Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-21 / 20. szám
10 aj Dunántúli napló 1992. január 21., kedd A szerkesztőség postájából Sajátos társasjáték folyik Pécsett a régi Kertvárosbana Templom téren. A Kertészeti Vállalat Parképítő üzemének dolgozói rendbeteszik az itteni parkot, padokat, kőasztalokat, amit napokon belül összetörnek a vandálok. Fotó: Szundi György Betlehemesek Lánycsókon Panelszindróma Csecsemőszemészet Az Új DN december 28-i számában megjelent „Csecsemők - felnőtt szemészeten” című olvasói panaszra dr. Kovács Bálint egyetemi tanár, a Szemklinika igazgatója a következő tájékoztatást adta: A kifogásolt helyzet javítása érdekében az egész Dunántúlról beutalt, valamint visszarendelt koraszülött csecsemők vizsgálatát a Rét utcai gyermekszemészeti rendelőbe helyezzük át. Alapvető változás azonban csak akkor lehetséges, ha a szülők a berendelés időpontját pontosan betartják! Ingyenes tanácsadás Minden pénteken ingyenes jogi tanácsadást tart Pécsett, dr. Berényi István nyugdíjas jogtanácsos, aki 12-14 óráig a DO- ZSÓ-ban jogi, könyvelési, adóügyintézési tanáccsal szolgál, majd e témában 15.30-17 óráig hívható a 40-907-es telefonon, míg a bélyeggyűjtési felvilágosítást a Nevelési Központban 14-30-15-30-ig tartja. Elnézést! Az újabb utcanév-javaslatokról szóló vitaindító cikkben - mely az Új DN január 2-i számában jelent meg -, a Csatlós János utca névváltoztatását indokolva - többek közt - úgy fogalmaztam, hogy a név rossz hangzású. Ezen azt értettem, hogy egyrészt hangtanilag nem szép, másrészt a szó köznévi jelentésével évtizedekig bosszantották a magyarságot. Elismerem, hogy fogalmazásom nem volt eléggé meggondolt, és így - akaratomon kívül - megbántottam vele a névadó ma élő rokonait. Ezért a családtól ezennel bocsánatot kérek. Lovas Attila Sarok Zsuzsa cikkéből idézek néhány töredéket, melyben az Új DN december 24-i számában riportalanyát, Ráday Mihályt szólaltatta meg: „Pécsnek nem lenne szabad így fogadnia a vendégeit. A nemrég helyrehozott szép, régi állomásépületnek a nyugati oldalához biggyesztett” toldalékától elborzadva így sóhajt föl Ráday: „Jó lenne tudni, ki. . . adott engedélyt annak idején arra, hogy... a régi épület tervezője munkáját és egyúttal az állomás képét így tönkretegyék.” (Az önkényes szövegrövidítesekért az érintettek szives elnézését kérem.) A stiláris merénylet ismeretlennek hitt áldozata Pfaff Ferenc volt, aki 1851 november 19-én Mohácson született, és 1913 augusztus 21-én Budapesten hunyt el. Nem csak szülővárosától várhatná el, hogy emlékét kegyelettel ápolja, hanem egész Baranya büszke lehetne országos sikerekben bővelkedő pályafutására. Tanulmányait Steindl Imrénél (1839-1902), Országházunk építőjénél végezte a Műegyetemen. A svábhegyi templom után Pfaff tervezte az 1885-ben tartott budapesti országos kiállítás képző- művészeti csarnokát, a későbbi Örömmel olvastuk falunkról szóló tudósításukat a január 4-i számban, de a cikk végének olvasásakor örömünkbe némi üröm is vegyült. Az utolsó mondat ugyanis így szól: "Sajnos a régi karácsonyi szokások, betlehemezés még nem éledtek újjá, de talán majd jövőre." Ezzel szemben a valóság az, hogy két betlehemes csoport is járta a falut az idei Adventben. Igaz, nem a Népház szervezésében, hanem a plébánia hitoktatója tanította be és indította útnak őket áldozakész, lelkes szülők kíséretével. Igaz. nem jutottak el minden házba, mert a két csoport kevés egy ilyen nagy faluban, de több csoport szervezése objektív akadályokba ütközött; a gyerekek iskolai túlterhelése mindenki előtt ismert, ráadásul ezeknek a gyerekeknek a zöme szerepelt az iskolai karácsonyi, sőt néhá- nyan az úttörőszervezet "fenyőünnepi" műsorában is, és a próbák, meg néhányuk betegsége miatt nem is tudtak minden nap útnak eredni. Voltak olyan házak, ahol bezárultak előttük a kapuk, akadtak olyan családok, akik nem érFővárosi Múzemumot. 1890 augusztus 24-én büszkélkedve adhatott hírt a Mohács és Vidéke: „A legelső fővárosi színészed kiállítás mohácsi művész által tervezett csarnokban tarta- tik meg. Pfaff Ferenc a neve a derék mesternek, aki e csarnokot a néhány év előtt megtartott országos kiállításra készítette.” 1894 január 7-én ismét lelkendezett a helyi sajtó: „Pfaff Ferenc, városunk jeles fia, az ezredéves kiállítás történelmi főcsoportjának épületére kiírt első pályázat alkalmával díjat nyert. Álpár, Schickedanz és Tandor műépítészekkel együtt szűkebb pályázatra szólíttatott fel. Pfaff egyszerű mohácsi iparos fia.” Vetélytársai közül - mint tudjuk - Alpár Ignác (1855-1928) nyerte el a megbízatást a Vajdahunyad várát is magában foglaló főcsoport fölépítésére. Schickedanz Albert (1846-1915) a Szépművészeti Múzeumot és a Millenniumi emlékművet tervezte meg. Tandor Ottó (1852-1913) főleg a jáki és az ócsai románkori templomok restaurálásával írta be nevét művészettörténetünkbe. E rangos mezőnyben Pfaff sem maradt feladat nélkül: ő valósíthatta meg a Városliget mögötti tették, mit is akarnak, de a fölkeresettek zöme örömmel fogadta őket, s az idősebbek, akikhez évtizedek óta nem kopogtak be betlehemesek, örömkönnyeket ejtettek. Az eseményből egyébként nem maradt ki a falu vezetősége sem. Az egyik csoport, egy anyuka vezérletével betoppant az önkormányzat képviselőtestületének ülésére is, ahol 11 képviselő látta előadásukat. A Népház igazgatója nem lánycsóki. valószínűleg ezért nem értesült arról, hogy bizony éledezik már a betlehemezés hagyománya. (Munkatársunk Tölgyesiné Zátonyi Zita igazgatótól kapta az információkat. - A szerk.) Egyházközségünkben egyébként is „zajlik az élet". Novemberben jótékonysági vásárt rendeztünk a pécsi Caritas használt ruháiból, ennek eredményeként a dunafalvi, homorúéi és sárháti bevétellel együtt 63 ezer forintot fizethettünk be a menekültek javára. Van egy 15 fős kis kamarakórusunk, az ő közreműködésükkel tesszük szebbé a falu egyházi életének megmozdulásait. Ők énekeltek a vadásztárKözlekedési Múzeum (azóta gyökeresen módosított) neobarokk csarnokát. Életműve a továbbiakban szorosan a MÁV-hoz kötődött. Az akkori Magyarország egész sor - eklektikus elemekből ötvözött - pályaudvara dicséri mértéktartó ízlését, a temesvári, az aradi, a zágrábi, a ceglédi és a debreceni. Mohács 1900-ban azt szerette volna, ha a Korona szállóval észak felől átellenes sarkon ő építi meg a régóta hiányzó városházát. Pfaff bemutatta a közgyűlésnek impozáns terveit, az együttműködés azonban megfeneklett, mert „az építési költségeket a lakosság nagyobb megterhelése nélkül nem lehetett födözni”. Szerényebb változat elkészítésére kapott felszólításra Pfaff már nem reagált. Minden helyi lokálpatriótát kedvezően érint, hogy Ráday Mihály minden szépre rácsodálkozó szemüvege Pécs pályaudvarát a maga nemében igényes és korát méltóképpen reprezentáló alkotásnak minősíti. E tény tükrében talán méltányosnak bizonyult az elfeledett Pfaff működésének reflektorfénnyel való végigpásztázása. Bojtár László saság kérésére októberben a bastard erdőben celebrált Hubertus misén is. Az önkormányzattal nagyon jó az együttműködésünk. Karácsony előtt felajánlottuk segítségünket karitatív tevékenységben, s ők ezt örömmel fogadták. Minden 70 év fölötti lakosnak adtak 500 forint karácsonyi ajándékot (ez Lánycsókon 200 főt érintett), s a borítékokat nem a hivatalsegéd, hanem mosolygó, kedves gyerekek hordták széjjel - megtoldva a pénzt egy kis süteménycsomaggal (amit a szorgos anyukák sütöttek), valamint egy maguk készítette üdvözlő- kártyával és papírangyalkával. Várady János, plébános Lánycsók „Bizsergető ✓ ^99 érzés Óriási reklámhadjárattal, hatalmas táblákon hirdetik a Remington villanyborotvát városszerte. Két évvel ezelőtt - többezer forintért - vásároltam Remington borotvát, és most az egész városban képtelen vagyok találni hozzá szitát. Holott a használati utasítás is évente javasolja ezen alkatrész cseréjét. Kérdések sora merül fel bennem: Milyen csalárd reklám ez? Ki felel a kötelező alkatrész ellátásért? Ki törődik ezzel? Ki fizeti meg az utazgatásaimat? Vajon a gyár a hibás, vagy a kereskedelem? Valóban „bizsergető érzés”, hogy százezreket költenek reklámra, aztán a többi nem érdekes. Kovács István Pécs, Ybl M. u. 7/3. Jogi tanácsadó A munkabér legkisebb ősz- szege: A 10/1991. (XII. 27.) MüM. sz. rendelet 2 § /l/ bekezdése értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott időbéres dolgozó részére fizetendő személyi alapbér alsó határa a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 8000 forint; órabér alkalmazása esetén - 42 órás munkahétre vonatkozóan - 44.00 forint. Teljesítménybérnél a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozó havi munkabérének - teljesítménybér, illetve alapbér és teljesítményhez kötött mozgóbér együttes - legkisebb ösz- szege a teljesítménykövetelmények száz százalékos, valamint a teljes munkaidő teljesítése esetén 8000 forint. A rendelet január 1-én lépett hatályba. Nem irigylem azokat az állampolgárokat - különösen vonatkozik ez a tízemeletes, házgyári panelépületek lakóira -, akik ma olyan dilemma előtt állnak, hogy megvásárolják-e az eladásra felajánlott lakásaikat, vagy sem. Ha az Új DN december 29-i számában megjelent „Harmincéves az első háromemeletes panelház" című, panelt dicsőítő cikket olvasom, kezdem azt gondolni, hogy talán mégsem olyan rossz a panelos építési mód, mint ahogy az a közvéleményben elterjedt. Ha azonban a kezembe veszem az „Építés, Kutatás, Fejlesztés" című kiadvány 1989/1 számát és dr. Medgyesi István - Berecz József szerzőpáros „Házgyári panelos épülteknél tapasztalt korróziós károsodások vizsgálata, értékelése" című tanulmányát, akkor már egészen más kép tárul elém. Az 1972-ben megkezdett program során elvégzett 602 vizsgálat - amely a korróziós károsodást okozó különböző, agresszív környezeti hatások vizsgálatára is kiterjedt - a következőket állapítja meg. A hazánkban megépült panelos épületek várható élettartamát a tervezés során ötven éves időtartamban határozták meg. (Más szerző szerint a szakszerűtlen karbantartás következtében ez az élettartam harmada az elvárhatónak.) Ez az élettartam abban az esetben biztosítható, ha korrózióálló acélbetéteket, illetve védőbevonatot alkalmaznak azokon a helyeken, ahol az acél kapcsolatok védelme megfelelő betonnal nem biztosítható. A panelos szerkezetek esetében a várható korróziós problémák elsődlegesen a csomópontokban lévő acél kapcsolóelemeknél, illetve szerkezetekben elhelyezkedő acélbetétekben jelentkezik. A vizsgálat paneles épületek korróziós károsodása az első hat évben jelentéktelen. A beépített acélbetétek átlagos keresztmeTársasházi pihenő? Szeretném az illetékesek válaszát az Új Dunántúli Naplón keresztül kérni. Problémám a következő: Emeletes társasházban lakom. Az egyik emeleti lakásban rendszeresen fúvós hangszeren gyakorolnak. Nem szeretnék haragot a lakótársakkal, kérdésem mégis az: joga van-e bárkinek társasházban hangszeren gyakorolni, a többi lakó nyugalmát zavarni?! Halálának 350. évfordulóján emlékezünk a 78 évet élt és 1642-ben elhunyt olasz csillagászra, fizikusra, matematikusra, aki a pisai, majd egy ideig a páduai egyetemen tanított. Pécsett az őszi Csillagászati hét keretében a témában nyilvános előadás hanzott el a TIT Pécs-Baranyai Szervezetének Csillagászati és Űrkutatási Szakosztálya részéről. Az évforduló tiszteletére jelent meg a Kréta Könyvek sorozatban Jean Pierre Maury, Galilei a csillagok hírnöke című könyve. Galilei, a szabadesésre, a hajításra, és az ingamozgásra vonatkozó kísérleteivel és eredményeivel megalapozta a kinematikát és ezzel az egész moteszet csökkenése a három százalékot sem éri el. Tíz év elteltével azonban a károsodás már eléri a 10 százalékot, de volt olyan, ahol ez - a hegesztés nem megfelelő kivitelzése következtében - elérte a 25 százalékot. A házgyári 1969-ben épült pécsi panel épületeknél a korrózió következtében az acélkapcsolatoknál - az országoshoz viszonyítva is igen magas - 16 százalékos átmérőcsökkenés volt észelhető. A vizsgálat szerint nagymértékű korrózió csak azokon a helyeken volt található, ahol a betonkitöltés nem kellő gondossággal készült, illetve a takarás vastagsága nem érte el az előírt 25 millimétert. (A szerzők szerint 1-2 tized milliméter vastag rozsdaréteg képes elrepeszteni a 15 milliméternél vékonyabb betonfedéseket, melynek következtében az agresszív légköri alkotók - különösen vonatkozik ez Pécsre, ahol kéntelenítő hiányában a hőerőmű füstgázainak légkörbe jutó savas komponensei - szerintem könnyebben fémek az acélbetétekhez.) Gyakori volt az üreges, porrózus beton előfordulás és a kitöltőbeton az acélbetétet összefüggően csak 50-60 százalékban fogja körül. A hegesztés minősége is sok kívánnivalót hagy maga után. Volt beégett, helytelenül elkészített hegesztési varrat és volt olyan eset is amikor törés, repedés volt a varraton. Ha mindezekhez hozzáveszem egy más vizsgálat, szinte kabarétréfának is beillő megállapítását "... az acél kapcsoló- elemeknél korróziós jelenségeket nem tapasztaltam, mert a kapcsolóelemek a vizsgálat helyén nem voltak találhatók..." akkor már a panelról alkotott kép sem olyan szép, hogy ünnepelni kellene a születésnapját. Traj Ferenc Lakásbérlők és Lakástulajdonosok Egyesületének elnöke Sötétben tapogatózunk! Hetvehelyi lakosok vagyunk, reggel 4 órakor megyünk az állomásra, amelyet 36 lépcsőn tudunk megközelíteni. Sajnos három hónapja sötétbe kell megtennünk ezt a sok lépcsőt - hóban, sárban, jégen. Többször fordultunk a MÁV Igazgatósághoz, de sajnos intézkedés nem történt, így továbbra is sötétben tapogatózunk . . . S. Józsefné Hetvehely dem mechanikát. Feltalálta a hidrosztatikai mérleget. Maga készítette csillagászati távcsövével értékes felfedezéseket tett: a Hold hegyei, Vénus és Mars fázisai, a Jupiter holdak, a Tejút csillagai és napfoltok. Galilei nélkül tehát nincs modern dinamika, nincs a tehetetlenség elve, nem alapozódik meg a newtoni gravitáció-törvény, a sebesség relativitásának felismerése nélkül nincs eisteni relativitáselmélet, az ő megsejtései nélkül nem lett volna felbo- csájtható az első mesterséges műhold, illetve nem lett volna meg egy évtized múlva az ember Hold-utazása. Emlékezzünk rá legismertebb mondásával: és mégis mozog a Föld. Csikós Zoltán Kéretlen válasz Ráday Mihály kérdésére Galileo Galilei
