Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-13 / 12. szám

1992. január 13., hétfő üj Dunántúli napló 9 Külpolitika Kié lesz a flotta? A londoni Startégiai Tanul­mányok Nemzetközi Intézete (IISS) szerint a volt Szovjetunió Fekete-tengeri flottája, amely­ről ezekben a napokban élénk vita folyik Oroszország és Uk­rajna között, „figyelemre méltó katonai erő”. A flotta legna­gyobb hajója a „Kuznyecov” repülögépanyahajó, melyet az orosz kormány nemrég átirányí­tott az északi flottához. A Fe­kete-tengeri flotta parancsnok­sága a Krim-félszigeten, Sze- vasztopolban van, de hadműve­leti kikötői közé tartozik Poti (Grúzia) és Ogyessza (Ukrajna) is. Az IISS adatai szerint a Fe­kete-tengeri flotta gerincét 28 tengeralattjáró (ebből 26 takti­kai bevetésre alkalmas) és 46 nagyobb felszíni hajó alkotja. A jelenlegi államány szerint a flot­tához tartozik két helikoptera- nyahajó, három cirkáló, kilenc romboló és harminc fregatt. Ezenkívül rendelkezik a flotta 100 őmaszáddal, a partvéde- lemhez szükséges kisebb ha­jókkal, 60 aknarakóval, 15 két­éltű járművel, valamint 150 ki­segítő hajóval. A flottaparancs­nokságnak ezek mellett 151 harci repülőgép és 85 harci he­likopter van alárendelve. A „Kuznyecov” repülőgép- anyahajót, a flotta addig legje­lentősebb egységét 1991. de­cember elején egy romboló kí­séretében átirányították az északi flottához, amely a sarki vizeken és az Atlanti óceánon tevékenykedik. Az Intézet sza­kértője szerint nem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy az anyahajó repülőgépei­vel együtt hagyta-e el a Fe­kete-tengert. Számszerűen a Fekete-ten­geri flotta jelentős fölényben van a Földközi-tengeren állo­másozó amerikai 6. flottával szemben, de hajóinak egy része jelenleg javítás alatt áll. „Az amerikai anyahajók egyébként is egészen rendkívüli minősé­gűek és messze fölötte állnak minden más repülőgépanyaha- jónak” - jelentette ki az IISS szóvivője. Az IISS köreiben egyébként szkeptikusan ítélik meg annak lehetőségét, hogy Ukrajna képes lenne fenntartani a Fekete-tengeri flottához mér­hető hajóhadat. „Egyrészről egy ilyen flotta fenntartása meglehe­tősen költséges, másrészről pe­dig kérdéses, vajon rendelke­zik-e Ukrajna kellő számú hiva­tásos tengerésztiszttel és altiszt­tel ahhoz, hogy pótolni tudja a volt Szovjetunió legkülönbö­zőbb részeiről származó tenge­részállományt” - vélekedett az IISS tengerészeti szakértője. Az Algériában megtartott első többpárti parlamenti vá­lasztások első fordulója ered­ményeinek ismeretében - az Iszlám Üdvfront (FIS) 187 mandátumot szerzett és a par­lamenti többséghez már csak 29 további mandátumra van szük­sége - nyugati kommentátorok leplezetlen aggodalommal la­tolgatják az algériai politika várható alakulását. A választá­sok második fordulóját január 16-án tartják. A Reuter brit hírszolgálati iroda algíri tudósítójának kom­mentárja szerint a jelek funda­mentalista földcsuszamlásra mutatnak Algériában, s a FIS hatalomra kerülése kihatással lesz a többi észak-afrikai or­Ajánlatok Gorbacsovnak Címervita (MTI-Panoráma) Szinte még el se kezdődött az új esz­tendő új vitája, ezúttal Auszt­ria címeréről, máris groteszk vonásokkal gazdagodott. Hány osztrák látott már életé­ben sast? Rántott csirke, az a mi madarunk - mondta Peter Pilz, a zöld-alternatív párt bé­csi vezetője. Robert Jungk, a zöldek (pártonkívüli) elnökje­löltje ugyancsak sas-ellenes, de már csak koránál fogva (78 éves) sem hajlamos az iróniára. Békegalamb - ez jelképezi a legjobban Auszt­ria megváltozott szerepét. Valójában a vita nem a madárról szól, hanem a sarló­ról és kalapácsról, amelyet a kiterjesztett szárnyú sas Ausztria címerében a karmai között tart. Az osztrák poli­tika fenegyereke, a szabad­ságpárti Jörg Haider vetette fel december utolsó napjai­ban, hogy a munkásság és a parasztság e két szimbólumát a kommunizmus túlságosan lejáratta, így éppen ideje megszabadítani tőlük az oszt­rák címert. Haider ötlete nyomán azonnal fellángolt a vita. A vezető politikusok, Vranitzky kancellár és Wald­heim köztársasági elnök alap­jában egyetért Haider kifogá­saival. Vranitzky szerint az öt­letgazdag és elméletekben jártas művészeknek azon nyomban hozzá kell látniok az új kifejező jelkép megalko­tásához. Megszólaltak azután neves címerszakértők, törté­nészek, akik világosan kifej­tették, hogy mennyire nincs az osztrák címer sarló-kala­pácsának semmi de semmi köze a kommunista jelképek­hez. Madárügyben pedig so­kan hivatkoznak arra, hogy bár a Sas a harc jelképe, de mégis oly sok ország tartotta meg szimbólumaként. Meg­szólalt és védelmébe vette a jelenlegi címert Heinz Fis­cher, a parlament (szociálde­mokrata) elnöke: már évekkel ezelőtt volt szó a címerváltoz­tatásról - mondta. Végül mégis az 1919-re visszanyúló hagyomány mellett döntöttek, pedig akkor igazán lett volna ok elhatárolódni a kommu­nizmustól. Ma, amikor az már összeomlott, ugyan mi ér­telme lenne a változtatásnak? A sarló és kalapács Auszt­ria címerében az első köztár­saság idején, 1919-ben tűnt fel - a sas fején a téglafalko­ronával egyetemben. Az előbbiek a parasztságot és a munkásságot, az utóbbi pedig a polgárságot jelképezte, mint az új államforma pilléreit. 1934-ben a sas kétfejű lett, téglafalkorona helyett glóriát kapott (kettőt), s eltűnt a sarló és kalapács. Amikor 1945-ben a 2. köztársaság lét­rejöttekor visszakerültek a helyükre, a címer egy újabb jelképpel is kiegészült: az el­szakított lánc a felszabadulást jelentette. A szakítást Német­országgal -, s kimondatlanul ugyan, de sokan mégis úgy vélik ma Ausztriában: Hai- demek nem annyira a sarló és kalapács fáj, inkább ezt a szimbólumot érzi sérelmes­nek. Ez mellesleg beleillik nézeteibe, Ausztria németsé­gének hangsúlyozásába. Pilz rántottcsirke-ötlete felhördülést keltett. Vezér­cikkek ostorozzák, amiért ne­vetségessé teszi a vitát, s ez­zel az osztrák politikát. Hogy Pilz komikusnak tűnő ötlete mennyiben fojtja el csírájá­ban Haider ötletét, az hama­rosan kiderül. Az osztrákokat mindenesetre nem annyira az ideológia izgatja, mint inkább az, mibe kerülne egy ilyen já­ték. Nos, nem kevésbe. Becs­lések szerint mintegy 3 millió schilling lenne csak az állami zászlók cseréje. (A köztársa­sági elnök rezidenciáján, a Hofburgon lobogó zászló önmagában 3 ezer schillingbe kerül, s ilyenből van még jó néhány). No de címer ékesíti a hivatali helyiségeket is, és megannyi igazolványt, do­kumentumot, nem is beszélve a bankjegyekről és pénzér­mékről. Ezzel együtt a költ­ségek háromjegyű-milliós összegre rúgnának. És ez már nem olyan vicces, mint a rán- tottcsirke-jelkép . . . Szászi Júlia Vonzóvá tenni a jármű nélküli közlekedést 1992: a gyalogosok éve (MTI-Panoráma) - Amerikai egyetemek egymás után kínál­nak fel katedrát Mihail Gorba­csovnak, a volt Szovjetunió utolsó államfőjének. A Harvard és Stanford Egye­tem után a texasi Arlington egyeteme egyenesen azt állítja, hogy már néhány nappal Gor­bacsov lemondása előtt juttatta el Moszkvába az ajánlatot és ezért elsőbbséget élvez bármely más egyetemmel szemben. Charles McDowell, az Ar­lington Egyetem professzora elmondta, hogy már december 13. óta megpróbálták Gorba- csovot telefonon, táviratilag és expressz levélben elérni, de nem kaptak választ. Katedrát ajánlottak fel neki és az egye­tem szlavisztikai intézetének igazgatói állását is felkínálták. Ezenkívül állást kínáltak fel Gorbacsov feleségének, Rai­szágra, Dél-Európára és a vi­lágnak mindazokra a térségeire, ahol a muzulmán vezetők eddig nem az Iszlám harcias tanaira alapozták uralmukat. Algéria esete azonban - foly­tatódik a Reuter kommentárja - azt is megmutatta, hogy az Isz­lám mozgalomnak jó esélye van hatalomra kerülni demokratikus választások útján az arab világ­ban. Az eddigi algériai választási eredmények azt mutatják, hogy a választás az eddigi legtisztáb­bak egyike volt az arab világ­ban, ahol a demokratikus elvek csak igen nehezen tudnak gyö­keret ereszteni. Hatása legerősebben a szom­szédos Tunéziában és Marok­szának is.Ugyanakkor Royce Hanson, a Texas-Dallas Egye­tem társadalomtudományi ka­rának dékánja úgy nyilatkozott, nem hiszi, hogy Gorbacsov haj­landó lenne állást elfogadni amerikai egyetemeken és főis­kolákon. Hanson szerint Gorba­csov egyrészt „nem beszél fo­lyékonyan angolul”, másrészt továbbra is aktív politikai sze­repet óhajt játszani Oroszor­szágban. Ámbár - mint mon­dotta - a texasi katedra más aj­tókat is megnyithatna előtte, az egyetem csaknem 25.000 diákja pedig profitálhatna Gorbacsov jelenlétéből. Katedrát ajánlott fel Gorba­csovnak Minnesota és Boston egyeteme, valamint a John Hopkins és a George Mason Egyetem is. Jimmy Carter volt amerikai elnök meghívta Gorbacsovot kóban lesz érezhető, ebben a két országban, ahol a fundamenta­listák földalatti tevékenységet folytatnak a gyarmati uralomtól örökölt politikai rendszerek el­len. Tunéziában Ben Ali elnök elődjének, Habib Burgibának nyomdokain halad, aki 1987-ben történt hatalomra ju­tása után előbb legalizálni szán­dékozott a fundamentalista mozgalmat, később azonban szembe fordult vele, betiltotta napilapját és tagjainak százait börtönbe vetette. Marokkóban a konzervatív monarchia kormánya 1990 ja­nuárban betiltotta a fundamen­talista mozgalmat, amely azon­ban sohasem volt olyan erős, előadások tartására az atlantai Emory Egyetemre, ahol rend­szeresen tart előadásokat Des­mond Tutu, Dél-Afrika angli­kán érseke és maga Carter is. A volt szovjet elnök azonban más jellegű ajánlatokat is kapott az Egyesült Államokból. fgy például egy nevadai já­tékkaszinó évi egy millió dollá­ros jövedelemmel járó állást kí­nált neki. Az Arkansas állam­beli Little Rock rádióállomása pedig szeretné, ha Gorbacsov közlekedési riporter lenne a szerkesztőségben. Mindezeknek az ajánlatok­nak azonban kevés esélyük van az elfogadásra. A CBS televízió „Face the Nation” műsorában Gorbacsov a egy interjú során kijelentette, hogy „az egyete­mektől kapott ajánlatok komo­lyak és érdekesek”, de ő hazájá­ban óhajt maradni. Nyolc év - ötmillió halott AIDS Afrikában A Reuter hírügynökség meg­döbbentő hírt közölt: az AIDS a 2010. évig a legkonzervatívabb hivatalos becslés szerint is Af­rika munkaerejének 25 százalé­kát ki fogja irtani. Szakértők szerint Afrikát soha nem látott gazdasági zűrzavar fenyegeti, mert a betegség a következő 8 évben legalább 5 millió felnőt­tet fog megölni. Afrikában már minden ne­gyedik felnőttet megfertőzte a HIV-vírus, amely az AIDS kó­rokozója. S a megfertőzött em­berek alkotják az afrikai gazda­ság húzóerejét: 15-49 éves far­merekről, bányászokról, sőt is­kolázott értelmiségiekről van szó. Zambiában például a legfon­tosabb ipari ágazatot, a rézbá­nyászatot az összeomlás veszé­lye fenyegeti, mivel a városok­ban a fertőzöttség aránya 20 százalék. Még a Dél-afrikai Köztársaságnak is komoly vesz­teségekkel kell számolnia, bár eddig csak 1000 körüli ÁIDS esetet regisztráltak. Dél-afrikai kutatók matematikai előrejelzé­sei szerint a betegség az évszá­zad végére a nemzeti összterme­lés 2,3 százalékába fog kerülni. A vírus terjedése más képet mutat Afrikában, mint a fejlett országokban. Észak-Amerikában és Euró­pában a fertőzés főként a homo- szekszuálisokat és a kábítósze­rélvezőket sújtja. A Szaharától délre eső álla­mokban viszont 90 százalékban heteroszekszuális érintkezés út­ján terjed a kór. mint tunéziai testvérmozgalma, a Nahdha. Az Algériával ugyancsak ha­táros Líbiának szintén megvan a maga földalatti fundamentalista mozgalma, de tevékenységéről nem sokat tudni, azon túl, hogy Kadhafi elnök időnként beszá­mol a fundamentalisták által el­követett erőszakos cselekmé­nyekről. Több arab kormány, amely ideológiája a világi arab nacio­nalizmuson alapul,azzal indo­kolja arab ellenfeleinek elnyo­mását, hogy a vallási pártok összeegyeztethetetlenek a több­párti demokráciával. Francia hírmagyarázók - mint a Reuter rámutat - a FIS sikerét két okból tartják nyugta­A sokasodó nyilatkozatok, év végi-éveleji ígérgetések és fo­gadkozások között üdítő szín­folt az osztrák közlekedési klub felszólítása: Legyen 1992 a gya­lanítónak. Az első az, hogy a FIS kormányra kerülése Algéri­ában radikalizálhatja a Franci­országban élő mintegy 800.000 algériait és arra késztethet soke­zer mérsékelt algériait, hogy Európában keressen menedéket. A másik ok pedig az, hogy Spa­nyolország és Olaszország is célpontjává lehet az észak-afri­kai kivándorlásnak. Az AFP francia hírügynök­ség Algírból keltezett kommen­tárjában arra hívja fel a figyel­met, hogy a FIS egyetlen célki­tűzéseként az Iszlám törvények megvalósítását jelölte meg poli­tikai, gazdasági, társadalmi, kultúrális és erkölcsi téren egy­aránt. A FIS egyik legnépszerűbb jelszava szerint „Se chartát, se alkotmányt, kizárólag csak a Sunnát (a prófétai hagyományt) és a Koránt.” logosok éve. A klub, amely ma­gát a nem motorizált közlekedés szószólájának tartja, akciókat, rendezvényeket, szimpóziumo­kat tervez a jővő esztendőre, annak érdekében, hogy a világ végre valahára újrafelfedezze a helyváltoztatás legősibb, legbiz­tonságosabb, - és leginkább környezetbarát módját. Az emberiség elfelejt járni - hangzik a klub vészkiáltása, amit adatokkal is alá tud tá­masztani. Például Grazban az elmúlt öt esztendőben 31 százalékról 25-re esett vissza a gyalogosok részvétele az utcai közlekedés­ben. Ha ez így folytatódik - mondja a klub -, 1995-re már egyáltalán nem lesznek gyalo­gosok az utcákon. A 92-es esztendőben - han­goztatja a „Gyalogolni jó” jel­szavát meghirdető osztrák klub - javítani kell a járda-hálózatot, és általában kellemesebb, ké­nyelmesebb utca-viszonyokkal kell vonzóvá tenni az emberek tömegei számára a jármű nél­küli közlekedést. Orosz karácsony Hosszú évtizedek után elsőízben volt állami ünnep Oroszor­szágban a karácsony. Ortodox hagyomány szerint január 7-én ünnepelték. Az utóbbi években újraszentelt templomokban nagyszámú hívő előtt tarották az istentiszteletet. Algéria a fundamentalizmus útján?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents