Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-20 / 19. szám

1992. január 20.. hétfő oj Dunántúli napló 3 Megszűnt a központi ártámogatás Drágulnak a tejtermékek Az Országgyűlés elmúlt évi döntése alapján január 6-tól megszűnt a tejtermékek köz­ponti árkiegészítése. A támoga­tás megvonásával valamennyi hazai, így a Baranya Megyei Tejipari Vállalat is fogyasztói áremelésre kényszerül. A válla­lat termékei január 20-tól átla­gosan 10 százalékkal drágul­nak. Az elmúlt években a tejter­mékek árkiegészítése fokozato­san csökkent, tavaly már csak három termékcsoportot érintett. A fogyasztói tejen literenként 2,50 forint, a vajon és vajkré­meken kilónként 57 forint, az étkezési tehéntúrón kilónként 18,80 forint volt a támogatás. A Baranya Megyei Tejipari Válla­lat termelése esetében ez egé­szében évi 120 millió forintot jelentett, aminek elmaradását a cég nem tudja kigazdálkodni­szerény, 35-40 milliós nyeresé­géből. Mivel a baranyai tejter­melők sincsenek abban a hely­zetben, hogy a komoly terhet elviseljék, az egyetlen megol­dásként a fogyasztói áremelés maradt. A drágulás ezekben a napokban még nem érinti a fo­gyasztói tejeket. Ennek oka az, hogy a 2,8 százalékos zsírtar­talmú tej miniszteri rendelkezés alapján maximált áras (21 fo- rint/liter), így az áremelés olyan ellentmondást eredményezne, hogy az alacsonyabb tápértékű tej drágább lenne a magasabb tápértékűnél. Információink szerint azonban nem sokáig lesz már így, az árrendelkezést rövi­desen visszavonják. Átlagosan 10 százalékkal drágulnak vi­szont a többi tejtermékek, mivel ezeken osztják el a vaj magas árkiegészítését. Az új árlista szerint a 10 dkg-os vaj ára20,80-ról 21,90-re, a vajk­rémeké 33,80-ról 38 forintra, a 20 százalékos zsírtartalmú tej­fölé 19,90-ről 21-re, a trappista sajt kilója 253-ról 266-ra, a lapka sajt 55-ről 6o forintra emelkedik. A Tejipari Vállalat tájékoztatója szerint a 120 mil­liós árkiegészítés elmaradása 6-7 százalékos áremelést idézett elő, a fennmaradó hányad a ke­reskedői árrésnövekedés követ­kezménye. Kérdésünkre a vállalat veze­tői úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben a külső tényezők (energia-, csomagoló­anyag-árak, fuvarköltség stb.) nem érintik komolyabban a cég gazdálkodását, úgy idén már nem emeli tovább árait a Tej­ipari. Ezzel szemben tervezik esetenkénti árengedményes ak­ciók megszervezését.Az egyet­len tisztázatlan pont a vállalat­gazdálkodásában a tej felvásár­lási ára. Az erre vonatkozó egyeztető tárgyalásokat már ta­valy megkezdték a termelőkkel, ám eddig még nem született megállapodás. A Tejipari Válla­lat álláspontja szerint a baranyai felvásárlási árak akkor is jóval az országos átlag fölött marad­nak, ha megyénkben nem emel­nek árat.Az utóbbi hónapokban sokat haladtak előre a vállaltit privatizálására irányuló törek­vések. Már komoly külföldi ér­deklődő is van, az ÁVÜ azon­ban ragaszkodik a tender kiírá­sához. Ez egy tanácsadó cég közreműködésével folyamatban van. A vállalat a tőkén kívül olyan fejlesztési koncepciót vár a befektetőtől, amely lehetővé teszi a csomagolás korszerűsíté­sét - ezáltal az eltarthatósági ha­táridők növelését -, valamint új termékek bevezetését. K.E. Szigorodtak a vámszabályok Nem jelent kiskaput, ha bontott az üveg Elkobzott italok a drávaszabolcsi vámraktárban Fotó: Szundi György Úgy tűnik, sikerült célt érni a január 1-től bevezetett új vám- jogszabályokkal, mert mint Csíkos Endre őrnagy, a Vám— és Pénzügyőrség Baranya Me­gyei Parancsnokságának pa­rancsnoka elmondta, megszű­nőben van a féllegális konyak­behozatal. Korábban jól szervezett cso­portok jártak a két ország kö­zött, naponta többször is, „turis- tatukról” hazatérve hoztak be konyakot és egyébb szeszesita­lokat, természetesen minden al­kalommal csak a megengedett mennyiséget. Ez jelentette a mindennapok „vámkiskapu- ját” .Az új évben azonban jelen­tősen megcsappant a „konyak­turizmus” , az új vámszabályok miatt. A turizmus megkönnyíté­sét szolgáló New York-i egyezmény alapján naponta egyszeri ki-, illetve belépésnél vehetik igénybe a 16. életévüket betöltött utasok a saját fogyasz­tás céljából, vámmentesen be­hozható árukra - 1 liter égetett szeszitalra, 2 liter borra, 250 szál szivarkára (cigarettára), vagy 50 szivarra, vagy 250 gramm dohányra, vagy ezek keverékére 250 grammig, ne­gyed liter kölnivízre és kis- mennyiségű parfümre - kiter­jedő vámkedvezményt. Viszont az egyezmény csak a turistákra vonatkozik, nem biztosítja, hogy félóránként éljenek ezzel a jogukkal az emberek, mert az már nem turizmus. Az új vámszabályok értelmé­ben a szeszesital, a kávé és a dohánytermékek kivételével egységes, 15 százalékos vámot kell kiszabni az utas- és aján­dékforgalomba beérkezett áruk után, amennyiben azok egyedi értéke nem haladja meg az 5000 forintot, viszont összértékük meghaladja azt. Ötezer forint egyedi érték alatt - összesen 5000 forint értékhatárig - to­vábbra is vámmenetesen hozha­tók be a különféle árucikkek. Tehát, ha valaki 8000 forint összértékben 2 darab 4000 fo­rint egyedi értékű diktafont hoz be, akkor a vámmentes tételt, az 5000 forintot meghaladó rész - 3000 forint - után kell egysége­sen 15 százalék vámot fizetni. Ha az áru egyedi értéke megha­ladja az 5000 forintot, akkor a kereskedelmi vámtarifa tételei az irányadók. Az utas- és ajándékforga­lomban behozott kávét, szesze­sitalt és a dohánytermékeket minden esetben terheli a vám, a vámkezelési díj, a fogyasztási adó és az általános forgalmi adó. Maximálták a vámkezelés­sel behozható árumennyisége­ket is. Ennek alapján maximum 1 liter égetett szeszesitalt, 3 liter bort, 5 liter sört, egy-egy kilog­ramm kávét, teát, kakaót és fű­szerkeveréket lehet behozni. Egy kilogram pörköltkávé árát 40 schillinggel számolva meg­kapjuk a vámértéket, a 280 fo­rintot. A kávé esetén 50 százalék vámot kell fizetni a vámérték után, ez 140 forint, amelyhez hozzáadódik a vámkezelési díj - a vámérték 2 százaléka -, ami 6 forint.A fogyasztási adó a vámérték 30 százaléka, 84 fo­rint; míg mindezt öszeadva és 25 százalékát kiszámolva kap­juk az ÁFA-t, a 128 forintot. Áz öt tételt összeadva kapjuk a kávé tényleges árát, a 638 forin­tot. így lesz a 280-ból 638 fo- rint.Csíkos Endre felhívta a fi­gyelmet többek között arra is: téves azaz elterjedt nézet, hogy a megbontott konyakosüvegek után nem kell vámot fizetni. Hajdú Zsolt Tiltott kétüteműek? Régóta kérdés a kétütemű motorral szerelt gépkocsik (Trabant, Wartburg, Barkas) tu­lajdonosai, üzemeltetői köré­ben, hogy milyen módon tud­nák járműveiket tovább üzemel­tetni úgy, hogy az egyre erő­södő környezetvédelmi igénye­ket is maradéktalanul kielégít­sék. További kérdés, hogy a kispénzű autóvásárlók egyálta­lán bele merjenek-e vágni pl. egy olcsóbb Trabant megvásár­lásába, hiszen egyre többfelől hallható, hogy a kétütemő mo­torral szerelt gépkocsik előbb-utóbb ki lesznek tiltva a közúti közlekedésből. De lássuk, mi is a helyzet va­lójában? Már 1991 január óta él az a rendelet, ami szabályozza a kétütemű motorral szerelt jár­művek részvételét a közúti köz­lekedési szolgáltatásban (pl. árufuvarozás, autómentés, sze­mélytaxizás). Ez a szabályozás csak a szolgáltatásra vonatko­zik)!), tehát ha valaki személyes céljaira - pl. saját termékei szál­lítására - használja kétütemű járművét, úgy más elbírálás alá esik. A rendelet szerint 1992. január 1-től csak azokkal a két­ütemű motorral szerelt gépko­csikkal szabad szolgáltatást vé­gezni, amelyek „ .. . kipufugo gázának szennyezőanyag-tar­talma nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott értéket.” Ez a külön jogszabály a múlt év decemberében napvi­lágot látott. Változás az eddigi­ekhez képest, hogy ebben a ren­deletben már nem csak a szén- monoxid (CO) emisszióra álla­pítanak meg határértékeket, ha­nem a hasonlóan káros szénhid­rogén (CH) kibocsátást is korlá­tozzák. A szolgáltatásban résztvevő kétütemű gépkocsikra vonat­kozó új határértékek: szénmo- noxid-kibocsátás alapjáraton: 2.4 tf % szénmonoxid-kibocsá- tás a névleges fordulat 60 %-án, 2.5 ti % szénhidrogén-kibocsá­tás terheletlen motornál: 2000 Ppm. Tudnivaló, hogy a CH-vér- mérgeket főként kétütemű mo­torok bocsátanak ki nagyobb mennyiségben, így ha valaki pl. Wartburggal vagy Barkassal kí­ván szolgáltató tevékenységet végezni, azt már csak az autón végzett különböző módosítások után teheti meg. Az egyik legelterjedtebb megoldás a kétütemű motorok más motorral történő kiváltása. Ilyenkor mindenképpen figye­lemmel kell lenni arra, hogy az új beépítendő motor nyomatéka az eredeti motor nyomatékától max. 10 %-kal térhet el. Ez azért lényeges, mert a jármű több szerkezeti egységét ez a nyomaték még nem károsítja, ezért méretezésükre nincs szük­ség. Természetesen az engedé­lyezési eljárás procedúráját ez esetben is le kell folytatni. A másik megoldás lehet a ka­talizátor utólagos beépítése. Mindenképpen olyan katalizá­tor beépítése javasolt amire a Közlekedési Főfelügyelet mi­nősítő jel használatát engedé­lyezte. Ebben az esetben ugyanis a beépítést követő mű­szaki vizsga alkalmával megfe­lelőség esetén a forgalmi enge­délybe átalakítási engedély nél­kül bejegyzik a katalizátor létét, és a szolgáltató tevékenység a továbbiakban folytatható. Ugyanakkor nem minősített ka­talizátor beépítése esetén a jár­művet az engedélyezési eljárás során az erre felkészült szakin­tézménynél (KTI) is meg kell vizsgáltatni. Összefoglalva, a jelenlegi szabályozás csak a díj ellenében közúti közlekedési szolgátlatást végző vállalkozók, közületek stb. kétütemű motorral szerelt gépkocsijaira vonatkozik, a magánszemélyek saját haszná­latú járműveit nem érinti. Re- mélhetőelg a jövőben a vám- és adóelőírások változása lehetővé teszi majd kevesebb pénzzel is korszerűbb, a levegőt kevésbé szennyező járművek alkalma­zását, hiszen a jelenlegi elavult járműpark toldozgatása hosszú távon nem jelenthet megoldást. Hir Attila (Baranya Megyei Közlekedési Felügyelet) Video, komputer és társai Mi lesz a tévé-kalózokkal? Nem tudom, ki találta fel a te­levíziót, ma biztos dagadó büszke (lenne), hogy a ’’fejlett országokban ” majd' minden háztartásban van ebből a csu­daszerkezetből. Bár ki tudja, büszke lenne-e ... Az biztos, masszív tömegek ülnek naponta a viliódzó képer­nyő előtt, s legyen az Takács Marika, George Bush vagy pá­pua bennszülött, vendégül lát­ják otthonukban. És erről a szo­kásukról bizony nehezen mon­danának már le; ezért, hp va­laki áskálódni próbálna a Üzent Televízió ellen, semmire sem lennének restek. Márpedig vannak erőpróbák. A Magyar Közlöny 1991/140-es száma közölte a Pénzügyminisz­térium azon rendeletét, mely kimondja, hogy aki vételre al­kalmas televíziókészüléket bir­tokol, köteles havi 250 forintot fizetni, amely összeg beszedésé­vel a Magyar Posta van meg­bízva. A Posta azonban mind in­kább szolgáltatói szerepet lát el - ezt kérik tőle —, sem joga, sem kedve zsandárkodni, mint pár évvel ezelőtt, mikor még ”hely­színelt”, hogy fülön csípje a bliccelőket. Mert a technika csodákra képes, mint fent jelez­tem. A szabályok kijátszásában pedig olyan csavaros az eszünk, mint egy néger kisfiú frizurája. Hisz van, aki tudja, hogy egy mezei videorekorder ugyan­olyan elv alapján működik, mint egy valódi tévékészülék, csak egy felében-harmadában szupe- ráló képernyőhöz kell csatlakoz­tatni (ami nem szükségszerűen "jó tévé”!), és áll a bál. A házi bütykölés lehetőségei feneketle­nek: akkumulátor, számítógép, ilyen-olyan drótok kifeszítése. Igaz, valóban fényes trófeákat manapság már nem lehet csak úgy leakasztani. A tévéállo­mányt ellenőrizni senkinek sem a feladata, az egyedüli homá­lyosan derengő perspektíva a majdan beinduló műholdas adások észrevétlen lekapcso- lása. A napokban jelentették be egy újfajta telekommunikációs rendszer, a szatellit távközlési miniterminál (VSAT) magyar- országi megjelenését, amely TV-adásokon kívül számítógé­pes adatforgalmat, hangátvitelt, valamint többhelyszines konfe­renciaközvetítést is bonyolít majd, tehát csak szellemi felké­szültség s némi anyagi beruhá­zás szükségeltetik, hogy akár élőben ott lehessen valaki a vi­lág bármely pontján! Természe­tesen ezeknek a cégeknek - elv­ben és a gyakorlatban is - külön kell fizetni, s bizonyára jobban a delikvensek körmére néznek, mint a jelenlegi helyzetben. Az persze már megint más dolog, hogy aki 250, vagy az akárhány forintot itt, vagy ott befizette, kinél reklamálhat a TV-műsorok kiábrándítóan si­lány színvonala miatt. Akkor már szinte izgalmasabb "krimi ” a Ki fizessen? című bu- jócska. M. K. Költségesebb közjegyzői szolgáltatások A közjegyzők munkájában az idei év óriási változást hozott: jartuár elsejével kiváltak a bíró­sági szervezetből és az európai viszonyoknak megfelelően ma­gánközjegyzők lettek. Alapfe­ladatuk továbbra is a permege­lőzés és bármely ügyben sze­replő összes fél pártatlan képvi­selete, jogi tanáccsal való ellá­tása. A legfelsőbb felügyeletet to­vábbra is az igazságügyminisz­ter látja el, míg bizonyos jogkö­rök felügyelete az öt Közjegy­zői Kamara székhelyén működő megyei bírósági elnökökhöz tar­tozik. A Közjegyzői Kamara önkormányzati szerv, mely a szakmai felügyeletetet is gyako­rolja. Dr. Perczel Rita pécsi köz­jegyző a maszekká válás nehéz­ségeiről számolt be. Elmondta, hogy Pécsett, a Széchenyi tér 14. alatt hárman dolgoznak: rajta kívül itt kapott helyet Vas­váriné dr. Selymi Györgyi és dr. Sámuel Mária. Oroszné dr. Ba­logh Mária Pécsett, az Aradi Vértanúk útja 52. alatt nyitott irodát. A vidéki közjegyzők a helyi bíróságokon találhatók. Komlón dr. Győrpál Árpád, Siklóson Kásádiné dr. Kréter Judit, Szigetváron dr. Sziliné dr. Színesük Tünde dolgozik. Mohácson dr. Hegyi Rózsa várja az ügyfeleket. A munka­rendet most alakítják ki - ezért érdemes mindenkit előbb tele­fonon keresni. Annyi bizonyos, hogy március végéig helyet kaptak a bíróságokon. Utána maguknak kell az iroda fenntar­tását, az alkalmazottak bérét, a járulékos és a társadalombizto­sítási költségeket, az adót és a saját fizetésüket is havonta ki­gazdálkodni. Eztán közjegyzői díjat kell felszámolniuk. Jogszabály rög­zíti, hogy miért mennyit kérhet­nek. Sok szolgáltatás után - ok­levelek, okiratmásolatok, név­aláírások hitelesítése - meg­szűnt az illetékbélyeg, viszont költségáltalányt fizethetünk ér­tük. Eztán egy névaláírás hitele­sítés 700 forint: korábban keve­sebbe került. A kisértékü hagya­tékok után, melyek értéke nem éri el a húszezer forintot, ötszáz forint munkadíjat, hitelesítési munkadíjat, költségáltalányt és készkiadást kell felszámolniuk. Az okiratok, értékpapírok, taka­rékkönyvek, letéti jegyek meg­semmisítése is többe kerül. De például egy nagyobb összegű, hárommilliót érő családiház öröklése esetén most közel negyven százalékkal keveseb­bet kell fizetni, mint ameny- nyibe korábban az eljárási ille­ték került. Hagyatéki eljárás során az ügyfél nem fordulhat máshova, mint a területileg illetékes köz­jegyzőhöz. Minden más egyéb­ben szabad közjegyző-választás van. Adám E. Újra megjelent a Pécsi Műszaki Szemle Több éves szünet után ismét megjelent a Pécsi Műszaki Szemle, a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége Baranya Megyei Szervezetének kiadványa. A' régi köntösben megjelenő lap a legaktuálisabb műszaki jellegű témákkal foglalkozik, így töb­bek között a pécsi Tudomány és Technika Háza építéséről, a be­vételekről és a kiadásokról ad helyzetképet. Olvashatnak a lapban a szövetség vagyonkeze­léséről, a déli autópálya tervei­ről, a hulladékértékesítés új el­járásáról, az OMFB pályázatok elbírálási rendszeréről és az Euro-Nemzetközi Beton Bizott­ságról. A kiadók tervei szerint a lap negyedévente jelenne meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents