Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-25 / 24. szám

6 aj Dunántúli napló 1992. január 25., szombat A nagyon olcsó és a drága családi házakat keresik Pécsi ingatlanárak Félelem a táppénztől Egy korábbi cikkünkben már ízelítőt adtunk a pécsi panel-és tömbházi lakásárakról. Akkor az összehasonlítás a Ft/négy- zetméter értékek alapján történt, mivel méretükben, szerkeze­tükben, belsőtéri kiképzésükben ezek a lakások alig tértek el egymástól. A közölt adatok azonban még így is csak tájé­koztató jellegűek voltak, hiszen a különböző kor és megkímélt- ség, az időközbeni belső átala­kítások, vagy a környék infrast­rukturális ellátottságának javu­lása jelentős értékváltozásokat eredményezhet. Családi házak Fokozottan így van ez a csa­ládi házak esetében, ahol a mé­ret, a szerkezet, a külső, belső kialakítás épületenként más és más, de a kert és a melléképüle­tek nagysága és állapota is dön­tően megváltoztathatja a kíná­lati értéket, akár egy utcán be­lül. Az azonban megállapítható, hogy a város különböző térsége­iben mekkora a kereslet, milyen árkategóriájú házak iránt van komoly érdeklődés. Kétféle vevő gyakori manap­ság. Aki szabadulni akar a tömbházakból, s lakása árán Pécs peremvidékén vagy a kör­nyező településeken venne ker­tes házat, és a különösen igé­nyes vásárló, aki - mivel meg­van rá a pénze, frekventált he­lyen, exkluzív, minden kényel­met kielégítő otthont keres. Az előbbi réteg általában 1,5-4 mil­lió forint értékhatárok közötti vásárlóerőt jelent. Hirden pedig egy 5 szobás új ház műhellyel, garázzsal, nagy kerttel és egyéb extrákkal 3 millió 200 ezer fo­rintért megvehető, de ennél lé­nyegesen olcsóbb lehetőségek is kínálkoznak. Kozármisleny- ben, Postavölgyben, Patacson és Nagyárpádon már valamivel drágábban lehet családi házat venni, mert Pécsről gyorsabban elérhetők. A Magyarürögi út mentén szintén a távolság az, ami az áringadozásokat okozza. A városban újabb szempon­tok befolyásolják az eladási ár nagyságát. így például, hogy mennyire csendes, hogy por- és füstmentes helyen található-e, s van-e lehetőség üzlet kialakítá­sára. Mindezek alapján Ókert­város, Pécsújhegy, Kovácstelep sorolható a következő kategóri­ába. A Szigeti út környéke, va­lamint a Mártírok útja és a 6-os út közti terület ismét egy ugrás a népszerűségben. Ezen belül is a Szilágyi Dezső, a Vas Gere­ben, a Tompa Mihály és a Ti­borc utcai ingatlanok a legkere­settebbek. A Tettye alatti város­részben elsősorban csak bon­tásra vesznek meg épületeket, zártsorú beépítésekhez. Ebből adódóan igen nagyok a különb­ségek az újonnan épített és a régi házak árai között. Ugyan­csak erősen változó értékűek a Mecsek oldali családi házak, azzal az eltéréssel, hogy itt az alsó határ 5 millió forint körül mozog, a felső pedig... Tetőtér-beépítés A tetőtér-beépítés a fiatalok körében közkedvelt, mivel álta­lában olcsóbb, mint az azonos méretű panellakás, s a belső te­rek kialakításában szabadon csaponghat a tulajdonos fantá­ziája. Ilyen építési akció kétszer volt eddig a megyeszékhelyen. Uránvárosban volt az első, a Hajnóczy utca mentén, ahol a leendő bérlőket előzetesen kije­lölték, akik maguk szervezték, koordinálták a munkát. így az építkezésben felhasznált saját erő függvényében az árak is je­lentős eltéréseket mutattak az akkor még tanáccsal történő el­számoláskor. Meszesen pedig önkormányzati finanszírozással történtek tetőtér-beépítések át­lagosan 26 ezer forint/négyzet- méteres kivitelezési költséggel. Ezzel a Frankel Leó utcai rész­szel valószínűleg befejeződik az ilyen típusú bérlakások építése, mert a magas kialakítási ár elle­nére a bérlők most 2-300 ezer forintért megvásárolhatják eze­ket az ingatlanokat. Azt is el kell mondani, hogy ezek a laká­sok könnyű szerkezetesnek mi­nősíthetők - a felhasznált épí­tési anyagok miatt, favázasak, a tetőszerkezetből adódóan. Garázsok A garázsok ismét reálisabb összehasonlításra alkalmas építmények, mivel méretük, szerkezetük közel azonos. Itt az áringadozások egyértelműen a kereslet-kínálat viszonyából adódnak. Ezért döntő tényező, hogy az adott terület lakossága mekkora gépkocsiparkkal ren­delkezik, s hány darab sze­mélygépkocsi-tároló képezi a kínálatot. Kertvárosban mindez igen jól nyomon követhető. Mivel a fel­épített lakások számához képest kevés garázs épült, ezért maga­sak a kívánalmak. Az épület alatti gépkocsitárolók szabad piaci ára a 300 ezer forintot is meghaladja. A padlástérrel, cse­réptetővel fedettek pedig 350-400 ezer forintért kelnek el. Uránvárosban már nincs ilyen kereslet, mivel kevés az új la­kos, a leendő első gépkocsi tu­lajdonos. A tárolók is régeb­biek, rosszabb állapotúak, s már 200 ezer forintért is hozzá lehet jutni. A Belvárosban, a Mecsek oldalban pedig a garázsárak is követik az ingatlanár-növeke­déseket, azaz 400 ezerért kapni egyet már jóléteinek számít. Az utóbbi évek piaci ármoz­gásait egy lakásértékesítéssel foglalkozó jogi szakember így foglalta össze: 1985-től 1987-ig a normális éves inflációs ráta je­lentkezett az ingatlanárak emel­kedésében. Az ezt követő két évben az adó jogszabályok be­vezetésével egészségtelen ke­reslet felfutás következett be, ami jelentős árnövekedést eredményezett. Újabb két évig tartott, amíg visszaállt a rend, s 1991-ben stagnált az ingatlanpiac. Mészáros Endre Az alaphelyzet sajnos nagyon is jól ismert: a bölcsődébe, óvo­dába járó gyermekek, gyakrab­ban betegednek meg, mint az otthon lévők. Az sem újdonság, hogy vannak szülők, akik az elesett állapotú gyermeket reg­gel begyógyszerezve, lázcsilla­pítózva viszik, mert nem tudnak vele mit kezdeni. Mostanában gyakoribb ez a probléma. Szülőktől, elsősor­ban édesanyáktól hallom, hogy az egzisztenciális gondoktól való félelem egyre erősödik bennük. Többekben olyannyira, hogy legyűri a saját és mások gyermekeinek egészségéért való felelősségérzetet. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt, szerte az országban, így Pécsett is, 30-40 százalékkal több gyermeket vettek fel az intéz­ményekbe, mint amennyit ké­pesek lettek volna zsúfoltság nélkül fogadni. A kényszerből felduzzasztott létszámból nap, mint nap, körülbelül a 30-40 százaléknak megfelelő számú kisgyerek hiányzott. Betegség miatt. Az egymást fertőzések a zsú­foltság megszűnésével ugyan mérséklődtek, de változtalanul léteznek. Leggyakrabban a fel­sőlégúti megbetegedések és az ezekből kialakuló szövődmé­nyek miatt kezelik a közösségbe járó kisgyerekeket. Márpedig ezek esetleges további követ­kezményeitől, illetve a gyakori antibiotikum adástól és a fáj­dalmaktól meg kellene kímélni őket. A társadalmi változások azonban egyeseket a gyerekek­kel szemben is más magatar­tásra késztetik. Hogy kényszer­ből, megalapozott, vagy oktalan félelemből, netán valami más eredőből, azt nehéz általános érvénnyel megállapítani. A je­Az elmúlt évben mintegy 700 millió dollárral növekedett a belföldi magánszemélyek devi­zaszámláinak értéke - mondták az MTI érdeklődésére a Magyar Nemzeti Bankban. December 31-én 131 milliárd forint - 1,7 milliárd dollár - ér­tékben vezettek devizaszámlát a pénzintézetek. Egy évvel ez­előtt, 1990 végén ez az érték 68,6 milliárd forint volt, míg 1989. december 31 -én még csak lenség azonban napjainkban kétségkívül létezik.Bölcsődei vezetőktől hallottam a minap, hogy beszoktatási lehetőség ide, vagy oda, vannak kisgyerekek, akik egyik napról a másikra bent találják magukat a bölcsö­dében, mert a gyed-en lévő édesanyjuknak szóltak: vagy most megy dolgozni, vagy nem tudják mivel bíztatni. A gyak­rabban betegeskedő kisgyere­kek szülei kifejezetten kérik, hogy lehetőleg a bölcsődétől és úgy szerezhessenek tudomást a gyerek betegségéről, hogy a híre a kollégáikhoz, feletteseik­hez is gyorsan eljuthasson. Mintegy igazolásként. Vannak, akik bevallják, hogy lázcsillapítót, gyógyszert adtak reggel a gyerekeknek, mert nincs kire hagyni, nem tudnak vele otthon maradni, s kérik, hogy a gyerek járhasson böl­csödébe. Nem csak a pénz mi­att, hanem mert féltik az állásu­kat. Attól tartanak, hogy a mun­kahely ráun a gyakori távol­létre, a táppénz fizetésre. Az új rendelkezések nyomán talán méginkább. Gyermekorvosok tapaszta­latra alapozott véleménye sze­rint a kép ennél összetettebb. Munkáltatói szemlélet, a dol­gozó munkájának a minősége az, ami meghatározza, hogy miként kezelik a gyermekek be­tegsége miatti táppénzen létet. Ezzel együtt tény, hogy léte­zik ilyen félelem, s akik úgy ér­zik, hogy választaniuk kell a jó, munkaerő és a gyermekéről gondoskodó, vele minden kö­rülmények között törődő szülő szerepe között, azok nehéz dön­tés előtt állnak. Mondani biztos könnyebb, mint elhatározni, hogy nem adódhat olyan hely­zet, amelyben ne a gyerek ér­deke legyen az első! T. E. 27,5 milliárd forint. így két év alatt majdnem ötszörös a növe­kedés, igaz, ebben némiképpen szerepet játszanak a leértékelé­sek is. Ennek mértéke 1991-ben 20,8 százalék volt. A legtöbb devizaszámlát az OTP kezeli 77,5 milliárd forint értékben. Majd az Ibusz és a Magyar Hitelbank következik. Rajtuk kívül még számos pénz­intézet foglalkozik konvertibilis valuták őrzésével. A családi házak a legkeresettebbek. Fotó: Szundi György Az elsó' tetőtéri lakások a Hajnóczi utca környékén épültek. Belföldi devizaszámlák: Jelentős növekedés Barbakán és Santa Maria ínyencségek a várfal alatt Eddig is igen népszerű volt a pécsi várfal alatt lévő két ven­déglátó egység, a Barba- kán-pince és a Bástya-söröző. Azt pedig egyáltalán nem nehéz megjósolni, hogy az átalakítást követően, még az eddigieknél is többen keresik fel a történelmi belváros határán lévő vendég­lőket. Ugyanis nem csupán felújítás történt, illetve történik, hanem gasztronómiai váltás is, amely talán nem túlzás, igazi újdonság lesz a város vendéglátásában, nem kis meglepetéssel. A dolog ott kezdődött, hogy a két „egységet” nem akarta to­vább szerződéses rendszerben üzemeltetni a tulajdonos Pan­nónia Részvénytársaság, ezért a bérleti jog eladására verseny- tárgyalást hirdetett. A jelentke­zők, illetve a licitálók közül vé- gülis elkeltek a vendéglők, méghozzá oly módon, hogy megalakult a Jadran Kft., amely vállalta: a Barbakánt és a Bás­tyát is működteti. A többi már csupán munka és ötlet kérdése volt, melynek igazán nincsenek híján a vállalkozók. Illés Istvánná, a társaság ügyvezető igazgatója körbe-, le- és felvezet a Barbakán pin­cében, amely alig emlékeztet a régire. Mint mondja, a férje volt az ötletgazda, ő találta ki az ét­terem új berendezéseit. Közben megérkezik a félj, így bemutathatja alkotását.- Régi vágyam volt, hogy Pécsett is egy igazi magyaros éttermet csináljak, így kapóra jött, hogy a Barbakánban erre lehetőségem lesz. Úgy gondol­tam, hogy itt a felső teremben a berendezésekkel olyan hangula­tot létesítünk, mintha paraszt­szekereken ülnének a vendégek. Régóta foglalkozunk lovakkal, így nem volt túlságosan nehéz dolog összeszedni a faanyago­kat, a lámpákat, a fémszerkeze­teket. S a pultot ehhez a miliő­höz illeszkedve nádfedéllel fed­tük be. Az alsó teremben a bolt­ívet szintén náddal borítottuk, s ott is a fa az uralkodó anyag, s természetesen szőttes az asztal­terítő. Való igaz, úgy érzi magát az ember, mintha régesrégi, jó ér­telemben vett falusi korcsmá­ban járna. S vajon milyen ételek fogadják a vendéget?- Halakkal, vadakkal, borjú­val, sertéshússal, szárnyasokkal állunk rendelkezésükre, sőt hadd említsem meg, még töltött galambot, és rostonsűlteket is felszolgálunk. Azt szeretnénk, hogy egy kellemes vacsorázó­hely legyen a Barbakán- pince, ahová enni, inni, beszélgetni is jó bejönni. A szolid, diszkrét, de remélhetően kellemes hangu­latot talán elősegíti, hogy min­den este négy fős tambura ze­nekar muzsikál.- Manapság válságban van a vendéglátóipar. Nem túlságo­san nagy a kockázat?- Nem, mert társainkkal együtt - így például Kerényi Jánossal - régóta vagyunk a vendéglátásban, s tudjuk, ha va­lami egyedit, különlegessel tud az ember adni a vendégeknek, akkor betérnek hozzánk. Az igaz, hogy sajnos egyre keve­sebb pénzük van az emberek­nek, de mindig lesznek olyanok, akik a jó éttermeket meg tudják és meg is akarják fizetni. A Barbakán nem tartozik az olcsó éttermek közé az igaz, de min­den nap hajnali kettőig vagyunk nyitva, s egykor még kiszolgá­lunk meleg ételt. Azt hiszem, ez is különlegesség a városban. S hogy mi lesz a Bástya sörö­zővel? Illés István meglepetést tartogat a vendégeknek, de any- nyit elárult, hogy a neve nem marad Bástya, s mint söröző is megszűnik. Speciális éttermet akarnak nyitni februárban Santa Maria néven, ahová a tengeri étkek kedvelőit például rákok­kal is várják majd. Ami biztos, nem kis atrakció lesz a városban . . . Roszprim Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents