Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-07 / 335. szám
6 aj Dunántúli napló 1991. december 7., szombat Utazás a létminimum körül (1) Nyugdíjasok Miközben az árszínvonal emelkedése hivatalos adatok szerint meghaladja a 37 százalékot (s ez a tény az inflációs ütem növekedésének megállítását jelenti) a létminimum számítások azt mutatják, hogy sem a bérek, sem a nyugdíjak nem tudnak lépést tartani az áremelkedésekkel. Ez pedig az elszegényedés maga. A létminimum A Központi Statisztikai Hivatal szerint a júniusi árakon számolva egy két gyermekes család megélhetéséhez 29 205 forint kellett. Ugyanez a szám az Újpesti Családsegítő Központ számítása szerint 31 409 forint volt. Az abszolút számoknál azonban jellemzőbb a tendencia. A létminimum az előző év azonos időszakához viszonyítva 28,8 százalékkal nőtt. Négytagú mintacsaládunknak tehát idén nyárom 7041 forinttal többet kellett volna keresnie, mint egy évvel korábban. Ha ez nem történt meg, akkor a különbség csak a gyengébb öltözködésben és táplálkozásban, a lakáskarbantartás, a szórakozás elmaradásában jelentkezhet. Annak ellenére, hogy az állam a közoktatáson és a gyermekintézmények juttatásain keresztül, valamint más szociális csatornák útján egy gyermek megélhetési költségeiből még mindig 36,7 százalékot vállal, a kisgyermekesek helyzetének további romlására lehet számítani. Még rosszabbak a nyugdíjasok kilátásai. Ebből a szempontból a volt párttitkár helyzete alig különbözik a volt segédmunkásétól, vagy középiskolai tanárétól. Felgyorsult a nyugdíjasok táborának növekedése is. Az ötvenéves H. Gabriella ügyvéd az 52 esztendős H. Sára gépírónővel egyidőben került kényszernyugdíjba, amikor a kiadövá- lallatot, ahol addig dolgoztak, utolérte a karcsúsítás. Előbb magánpraxist keres, de mivel nem rendelkezik a szükséges irodai háttérrel és klientúrával, valószinüleg a nyugdíjasok táborát szaporítja majd, utóbb, hiába dolgozik a legkeresettebb szakmák egyikében, a lét- számstoppok és életkora miatt már nincs versnyben. Egyedülállók létminimum alatt élők növekvő táborát a nyugdíjasok és kisgyermekesek, az egyszülős családok és a nagycsaládok, a pályakezdők és a munkanélküliek alkotják. Míg a most tárgyalt új adónemek, beleértve a földadót és az új gépkocsiadót, őket föld és gépkocsi hiányában nem nagyon sújtják, az adórendszer látszólagos progresszivitása dacára sem kíméli legtöbbjüket. A kamatadó visszamenőleges bevezetésének, mely minden korábban OTP kölcsönnel építkezni vagy gyarapodni próbáló családot érint, mostani áldozatai például a létminimumon élők. Tekintsük példának az egyedülálló nyugdíjast, akinek létminimuma jelenleg 9611 forint, de aki 7000 forint körüli összeggel számolhat csupán, ha nincs elérhetőségi körében egy szociális foglalkoztató, ha nem adja ki két kis szobája egyikét albérletbe, vagy nem kap pénzt a gyermekeitől. Ha ő, az egyedülálló átlagnyugdíjas, négy évvel ezelőtt felvett egy jelentősebb kölcsönt az OTP-től a gáz bevezetésére, a fűtés korszerűsítésére, vagy egyszerűen lakás- felújításra, akkor ma saját erejéből a rezsijét sem tudja fizetni. Kisegítő kereset Esettanulmányként álljanak itt özvegy R. Zsigmondné hetvenegy éves egyedülálló nyugdíjas adatai. Az átlagosnál több szempontból kedvezőbb helyzetben lévő idős hölgy 7996 forint nyugdíjat vesz át havonta, s „ebből” csupán rezsire „lakbér, biztosítás, közös költség, fűtés, melegvíz, gáz, víz, telefon, Villány) 8884-et fizet ki. A részletekkel hadd ne fárasszuk az olvasót. Elégedjünk meg annyival, hogy R. Zsigmondné nem fog éhenhalni, mert a 2700 forintos havi fűtési díjat csak a szezonban kell fizetnie, egyelőre van némi mellékjövedelme, mert egy kisszövetkezet számára borítékokat ragasztgat. Ennek a kifejezetten városi hátterű energikus özvegyasszonynak tehát nincs mitől félnie. Különben is úgy tartja: kilóiból van mit leadni s hetven év felett nem vesz új ruhákat. Esete azonban sajnos még csak tipikusnak sem mondható. Ugyanis a 17 százalékot sem éri azoknak a nyugdíjasoknak az aránya, akik kiegészítő keresettel rendelkeznek. Jókai Géza A jelenlegi nyugdíjak mellett néha a kenyér megvétele is gondot okozhat. Foto: Szundi Gy. A II. Lajos király patika A pécsi Gránátalma, a Szemesen, majd a mecseknádasdi Műemlék patikák utána megye negyedik és egyben utolsó ilyen jellegű gyógyszertárát a II. Lajos király nevet visszakapott, teljesen felújított, restaurált berendezésű egészségügyi létesítményt vehetik ismét igénybe hétfőtől Mohácson a medicinákat vásárolók. A kisvárosok közül Mohács olyan előnyös helyzetet élvez, hogy a nyáron újonnan épített Szent Ferenc patika mellett az országban elsőnek nyílt itt egy magángyógyszertár is, s a most átadottal együtt négy működik a városban. Ám amig a Szent Ferenc patikáról azt állapíthattuk meg, hogy ízlésesen elegáns berendezése mellett korszerű, a II. Lajos király patikára nem illik sem ez, sem a modern jelző. A több mint 140 évvel ezelőtti alapításakor készült berendezését találja ma is az oda betérő, amely Répay Gábor gyógyszerész restaurátor munkájának köszönhetően gyönyörű. A péntek délutáni átadó ünnepség bensőségére jellemzően a meghívottak körében jelen volt az államosítást megelőző tulajdonosnak, dr. Auber Lászlónak az özvegye, három gyermeke és unokái. Miután dr. Kőhegyi Imréné, a Pannon Medicina Gyógyszerellátó Vállalat igazgatónője köszöntötte a vendégeket, dr. Auber Emilia tartott rövid ismertetőt családjuk és a volt gyógyszertáruk történetéről. Ebből megtudhattuk, hogy. az 1848-ban Berecz István létesítette patika cseresznyefából készült, neobarokk stílusú berendezését a gyógyszerész édesapja, a város jónevű asztalosmestere készítette. Az officina tárasztala a tragikus halált halt király jelképes koporsóját ábrázolta, s ma a tároló szekrényekkel együtt eredeti szépségében látható. Az emlékező nagyapja Suber Vilmos 1849-től majd az édesapja Milyen változások lesznek a jövő évi felvételi vizsgákon (5.) Esti és levelező tagozatok Pécsett a jogi és a közgazdaságtudományi karon marad az esti tagozat, a PMMF érettségizett szakmunkásokat vár. A felsőoktatási felvételi irányszámok az első alapképzésben az esti és a levelező tagozatokon jelentősen csökkentek az elmúlt években, és ez a tendencia jövőre tovább folytatódik. 1989-ben 7112, 1990-ben 5668, idén 4710 pályázó felvételét tervezték, jövőre az irányszámok nem érik el a 3900-at. A ténylegesen felvettek száma ennél lényegesen alacsonyabb volt (és várhatóan lesz), mert több területen - megfelelő számú és minőségű jelentkezők hiányában - nem tudják betölteni a tervezett helyeket. Ez az irányszámok csökkenésének oka a műszaki és az agrár felső- oktatásban. Más területeken a minőség emelésének az igénye idézi elő az irányszámok csökkenését. Az állam- és jogtudományi felsőoktatásban csak az ELTE szüntette meg már idén az esti tagozatot. Miskolcon, Szegeden és Pécsett, valamint az Államigazgatási Főiskolán jövőre is változatlan intenzitással kívánják folytatni az oktatást. A bölcsészettudományi karokon nem működtek korábban ezek a tagozatok. A következő évben az ELTE-n pedagógia és pszichológia szakon is indítanak esti képzést és a szociális munkás-szociálpolitikus szakon levelezőt. A természettudományi karok közül csak Szegeden, a programozó és a programtervező matematikus szakokon vesznek fel levelező tagozatra, utóbbinál csak azokat, akik legalább alapfokú C típusú állami nyelvvizsgával rendelkeznek. 1989-ben még minden tanárképző intézményben volt levelező oktatás. Most az irányszámok közel harmadára csökkentek és csak a Gyógypedagógia Főiskolán és a Testnevelési Főiskola edzői szakán, valamint a nyíregyházi főiskola gyors- és gépírás szakán indul levelező tagozat. Az edzői szakra való jelentkezéshez 1 éves edzői munkaviszony és I. o. sportolói minősítés szükséges. A tanító- és óvodapedagógus képző intézmények közül 1989-ben még 13 főiskola vett fel közel 470 helyre tanító szakra és 540 helyre óvodapedagógus szakokra pályázókat. Idén és jövőre is csak a Budapesti Főiskolán lesz 25 tanítói és 125 óvodapedagógusi hely, utóbbi zömében azok számára, akiknek 2 éves óvónői munka- viszonyuk van. A gazdasági felsőoktatásban csökkent legkevésbé a férőhelyek száma. Bár a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen nem indul már esti és levelező tagozat, de a miskolci és a pécsi karokon, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán és a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán (PSZF) változatlan irányszámmal várják a jelentkezőket. A PSZF-en a fővárosban esti és levelező, Salgótarjánban és Zalaegerszegen csak levelező tagozatot indítanak, és a matematika írásbeli kisérleti jellegű (nem azonos az országos írásbeli érettségi-felvételi vizsgával). A műszaki felsőoktatásban továbbra is indul levelező műszaki szakoktató képzés a budapesti és a miskolci egyetemen, Dunaújvárosban, a Bánki, a Kandó, a Pollack és a Széchenyi főiskolákon: ezekre a szakokra érettségizett szakmunkás képesítésű pályázókat várnak. Ezen kívül a Veszprémi Egyetemen és valamennyi főiskolán és főiskolai karon indítanak levelező-tagozatokat. A művészeti felsőoktatásban csak a Képzőművészeti Főiskola múzeumi és közgyűjteményi tárgyrestaurátor, és a Tánc- művészeti Főiskola táncpedagógus szakára lehet esti tagozatra jelentkezni. Az orvosképzésben a múltban sem volt ilyen oktatás, de a szegedi egyetem általános szociális munkás szakára és az Orvostovábbképző Egyetem főiskolai szakaira 1992-ben lesz felvétel a levelező tagozatra. Az agrár felsőoktatásban levelező (távoktatási) szakokat indítanak Hódmezővásárhelyen és Szarvason, a Gödöllői Egyetem vállalatgazdasági üzemmérnöki, mérnök és műszaki tanári és szakoktatói szakain, a Gépészmérnöki Karon, Szegeden, Nyíregyházán, valamint Mosonmagyaróváron. A fentieken kívül levelező tagozatos képzés folyik számos intézményben az újabb diploma megszerzésére irányuló és a kiegészítő képzésben. Diplomások számára. A felvételi eljárás - kevés kivételtől eltekintve - azonos a nappali tagozatéval, esetenként a felvételi ponthatárok azonban némileg eltérnek. Az eljárás részletesebb ismertetését a rövidesen megjelenő Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató - 1992 tartalmazza. Neuwirth Gábor Kerekes Ágnes Már csak nappali tagozatra lehet felvételizni a JPTE Tanárképző Karán is, ahol képünk készült. Foto: Proksza László 1930-től az államosításig működtette. Mohácstól ugyan kényszerűségből kellett elszakadniuk, de a gyógyszerészettel és vegyészetiéi egyetlen percre sem hagyta föl. Dr. Auber László a fővárosi orvosegyetem gyógyszerészeti karának adjunktusaként ment nyugdíjba, sógornője a körúti patika vezetője, s ő maga is szakmabéli. E pénteki esemény pedig szinte öröm a számunkra. Dr. Nyúl Istvánná a több milliós költséggel felújított gyógyszertár vezetője a családtagoknak kedves emlékeket ajándékozott: egy gyógyszerkönyvet, mely dr. Auber László tulajdona volt még, és az egykori gyógyszerész üvegből előbukkant egyetlen kék színű portárolót. B. M.
