Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-18 / 17. szám

10 uj Dunántúli napló 1992. január 18., szombat Alpok-Adria Magazin A tulipános, szőlőleveles formák például a magyar népi díszítőművészetből kerültek át a többnyire sváb származású kék­festő-mesterek műhelyeibe. Kilenc féle vegyszerből áll az a keverék, amivel rábélyegzik az anyagra a mintákat. Ennek a keveréknek az összetétele va­laha valóban a titkok titka volt. Most, itt Sárdi János műhelyé­ben, csak a kiszáradás ellen óv­ják. A megmintázott anyag fes­tése jó minőségű indigóval tör­ténik. Az indigóval festett kelme színtartó és örökéletű. A kékfestő műhelyekből ki­került anyagokat a parasztok kötényeknek, az iparosok in­geknek. a háziasszonyok szok­nyáknak használták. És persze, kedvelt lakásdíszek voltak téséhez. Minden ecsetvonást milliméter pontossággal előír­nak. Legalább három napi munka kell ahhoz, hogy egy-egy baba életre keljen. Faschingleitner:- A kiöntés után 24 órán át szárad a baba. Csak ezután kezdhetünk el dolgozni rajta. Eltávolítjuk a varratokat, behe­lyezzük a szemet. A fej és a törzs megmunkálása rendkívül aprólékos munkát igényel. Az összeszerelés után a babát még 12 órán keresztül égetjük. Csak ezután következhet a festés és még további négy művelet. A babákat - fajtájuktól, milyensé­güktől függően - akár négyszer is ki kell égetni... Eredetileg párizsi divatterve­zők használták ezeket a babá­arra is alkalmat adott, hogy a svájciak elgondolkozzanak múltjukon, jelenükön és jövő- jükön. Svájc, a modern külső el­lenére, a hagyományaiban, a múltjában éli ki magát. És ezért fennáll a veszélye, hogy eszmé­nyek nélkül marad és a háttérbe szorul... Hódító népzene Ezekben a napokban gyakran hangzik fel a harangjáték Szlo- vénia-szerte. A fiatalok szinte versenyeznek, ki szólaltatja meg szebben, mesteribben a ha­rangokat. Hasonló hévvel szó­laltatják meg a kereplőket is, melyek ugyancsak megtalálha­tóak a Szlovén Néprajzi Mú­zeum nagyszabású hangszer-ki­állításán. Juliján Sztrajnar, szlovén népzenekutató, 400 kü­Munkában az idős kékfestő mester Fotó: Tóth László Lépésről-lépésre közelebb kerülünk a régiók Európájához. A területi és települési önkormányzatok mellett ennek érdekében a tömegkommunikációs szervezetek teszik talán a legtöbbet, hisz egymás jobb megismerése nélkül a közös érdekek sem is- merhetőek fel. Az Alpok-Adria közösség nemzetközi televíziós szerkesztőbizottságának legutóbbi, velencei ülésén újabb hatá­rozatok születtek a határoknélkül televíziózás fejlesztése érde­kében. Januártól a Bajor Televízió is átveszi az Alpok-Adria Magazin 12. számát. A RAI Velencei Stúdiója Észak-Kelet címmel indít új, nemzetközi magazint. A RAI Trentói Stúdiója Európa megyéi címmel indít új műsort. Bekapcsolódik a közös munkába Baden-Württemberg, valamint Csehország, Morva­ország és Szlovákia is. A műsor címe tehát rövidesen Alpok- Duna-Adria Magazin lesz.Mai összeállításunk szerzői Ludy Kessler (TV Lugano), Jadran Sterle (TV Szlovénia), Békés Sán­dor (MTV Pécs), Franz Klinger (ORF Graz), Maria Serena Tat (RAI Trento), Arnulf Prasch (ORF Salzburg). Rovatszer­kesztő: Békés Sándor. Hogyan tovább, Svájc? Svájc 1991-ben volt 700 éves. A nevezetes évfordulót sokféleképpen, számos rendez­vénnyel ünnepelték. 1291-ben történt ugyanis, hogy három al­pesi völgy - Úri, Svitto és Un- tervaldo - lakói fellázadtak az osztrák kormányzók ellen. Ek­kor született meg a svájci nem­zeti hős, Teli Vilmos legendája. Ő volt az, aki az itt lakó szabad népek felkelését vezette az ide­gen elnyomók ellen. Mindazonáltal ez az ünnepi alkalom arra is módot adott a svájciaknak, hogy egy kicsit tü­körbe nézzenek, hogy újra érté­keljék a róluk kialakított képet. Sőt, addig is elmentek, hogy kétségbe vonják identitásukat. A hadsereget is több kritika érte, mely pedig nagyon nép­szerű intézmény a konföderáci­óban. Talán furcsa, hogy annyi katonai témájú képet láthattunk a békés Svájc születésnapja al­kalmából. De a hadseregnek mindig is különös jelentősége volt ebben az országban. A had­sereg kitartóan jelen van min­den svájci polgár életében, Svájcban ugyanis 40 éves ko­ráig minden állampolgár ka­tona: a civil életet gyakran félbe szakítja néhány hét katonai szolgálat. Egyébként, talán ez is egy módszer, mely erősítheti az egységet a 4 nyelv és a 3 kultúra között. De az évforduló kapcsán sok svájci feltette magának a kér­dést; vajon valóban szükség van-e erre a szisztémára? És ki­derült: sokan az újjászervezés mellett lennének. Különösen azok, akik arra is gondolnak, hogy Svájcot úgy ismerik, mint azt az országot, ahol a Vöröske­reszt született. . . Sok svájci gondolta úgy 1991-ben, az egységes Európa megalakulásának első estéjén, mely ugyanakkor a jugoszláviai polgárháború kirobbanásának éve is volt, hogy itt lenne az ideje annak, hogy Teli Vilmos letegye az íjat... A leghíresebb svájci szob­rász, a nemrég elhunyt Jean Tinguely, az emberi fantáziát megmozgató, örökké változó gép-szobrokat alkotott. Nem hi­ányzik a realitás ezekből a szob­rokból, csak átalakulnak és folytonosan mozgásban vannak. Nos, valószínű, hogy ez a len­dület nincs meg a legtöbb sváj­ciban, akik gyakran ellustulnak a jólétben, amit egyébként nemcsak ők teremtettek meg, de amit nem igen kívánnak meg­osztani másokkal... Végülis felvetődik a kérdés, hogy milyen jövő vár arra az or­szágra, amely - bár Európa szí­vében található -, gyakran zár­kózik be sündisznóként határai közé, igyekezvén maximálisan kihasználni néhány előnyös gazdasági és pénzügyi sajátos­ságát? A 700. évforduló tehát főútvonalaktól. A hagyomá­nyok és a civilizáció áldásai itt még harmóniában élnek egy­mással. A kelmefestés a legő­sibb iparok egyike. A közép­korban titkok övezték, és már-már művészetnek számí­tott. Sárdi mesternek azonban nincs előttünk titka. Az ősi technológia első moz­zanata az anyag tökéletes meg­tisztítása. A kékfestők általában pamut és molino anyagot hasz­nálnak. A tisztítás folyamatában ezek az anyagok felpuhulnak, olyanok lesznek, mint az itatós­papír. A második mozzanat a keményítés, mely alapot teremt a minták felviteléhez. Kezdőd­het a mintázás, a legidőigénye- sebb és a legtöbb tehetséget igénylő feladat. A díszítő motívumokat réz­ből készült nyomó-dúcok segít­ségével viszik fel az anyagra. Sárdi mester látványnak is gyö­nyörű nyomó-dúcai legalább 150 évesek. Valamikor külön, művészi igényű szakma volt ezek készítése, de ma már ez is a kékfestő mester dolga. Keve­sen vannak, kevés nyomó-duc kell. Sárdi mester maga is készít nyomó-formákat, egyrészt a régi motívumok felhasználásá­val, másrészt egészen modern megfogalmazásban. Különösen kedveli a falvakat, városokat jelképező templomok, középü­letek stilizált rajzolatait. Az ősi motívumokban egyébként együtt élnek a magyar és-a né­met hagyományok. szinte minden házban. A kék­festők termékei iránt ma ismét nagy a kereslet. A nők megun­ták az egyforma, gyári, műszá­las anyagokat. Sárdi mester 71 éves, de haj­naltól estig dolgozik. Szeren­csés embernek vallja magát, egyrészt, mert szakmája sze­relmese, másrészt, mert már unokája is vele dolgozik. Ma már csak öt kékfestő-mester van Magyarországon. Divat-babák A múlt századból származó porcelánbabák ma már igen magas áron cserélnek gazdát a nemzetközi árveréseken. Egy-egy remekmű megszerzé­séért olykor félmillió schillinget is áldozniuk kell a szenvedélyes gyűjtőknek. Érthető tehát, hogy a hasonmások iránt is nagy a kereslet. A babák a divat ap­rócska emlékművei. Évszázá- dos távlatokból mutatják be elődeink ízlését, hóbortjait. A grazi Faschingleitner mű­hely kereken kétszáz babát ké­szít évente. A kiváló minőség garanciája a nemes anyagok felhasználása. A babák testét például Floridából hozott porce­lánból öntik, míg ruháik anyaga kizárólag selyem és bársolyn. Nagy gondot fordítanak a to­vábbi kidolgozásra is. Az ere­deti babákról készült fotók le­gapróbb részleteit is megfigye­lik, hogy aztán pontos tervet ké­szíthessenek a porcelán megfes­tő környezetét pedig a Bale-i fennsík fái, a fenyők, a nyírek és a bükkfák övezik. Ez a kis te­rület a Pine-i fennsík teljes nö­vénytani keresztmetszetét adja. A tó a vonuló madarak kedvelt pihenő helye. Vízisiklók és bé­kák sokasága népesíti be a tó­parti nádasokat. De élnek itt ró­kák és őzek is. Ezt a különleges értéket képviselő 20 hektáros területet meg kell óvnunk az ember további terjeszkedésétől. Szükségünk van mindarra, amit annyi kártétel ellenére mind­máig megőrzött számunkra ez a csodás kis tói...! Tisztítómű a hegycsúcson A Grossglockner 3797 méter magas, és ezzel Ausztria leg­magasabb hegysége a Hohe Ta­uern örök jegében. Bizonyos napokon 2-300 hegymászó ro­hamozza meg a csúcsot, akik leereszkedésüket követően a János főherceg menedékházban pihennek meg. Az öreg mene­dékházat évtizedek óta mentőál­lomásként is használják. A jó öreg „János főherceg” azonban egy ideje már nem felel meg a nemzeti park elvárásainak. Tisztítóművet kellett építeni a hulladékok és fekáliák közöm­bösítésére. De ez nem minden­napi feladatnak bizonyult. A fő problémát a rendkívüli magasság jelentette, mivel bio­lógiai tisztítóberendezés csak 2000 méterig létesíthető. A világ legmagasabban épí­tett tisztítóművé merőben új el­járást követelt, és térmészetesen óriási költségeket. A terv 8,5 millió schillinget írt elő, amit Karintia tartomány és az Alpok Klub közösen finanszíroz. A tisztítómű a következő­képpen működik: A hulladékokat összegyűjtik a konyhán, szétválogatják és komposztálják. A szennyvizet zsákokon keresztül megszűrik, így a szilárd anyagok fennma­radnak a komposzton. A feká­liák is komposztálódnak. A hul­ladékok nedvességtartalmát pe­dig egy bonyolult szellőzőbe­rendezésen keresztül elpárolog­tatják. Ami nem rothad el és nem párologtatható el, azt egy kötél­pálya segítségével a völgybe szállítják. A hegycsúcson lévő tisztítóműnek, természetesen sok hőre, energiára van szük­sége. Ezt napelemek biztosítják. A létesítmény nem változtatta meg a tájat. Az Adlersruhe megőrizte táji szépségeit és ere­deti menedék jellegét. A túristák közkedvelt kirándulóhelye, a híres „Vörös szélű tó” lönféle hangszert gyűjtött össze. Sok hangszert talált a szlovén múzeumok hideg termeiben, és olyan gyűjtőknél, akik nem akarnak megválni hangszereik­től. Van, aki bélyeget gyűjt, van, aki hangszert. Van, aki a zene - az emberi képzelet e ti­tokzatos csodája -, iránti rajon­gástól indíttatva, maga is készít hangszereket. A ljubljanai kiál­lításon látható egy ilyen re­mekmű, egy klarinét. A század elején, az első világháború ide­jén, készítette egy ameri- kás-szlovén. A kiállítás hangszerei a leg­kevésbé sem halott tárgyak. Az utóbbi években Szlovéniában is egyre nagyobb tért hódít a nép­zene, a népi hangszerek haszná­lata és készítése. A mai mesterek egyike Dario Marusics, aki ért a történelmi hangszerek javításához is. Ke­vés ma már az ilyen hozzáértő ember. Az ösztönzi és bátorítja, hogy a fiatalok ma már ismét Szlovénia-szerte játszanak a régi hangszereken, köztük a harmonikán. Muzsikájukra szí­vesen perdülnek táncra öregek és fiatalok, egyaránt. Sárdi mester A dél-baranyai Nagynyárá- don él Sárdi János kék­festő-mester. Ezt a falut immár több mint két évszázada közö­sen lakják a magyarok és a du­nai svábok. Távol vagyunk a kát, rajtuk mutatva be az új ru­hakölteményeket a hölgyeknek. Később kedves és kedvelt játék­szerekké váltak. Ma pedig? Műgyűjtők epekednek utá­nuk .. . A vörös szélű tó A Baselga di Piné nevű hely­ség természetvédelmi területén van egy kis tó, melynek a szélei minden év nyarán vörösre festődnek. Mi ennek a magya­rázata? Dr. Anesi, a Piné-i Turiszti­kai Hival igazgatója:- Ez a jelenség egy algának köszönhető. Ez az alga - meg­határozott hőmérsékleti feltéte­lek mellett - elszíneződik: zöld­ről vörösre vált. Tíz éve tapasz­taljuk ezt a jelenséget. Vannak évek, amikor erőteljesen jelent­kezik, néha azonban csak rész­legesen. De az is előfordul, pél­dául csapadékos nyarakon, hogy hiába várjuk ...-Ez a hely 1974 óta termé­szetvédelmi terület. Mi adja a jelentőségét?- Ez volt Olaszországban az első olyan természetvédelmi te­rület, melyet egy helyi önkor­mányzat emelt erre a rangra. Ezt a lépést Cadrobbi és Pedrotti professzorok kutatásai előzték meg, akik bebizonyították, hogy ez a körülbelül 20 hektárnyi te­rület Észak-Olaszország legfi­gyelemreméltóbb vizes körzete. A védettségi határozat előírta, hogy földet művelni szabad, de építkezni és gépkocsival behaj­tani nem. A turistáktól is külö­nös figyelmet, kulturáltságot várunk.- Milyen növényi ritkaságo­kat, állatkülönlegességeket ta­lálhatunk itt?- A növényvilág teljesen kü­lönleges. A már említett alga mellett valamennyi nádfajta és gyékény is megtalálható itt. A Ízelítő Svájcból: genfi városrés/.let a konferenciaközponttal

Next

/
Thumbnails
Contents