Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-20 / 19. szám

2 új Dunántúli napló 1992. január 20., hétfő Magunkviselet A kérdés veleje: mit is jelent az, hogy valaki azt teszi, amit kein Mára kimentek a divatból az etikai kódexek, az élet forga­tókönyv-elemei idejüket múl­ták. Sőt, már gondolni is csak nosztalgiával gondolunk vissza a valahai (ánti)világra. Pedig divat lett újból viselkedni, csak amúgy 20. század végiesen, amúgy poszt-neo-san, amúgy pluralistán, amúgy hagyomá- nyőrzőn-rombolón. A nagy ösz- szegzések idejét éljük. Amikor mindent leszűrünk, kikristályo­sítunk. A békebelit, az átkost és a szebb jövőt. Pedig akárhogyis, bizonyos posztok köteleznek, s ha már az urak - akik az elvtársak köpe­nyéből bújtak elő; és nincs eb­ben semmi megrovó, csak maga a ’’történelmi helyzet” - ma­gukkal szemben nem túl igé­nyesek, kifelé úgy kell(ene) csinálniuk, mintha... Ha pél­dául meghívnak egy fészekalj- nyi képviselőt ide vagy oda, il­lik, mi több kötelező legalább annyi fáradságot venniük, hogy lemondják a részvételt. To­vábbá: ha már valaki többet sze­repel a képernyőn, mint a TV-Maci, x-millió lakásba be­tolakodva, az mégis tartsa magát valamiféle - ugyan nem létező - a ”TV-ben Szereplő Normális Felnőtt Személy" 12 pontjához. Igaz, még csak tanuljuk a de­mokráciát, de mégse képzeljék a parlamenti padsorokat iskolai padnak. Ne uzsonnázzanak ha­talmas összeragasztott kenyeret zsíros szalvettából, ha már épp felszólaló padszomszédját veszi totálban a kamera. És újságot se olvasson, ide-oda hajtogatva a lepedőket, még akkor se, ha ró­luk szól a vezércikk. Hogy po­fozza ki így este gyermekét, a szívén viselt magyar ifjúságot, ha óra alatti evésért hoz beírást? És különben sem való. Magyar ember beszéd közben nem eszik vagy mi a szösz ... Annyi év, évtized során, és ma is, számlálatlan sok ember áll elénk naponta, a fáklyavivők, akik szájunkba rágják, miképp forog a világ kereke. Nyelvük­ről mint pléhdarabkák hullanak a szavak, ellágyuló tekintettel megtépik egymást, arcuk zsíro­sán fénylik. Reggelire, vacso­rára kígyót-békát. Bezizegik, besugározzák a szobákat, az idegpályákat. Ha az egyikből kiszorítják a szuszt, a helyébe ugrik egy másik. Édesapáink, tanítóink. Ők ott, a választottak. S mi leghűségesebb tanítványként itt bokszolunk a buszon, böködjük egymást esernyővel; káromko­dunk és fütyörészünk. Méhes K. Helmut Kohl kancellár a né­met történelem legsötétebb fe­jezetének nevezte 1942. január 20-át, amikor a Berlin melletti tó, a Wannsee egyik parti villá­jában elhatározták „a zsidó kér­dés végleges megoldását, az Endlösungot”, az európai zsidó­ság kiirtását. A Wannsee-i tanácskozás 50. évfordulóján kiadott nyilatkoza­tában a kormányfő felszólította honfitársait, hogy emlékezze­nek „a nemzetiszocialista faj­gyűlölet megszámlálhatatlan áldozatára”. - A zsidóüldözés olyan bűn, melynek rettenetes­sége minden emberi képzeletet felülmúl - szögezte le a kancel­lár. A tanácskozás színhelyét az évfordulóra emlékhellyé alakí­tották át. Wannsee-ben 1942. január 20-án Reinhard Heydrich, ter­jesztette elő tervét SS-vezetők­nek 11 millió európai zsidó megsemmisítéséről, miközben Európa megszállt országaiban és Németországban már folyt a zsidóság gyilkolása és deportá­lása. A terv Hitler és Göring kezdeményezését akarta kivite­lezni. Az évfordulón hozta nyilvá­nosságra a Der Spiegel az Em- nid Intézet felmérését, amelyből az derül ki, hogy a németek 13 százaléka antiszemita. A meg­kérdezett kétezer nyugatnémet közül 16 százalék vallotta ma­gát antiszemitának, az ezer ke­letnémet közül pedig négy szá­zalék. A két kereszténypárt, a CDU és a CSU híveinek 17 szá­zaléka antiszemita beállított­ságú, a szabaddemokratákat pártolók 16 százaléka, míg a Szociáldemokrata Pártra, illetve a Zöldekre szavazóknál 11, il­letve 5 százalék az arány. Vasút - szárnyak nélkül A pálya megóvására 10 millió kellene A Pécsi Vasútigazgatóság kérte Tamási és környéke pol­gármestereit, hogy segítsenek: feltétlenül szükségük lenne 10 millió forintra, ahhoz, hogy megóvják a most leállítandó Tamási-Mezőhidvég vonal be­rendezéseit. Az történt, hogy már régen megszűnt a Ta­mási-Dombóvár vonal, a Ta­mási-Mezőhidvég pályaszakasz - amit 1895-ben építettek - már olyan rossz állapotban van, hogy az eddigi 30 kilométeres sebesség (!) helyett 20 kilómé- ter/órára kellene csökkenteni a vonat mozgását. A vasútnak csak ezekre a szakaszokra - Dombóvár-Ta­mási és Tamási-Mezőhidvég 1 -1 milliárd forintot kellene köl­tenie ahhoz, hogy működőképes legyen. A polgármesterek csak néz­tek és ingatták a fejüket, amikor elhangzott a kérés. Azt öröm­mel vették tudomásul - mondja dr. Deák Gábor, Tamási pol­gármestere -, hogy tovább foly­tatják a Tamási-Keszőhidegkút közötti vonal felújítását, így a városnak mégis marad egy te­herszállításra alkalmas vonala.- Honnét venne ez a térség 10 millió forintot arra, hogy a vasútnak adja? Elismerjük, hogy nehéz helyzetben vannak, de mi még nehezebbe - foglalja össze a dolgok lényegét a térség egyetlen városának polgármes­tere. Horváth István, a MUT-Ve- gyépszer német-magyar vegyes vállalat igazgatója:- Tíz.éve veszekedtem már a város vezetőivel, hogy nem le­het ott ipari tevékenységet foly­tatni, ahol nincs rendes villa- mosenergia-szolgáltatás és nincs vasút. Akkor megróttak érte, most meg már kénytelenek vagyunk szállításainkat teher­gépkocsikai végezni. Nyugati partnereink egyre többet rekla­málnak, hogy hol van az áru - kiderül, hogy hetek óta vakvá­gányon vesztegel. Pedig a vas­úti szállításnak kéne a legol­csóbbnak és a leggyorsabbnak lenni. Magyarország - előljár­tunk a vasútépítésben - most hátul kullog valahol. . . A kormányzatnak előbb— utóbb rá kell jönnie, hogy fej­leszteni kell a vasutat és nem arra kényszeríteni az alkalma­zottait, hogy a polgármesterek­től kérjenek pénzt fenntartásra, vagy állagmegóvásra. Hazafi József © ÓRA A NAGYVILÁGBAN A sportolói múltjáról ismert orvos, dr Csiky László új oldaláról mutatkozott be: grotesz szobrokat készít. A képen Margaret Thatcher és Mihail Gorbacsov figurája látható. MTI-Fotó: Medgyaszay Béla- * ----------------------------------------------­Egészségügyi adó Lengyelországban? Prága: A cseh és a szlovák kormány privatizációs ügyekkel megbízott miniszterei a privati­zációs folyamat tíznapos felfüggesztését tartják szüksé­gesnek, mivel a jelek szerint ki­alakult az állami vállalatok- kiárusításához meghonosított úgynevezett befektetési jegyek fekete piaca. Tomas Jezek cseh és Miklós Iván szlovák privatizációs miniszter hétfőre várja a szövetségi pénz­ügyminisztérium - a felfüggesz­tés ügyében a végső szóra illetékes kormányszerv - dönté­sét. Egészségügyi adó bevezeté­sét javasolja Marian Miskiewicz új lengyel egészségügyminisz­ter. Mint sajtóértekezletén kije­lentette, különben csak úgy tarthatók fenn a kórházak, ha ezentúl a páciensek fizetik kór­házi ápolásuk költségeit. De ez jelentős részük számára lehetet­lenné tenné a gyógykezelést, másrészt az alkotmányba ütkö­zik. Az új adó bevezetéséhez azonban a parlamentnek kell törvényt hoznia. A miniszter közölte: a kórházak csak az akut betegek ellátást vállalhatják azonnal, az olyan betegségek­kel, amelyek várhatnak, várniuk is kell majd a kórházi kezelésre. Egy másik újdonságok a nap­pali kórházi kezelés bevezetése: azokat a betegeket, akik nem igényelnek állandó felügyeletet, éjszakára hazaküldik. Oroszország növeli uránexportját Oroszország uránércexport­jának jelentős növelését tervezi, hogy feltöltse valutával az üres államkasszát - közölte szomba­ton a moszkvai rádió. A Reuter által idézett jelentés szerint az orosz atomenergetikai hivatal vezetői tájékoztatták a sajtót, hogy az ország az urán­kivitel nagyszabású növelését tervezi: mégpedig meg szeret­nék háromszorozni a tavalyi 500 millió dollár értékű külföldi eladásokat. A moszkvai közlésre azután került sor, hogy Kazahsztán ha­sonló lépés megtételét jelentette be. Szakértők szerint Oroszor­szág és Kazahsztán területén van az egykori Szovjetunió uránkincsének harminc-har­minc százaléka. Intenzív nyelvkurzusok A Janus Pannonius Tu­dományegyetem Idegen Nyelvi Titkársága február 3-tól heti 2x2 ill. 2x3 órás intenzív nyelvtanfolyamo­kat, nyelvvizsga- és felvé­teli előkészítő nyelvkurzu­sokat indit. Jelentkezés: ja­nuár 28-ig, Damjanich utca 30. Telefon: 10-055.(x) * Eszékre visszaköltözött az élet Hadifelszerelésekből összeállított karácsonyfa Eszék főterén Fotó: Vujity Eszék hónapokig tartó tragé­diája január 4-én 18 órakor, a 15. fegyverszüneti megállapo­dás életbelépésével - úgy tűnik - befejeződött. Bár senki sem tudhatja, hogy véget ért-e a szlavón fővárost övező fegyve­res konfliktus, egy biztos: a szórványos lövöldözések és kis- sebb incidensek kivételével Eszéken és a frontvonalakon nyugalom honol. Már a tűzszünet első napján munkához láttak a város polgá­rai. Eltakarították a törmeléke­ket, megpróbálták lakhatóvá tenni a csak kissebb sérüléseket szenvedett házakat. A helyreál­lítás és felújítás azóta is megál­lás nélkül folyik. Az Eszékről elmenekültek jelentős hányada is visszatért, napról-napra nö­vekszik a városba érkezők száma. Megkezdődött a műemléké­pületek restaurációja is. A Hor- vát Nemzeti Színház épületén - melynek tetőszerkezetét és né­zőterét egy többcsöves rakéta­vetőből kilőtt lövedék meg­semmisítette - együtt tevékeny­kednek az építőmunkások a szí­nészekkel. A Szent Péter Pál ka- tedrálisról is lekerültek a fa vé­dőelemek, az eredetihez ha­sonló vöröstéglával váltják fel őket. Az alsóvárosban a Dél-2-es övezetben a szjenjaki és tvrdja- vicai lakótelepeken, valamint a város szinte minden részén vannak épületek, melyeket le kell rombolni, mivel nem lehet őket lakható állapotba hozni. Sokukon a harckocsi-, rakéta­vető- és aknagránát lövedékek már elvégezték a munkák jelen­tős részét... A legtöbb időt valószínűleg a városi közkórház épületének helyreállítása veszi majd igénybe. Az ápolásra szorulókat még mindig a pincékben helye­zik el, sőt, továbbra is a föld alatt műtenek. Az emeletekre való költözködés a Horvát Rá­dió Eszéki Stúdiójában már megkezdődött, több közszolgál­tatási intézmény is napokon be­lül hurcolkodik. Az ellátás a vá­rosban jó, minden igényt kielé­gít­Az Eszék környéki háború hétszáz halottat és négyezer se­besültet követelő részére pont került. Remélhető, hogy ez al­kalommal a történelem nem is­métli meg önmagát. Az igazi munka még csak most kezdő­dik. Vujity Tvrtko----------------------------:----------------------------------------------- * --------------------------------------------------------------------------­A lbán és orosz maffia New Yorkban New York lakosai, akik azt hitték, hogy a legtöbb olasz „keresztapa” ártalmatlanná té­tele után megszabadultak a maf­fiáktól, megtudhatták, hogy most orosz és albán bűnözők emelték magasra a szervezett bűnözés zászlaját a városban. Múlt héten két feketebőrű fiút iskolába menet fehér fiata­lok bandája támadott meg. Bán­talmazták őket, majd fehér vi­asszal vonták be a szerencsétle­neket. A rendőrség hamarosan meg­állapította, hogy a bűntényt az „Albán rosszfiúk” nevű szerve­zet tagjai követték el. Az albán maffia históriája hasonlít a korábbi szervezetek „siker történetéhez”. A semmi­ből indultak, s előbb, kisebb, majd fokozatosan mind na­gyobb bűncselekményeket kö­vettek el: nagy arányú betörése­ket, kábítószer árusítást és kábí­tószer csempészést az Egyesült Államok keleti partvidéke és Európa között, Kanadán át. Az olasz „családok” szívesen al­kalmaztak albánokat bérgyilko­soknak. Később, kihasználva a nyu­gat-európai szervezetek szétve­rését, az albánok önállósították magukat. „Nem riadnak vissza semmiféle erőszaktól sem - mondta a new yorki rendőrség szóvivője - a gyilkolás semmit sem jelent nekik." A szóvivő beismerte, hogy a rendőrségnek eddig nem sikerült beépülnie az albán maffiába, s ez növeli a szervezet hatékonyságát. Egy másik eset kapcsán a la­kosság értesült róla, hogy az orosz maffia is megkezdte mű­ködését New Yorkban. Egy Vjacseszlav Ljubarszkij nevű 49 éves férfit és gyerme­két szombat éjszaka meggyil­kolták Brighton Beach-ben, Brooklynnak abban a negyedé­ben, amelyet Kis-Odesszának neveznek, a volt Szovjetunióból érkezett és ott letelepedett be­vándorlókról. Apát és fiát több lövés érte a fején, a gengszterek közti le­számolás régi hagyományai szerint. S ugyancsak a hagyo­mányokhoz híven, az áldozat özvegye nem hajlandó együtt­működni a rendőrséggel. Lju- barszkijnak egyébkén viharos múltja volt. Az oroszországi alvilág tag­jaként ismerték. Valahogyan si­került kijutnia Amerikába, de ott is éveket töltött rács mögött zsarolás miatt. Az orosz maffia eleinte az olasz Cosa Nostra nevű szerve­zet szolgálatában állt, majd az olasz „keresztapák” letartózta­tása után hamis hitelkártyákkal, zsarolással, s mindenfajta csa­lással pénzhez jutva, lassanként elfoglalja dél-olasz elődei he­lyét - állapította meg a new yorki rendőrség. New York. 1992. január 19. (Az AFP francia hírügynök­ség alapján.) Endlösung - 50 év után

Next

/
Thumbnails
Contents