Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-13 / 12. szám
8 aj Dunántúli napló 1992. január 13., hétfő Nyugtalan Nyugat Az együttműködés, a fokozatosan előrehaladó integráció szerződésrendszerének kiterjedése Nyugaton - széteső államalakulatok, robbanással fenyegető konfliktusgócok Keleten. Régen mutatott ennyire ellentétes összképet öreg kontinensünk, s így érthető, hogy neves nyugat-európai politikusok sorraa szállnak síkra a feszültségek enyhítése, a szembenállás veszélyeinek elhárítása érdekében. Létezhet-e vákum? - tette fel például a kérdést a német külügyminiszter a felmbomlott Szovjetunió tovatűnt szuperhatalmi súlyára célozva. Ám Genscher továbblépett nyilatkozatában a puszta aggodalmaskodáson, kifejtve, hogy a Nyugat nyugtalanságát az szüntetné meg leginkább, ha az Európai Közösségek és a Független Államok Közössége (illetve annak alkotórészei) közt kölcsönösen előnyös „szerződéshálót” hoznának létre. A szétesett birodalomra jelenleg jellemző katonai és gazdasági zűrzavar ugyanis jogosan aggasztja az EK - s tegyük hozzá, hazánk - vezetőit is. Európai feleletet kell adni, így fogalmazta meg Genscher a Nyugat teendőjét, s ebbe sok minden beleértendő, egészen az utódállamok felvételéig az Észak-Atlanti Együttműködési Tanácsba. Persze a Nyugat nyugtalansága akkor tűnhet el, ha az ex-Szovjetunió köztársaságai is megteszik a szükséges intézkedéseket, egyezségre jutnak a gazdasági, védelmi, pénzügyi és szervezeti kérdésekben. Enélkül ugyanis félő, hogy Dumas francia külügyminiszternek lesz igaza, aki kijelentette: 1992 kezdetére sajnos egyértelműen a bizonytalanság nyomja rá bélyegét. Szegő Gábor A pécsi Kálvária Hársfai István az ÚDN 1991. december 31-i számában - a pécsi Kálváriáról ír. Ehhez szeretnék néhány kiegészítést fűzni. A kálváriának, mint a belvárosi plébánia kegyhelyének volt egy sekrestyés háza, melyet önkényesen laktak. A lakó az épület elhanyagoltsága miatt lakást kért és kapott. Ennek feltétele volt a lakhatatlanná nyilvánítás. Az egyházközség plébánosa, Horváth János dr., püspöki helynök kérte az akkori tanácstól a lakhatatlanság visszavonását, hogy azt őrzés végett, eredeti formájában helyreállítva komfortos lakást alakítson ki. A válasz nemleges volt. S bár készítettem bontási tervet, annak jóváhagyása előtt az épületet a boltozott pincéjével széjjelhord- ták.A fenntartási kérelemmel egyidőben megkeresett Johan Viktor, s kérte a Kálvária mögötti mandulás kisajátításához segítségemet, mert ott évtizedek óta mandulát nem talált - mások valószínűleg igen - és évente megbüntették, mert uz ANTAL (június) és a MIHÁLY (szeptember) napi kaszálást elmulasztotta. A válasz nemleges volt, hivatkozva arra, hogy az oda tervezett helikopter állomás (HELIPORT) még nem aktuá- lis.20 év után az őrzést talán megoldja a zöldtornyú ház tulajdonosa - gondolom kutyájával -, de az elhalt gazda utáni ingatlan megszerzése nehezebb lesz.Egyébként az akkori rendőri vélemény az volt, hogy a vandalizmust nem csövesek, hanem környékbeli, otthon nem eléggé felügyelt fiatalok okozták. Felcser László egyházm. építész Alacsonyabb hődíjat számláz a kórház Csökkent a fűtésdíj Szigetváron Egy pályázati kiírás nem mindig teremt versenyhelyzetet Péntektől a Nevelők Házában A pécsi Székesegyház restaurátorai Több mint húsz százalékkal (563-ról 456 forintra) csökkentette január 1-től a szigetvári kórház - mint hőelőállító - a hődíjat. A decemberi bejelentést követően pályázatot írt ki a képviselő-testület a város távfűtési rendszerének üzemeltetésére. Ennek ellenére mégsem alakult ki versenyhelyzet a 3 pályázó között, mert a rendelet értelmében az épületenkénti hőmennyiségmérés megtermelésének lehetősége a szolgáltató, a PÉTÁV feladata. A hetvenes évek elején, amikor elkezdték építeni a mai Szent István lakótelepet gyakorlatilag egyetlen fűtési megoldásként kínálkozott a termálvíz hasznosítása. Néhány évvel később bebizonyosodott, hogy ez a víz agresszív, fűtésre nem alkalmas, mert a vezetékeket elmarta. Más megoldást kellett keresni. Kapóra jött a kórház építése, azt tervezték, hogy az új fűtőmű ellátja majd a lakótelepet is. A minisztérium azonban nem engedélyezte a kórháznak a külső felhasználók felé történő hőelőállítást, értékesítést, ezért a mai napig is egy ideiglenes hőátadási engedély alapján szolgáltatják a gőzt a lakótelepnek, amit 1982-ben adott ki a hatóság. A kórház hőenergiát ad el a PETÁV-nak, a cég a mért hőmennyiség alapján fizeti a számlát. A rendszer jól működött, egészen a múlt évi fűtési díjak megemeléséig, amely szerint Szigetváron a hődíj 165 forint 60 fillér lett volna légköbméterenként, a rendelkezésre állási díj 120.60, és a melegvíz köbmétere 63 forint 60 fillér. Ekkor fogalmazódtak meg az első vádak a kórház ellen, a lakosság által magasnak vélt hődíj miatt, szóba került egy esetleges más üzemeltető is, aki átvenné ezt a feladatot a kórháztól. Több testületi és egyéb ülésen részletekbe menően elemezték a kórházi kazánok üzemeltetését, ugyanakkor senki sem gondolt arra, hogy a városban van egy másik fűtőmű is, amely a Rado- ván teret látja el hőenergiával, annak mennyibe kerül az üzemeltetése. Mint dr. Bacsa Barnabás orvosigazgató és Bérces Mihály, a műszaki osztály vezetője elmondták, a kórház nem nyereségérdekeltségű intézmény, nem képződhet haszna a hőenergia eladásából, viszont érdekelt abban, hogy minél olcsóbban állítsa elő az enrgiát saját magának, ezen keresztül a lakótelepnek is. A fűtőmű elsődleges feladata a kórház hőenergia igényének kielégítése, a konyha, a klímaberendezés, a mosoda, a központi sterilizáló működésének biztosítása, a melegvízszolgáltatás egész évben. Ezt követi a gyógyszertár, a mentőállomás, az iskola és a lakótelep hőellátásának biztosítása. Néhány perces zavar a hőellátásban megzavarhatja a kórA hőközpont, ahonnét az egész lakótelepet fűtik. Fotó: Hajdú Zsolt ház működését, ezért állandó, 24 órás ügyeleti szolgálatot tartanak fenn a kazánok üzemelte-- lésénél. A termelt hőenergia 60 százalékát használják fel a kórházban, míg a fennmaradó 40 százalék a lakótelep fűtését biztosítja, éves szinten 1800 tonna pakurát használnak fel a kórház és 1200-at a lakótelep fűtéséhez. A pakura fűtés költségeit növeli, hogy a pakurát állandóan melegíteni kell, 60 Celsius fokon tárolják, mert ezen a hőmérsékleten folyékony és csak további hevítés után porlasztható az égéstérbe. Gondot okoz a szállítás szempontjából, hogy Szigetváron nincs a kórház közelében iparvágány, illetve a tárolás sem megoldott, mert a fűtőmű mellett lévő tartályban csak 10 napra elegendő pakurát tudnak tárolni. r-Az ÁFOR 1991 elejéig eltérítette a pakura árát a meghatározott alapártól, nyáron 20 százalékos kedvezménnyel, télen pedig ugyanekkora felárai értékesítette a tüzelőt. - mondja Piros Ferenc, gazdasági igazgató. - Ezért a kórház is felvásárolta nyáron a pakurát, megtöltöttük a pécsi tárolóinkat, illetve még béreltünk is fűthető tartályokat, azonban az árak emelkedésével együtt nőttek a bértárolás költségei is. Ennek megfelelelően alakult a hődíj is : 1988-ban 269 Ft, '90 decemberében 636 Ft és '91 októberében 563 forint volt 1 GJ hőenergia előállítási költsége. Tavaly, az év közepén megszüntette az ÁFOR a nyári kedvezményes és a téli felárat, helyette bevezette a napi árat. Ezzel egyidőben megváltoztak a piaci viszonyok, mert a korábbi kizárólagos értékesítő Százhalombatta és az egyedüli szállító, a Volán mellett megjelentek más szállító és forgalmazó cégek is. Egyértelművé vált, hogy a tárolási költség többletként jelentkezik, ezért szeptember elején megkerestük levélben a Zalaegerszegi Kőolajipari Vállalatot, hogy szerződést kössünk a folyamatos pakuraellátásra. Az olajipar átalakulásának elhúzódása miatt csak november végén kaptunk konkrét árajánlatot, ez után tudtuk aláírni az új szerződéseket. Felbontottuk a régi szállítási megállapodást is, újat kötöttünk helyette, így január elejétől már a zalaegerszegi pakurával fűtünk. Ez tette lehetővé, hogy január 1-től az eddigi 563 forint helyeit 456 forintért tudjuk adni a hőt a PÉTÁV-nak. Y' Az új hődíj ismeretében pályázatot írt ki az önkormányzat a városi távfűtőrendszer üzemeltetésére, amelyre a Városgazdálkodási Vállalat, a Hő & Cső Kft. és a PÉTÁV adta be árajánlatát. A VGV kalkulációja szerint a rendelkezésre állási díj 88,50, a hődíj 131,40 és a melegvíz 70,80 forint lett volna. A Hő & Cső Kft. ajánlatában a rendelkezésre állási díj 75, a hődíj 118,75 és a melegvíz 63,60 forinttal szerepelt, míg a PÉTÁV a rendelkezésre állási díjat 120,60-ban, a hődíjat 134,40-ben és a melegvíz árát 63 forint 60 fillérben állapította meg. A három -ajánlat közül mégis a legkedvezőtlenebbet kellett elfogadniuk a képviselőknek, mert csak így látták biztosítottnak, hogy a PÉTÁV '92 október 31-ig felszereli a városban a hőmennyiség mérőket. A január I -je utáni számlákon már ezek az árak szerepelnek, egy 55 négyzetméteres lakás esetén ez havi 5 405 forintot jelent. Hajdú Zsolt Január 17-én délután 5 órakor a Nevelők Házában Székelyné Illés Judit, pesti festőművész 22 képével kiállítást nyitnak meg. A kiállítási anyaghoz csatlakoztatták az édesapa, Illés János restaurátor hat festményét. Ez régi, nagyjelentőségű emlékek felelevenítését is jelenti a pécsi közönség számára. A Székesegyház belsejének, vagyis a falfestmények restaurálása annak idején 1952-53-ban a műértő közönségnek nagy élménye volt. A munka elvégzésére az ország több restaurátora jelentkezett. Az Illés-házaspárt választották ki, akik a Székes- egyház hajójának egy részét, de elsősorban a négy kápolna helyreállítását vállalták. Illés János és felesége, Szentesi Rozália akkor a magyar restaurátorgárda élvonalában álltak már, és mivel e munka különleges feladata és ritkasága különösen is érdekelte őket, két éven keresztül Pécs lakói lettek. Télen a kápolnákat a munka elvégzésének biztosítása végett fűtöttük is. Az Illés-házaspár akkor már a legnevesebb középkori falfestmény emlékeinket egymásután restaurálták. Szerepeltek Siklóson a feltámadt Krisztus helyreállításánál, Cserkuton ma is csodálják a 12 apostol aránylag nagy épségben megmaradt képeit és a feltámadt Krisztussal a szentélyt. Kiváló munkát végeztek Fel- debrőn, Hatvanban és Egerben, igen jól sikerültek a helyreállítások az esztergomi bazilikában is a volt királyi várban. Illés János ma 83 éves. Nagy megnyugvás számára a pécsi helyreállítási munka sikere a Székesegyházban. Még ma is újításnak mondja azt a merész vállalkozást, hogy az igen megviselt és részben tönkrement falfestést, az u.n. szőnyegfestést itt úgy állították helyre, hogy az eredeti sablont vágták ki és ezzel biztosították milliméter pontossággal a régi formákat. A nagy hajóban teljesen csupasz lett a lemosás után a fal. A kápolnákban nem mosták le a szőnyeget, de új sablonnal kiegészítették a régi formákat, és itt kapták meg azt a gyönyörködtető élményt, hogy a régi és az új egymással találkozott és egybeforrott. Ulésék különösképpen is a kápolnákban a régi szőnyeg megtartása mellett harcoltak. S a szerencse kedvezett nekik, mert olyan sablonokat sikerült összeállítaniuk, ami az újat a régihez tudta illeszteni. A munka hihetetlen precizitással eredményhez vezetett, nem kellett a falfestést sem a hajóban, sem a kápolnákban teljesen újonnan elkészíteni. Visszaállították eme absztrakt figurákban a régi aranyozást is. Ma is sokan pusztán azért jönnek a Székes- egyházunkba, hogy e munka fortélyát és eredményességét tanulmányozva otthon is alkalmazzák az eljárásokat. Anyagilag e vállalkozás nagy kiadást jelentett az egyházmegyének, külföldi támogatás nélkül, különösen a német egyházmegyék és püspökök segítsége nélkül e munkához nem is mertünk volna hozzákezdeni. Leánya Illés Judit évek óta szintén képek és festmények helyreállításával foglalkozik. Munkájának ugyancsak az az eredménye, mint amit a szülei írhattak a magyar annalesekbe: keze alatt nemcsak új fényben ragyogtak fel a régi képek, hanem a régi színek és formák, figurák és alakzatok is olyan minőségi helyreállítást kaptak, ami élvezhetővé és páratlanul értékessé teszi ezeket ma is. A titok lényege abban is áll, hogy a festményeket acetonnal és plexittel vonták be, ami porózussá tette a festési anyagot és új festékrárakások után valósággal újjá lehetett varázsolni a régi felületeket. Ezt annak idején Illésék találmányának hiv- ták.Illés János még mindig fes- teget, tájképeket és portrékat. Ezt örökölte apjától Székelyné, Illés Judit aki 22 képével a magyar művészeti aratásnak szép emléket kíván állítani. Cserháti József püspök Vámudvar Győrött Vámudvart nyitott a Rába Rt. pénteken Győrött, az 1. számú főút mentén. Tárolásra 1200 négyzetméteres fedettcsarnok, 50-60 jármű egyidejű parkolására pedig betonozott szabad tér áll a hazai és a külföldi megbízók rendelkezésére. A létesítmény kialakítására 10 millió forintot költöttek. Közelében vámszolgálati irodát rendeztek be: ahol a szolgálatot teljesítő vámügyi szakemberek teljes körű vámokmányolást, vámelszámolást végeznek. Közös programok A magyarok már nemcsak portyáinak Ausztriában (MTI-Panoráma) Egybefüggő ólomfolyam a magyar határ és Bécs között - szomorú és elkeserítő országúti kép bármelyik bevásárló szombaton. Enyhítő körülmény: ma már a múzeumokban, egy-egy csemegének számító tárlaton éppúgy lehet magyarokkal találkozni, mint izgalmasabb színházi előadáson, vagy Ausztria gyönyörű vidékein szállodában, panzióban. Felületes benyomás lenne, avagy igazolják-e az adatok is? Az MTI tudósítójának kérdésére dr. Czeglédi József, a magyar idegenforgalmi képviselet vezetője válaszol.- Hétmillió magyar utazott 1991-ben Ausztriába. E 30 százalékos növekedésnél kisebb arányban, de azért jócskán emelkedett a szálláshelyeken töltött éjszakák száma. Ez valóban azt jelenti, hogy változnak az utazási szokások. Már nemcsak a bevásárló, vagy a harmadik országba Ausztrián átutazó magyar lépi át a határt: 1991-ben 10 százalékkal több időt töltöttek a magyarok osztrák kereskedelmi szálláshelyeken, és említésreméltó, hogy a korábbinál nagyobb számban vettek igénybe magasabb kategóriájú szállodákat, kulturális szolgáltatásokat, téli sportlehetőségeket. A magyar idegenforgalmi szakember sokféle okot említ. A bevásárlóturizmus az árak közti különbség csökkenése és a magyarországi kínálat javulása miatt már nem olyan vonzó. Tagadhatatlan, hogy a téli sportok szerelmeseinek szűkültek a lehetőségei, ami pedig megmaradt, az az ausztriaihoz hasonlóan keményvalutában fizetendő. Ugyanakkor nőtt a Magyar- országra látogató osztrákok száma is -, mondja Czeglédi József. 1991-ben 12 százalékkal többen, 5,8 millióan utazták hazánkba. Igaz, itt is első helyen áll az úgynevezett kirándulóturizmus - 40 százalék körül van -, ami egynapos utat jelent, emellett azonban kétszeresére nőtt a turisták által eltöltött tartózkodási idő. A hat új határátkelő, amelyet 1991-ben nyitottak, nem bizonyult elegendőnek, s még az is lehet, hogy határt szab a turisták számbeli növekedésének. A magyar idegenforgalmi képviselet bécsi tevékenysége azonban nem csupán erre irányul. mint ahogy a fejlesztési lehetőségek is sokkal szélesebbkörűek ennél. 1991-ben jó néhány újszerű kezdeményezés indult már el: a hévízi gyógy- és sportközpont Rt. a gazdája annak a 910 millió schillinges hévízi beruházásnak, amely 1994-re készül el. Ugyanilyen osztrák-magyar közös létesítmény Budapest közelében a petneházi üdülőfalu. Bécsbcn pedig már fogad vendégeket a magyar érdekeltségű Hotel Pannónia International. De legalább ilyen jelentősége van - hosszabb távon - a Pannónia Hotel Consult Kft. nevű osztrák-magyar tanácsadó vegyesvállalatnak. Jó lehetőséget lát a bécsi magyar idegenforgalmi képviselet a határmenti tartományok és megyék idegenforgalmi együttműködésének felkarolásában. Sikeres volt a Széchenyi születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett program, amelyet a képviselet részvételével igen nagy érdeklődés mellett rendeztek. Tanulság: kulturális, történelmi események megörökítésében nagy szerepel játszhatnak az idegenforgalmi tapasztalatok. Nagyon nagy jövője van a magyar-osztrák együttműködésnek harmadik országokban: tengerentúli turisták, egyéniek és csoportok számára előnyösebb együtt szervezni programot, mint külön Bécsben, avagy Budapesten. A magyarországi privatizáció is jó lehetőséget nyújt például közös idegenforgalmi cégeknek, ami pedig a szakemberek képzését illeti, Magyarországnak van tanulni- valója. A nagyon jó kapcsolatok számos előnyt jelentenek: Ausztria otthonosabban mozog a világ turisztikai piacán, s rajta keresztül Magyarország is ejuthat sok helyre -, mondotta Czeglédi József. Szászi Júlia
