Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-28 / 27. szám
8 új Dunántúli napló 1992. január 28., kedd Kistermelők A gyümölcsfajok termékenyülési viszonyai (4.) Szilva Termesztett szilvafajtáink között egyaránt előfordulnak az öntermékenyülők és az önmeddők is. Öntermékenyülő pl.: az Olasz kék, a Besztercei, a Blu- efre, President vagy a Stanley. Önmeddőkhöz kell sorolnunk pl. az Althann ringlót, a Debreceni muskotályt, a Serminát, a Monfort, a Zöld ringlót és a Tulen Grast. Az önmeddő szilvafajtákat igen jól megporozzák az öntermékenyülő fajták. A gyakorlati tapasztalat szerint az Althann ringlót jól porozza a Besztercei, az Ageni, a Paczelt szilvája, míg a Debreceni muskotályt ültessük Olasz kék, Ageni, vagy Paczelt szilvája fajtákkal. A Serminához válasszuk az Althann ringlót, az ígéretes román fajtát a Tulen Grast jól termékenyíti az Olasz kék és a Besztercei is. A Zöld ringlóhoz megfelelő a Besztercei, az Althann ringló és az Ageni. Az öntermékenyítő szilvafajtákat telepítjük tisztán az önmeddő fajtákat ültessük az 1, 2, 3, 4, 6, 7, 8, 9 rendszer szerint. Kajszi Kajszifajtáink döntő többsége öntermékenyülő, de egyes fajták, mint például a Ceglédi óriás, a Ligeti óriás, a Szegedi mammut önmeddő. Ezeket feltétlenül pollenadó fajtákkal vegyesen ültessük, a Ceglédi óriáshoz válasszunk a Ceglédi bíbor, a Gönci magyar kajszi, és a Magyar kajszi C.235. közül. A Ligeti óriáshoz jó a Gönci magyar kajszi, a Magyar kajszi C. 235, a Szegedi mammuttal ültessünk Ceglédi bíbort, Gönci magyar kajszit, vagy a Magyar kajszi C. 235-öst. Az öntermékenyülők kerülhetnek tiszta telepítésbe, az önmeddőknek az 1, 2, 3, 4, 6,7, 8, 9 rendszert javaslom. Őszibarack Hazánkban termesztett őszibarack fajták öntermékenyülők, két fajta kivételével, ezek az I. H. Hale és a June Elberta. Ha a kettő közül valamelyiket termeszteni akarjuk, akkor az 1, 2, 3, 5 számú rendszer valamelyikét válaszunk. A hazai termesztésben szereplő összes nektarin-fajta öntermékenyülő. Buzássy Lajos Növényvédelmi tanácsadó A fűtött és fűtetlen fóliasátrakban termesztett növények védelme okozza a legtöbb gondot a termelőknek a folyamatos termesztés, a sűrű növényállomány, a polifág soktápnövényű. károsítok felszaporodása, a To- lyamatosan ugyanazon helyen történő termesztés, a károsítok számára kedvező körülmények, a védekezések rossz időzítése, a néhány növényre (saláta, paprika, paradicsom, uborka, esetlen káposztafélék) szorítkozó rotáció (növények egymás után történő ültetése, vetése) miatt. A fóliasátrakban, különösen ott, ahol éveken keresztül hőigényes növényeket termesztettek, a gyökérgubacsot okozó fonalférgek elszaporodtak. A kertészeti gyökérgu- bacs-fonalféreg soktápnövényű faj. A megjelenése után 3-4 évvel a fóliasátrak teljes növénypusztulását okozza. Jellegzetes tünete a növények sárgulása, virág elrugás, a gyökereken borsszem nagyságtól kis csicsóka méretig változó gubacsok képződése. A növények érzékenysége fajonként és fajtánként is eltérő. Ellene talajfertőtlenítéssel (fonalféreg-írtó, illetve gyérítő szerek használatával), talajgőzöléssel védekezhetünk. A talajfertőtlenítés sikeréhez a következő szabályokat kell betartani:- az elővetemény gyökereit távolítsuk el;- csak gondosan, mélyen művelt talajt fertőtlenítsünk;- frissen trágyázott talajt ne- matocidekkel (fonalféreg-írtó szerekkel) ne kezeljünk;- palántaneveléshez használt talajok adalékanyagainak (istállótrágya, tőzeg) fertőtlenítése nem szükséges;-fertőtlenítés után egyhetes fóliatakarással, vagy enyhe öntözéssel segítsük elő a fertőtlenítőszer hatását, illetve fokozzuk hatásuk tartósságát, hogy ne kelljen ismételni;- fertőtlenítés után egy-két alkalommal forgassuk át a talajt;- a fertőtlenítés csak üres fóliasátorban végezhető;- ügyeljünk a csomagoláson feltüntetett óvórendszabályok betartására. A fenti témával kapcsolatos bővebb információkhoz juthatnak a Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás tanácstermében január 29-én, 15 órai kezdettel a ROHM and HAAS Ausztria növényvédőszergyártó és forgalmazó, és a SLUIS en GRO- OTT vetőmagforglamazó cég tart vetőmag-árusítással egybekötött szaktanácsadási napot. Czigány Csaba A hajtatott zöldségfélék, palántanevelés (1.) A zöldségtermesztés legnagyobb szaktudást, körültekintést és figyelmet igénylő munkafázisa a palántanevelés. Az egész évi munka eredménye független attól, hogy milyen növényt ültetünk ki a fólia sátor alá. Egy satnya, elöregedett, megnyúlott palántából fejlődő növény ugyanis nem veheti fel a versenyt egy jól előkészített, edzett palántával sem a termés koraiságát, sem pedig a hozam mennyiségét illetően. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel több munkával, fáradozással - többletköltséggel - jár egy gyönge palántából viszonylag élfogdható növényt nevelni. Ezért igen fontos a palántanevelésnél a szaktudás és a lelkiismeretes munka. Magnevelés A fűthető sátrakban a magot elvetjük szaporítóládába, cserepekbe, vagy más edényekbe, de elvethetjük magába a sátor talajába is. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy legjobb a szaporítóládába történő magvetés. A ládák használata lehetővé teszi, hogy az elvetett magot közvetlen a fűtőtest közelébe helyezzük el, ahol a csírázó magnak kedvezőbb hőmérsékletet tudunk biztosítani. Ezen túlmenően a növények csoportos mozgatása sokkal könnyebb, a szaporítóládák pedig jól tisztán- tarthatók, fertőtleníthetők, ami a palántanevelésnél elengedhetetlenül fontos. A szaporítóláda legelterjedtebb mérete: 6x31 cm alapterület és 5-7 cm magasság. Fából, vagy műanyagból készül, utóbbi drágább, viszont előnye, hogy könnyebben tisz- tántartható. Természetesen mindkettő alja lyukacsos, hogy esetleg túlöntözésnél a fölösleges vizet levezesse. Nagyon fontos a magvetésnél használt földkeverék, az ún. „szaporítóföld” minősége. Ez tőzeg, lombföld, vagy homok és érett, komposztálódott istállótrágya keverékéből áll. A gyakorlatban a homok és tőzeg 50-50 %-os keveréke a legjobban bevált arány, amely aztán 30-70 százalékos arányban érett trágyakomposzttal keverendő össze (30 % komposztföld). A homok minőségét illetően folyami és ún. bányahomokot különböztetünk meg. A szaporító földkeverékhez ajánlatosabb a folyami homok használata, ez ugyanis - a bányahomokkal ellentétben - nem tartalmaz agyagot. Öntözués után így a szaporítóföld felszíne nem cse- repesedik, jobb, gyorsabb lesz benne a magvak csírázása, kelése. A földkeverékhez műtrágyát nem szabad keverni, a csírázó növény ugyanis a mag tartalék tápanyagából táplálkozik, az a kevés tápanyag pedig, amelyre a tűzdelésig szüksége van a növénykéknek, egy-két tápoldatos öntözéssel biztosítható (Vol- dünger, vagy Peretriy stb. 0,3-0,5 %-os töménységben). A ládában a magvetés történet szórva, sorba vagy pedig szemenként. A legmunkaigényesebb a szemenkénti vetés, ugyanakkor ez adja a legkiegyenlítettebb kelést, a további egyöntetű fejlődésnek mintegy a biztosítéka. Ugyanakkor a technika fejlődésével már eljutottunk oda, hog a lakásban használatos porszívó segítségével gyors és pontos szemenkénti vetést tudunk végezni: A magvetés 1-1,5 cm vastag, ún. magtakaró földdel takarjuk. Vigyázzunk, a takarás ne legyen túl vastag, mert a csírázás rossz, a kelés egyenletlen lesz. Ha viszont a takarás túl vékony, a magvetés könnyen kiszárad. Ennek megakadályozására nedves újságpapírt használunk. Előnye a talaj kiszáradásnak megakadályozása mellett, hogy a magvak csírázása sötétben jobb, biztonságosabb. A magtakaró papírt azonban azonnal leszedjük, amikor a csiranövény a takaróföldet „megrepesztette”. Ellenkező esetben a kis csiranövény a földből kibújva köny- nyen megnyúlik, vékony, erőtlen szárat nevel. Ahol a magvetés közvetlenül a fóliasátor földjébe történik, ott ún. magtakaró fóliát használunk. A fólia leszedéssel itt is úgy járunk el, mint az újságpapír takarásnál. A magvetést lehetőleg a délelőtti órákban öntözzük, hogy a növények estig felszáradjanak. Az öntözővíz hőmérséklete nagyon fontos. A hideg víz adagolása a fiatal zsenge növényeknek a legnagyobb méreg. Az öntözővíz hőmérséklete tehát megközelítse a fóliasátor léghőmérsékletét. A túlöntözéssel nagyon vigyázzunk, mert ez legalább olyan káros mint a kiszáradás. A túlöntözésnél levegőtlen lesz a talaj, a gyökerek megfulladnak és az erősen nedves talajban a károkozó gombák sokkal jobban szaporodnak. A sátor légterének hőmérsékletét naponta többször ellenőrizzük. A hőmérséklet alakulásától függ a fűtés, vagy szellőztetés. A hőmérséklet ellenőrzésénél ne hagyatkozzunk „gyakorlati tapasztalatainkra”, érzésünkre, mert könnyen csalatkozunk. A hőmérőt nedvességmérőt stb. mindig a növények magasságában kell elhelyezni és itt mérni a fejlődéshez szükséges mikroklíma alakulását. Ha ismerjük a növény fejlődéséhez szükséges élettani feltételeket és azokat biztosítjuk számára, úgy biztos, hogy erős, edzett palántát tudunk nevelni. A feltételek további ismertetésére a következő írásunkban térünk vissza. Dr. Tamcsu József Miről ír a Kertészet és Szőlészet? A Kertészet és Szőlészet hetilap legközelebbi száma január 30-án, csütörtökön jelenik meg. Előzetes a tartalomból: A sze- mölcsös uborkák bizonyultak a legjobbnak a húsminőség vizsgálata során. A kopaszbarackok, egyes vélemények szerint, átveszik az őszibarack szerepét. Előnyeiről rovatunkban már korábban írtunk. Mi a különbség a termesztésükben? Többek közöt erre is választ adnak a cikkben. Bemutatják az idei aranyérmes virágokat, amelyek közül több a porcelán fényességével pompázik. írnak arról is, hogy az otthoni kertben egyes virágoknak milyen helye van a virágegyüttesben. Kistermelő rovatunk legközelebb február 11-én jelenik meg. CIBA-GEIGY készítmények kistermelőknek Mezőgazdasági szaküzletek a községekben az Agroker Rt. segítségével Ma, amikor gyorsuló ütemben növekszik az árutermelő magángazdaságok száma, jelentősen megnőtt a kiscsoma- golású növényvédőszerek iránti kereslet. Megfogalmazódott a kistermelők azon igénye is, hogy a gazdálkodásukhoz szükséges eszközöket minél nagyobb választékból, földrajzilag mérve a lehető legkisebb távolságon belül tudják megvásárolni. Ezen igényeket felismerve ajánlott segítsége a Pécsi Agroker Rt. és a CIBA-GEIGY magyarországi képviselője a növényvédőszert, illetve mezőgazdasági cikkeket árusító kiskereskedők részére. A tájékoztatón elhangzottak szerint az Agroker Rt. nem csupán az áruválaszték biztosításával, »zakmai tájékoztatókkal, gyors kiszolgálással kíván a kiskereskedelemmel együttműködni a jobb ellátás érdekében, hanem szándékaik szerint - és erre már konkrét tárgyalásokat is folytatnak - a megye több településén segítséget adnak a mezőgazdasági szaküzletek működtetéséhez. A megfelelő választék biztosításán túl lehetőséget kívánnak teremteni termény-felvásárlásra is. A választék kialakításakor elsősorban a területi adottságokat és igényeket veszik figyelembe. Egyik ilyen általánosan megfogalmazódott igény a kiscsomagolású növényvédőszerek iránti keresletből adódik. Azaz nagy választékot, jó minőséget - elérhető áron. Ebben a témában hangzott el ismertetés a CIBA-GEIGY - a világ első növényvédőszer gyártó cége - magyarországi képviselőjétől. A hazánkba importált növényvédőszerek 20-25 százaléka származik ettől a gyártól, olyanok, mint Dual, Maloran, Patoran, Ri- domil, Ultracid, és még sorolhatnánk. A Pécsi Agroker Rt. a CIBA-GEIGY széles választékával - ezek közül több már fogalommá vált készítményével - biztos hátteret és megoldást ad a kisüzemi termelés növényvédelmi problémáira. TAVASZI VETŐMAGOK NAGY VÁLASZTÉKÁT KÍNÁLJUK! Pécsi AGROKER Rt. Áruháza Pécs, Közraktár u. 7/a. Tel.; 11-682-virágmagok, -zöldségfélék, borsó, hagyma, Fóliás hajtatásra: -saláták-paradicsom, paprika, uborka. (473) Gyümölcstermesztés - korszerűen
