országokban milyen szociális jogokat és juttatásokat biztosítanak, nem csupán szociálpolitikai, hanem fontos gazdasági és politikai kérdés is. Gazdasági, amennyiben a szociális kiadások fedezete a költségvetés jelentős részét emészti fel és komolyan érinti a vállalatok, országok versenyképességét, politikai, amennyiben - noha a demokratikus társadalmakban ma már valamennyi felelős politikai erő elfogadja a szociális védőháló nélkülözhetetlenségét - a juttatások mértéke, az adórendszer ehhez szükséges felépítése általában fontos választóvonal a jobb- és baloldal, a szocialista, szociáldemokrata és a liberá- lis-konzervatív irányzatú politikai pártok között. Miután Maastrichtban úgy döntöttek, hogy kihagyják az unió-szerződésből a szociális fejezetet, 11 tagállam elhatározta, hogy érvényesíteni fogja az Európai Közösség 1989-ben elfogadott saját „szociális chartáját” (ez közvetlenül a törvénykezést érinti - de 1989. óta a brit vétók miatt egyetlen előírását sem iktatták közösségi direktívába, a nemzeti törvénykezésekben érvényesítendő utasításba). Jacques Delors, a közösség bizottságának elnöke azonban rámutatott, hogy még ez a (mostantól 11 közösségi ország által vállalt) szociális charta sem támaszthatott maximalista követelményeket, hiszen ha túl sokat ír elő, ezzel súlyos teher vállalására kényszeríti a fejletlenebb közösségi tagállamokat, ha viszont túl keveset, akkor „szociális dömpinget” támaszt részükről a fejlettebb szociális rendszert pénzelő iparosodottabb államokkal szemben. Emellett egyes európai országokban főleg írott törvény, másutt (például Angliában) főleg. szokásjog szabályozza a szociális kérdések kezelését. Mindez magyarázza, hogy az Európa Tanács szociális chartája csak szakaszos megközelítést ír elő, még ha - mint a külön jegyzőkönyv bizonyítja - számos európai ország gyorsabban is kíván haladni. Magyarország csatlakozása - elsőként a kelet-közép-európai térségből - mindenesetre jelzi, hogy a piacgazdaságra való áttéréssel hazánk vállalni kívánja az annak szerves részét képező szociális követelmények biztosítását is. Baracs Dénes A kormány három éves programja az okttást húzóágazatnak, kitörési pontnak tekinti, ezért a közoktatás fejlesztéséhez jelentős szellemi és anyagi erők koncentrálását tervezi. A programban foglalt feladatokról Baranyi Károly- tól, a Művelődési Minisztérium közoktatási szakmai irányítási főosztályának vezetőjétől kértünk összefoglalót. Válságban van közoktatás, ezt pedagógusok, szülők és tanulók egyaránt saját bőrükön érzékelik. A korábbi években átgondolatlanul, kapkodva és kellő anyagi háttér nélkül végrehajtott reformok sem a tartalmat, sem a szerkezetet tekintve nem hozták meg a kellő eredményeket. A képesítés nélkül dolgozó pedagógusok a szakma presztízsét ásták alá. Háttérbe szorultak a világkultúra részét képező erkölcsi értékek, értékhozók, amelyek családi, illetve vallásos nevelésben gyökereznek. A kistelepüléseken az óvodák, az apró iskolák megszüntetése, a körzetesítés miatt romlott a közoktatás feltételrendszere. A nemzetiségi, etnikai oktatás fejlesztése sem haladt a megfelelő ütemben. Hasonló a helyzet a fogyatékos gyerekeket ellátó intézményekkel is. A tankönyv- és taneszköz ellátásban 10-15 éves lemaradásaink vannak. A továbbképzéshez a pedagógusok számát növelni, az oktatás tárgyi feltételeit javítani kell. Mivel pedig közoktatási intézmények legnagyobb része önkormányzati tulajdonban van, őket kell olyan helyzetbe hozni, hogy ezzel kapcsolatos feladataikat el tudják látni. Ehhez normatív, cél- és pályázati támogatás szükséges. Most, hogy a közoktatás már nem állami monopólium, megszűnt az oktatási egysíkúsága. Gazdálkodó szervezetek, magánemberek, egyházak egyaránt Hagyomány jellege, de idén szükségszerűsége is van a vadásztársaságok év végét jelentő utolsó hajtóvadászatainak. A szükségszerűség magyarázata: a megcsappant vadállomány miatt a területet bérlő vadász- társaságok csak nagy nehezen tudják teljesíteni vadhúsleadási kötelezettségeiket. alapíthatnak iskolát, és számukra is biztosítani kell a normatív támogatást. Rugalmasabb iskolaszervezet kialakítása a cél és ezzel együtt a helyi illetve önkormányzati szándékok érvényesülési lehetőségeinek illetve önkormányzati szándékok érvényesülési lehetőségeinek biztosítása. A korábbi, a gyerekeket merev kényszerpályára helyező, zsákutcákba vezető iskolarendszer helyett rugalmasabb formákra van szükség, ahol az iskolatípusok közöt lehetséges az ésszerű átjárás. A pedagógusoktól nem várható, hogy olyan feladatokat lássanak el, ami meghaladja erejüket, ráadásul nem is rájuk tartozik. Nem fecsérelhetik erejüket saját továbbképzésük helyett feladatlapok kidolgozására, helyi versenyek szervezésére. E tennivalók elvégzésére meg kell szervezni - lehetőleg valódi versenyfeltételekkel - a pedagógiai szolgáltatásokat. A közoktatási fejlesztési alapot mindenképpen fenn kívánják tartani, jobban odafigyelve, mire, mekkora összeget fordítanak, s a pénz se forgácsolódjon szét. Külön pénzalap létesül a tehetséggondozásra, és ezzel együtt szeretnénk bővíteni a kisebbségi oktatás intézményhálózatát is, támogatni a kisebbségi pedagógusok képzését. A tankönyvpiac kialakításával javítani kell a kínálatot, a könyvekhez kapcsolódó állami támogatást a tanulók, illetve a szülők kapnák s nem a kiadók. Átalakításra vár a pedagógus bérrendszer is. A bérekben ki kell fejeződni a képzettségnek, a szolgálati időnek, a végzett munka minőségének, figyelembe véve az általános bérmozgást is. Az infláció idején fenn kell tartani a bérautomatizmust is. A tanárok műveltségi szintjének növelése érdekében pedig anyagilag is ösztönözni kell őket a továbképzés- ben való részvételre. (FEB) A legutóbbi hétvégeken az eredmény igazolta a „várakozásokat”: volt, ahol 25 vadisznó feküdt a terítéken, máshol csak néhány darab. Talán a két véglet a Pécsi Dózsa és a Pécsi Jószerencsét Vadásztársaságok: az előbbi hajtásán szinte semmi sem esett, az utóbbin volt a 25 vaddisznó. Utolsó hajtások az erdőkben Ne irigyeld annyira! Mindenki várta a rendszer- változást, de senki sem gondolta, hogy ekkora megrázkódtatással jár. Mindenki azért imádkozott, hogy legyen már egy kis munkanélüliség - munkamorált megjavítandó -, de senki sem gondolta, hogy ilyen komoly lesz a dolog. Mindenki azt áhította, hogy kapjanak már egy kis pihenőt a nők a munkahely, az iskola és a család közötti nagy rohananásban, de senki sem gondolt a kényszerű otthonülésre, s arra, hogy az ilyen fájdalmas és unalmas lesz. Az átmeneti korszak minden bizonytalansága a családoknál jelentkezik a legmarkánsabban. Ezen belül a nőket talán még jobban megviseli, mint a férfiakat. A nők szeretik az anyagi biztonságot, a fizetési napokat, köztük alig akad „szabadúszó”. A családok többségében a nő a „pénzügyminiszter”. Ő kezeli a kasszát, ő ügyel a kifizetések és a bevételek egyensúlyára, s ez ma nagyon nehéz. Először az élelmiszerárak borították fel a számítást, de ma már nagyon érezteti hatását az állami támogatások leépítése is. A lakbér, a villany, a gáz, a telefon, a postaköltség, az utazási és közlekedési díjak emelkedése sok családot sodor a fizetésképtelenség határára. Ugyanakkor a könnyűipar csődje miatt ebben a szektorban a nők tömegével kerülnek az utcára. Márpedig a nők a munkané- lüliséget másként élik meg, mint a férfiak. Ne feledjük, évtizedekig csak az számított embernek, aki eljárt dolgozni és a munkahelyén produkált. A házimunkát és a gyereknevelést a társadalom lenézte. Most ebbe belecseppenni, beleszokni nagyon nehéz. Egyébként a házimunka terhei is folyamatosan nőnek. Pontosan annyival, amennyivel csökkennek illetve drágulnak a szolgáltatások. A magyar nők túlnyomó része évek óta nem hordja a Patyolatba az ágyneműt és a törölközőt. A magyar családok túlnyomó része évek óta nem étkezik a hét végén az éttermekben, mert az ételek árát nem az átlag család zsebéhez szabták. Akikről itt beszélünk, azok nem tartanak takarítónőket, nem vesznek igénybe pótmamát, de mégcsak ruhát sem varratnak maguknak. Ezzel szemben rájuk hárul a mosás - igaz, többnyire mosógéppel ,a vasalás és a takarítás feladata. A főzés neuralgikus pont a mai lányok és asszonyok körében. Lassan már a harmadik nemzedék nő fel tökéletes konyhaanalfabétaként. Sokáig az volt a jelszó, hogy a tömegétkeztetésé a jövő. Ennek a jelszónak a jegyében a lakótelepeken lovardaméretű éttermeket terveztek, arra számítva, hogy szombat-vasárnap majd ott étkezik a telep. Nem így van. A spórolás rákényszeríti a nőket, hogy az alapvető ételeket megtanulják könyvből vagy a szomszédoktól, mert közben az üzemi konyhák is bezárnak, s a férjeket este mégsem lehet zsíroskenyérrel várni. Aki teheti, a mai világban beszerez egy varrógépet és megtanul rajta varrni. Nők százait láttam sorbaállni a Burda bolt előtt, ahol anyagot, kellékeket vásárolnak és szabásmintákat böngésznek, hogy imigyen tartsák karban a család ruhatárát. Fodrászok és kozmetikusok folyamatosan vesztik el a vendégeiket. Ennek következtében, vagy éppen ezért, fantasztikusan megugrott az otthoni kenceficék, pakolások és hajápolásiszerek választéka. Minden ellenkező híresztelés ellenére: a női munkanélküliség jelenleg semmivel sem nagyobb, mint a férfiaké. Ennek az az elsődleges oka, hogy a jellegzetesen férfi munkahelyeket - bányászat, kohászat — szüntették meg elsősorban. Érdekes azonban, hogy a jövő munkaerőpiacán is előfordulhat: a nők előnyben maradnak a férfiakkal szemben. A szolgátlatásokban ugyanis tömegével foglalkoztatják a nőket, a külkereskedelmi jog kiterjesztésének egyik következményeként pedig egyre több helyre keresnek csinos, s persze lehetőleg nyelveket beszélő munkatársakat. Régi problémája a magyar nőknek a részmunkaidős foglalkoztatás megoldatlansága. Az a reális veszély ugyanis., hogy a legtöbbet hiányzó gyermekes anyákat fogják leghamarabb elküldeni a „karcsúsításoknál”. A rész vagy osztott munkaidő nem sokáig várathat magára. Egyes szociológusok azonban úgy gondolják, hogy az állam a kieső munkaidőt a fizetésben pótolja be. Ezzel vitatkozni lehet. Mindenkinek magánügye, miért akar csupán hat vagy négy órát dolgozni. Lehet, hogy kicsi gyermek várja otthon, lehet, hogy mindennap négytől-hatig a vásárló utcában óhajt shoppingolni. Á foglalkozáspolitikát nem szabad összekeverni a foglalkoztatás problémáival. A nők egyfelől ma rosszabb helyzetben vannak a férfiaknál, másfelől, legalábbis hosszabb távon, jobb helyzetben lehetnek, mint korábban. Ha megnő a tisztességes, hatékony munka ázsiója nemekre való tekintet nélkül, ha új munkahelyek sokasága keletkezik a szolgáltatásokban, a külkereskedelemben, egyebek között külföldön is, ami azelőtt kizárólag vagy csaknem kizárólag a férfiak előjoga volt.. Seszták Ágnes