Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-25 / 24. szám
1992. január 25., szombat üj Dunántúli napló 5 Pazarló iskolák, eltékozolt lehetőségek? A törvény nem ad védelmet a recesszió ellen „Vannak szülők, akik különböző érdemeikre hivatkozva ott állnak az iskolakapukban, és azt kérik, buktassák meg a gyerekeiket, hogy egy-két évig még az iskolában maradhasson.” (az előadásból) Együtt roppan össze a hazai szakképzés iskolaszerkezete az iparral és a munkanélküliséggel? A drámai kérdést dr Szűcs Pál docensnek, a Munkaügyi Minisztérium szakképzési fő- osztályávezetőjének az előadása sugallta mindazoknak a baranyai iskolavezetőknek, akik tegnap részt vettek a szakképzési törvényről rendezett megyei konferencián Pécsett, Zipemovszky Károly Ipari Szak- középiskolában. A középfokú képzésben résztvevők nyolcvan százaléka szakképzőbe jár nálunk - mondta az előadó - míg a hazai értelmiség gimnázimba küldi gyermekét ma is, hogy az érettségizők feléből azonmód potenciális munkanélküli legyen. Ennél is kűszáltabb a kép a szakképzésben. Mindenekelőtt a magasabbra emelt alapképzés, a kilenc vagy tízosztályos rendszer bevezetése segítené, hogy az érettségizettek aránya közeledjen a fejlettebb államokéhoz (Az USÁ-ban a fiatalok több mint 90 százaléka érettségizik, Dániában és Hollandiában 70 körül, Magyarországon 36 százalék), és akár érettségivel záródó képzés lenne az alapja a szakmák elsajáításának. Az államnak is olcsóbb iskolában parkoltatni az ifjúságot, mint fizetni az utcai lét következményeit. Tragikus paradoxon, hogy a képzés milliókat emészt fel e szellemi tőke megcsapolása nélkül. A 49. törvénnyel az iskolaügyhöz rendelt szakképzés magára maradt, a vállalatok most a legkevésbé törődnek azzal, hogy a szakma- szerzés „tulajdonosi” érdekké váljon. Tény az, hogy bizonyos szakmák koncentrációjával sok tanműhelyt, sok millió forintot lehetne megspórolni, míg az átképzési központok önálló intézményekké váltak -mondta az előadó, aki különös módon már nem gazdaságunk szerkezetéből adódó, hanem recessziós munkanélküliségről beszélt. így mindenesetre kisebbnek tűnhet a törvényhozók felelőssége, amikor az adótörvénnyel vállalkozók sokasága mentesül a Szakképzési Alap gyarapításától, a gyerekszám rohamos csökkenésével pedig nemcsak „szalonképtelen” szakmák, hanem szakoktatók sokasága is az utcára kerül. B. R. Holnap az Uj VDN-ben Súlyra fizetjük az új adót Hol kell a gépjárművekről vallani? Akiket a gólya hoz Megválaszthatjuk-e gyermekünk nemét? * A munkanélküliség vámszedó'i Megáll-e a bíróság előtt a kereset? * Elföldelt csecsemő Somogybán * Három futballbíró pihenővel kezd Változások az APEH-nál Jön az adóbevallás! Energiakerékpár a Zöld Hídban. Fotó: Proksz.a László Zöld-Híd iroda Pécsett Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak, az APEH-nak a jövőben tovább nő a munkája. A változó gazdaság miatt rengeteg kis- és középvállalkozás, BT., Kft. alakul, a nagyvállalatok száma csökken, sok vállalkozás megszűnik, tönkre megy. A piacgazdaság kialakulása, a számviteli törvény változása az APEH Baranya Megyei Igazgatóságát is érinti: Baranyában, mint az országban másutt, egyre szaporodik az adóhivatal munkája. Ezért január 1-től az APEH szervezetébe teljesen beépült az adófelügyelőség: az ágazati osztályok megszűntek. Az ellenőrzési, az adóügyi blokk külön terület lett. Az ellenőrzési osztály a vállalatok, vállalkozások nagyságától függően kapja meg a feladatokat. Az osztály dolgozóinak a jövőben nem kell adminisztratív munkát végezni. Az adóügyi blokk dolgozói az adóval összefüggő - adókönyvelés, bevallások átvétele, ügyfélszolgálati, adóalany nyilvántartói, csődeljárási és végrehajtási - területen látják el a napi teendőket. Az ügyfélszolgálat teendői bővülnek. Ami az adózó állampolgárt érinti, érintheti - egy helyre került. Az új vállalkozások bejelentésével, a lakossági ÁFA-visszaigénylé- sekkel és az adózással kapcsolatos mindenféle felvilágosítást megkaphatnak itt az érdeklődők. Pécsett az APEH Baranya Megyei Igazgatóságán (Rákóczi u. 54-56.) hétfőn 8-18, kedden, szerdán, csütörtökön 8-16, pénteken 8-15.30 óráig várják a lakosokat. A vidéki városok polgármesteri hivatalaiban kaptak helyet az ügyfélszolgálati irodák. Komlón kedden és csütörtökön 8-16 óráig, Siklóson kedden 8-16, csütörtökön 8-17 óráig, Mohácson hétfőn és szerdán 8-16 óráig, Szigetváron szerdán 8-16, pénteken 8-15 óráig érdeklődhetnek adózási problémáikkal az ügyfelek. Kesjár János, az APEH Baranya Megyei Igazgatóság vezetője a közelgő adóbevallásokra hívta fel a figyelmet. A nyomtatványokat postázták mindenkinek, aki tavaly önbevallást adott le. Aki elrontotta, az ügyfélszolgálaton új példányt kérhet.- Várhatóan emelkedni fog az önbevallások száma- tette hozzá- mert sokan nemcsak munkahelyi jövedelemmmel rendelkeznek. Az adóbevallások kitöltéséhez a részletes tájékoztató mindenki segítségére lesz. Aki mégis bizonytalan: tanácsot kérhet az ügyfélszolgálati irodában. Napjainkban egyre több a csődeljárási és a végrehajtási tennivaló. Ez a feladat is új az igazgatóságon belül. A megszűnő vállalkozások felszámolásának kezdeményezése, nyo- monkövetése és a csődeljárási időben a folyamatos ellenőrzések szaporítják munkájukat.Ez igen hosszú folyamat: sokszor önmagukkal szemben kérik a vállalkozók. A végrehajtási munka is a kötelességük. Megfigyelhető, hogy egyre több a kintlévőség, a vállalkozások, magánszemélyek adótartozása. Ezek összege Baranyában több százmillió forint. Egyre több kisvállalkozó megy tönkre, Az APEH feladata a tartozásuk behajtása. Adám Erika Biztosítás nélkül Lassan több mint fél éve, hogy az autósoknak a kötelező felelősségbiztosítást is fizetniük kell. Arra próbáltunk választ keresni, hogy azok, akik eddig „elfelejtették” leróni a kötelező összeget, mire számíthatnak az ellenőrzések során? Mint a Hungária Biztosítónál megtudtuk (75 ezer gépkocsi tartozik hozzájuk), mivel egyedül a Belügyminisztérium vezet teljes körű nyilvántartást, a biztosítók nem képesek kiszűrni a feledékeny autótulajdonosokat. Problémát jelent ez a biztosítóknak is, főként az olyan esetekben, amikor azok okoznak kárt, akik a befizetést addig elbliccelték. A károsult ekkor egyet tehet: elkéri az illető betétlapját, s ha az oda is adja, jelentkezik a Hungáriánál, mely a Magyar Biztosítók Szövetségének erre a célra létrehozott alapját kezeli. Pénzhez ugyan ekkor sem jut azonnal a károsult, hiszen ügyét a fővárosban bírálják el, - de legalább sínre kerül a dolog. A biztosítás nélkül autózónak viszont a díjat visszamenőleg, s ráadásul az okozott kárt is fizetnie kell. A rendszertelenül fizetőket szintén csak a Belügyminisztérium tudná fülön csípni, de hogy a BM-ben van- e erre kapacitás, nem sikerült megtudnunk. Úgy tűnik, aki nem okoz balesetet, csak bal- szerencsével kerülhet bajba, hiszen az ellenőrzések során a csupán egy alkalommal befizetett csekket is el kell, hogy fogadják a rendőrség munkatár- sai.Bliccelni tehát - kis szerencsével - érdemes? ... Persze, ha az ember karambolozik, csőstül jön a baj. Nem csak rá, de arra is, aki vétlenül került a balesetbe. Nem csupán az államot csapjuk be tehát, de egymást is, s a nagyobbik baj ez. Pauska A szakemberek véleménye: a pazarló, vagy az ésszerű energiafelhasználás morál kérdése is. A látszólag egymástól távol eső két végpont között a híd: „Energiatakarékossággal a környezetünkért”. Mottója ez annak az irodának, amelyet az öt cég - a Dél-Dunántúli Áram- szolgáltató, a Gázszolgáltató, a Pécsi Vízmű, Hőerőmű, illetve a Távfűtő Vállalat - alapította Energetikai és Környezetvé- demi Tanácsadó Egyesülés, a Zöld Híd nyitott tegnap Pécsett, a Ferencesek utcájában. Harminc évet késtünk - hallottuk tegnap, egyértelmű utalásként arra: Magyarország közismerten energiafaló. Az iroda tájékoztató anyagokkal, tanácsadással, kiállításokkal, vitafórumokkal próbál abban segíteni, hogy a lakosság ráébredjen: mennyi energiát használ el feleslegesen az amúgy is fogyóban lévő forrásokból. És hogy ezért mennyivel többet fizet, mintha ésszerűen fogyasztaná. Az már persze kormányszintű döntést igényelne, hogy lehetőleg az energiatakarékos eszközök gyártása kapjon támogatást. Az iroda minden szolgáltatása a lakosság felé ingyenes. Az itt dolgozó szakemberek a legfontosabb célnak azt tartják, hogy az egy főre eső villamosenergia hasznos felhasználását érjük el. Ám mi legyen a „tömbben fogyasztókkal”? Mint megtudtuk, az irodában a lakótelepeken élők - ezen belül elsősorban a kertvárosiakat érinti - felvilágosítást kaphatnak: hogyan, milyen módon, mikorra érhető el, hogy energiafogyasztásukat — hő, víz - lakásonként mérni és persze fizetni lehessen. M. A. Vízmű Kft.-k Baranyában Az idei évre már Baranya megye is eljutott a közműves vízellátás tekintetében az országos átlaghoz, a lakosság 80 százaléka, a 300 település 60 százaléka részesül vezetékes vízellátásban. A megyében lévő vízműveket - mint az állam tulajdonát - hosszú éveken keresztül a Baranya Megyei Vízmű Vállalat kezelte, ettől az évtől azonban az önkormányzatok lettek a tulajdonosok. A megváltozott helyzetben a hogyan tovább kérdéseiről tanácskozott Sásdon 32 község polgármestere, és a meghívott vízügyi szakemberek. Degré András, a Baranya Megyei Vízmű Vállalat főmérnöke elöljáróban hangsúlyozta, hogy az egy falu, egy vízmű elv ma már nem járható út, s kérte a polgármestereket, hogy valamilyen közös szervezeti megoldásban gondolkodjanak. Dr. Hargitai János, Nagynyárád polgármestere azt emelte ki, hogy lehetőséget kell biztosítani azoknak az önkormányzatoknak is, melyek még nem rendelkeznek vízművel, s ezt csak a jelenlegi tulajdonosok tehetik meg. Ez után a mostani megegyezés fontosságára tért ki, ugyanis, mint mondta, ha az önkormányzatok nem jutnak közös nevezőre, a döntés lehetőségét a vagyonátadó bizottság kapja meg. Németh László, a Vízmű Üzemmérnökségének vezetője üzemeltető Kft.-k létrehozására tett javaslatot, s ezt el is fogadták. A tanácskozás eredményeként a polgár- mesterek megegyeztek egy Sásd központú gazdasági társaság létrehozásában, s a közös vagyon lakosságarányos elosztásában is. Megyeri Tiborné Több a gyújtogató Pécs: minden napra egy tűz Svéd tanulmányút Korábban megfogható szám volt: adott évben a megyében a tüzek ennyi és ennyi kárt okoztak. Ma már ez nem támpont: a tűzoltóság - hallottuk tegnap a Baranya megyei Tűzoltóparancsnokságon tartott sajtótájékoztatón - nem tartja nyilván a kárértéket. Ez jelzi azt is, hogy változott a tűzvizsgálat rendszere, s ennek egyelőre annyi eredménye szűrhető le, hogy az e munkából nyert tapasztalatoktól megfosztották a tűzoltókat. Pedig a jellemző okok felszínre kerülésével a tűzmegelőzési tevékenységükben e tapasztalatoknak igen komoly szerepe volt. Ezzel együtt az 1991-es esztendőt jó évnek minősítette Török Béla ezredes, megyei parancsnok. Ám azt is mindjárt hozzátette: köszönhetően az időjárásnak. A rövid, száraz időszakok nem kedveztek a megyén máskor olyan gyakorta végigseprő erdő- és avartüzek- nek. De hogy néhány adatot is említsünk: a múlt évben 786 tűz volt a megyében - sajnos, öt halottal. Ezzel együtt Baranya a megyék között a középmezőnyben van. így még mindig kívánatosnak tűnik annak a hosszú távú kampánynak az eredménye, amelyet a BM a népjóléti tárcával közösen hirdetett meg, Óvjuk embertársainkat! címmel. Van ugyanis mitől! A tűzoltósági statisztikákban a vaklármát és a téves riasztást egy „rubrikába” könyvelik. A múlt évben 141 ilyen esetet regisztráltak, s ezek közül néhány - ahogy az ezredes fogalmazott - kifejezetten rosszindulatú volt. (Több alkalommal - és mind gyakrabban - lefülelték a vaklármát keltőket.) E kategóriában kell megemlítenünk a gyújtoga- tókat is. A szándékosan okozott tüzek száma nő, ez pedig igen komoly figyelmeztetés! Még akkor is, ha az ilyen esetek döntő többségét családi perpatvarok elintézésének primitív szándéka motiválja. Félő, mondta Török Béla, hogy ez a statisztika tovább romlik, mind több munkát adva a rendőrségnek - a gyújtogatás természetesen bűncselekmény -, kivizsgálásukba a tűzoltóság csak szakértői szinten működik közre. S ha már itt tartunk: az ugyancsak megszaporodott hamis bombariadókra mozdulniuk kell a tűzoltóknak is. Valódi tüzeket okoz ellenben a pénztelenség: feltűnően megnőtt ugyanis az elektromos meghibásodások okozta tüzek száma, jórészt az elmaradó karbantartásoknak, felújításoknak köszönhetően. A tűz: változatlanul veszélyes ellenfél! A múlt évi esetek között 13 olyan volt, amelynek oltása 5 óránál tovább tartott. Pécsett pedig majdnem minden napra jutott egy. Kérdezni sem kell: nem figyelmeztetően sok? Illetve: ha ebből 69 vaklárma volt, akkor az nem sok egy kicsit? Rövidesen megjelennek a tűzoltóságot érintő új jogszabályok. Ezek megismerése után a megyei parancsnokság szeretné ismét életre hívni a most szünetelő, de tíz éve élő propaganda-alapot: hatékony segítség ez a tűzmegelőzési munkában, és persze vannak cégek - például a biztosítók -, amelyek e munka eredményességében anyagilag is közelről érintettek. A tűzoltóság működésének anyagi hátteréről: 1992-re biztosított. Komolyabb javulás technikai színvonalán nem várható. Néhány önkéntes egyesületeknek a Németországból érkező gépjármű-fecskendők révén jobb lesz a felszereltsége - természetesen ott, ahol működtetésük feltételei adottak, s eddig hiányoztak. Mészáros A. A dél-svédországi Oland— szigeten kéthetes tanulmányúton vett részt tíz magyarországi, köztük a pécsi népfőiskola vezetője. Mint Wesztl Lászlótól, a pécsi kertvárosi lakótelepi népfőiskola szervezőjétől megtudtuk, az útra a Magyar Népfőiskolái Társaság pályázata megnyerésével lehetett eljutni Miként Európában, Svédországban is a kellően kiépített és stabil szociális háló nyújtotta biztonságot élvezhetik az állampolgárok. Az A.B.F. oktatási szövetség égisze alatt a településeken számos képesítő kurzus, közösségteremtő oktatási kör munkájába kapcsolódhatnak be a polgárok. A szabad, polgári népfőiskolák intézményesített formában működnek, a tandíj és a mecénások mellett rendszeres támogatásban részesülnek az állami és a helyi ön- kormányzati költségvetésekből. Hazánkban az 50-es években megszüntetett népfőiskolák 10 évvel ezelőtt kezdtek „újjáéledni”. Wesztl László szerint ma különösen nagy szükség van közösségteremtő kezdeményezésekre. Arra kell ösztönözni az embereket, hogy önállóan próbálják megvédeni saját érdekeiket, egyesületekbe, csoportokba tömörülve. Nem helyes, ha a civil társadalmi szerveződéseket „felülről” irányítják. A munka- nélküliség megfékezésére mind több olyan képzési formát kell biztosítani, amely a piac igényeihez igazodik. Hazánk népfőiskoláinak legnagyobb gondja, hogy nem szerepel az oktatási törvényben. A legtöbb anyagi helyzete, léte bizonytalan, infrastrukturális háttere sem biztosított, mert nem intézményesített formában működik. A jövőben mindezen problémák megoldására törekszik a pécsi népfőiskola. Tröszt E.
