Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-18 / 17. szám
10 uj Dunántúli napló 1992. január 18., szombat Alpok-Adria Magazin A tulipános, szőlőleveles formák például a magyar népi díszítőművészetből kerültek át a többnyire sváb származású kékfestő-mesterek műhelyeibe. Kilenc féle vegyszerből áll az a keverék, amivel rábélyegzik az anyagra a mintákat. Ennek a keveréknek az összetétele valaha valóban a titkok titka volt. Most, itt Sárdi János műhelyében, csak a kiszáradás ellen óvják. A megmintázott anyag festése jó minőségű indigóval történik. Az indigóval festett kelme színtartó és örökéletű. A kékfestő műhelyekből kikerült anyagokat a parasztok kötényeknek, az iparosok ingeknek. a háziasszonyok szoknyáknak használták. És persze, kedvelt lakásdíszek voltak téséhez. Minden ecsetvonást milliméter pontossággal előírnak. Legalább három napi munka kell ahhoz, hogy egy-egy baba életre keljen. Faschingleitner:- A kiöntés után 24 órán át szárad a baba. Csak ezután kezdhetünk el dolgozni rajta. Eltávolítjuk a varratokat, behelyezzük a szemet. A fej és a törzs megmunkálása rendkívül aprólékos munkát igényel. Az összeszerelés után a babát még 12 órán keresztül égetjük. Csak ezután következhet a festés és még további négy művelet. A babákat - fajtájuktól, milyenségüktől függően - akár négyszer is ki kell égetni... Eredetileg párizsi divattervezők használták ezeket a babáarra is alkalmat adott, hogy a svájciak elgondolkozzanak múltjukon, jelenükön és jövő- jükön. Svájc, a modern külső ellenére, a hagyományaiban, a múltjában éli ki magát. És ezért fennáll a veszélye, hogy eszmények nélkül marad és a háttérbe szorul... Hódító népzene Ezekben a napokban gyakran hangzik fel a harangjáték Szlo- vénia-szerte. A fiatalok szinte versenyeznek, ki szólaltatja meg szebben, mesteribben a harangokat. Hasonló hévvel szólaltatják meg a kereplőket is, melyek ugyancsak megtalálhatóak a Szlovén Néprajzi Múzeum nagyszabású hangszer-kiállításán. Juliján Sztrajnar, szlovén népzenekutató, 400 küMunkában az idős kékfestő mester Fotó: Tóth László Lépésről-lépésre közelebb kerülünk a régiók Európájához. A területi és települési önkormányzatok mellett ennek érdekében a tömegkommunikációs szervezetek teszik talán a legtöbbet, hisz egymás jobb megismerése nélkül a közös érdekek sem is- merhetőek fel. Az Alpok-Adria közösség nemzetközi televíziós szerkesztőbizottságának legutóbbi, velencei ülésén újabb határozatok születtek a határoknélkül televíziózás fejlesztése érdekében. Januártól a Bajor Televízió is átveszi az Alpok-Adria Magazin 12. számát. A RAI Velencei Stúdiója Észak-Kelet címmel indít új, nemzetközi magazint. A RAI Trentói Stúdiója Európa megyéi címmel indít új műsort. Bekapcsolódik a közös munkába Baden-Württemberg, valamint Csehország, Morvaország és Szlovákia is. A műsor címe tehát rövidesen Alpok- Duna-Adria Magazin lesz.Mai összeállításunk szerzői Ludy Kessler (TV Lugano), Jadran Sterle (TV Szlovénia), Békés Sándor (MTV Pécs), Franz Klinger (ORF Graz), Maria Serena Tat (RAI Trento), Arnulf Prasch (ORF Salzburg). Rovatszerkesztő: Békés Sándor. Hogyan tovább, Svájc? Svájc 1991-ben volt 700 éves. A nevezetes évfordulót sokféleképpen, számos rendezvénnyel ünnepelték. 1291-ben történt ugyanis, hogy három alpesi völgy - Úri, Svitto és Un- tervaldo - lakói fellázadtak az osztrák kormányzók ellen. Ekkor született meg a svájci nemzeti hős, Teli Vilmos legendája. Ő volt az, aki az itt lakó szabad népek felkelését vezette az idegen elnyomók ellen. Mindazonáltal ez az ünnepi alkalom arra is módot adott a svájciaknak, hogy egy kicsit tükörbe nézzenek, hogy újra értékeljék a róluk kialakított képet. Sőt, addig is elmentek, hogy kétségbe vonják identitásukat. A hadsereget is több kritika érte, mely pedig nagyon népszerű intézmény a konföderációban. Talán furcsa, hogy annyi katonai témájú képet láthattunk a békés Svájc születésnapja alkalmából. De a hadseregnek mindig is különös jelentősége volt ebben az országban. A hadsereg kitartóan jelen van minden svájci polgár életében, Svájcban ugyanis 40 éves koráig minden állampolgár katona: a civil életet gyakran félbe szakítja néhány hét katonai szolgálat. Egyébként, talán ez is egy módszer, mely erősítheti az egységet a 4 nyelv és a 3 kultúra között. De az évforduló kapcsán sok svájci feltette magának a kérdést; vajon valóban szükség van-e erre a szisztémára? És kiderült: sokan az újjászervezés mellett lennének. Különösen azok, akik arra is gondolnak, hogy Svájcot úgy ismerik, mint azt az országot, ahol a Vöröskereszt született. . . Sok svájci gondolta úgy 1991-ben, az egységes Európa megalakulásának első estéjén, mely ugyanakkor a jugoszláviai polgárháború kirobbanásának éve is volt, hogy itt lenne az ideje annak, hogy Teli Vilmos letegye az íjat... A leghíresebb svájci szobrász, a nemrég elhunyt Jean Tinguely, az emberi fantáziát megmozgató, örökké változó gép-szobrokat alkotott. Nem hiányzik a realitás ezekből a szobrokból, csak átalakulnak és folytonosan mozgásban vannak. Nos, valószínű, hogy ez a lendület nincs meg a legtöbb svájciban, akik gyakran ellustulnak a jólétben, amit egyébként nemcsak ők teremtettek meg, de amit nem igen kívánnak megosztani másokkal... Végülis felvetődik a kérdés, hogy milyen jövő vár arra az országra, amely - bár Európa szívében található -, gyakran zárkózik be sündisznóként határai közé, igyekezvén maximálisan kihasználni néhány előnyös gazdasági és pénzügyi sajátosságát? A 700. évforduló tehát főútvonalaktól. A hagyományok és a civilizáció áldásai itt még harmóniában élnek egymással. A kelmefestés a legősibb iparok egyike. A középkorban titkok övezték, és már-már művészetnek számított. Sárdi mesternek azonban nincs előttünk titka. Az ősi technológia első mozzanata az anyag tökéletes megtisztítása. A kékfestők általában pamut és molino anyagot használnak. A tisztítás folyamatában ezek az anyagok felpuhulnak, olyanok lesznek, mint az itatóspapír. A második mozzanat a keményítés, mely alapot teremt a minták felviteléhez. Kezdődhet a mintázás, a legidőigénye- sebb és a legtöbb tehetséget igénylő feladat. A díszítő motívumokat rézből készült nyomó-dúcok segítségével viszik fel az anyagra. Sárdi mester látványnak is gyönyörű nyomó-dúcai legalább 150 évesek. Valamikor külön, művészi igényű szakma volt ezek készítése, de ma már ez is a kékfestő mester dolga. Kevesen vannak, kevés nyomó-duc kell. Sárdi mester maga is készít nyomó-formákat, egyrészt a régi motívumok felhasználásával, másrészt egészen modern megfogalmazásban. Különösen kedveli a falvakat, városokat jelképező templomok, középületek stilizált rajzolatait. Az ősi motívumokban egyébként együtt élnek a magyar és-a német hagyományok. szinte minden házban. A kékfestők termékei iránt ma ismét nagy a kereslet. A nők megunták az egyforma, gyári, műszálas anyagokat. Sárdi mester 71 éves, de hajnaltól estig dolgozik. Szerencsés embernek vallja magát, egyrészt, mert szakmája szerelmese, másrészt, mert már unokája is vele dolgozik. Ma már csak öt kékfestő-mester van Magyarországon. Divat-babák A múlt századból származó porcelánbabák ma már igen magas áron cserélnek gazdát a nemzetközi árveréseken. Egy-egy remekmű megszerzéséért olykor félmillió schillinget is áldozniuk kell a szenvedélyes gyűjtőknek. Érthető tehát, hogy a hasonmások iránt is nagy a kereslet. A babák a divat aprócska emlékművei. Évszázá- dos távlatokból mutatják be elődeink ízlését, hóbortjait. A grazi Faschingleitner műhely kereken kétszáz babát készít évente. A kiváló minőség garanciája a nemes anyagok felhasználása. A babák testét például Floridából hozott porcelánból öntik, míg ruháik anyaga kizárólag selyem és bársolyn. Nagy gondot fordítanak a további kidolgozásra is. Az eredeti babákról készült fotók legapróbb részleteit is megfigyelik, hogy aztán pontos tervet készíthessenek a porcelán megfestő környezetét pedig a Bale-i fennsík fái, a fenyők, a nyírek és a bükkfák övezik. Ez a kis terület a Pine-i fennsík teljes növénytani keresztmetszetét adja. A tó a vonuló madarak kedvelt pihenő helye. Vízisiklók és békák sokasága népesíti be a tóparti nádasokat. De élnek itt rókák és őzek is. Ezt a különleges értéket képviselő 20 hektáros területet meg kell óvnunk az ember további terjeszkedésétől. Szükségünk van mindarra, amit annyi kártétel ellenére mindmáig megőrzött számunkra ez a csodás kis tói...! Tisztítómű a hegycsúcson A Grossglockner 3797 méter magas, és ezzel Ausztria legmagasabb hegysége a Hohe Tauern örök jegében. Bizonyos napokon 2-300 hegymászó rohamozza meg a csúcsot, akik leereszkedésüket követően a János főherceg menedékházban pihennek meg. Az öreg menedékházat évtizedek óta mentőállomásként is használják. A jó öreg „János főherceg” azonban egy ideje már nem felel meg a nemzeti park elvárásainak. Tisztítóművet kellett építeni a hulladékok és fekáliák közömbösítésére. De ez nem mindennapi feladatnak bizonyult. A fő problémát a rendkívüli magasság jelentette, mivel biológiai tisztítóberendezés csak 2000 méterig létesíthető. A világ legmagasabban épített tisztítóművé merőben új eljárást követelt, és térmészetesen óriási költségeket. A terv 8,5 millió schillinget írt elő, amit Karintia tartomány és az Alpok Klub közösen finanszíroz. A tisztítómű a következőképpen működik: A hulladékokat összegyűjtik a konyhán, szétválogatják és komposztálják. A szennyvizet zsákokon keresztül megszűrik, így a szilárd anyagok fennmaradnak a komposzton. A fekáliák is komposztálódnak. A hulladékok nedvességtartalmát pedig egy bonyolult szellőzőberendezésen keresztül elpárologtatják. Ami nem rothad el és nem párologtatható el, azt egy kötélpálya segítségével a völgybe szállítják. A hegycsúcson lévő tisztítóműnek, természetesen sok hőre, energiára van szüksége. Ezt napelemek biztosítják. A létesítmény nem változtatta meg a tájat. Az Adlersruhe megőrizte táji szépségeit és eredeti menedék jellegét. A túristák közkedvelt kirándulóhelye, a híres „Vörös szélű tó” lönféle hangszert gyűjtött össze. Sok hangszert talált a szlovén múzeumok hideg termeiben, és olyan gyűjtőknél, akik nem akarnak megválni hangszereiktől. Van, aki bélyeget gyűjt, van, aki hangszert. Van, aki a zene - az emberi képzelet e titokzatos csodája -, iránti rajongástól indíttatva, maga is készít hangszereket. A ljubljanai kiállításon látható egy ilyen remekmű, egy klarinét. A század elején, az első világháború idején, készítette egy ameri- kás-szlovén. A kiállítás hangszerei a legkevésbé sem halott tárgyak. Az utóbbi években Szlovéniában is egyre nagyobb tért hódít a népzene, a népi hangszerek használata és készítése. A mai mesterek egyike Dario Marusics, aki ért a történelmi hangszerek javításához is. Kevés ma már az ilyen hozzáértő ember. Az ösztönzi és bátorítja, hogy a fiatalok ma már ismét Szlovénia-szerte játszanak a régi hangszereken, köztük a harmonikán. Muzsikájukra szívesen perdülnek táncra öregek és fiatalok, egyaránt. Sárdi mester A dél-baranyai Nagynyárá- don él Sárdi János kékfestő-mester. Ezt a falut immár több mint két évszázada közösen lakják a magyarok és a dunai svábok. Távol vagyunk a kát, rajtuk mutatva be az új ruhakölteményeket a hölgyeknek. Később kedves és kedvelt játékszerekké váltak. Ma pedig? Műgyűjtők epekednek utánuk .. . A vörös szélű tó A Baselga di Piné nevű helység természetvédelmi területén van egy kis tó, melynek a szélei minden év nyarán vörösre festődnek. Mi ennek a magyarázata? Dr. Anesi, a Piné-i Turisztikai Hival igazgatója:- Ez a jelenség egy algának köszönhető. Ez az alga - meghatározott hőmérsékleti feltételek mellett - elszíneződik: zöldről vörösre vált. Tíz éve tapasztaljuk ezt a jelenséget. Vannak évek, amikor erőteljesen jelentkezik, néha azonban csak részlegesen. De az is előfordul, például csapadékos nyarakon, hogy hiába várjuk ...-Ez a hely 1974 óta természetvédelmi terület. Mi adja a jelentőségét?- Ez volt Olaszországban az első olyan természetvédelmi terület, melyet egy helyi önkormányzat emelt erre a rangra. Ezt a lépést Cadrobbi és Pedrotti professzorok kutatásai előzték meg, akik bebizonyították, hogy ez a körülbelül 20 hektárnyi terület Észak-Olaszország legfigyelemreméltóbb vizes körzete. A védettségi határozat előírta, hogy földet művelni szabad, de építkezni és gépkocsival behajtani nem. A turistáktól is különös figyelmet, kulturáltságot várunk.- Milyen növényi ritkaságokat, állatkülönlegességeket találhatunk itt?- A növényvilág teljesen különleges. A már említett alga mellett valamennyi nádfajta és gyékény is megtalálható itt. A Ízelítő Svájcból: genfi városrés/.let a konferenciaközponttal
