Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-13 / 12. szám

8 aj Dunántúli napló 1992. január 13., hétfő Nyugtalan Nyugat Az együttműködés, a fokoza­tosan előrehaladó integráció szerződésrendszerének kiterje­dése Nyugaton - széteső álla­malakulatok, robbanással fe­nyegető konfliktusgócok Kele­ten. Régen mutatott ennyire el­lentétes összképet öreg konti­nensünk, s így érthető, hogy ne­ves nyugat-európai politikusok sorraa szállnak síkra a feszült­ségek enyhítése, a szembenállás veszélyeinek elhárítása érdeké­ben. Létezhet-e vákum? - tette fel például a kérdést a német kül­ügyminiszter a felmbomlott Szovjetunió tovatűnt szuperha­talmi súlyára célozva. Ám Genscher továbblépett nyilat­kozatában a puszta aggodal­maskodáson, kifejtve, hogy a Nyugat nyugtalanságát az szün­tetné meg leginkább, ha az Eu­rópai Közösségek és a Függet­len Államok Közössége (illetve annak alkotórészei) közt köl­csönösen előnyös „szerződéshá­lót” hoznának létre. A szétesett birodalomra jelenleg jellemző katonai és gazdasági zűrzavar ugyanis jogosan aggasztja az EK - s tegyük hozzá, hazánk - vezetőit is. Európai feleletet kell adni, így fogalmazta meg Genscher a Nyugat teendőjét, s ebbe sok minden beleértendő, egészen az utódállamok felvételéig az Észak-Atlanti Együttműködési Tanácsba. Persze a Nyugat nyugtalansága akkor tűnhet el, ha az ex-Szovjetunió köztársa­ságai is megteszik a szükséges intézkedéseket, egyezségre jut­nak a gazdasági, védelmi, pénz­ügyi és szervezeti kérdésekben. Enélkül ugyanis félő, hogy Dumas francia külügyminisz­ternek lesz igaza, aki kijelen­tette: 1992 kezdetére sajnos egyértelműen a bizonytalanság nyomja rá bélyegét. Szegő Gábor A pécsi Kálvária Hársfai István az ÚDN 1991. december 31-i számában - a pécsi Kálváriáról ír. Ehhez sze­retnék néhány kiegészítést fűzni. A kálváriának, mint a belvá­rosi plébánia kegyhelyének volt egy sekrestyés háza, melyet ön­kényesen laktak. A lakó az épü­let elhanyagoltsága miatt lakást kért és kapott. Ennek feltétele volt a lakhatatlanná nyilvánítás. Az egyházközség plébánosa, Horváth János dr., püspöki helynök kérte az akkori tanács­tól a lakhatatlanság visszavoná­sát, hogy azt őrzés végett, ere­deti formájában helyreállítva komfortos lakást alakítson ki. A válasz nemleges volt. S bár ké­szítettem bontási tervet, annak jóváhagyása előtt az épületet a boltozott pincéjével széjjelhord- ták.A fenntartási kérelemmel egyidőben megkeresett Johan Viktor, s kérte a Kálvária mö­götti mandulás kisajátításához segítségemet, mert ott évtizedek óta mandulát nem talált - má­sok valószínűleg igen - és évente megbüntették, mert uz ANTAL (június) és a MIHÁLY (szeptember) napi kaszálást el­mulasztotta. A válasz nemleges volt, hivatkozva arra, hogy az oda tervezett helikopter állomás (HELIPORT) még nem aktuá- lis.20 év után az őrzést talán megoldja a zöldtornyú ház tu­lajdonosa - gondolom kutyájá­val -, de az elhalt gazda utáni ingatlan megszerzése nehezebb lesz.Egyébként az akkori rend­őri vélemény az volt, hogy a vandalizmust nem csövesek, hanem környékbeli, otthon nem eléggé felügyelt fiatalok okoz­ták. Felcser László egyházm. építész Alacsonyabb hődíjat számláz a kórház Csökkent a fűtésdíj Szigetváron Egy pályázati kiírás nem mindig teremt versenyhelyzetet Péntektől a Nevelők Házában A pécsi Székesegyház restaurátorai Több mint húsz száza­lékkal (563-ról 456 fo­rintra) csökkentette január 1-től a szigetvári kórház - mint hőelőállító - a hődíjat. A decemberi bejelentést követően pályázatot írt ki a képviselő-testület a város távfűtési rendszerének üzemeltetésére. Ennek elle­nére mégsem alakult ki ver­senyhelyzet a 3 pályázó kö­zött, mert a rendelet értel­mében az épületenkénti hőmennyiségmérés meg­termelésének lehetősége a szolgáltató, a PÉTÁV fel­adata. A hetvenes évek elején, ami­kor elkezdték építeni a mai Szent István lakótelepet gyakor­latilag egyetlen fűtési megol­dásként kínálkozott a termálvíz hasznosítása. Néhány évvel ké­sőbb bebizonyosodott, hogy ez a víz agresszív, fűtésre nem al­kalmas, mert a vezetékeket el­marta. Más megoldást kellett ke­resni. Kapóra jött a kórház épí­tése, azt tervezték, hogy az új fűtőmű ellátja majd a lakótele­pet is. A minisztérium azonban nem engedélyezte a kórháznak a külső felhasználók felé tör­ténő hőelőállítást, értékesítést, ezért a mai napig is egy ideigle­nes hőátadási engedély alapján szolgáltatják a gőzt a lakótelep­nek, amit 1982-ben adott ki a hatóság. A kórház hőenergiát ad el a PETÁV-nak, a cég a mért hőmennyiség alapján fizeti a számlát. A rendszer jól működött, egészen a múlt évi fűtési díjak megemeléséig, amely szerint Szigetváron a hődíj 165 forint 60 fillér lett volna légköbméte­renként, a rendelkezésre állási díj 120.60, és a melegvíz köb­métere 63 forint 60 fillér. Ekkor fogalmazódtak meg az első vá­dak a kórház ellen, a lakosság által magasnak vélt hődíj miatt, szóba került egy esetleges más üzemeltető is, aki átvenné ezt a feladatot a kórháztól. Több tes­tületi és egyéb ülésen részle­tekbe menően elemezték a kór­házi kazánok üzemeltetését, ugyanakkor senki sem gondolt arra, hogy a városban van egy másik fűtőmű is, amely a Rado- ván teret látja el hőenergiával, annak mennyibe kerül az üze­meltetése. Mint dr. Bacsa Barnabás or­vosigazgató és Bérces Mihály, a műszaki osztály vezetője el­mondták, a kórház nem nyere­ségérdekeltségű intézmény, nem képződhet haszna a hő­energia eladásából, viszont ér­dekelt abban, hogy minél ol­csóbban állítsa elő az enrgiát sa­ját magának, ezen keresztül a lakótelepnek is. A fűtőmű el­sődleges feladata a kórház hő­energia igényének kielégítése, a konyha, a klímaberendezés, a mosoda, a központi sterilizáló működésének biztosítása, a me­legvízszolgáltatás egész évben. Ezt követi a gyógyszertár, a mentőállomás, az iskola és a la­kótelep hőellátásának biztosí­tása. Néhány perces zavar a hőel­látásban megzavarhatja a kór­A hőközpont, ahonnét az egész lakótelepet fűtik. Fotó: Hajdú Zsolt ház működését, ezért állandó, 24 órás ügyeleti szolgálatot tar­tanak fenn a kazánok üzemelte-- lésénél. A termelt hőenergia 60 százalékát használják fel a kór­házban, míg a fennmaradó 40 százalék a lakótelep fűtését biz­tosítja, éves szinten 1800 tonna pakurát használnak fel a kórház és 1200-at a lakótelep fűtésé­hez. A pakura fűtés költségeit nö­veli, hogy a pakurát állandóan melegíteni kell, 60 Celsius fo­kon tárolják, mert ezen a hő­mérsékleten folyékony és csak további hevítés után porlaszt­ható az égéstérbe. Gondot okoz a szállítás szempontjából, hogy Szigetváron nincs a kórház kö­zelében iparvágány, illetve a tá­rolás sem megoldott, mert a fű­tőmű mellett lévő tartályban csak 10 napra elegendő pakurát tudnak tárolni. r-Az ÁFOR 1991 elejéig el­térítette a pakura árát a megha­tározott alapártól, nyáron 20 százalékos kedvezménnyel, té­len pedig ugyanekkora felárai értékesítette a tüzelőt. - mondja Piros Ferenc, gazdasági igaz­gató. - Ezért a kórház is felvá­sárolta nyáron a pakurát, meg­töltöttük a pécsi tárolóinkat, il­letve még béreltünk is fűthető tartályokat, azonban az árak emelkedésével együtt nőttek a bértárolás költségei is. Ennek megfelelelően alakult a hődíj is : 1988-ban 269 Ft, '90 de­cemberében 636 Ft és '91 októ­berében 563 forint volt 1 GJ hő­energia előállítási költsége. Ta­valy, az év közepén megszün­tette az ÁFOR a nyári kedvez­ményes és a téli felárat, helyette bevezette a napi árat. Ezzel egy­időben megváltoztak a piaci vi­szonyok, mert a korábbi kizáró­lagos értékesítő Százhalombatta és az egyedüli szállító, a Volán mellett megjelentek más szállító és forgalmazó cégek is. Egyér­telművé vált, hogy a tárolási költség többletként jelentkezik, ezért szeptember elején megke­restük levélben a Zalaegerszegi Kőolajipari Vállalatot, hogy szerződést kössünk a folyama­tos pakuraellátásra. Az olajipar átalakulásának elhúzódása mi­att csak november végén kap­tunk konkrét árajánlatot, ez után tudtuk aláírni az új szerződése­ket. Felbontottuk a régi szállí­tási megállapodást is, újat kötöt­tünk helyette, így január elejétől már a zalaegerszegi pakurával fűtünk. Ez tette lehetővé, hogy január 1-től az eddigi 563 forint helyeit 456 forintért tudjuk adni a hőt a PÉTÁV-nak. Y' Az új hődíj ismeretében pá­lyázatot írt ki az önkormányzat a városi távfűtőrendszer üze­meltetésére, amelyre a Város­gazdálkodási Vállalat, a Hő & Cső Kft. és a PÉTÁV adta be árajánlatát. A VGV kalkulációja szerint a rendelke­zésre állási díj 88,50, a hődíj 131,40 és a melegvíz 70,80 fo­rint lett volna. A Hő & Cső Kft. ajánlatában a rendelkezésre ál­lási díj 75, a hődíj 118,75 és a melegvíz 63,60 forinttal szere­pelt, míg a PÉTÁV a rendelke­zésre állási díjat 120,60-ban, a hődíjat 134,40-ben és a meleg­víz árát 63 forint 60 fillérben ál­lapította meg. A három -ajánlat közül mégis a legkedvezőtle­nebbet kellett elfogadniuk a képviselőknek, mert csak így látták biztosítottnak, hogy a PÉTÁV '92 október 31-ig fel­szereli a városban a hőmennyi­ség mérőket. A január I -je utáni számlákon már ezek az árak szerepelnek, egy 55 négy­zetméteres lakás esetén ez havi 5 405 forintot jelent. Hajdú Zsolt Január 17-én délután 5 órakor a Nevelők Házában Székelyné Illés Judit, pesti festőművész 22 képével kiállítást nyitnak meg. A kiállítási anyaghoz csatlakoz­tatták az édesapa, Illés János restaurátor hat festményét. Ez régi, nagyjelentőségű emlékek felelevenítését is jelenti a pécsi közönség számára. A Székesegyház belsejének, vagyis a falfestmények restaurá­lása annak idején 1952-53-ban a műértő közönségnek nagy él­ménye volt. A munka elvégzé­sére az ország több restaurátora jelentkezett. Az Illés-házaspárt választották ki, akik a Székes- egyház hajójának egy részét, de elsősorban a négy kápolna hely­reállítását vállalták. Illés János és felesége, Szen­tesi Rozália akkor a magyar res­taurátorgárda élvonalában áll­tak már, és mivel e munka kü­lönleges feladata és ritkasága különösen is érdekelte őket, két éven keresztül Pécs lakói lettek. Télen a kápolnákat a munka el­végzésének biztosítása végett fűtöttük is. Az Illés-házaspár akkor már a legnevesebb középkori fal­festmény emlékeinket egymás­után restaurálták. Szerepeltek Siklóson a feltámadt Krisztus helyreállításánál, Cserkuton ma is csodálják a 12 apostol arány­lag nagy épségben megmaradt képeit és a feltámadt Krisztussal a szentélyt. Kiváló munkát végeztek Fel- debrőn, Hatvanban és Egerben, igen jól sikerültek a helyreállí­tások az esztergomi bazilikában is a volt királyi várban. Illés János ma 83 éves. Nagy megnyugvás számára a pécsi helyreállítási munka sikere a Székesegyházban. Még ma is újításnak mondja azt a merész vállalkozást, hogy az igen meg­viselt és részben tönkrement falfestést, az u.n. szőnyegfestést itt úgy állították helyre, hogy az eredeti sablont vágták ki és ez­zel biztosították milliméter pon­tossággal a régi formákat. A nagy hajóban teljesen csupasz lett a lemosás után a fal. A ká­polnákban nem mosták le a szőnyeget, de új sablonnal ki­egészítették a régi formákat, és itt kapták meg azt a gyönyör­ködtető élményt, hogy a régi és az új egymással találkozott és egybeforrott. Ulésék különösképpen is a kápolnákban a régi szőnyeg megtartása mellett harcoltak. S a szerencse kedvezett nekik, mert olyan sablonokat sikerült összeállítaniuk, ami az újat a régihez tudta illeszteni. A munka hihetetlen precizitással eredményhez vezetett, nem kel­lett a falfestést sem a hajóban, sem a kápolnákban teljesen újonnan elkészíteni. Visszaállí­tották eme absztrakt figurákban a régi aranyozást is. Ma is sokan pusztán azért jönnek a Székes- egyházunkba, hogy e munka fortélyát és eredményességét tanulmányozva otthon is alkal­mazzák az eljárásokat. Anyagi­lag e vállalkozás nagy kiadást jelentett az egyházmegyének, külföldi támogatás nélkül, kü­lönösen a német egyházmegyék és püspökök segítsége nélkül e munkához nem is mertünk volna hozzákezdeni. Leánya Illés Judit évek óta szintén képek és festmények helyreállításával foglalkozik. Munkájának ugyancsak az az eredménye, mint amit a szülei írhattak a magyar annalesekbe: keze alatt nemcsak új fényben ragyogtak fel a régi képek, ha­nem a régi színek és formák, fi­gurák és alakzatok is olyan mi­nőségi helyreállítást kaptak, ami élvezhetővé és páratlanul értékessé teszi ezeket ma is. A titok lényege abban is áll, hogy a festményeket acetonnal és plexittel vonták be, ami poró­zussá tette a festési anyagot és új festékrárakások után való­sággal újjá lehetett varázsolni a régi felületeket. Ezt annak ide­jén Illésék találmányának hiv- ták.Illés János még mindig fes- teget, tájképeket és portrékat. Ezt örökölte apjától Székelyné, Illés Judit aki 22 képével a ma­gyar művészeti aratásnak szép emléket kíván állítani. Cserháti József püspök Vámudvar Győrött Vámudvart nyitott a Rába Rt. pénteken Győrött, az 1. számú főút mentén. Tárolásra 1200 négyzetméteres fedett­csarnok, 50-60 jármű egy­idejű parkolására pedig beto­nozott szabad tér áll a hazai és a külföldi megbízók rendel­kezésére. A létesítmény kia­lakítására 10 millió forintot költöttek. Közelében vám­szolgálati irodát rendeztek be: ahol a szolgálatot teljesítő vámügyi szakemberek teljes körű vámokmányolást, vá­melszámolást végeznek. Közös programok A magyarok már nemcsak portyáinak Ausztriában (MTI-Panoráma) Egybe­függő ólomfolyam a magyar ha­tár és Bécs között - szomorú és elkeserítő országúti kép bárme­lyik bevásárló szombaton. Eny­hítő körülmény: ma már a mú­zeumokban, egy-egy csemegé­nek számító tárlaton éppúgy le­het magyarokkal találkozni, mint izgalmasabb színházi elő­adáson, vagy Ausztria gyö­nyörű vidékein szállodában, panzióban. Felületes benyomás lenne, avagy igazolják-e az ada­tok is? Az MTI tudósítójának kérdésére dr. Czeglédi József, a magyar idegenforgalmi képvi­selet vezetője válaszol.- Hétmillió magyar utazott 1991-ben Ausztriába. E 30 szá­zalékos növekedésnél kisebb arányban, de azért jócskán emelkedett a szálláshelyeken töltött éjszakák száma. Ez való­ban azt jelenti, hogy változnak az utazási szokások. Már nem­csak a bevásárló, vagy a harma­dik országba Ausztrián átutazó magyar lépi át a határt: 1991-ben 10 százalékkal több időt töltöttek a magyarok oszt­rák kereskedelmi szálláshelye­ken, és említésreméltó, hogy a korábbinál nagyobb számban vettek igénybe magasabb kate­góriájú szállodákat, kulturális szolgáltatásokat, téli sportlehe­tőségeket. A magyar idegenforgalmi szakember sokféle okot említ. A bevásárlóturizmus az árak közti különbség csökkenése és a magyarországi kínálat javulása miatt már nem olyan vonzó. Tagadhatatlan, hogy a téli spor­tok szerelmeseinek szűkültek a lehetőségei, ami pedig megma­radt, az az ausztriaihoz hason­lóan keményvalutában fize­tendő. Ugyanakkor nőtt a Magyar- országra látogató osztrákok száma is -, mondja Czeglédi József. 1991-ben 12 százalékkal többen, 5,8 millióan utazták ha­zánkba. Igaz, itt is első helyen áll az úgynevezett kirándulótu­rizmus - 40 százalék körül van -, ami egynapos utat jelent, emellett azonban kétszeresére nőtt a turisták által eltöltött tar­tózkodási idő. A hat új határátkelő, amelyet 1991-ben nyitottak, nem bizo­nyult elegendőnek, s még az is lehet, hogy határt szab a turisták számbeli növekedésének. A magyar idegenforgalmi képvi­selet bécsi tevékenysége azon­ban nem csupán erre irányul. mint ahogy a fejlesztési lehető­ségek is sokkal szélesebbkörűek ennél. 1991-ben jó néhány újszerű kezdeményezés indult már el: a hévízi gyógy- és sportközpont Rt. a gazdája annak a 910 millió schillinges hévízi beruházás­nak, amely 1994-re készül el. Ugyanilyen osztrák-magyar kö­zös létesítmény Budapest köze­lében a petneházi üdülőfalu. Bécsbcn pedig már fogad ven­dégeket a magyar érdekeltségű Hotel Pannónia International. De legalább ilyen jelentősége van - hosszabb távon - a Pan­nónia Hotel Consult Kft. nevű osztrák-magyar tanácsadó ve­gyesvállalatnak. Jó lehetőséget lát a bécsi ma­gyar idegenforgalmi képviselet a határmenti tartományok és megyék idegenforgalmi együtt­működésének felkarolásában. Sikeres volt a Széchenyi szüle­tésének 200. évfordulója alkal­mából rendezett program, ame­lyet a képviselet részvételével igen nagy érdeklődés mellett rendeztek. Tanulság: kulturális, történelmi események megörö­kítésében nagy szerepel játsz­hatnak az idegenforgalmi ta­pasztalatok. Nagyon nagy jövője van a magyar-osztrák együttműkö­désnek harmadik országokban: tengerentúli turisták, egyéniek és csoportok számára előnyö­sebb együtt szervezni progra­mot, mint külön Bécsben, avagy Budapesten. A magyarországi privatizáció is jó lehetőséget nyújt például közös idegenfor­galmi cégeknek, ami pedig a szakemberek képzését illeti, Magyarországnak van tanulni- valója. A nagyon jó kapcsolatok számos előnyt jelentenek: Ausztria otthonosabban mozog a világ turisztikai piacán, s rajta keresztül Magyarország is ejut­hat sok helyre -, mondotta Czeglédi József. Szászi Júlia

Next

/
Thumbnails
Contents