Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-04 / 332. szám
1991. december 4., szerda ui Dunántúli napló 9 AZ ÚJ DN POLITIKAI VITAFÓRUMA A spanyol példa Pethő Iván: „Spanyolországban, ahol a katonák és nem-katonák, akik a polgárháborúban mészárolták azokat a szocialista, anarchista, köztársasági erőket, amelyek utódai a demokratikus választás után a hatalomra kerültek, ezek békésen élnek együtt. Ott az történt Spanyolországban, aminek szerintem történnie kéne Magyarországon is, hogy vegyük tudomásul, hogy nem tudunk igazságot teremteni. Ezt Spanyolországban tudomásul vették, a következményeit lehet látni: egy virágzó ország, ami nem a múltbeli konfliktusokkal és sérelmekkel foglalkozik... Kónya Imre: „A spanyol példával kapcsolatban azért valamit tisztázni kell. Nagyon sokan hivatkoznak rá, azért szeretnék itt kitérni rá, hogy ne maradjon vála- szolatlanul. Spanyolországban polgárháború dúlt, ezt mindenk tudja, lőttek egymásra az emberek. A spanyolok egyik része ezen az oldalon, a másik része azon az oldalon állt. Magyarországon sem vonjuk felelősségre azokat, akik esetleg harcban, háborúban lövöldöztek, de akik igenis fegyvertelen emberekre lőttek, vagy agyonvertek valakit a börtönben ...” Ernest Hemingway: „Miért gyilkolták le a családodat? - kérdezte Pilar Joaquint.- Semmiért. Nem fontos. Baloldaliak voltak, mint a legtöbb valladolidi. Apám a szocialistákra szavazott. Amikor a fasiszták megszállták a várost, azon nyomban agyonlőtték-. Később az anyámat is, mert ő is a szocialistákra szavazott. Akkor szavazott először életében. Aztán agyonlőtték az egyik húgom férjét. A villamosvezetők szakszervezetének volt tagja. Nem is vezethetett volna villamost, ha nem lép be a szakszervezetbe. Sohasem politizált. Ismertem, tudom, hogy nem is lett volna belőle jó párttag ...” (Részlet E.H. „Akiért a harang szól” c. regényből.) És a spanyolok meg tudtak békélni. (Összeállította: Hársfai István) Illegális árusítások Dr. Kripli Zoltán Úrnak, Pécs város polgármesterének Tisztelt polgármester Úr! A Baranya megyei Kereskedők Egyesülete (KISOSZ) kényszerűségből fordul ahhoz a módhoz, hogy a nagy nyilvánosság előtt adjon hangot az utóbbi időben egyre gyakrabban és egyre nagyobb számban elszaporodó illegális árusítási tevékenységgel szembeni tiltakozásának. Hetek, sőt hónapok óta egyre nagyobb felháborodással kell tapasztalnunk, hogy Pécs területén, de a legkiemeltebb belvárosi utcákon is (Sallai, Király, Bem, Citrom utcák stb.) vállalkozói igazolvány és közterületfoglalási engedély nélkül kétes eredetű termékek árusítása folyik. E tiltott tevékenység ellenőrzését Pécs városában egyetlen hatóság (Polgármesteri Hivatal, Közterületfelügyelet, Rendőrség, APEH, Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség stb.) sem ellenőrzi, állítólagos jogosultság hiánya miatt. Tagjaink, akik vállalkozói igazolvány és különféle szakhatósági engedélyek birtokában végzik tevékenységüket, adót, társadalombiztosítási járulékot, sok esetben bérleti díjat fizetnek, tevékenységüket szigorú szempontok alapján gyakran ellenőrzik, jogosan sérelmezik mind a tevékenység folytatását, mind az ellenőrzés hiányát. Egyesületünk ugyanakkor vállalkozóképző tanfolyamokat is tart, és míg a tanfolyam résztvevői a tisztességes kereskedelem folytatásáról hallgatják az előadásokat, az előadóterem ablakán kitekintve a „zugkereskedelem” élő példájával találják szembe magukat. Úgy gondoljuk, hogy az Ön- kormányzatnak kötelessége ezen jogsértő állapot megszüntetése akár bírságok kiszabásával, vagy a termékek elkobzásával is. Dr. Székelyhídi Gyula a KISOSZ titkára MPFSZ nyilatkozat Nevezzenek el utcát Bukszár Béláról „A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Baranya Megyei Szervezete kéri Pécs megyei jogú város képviselő-testületét, vizsgálja fölül azon határozatát, hogy Bukszár Béláról, az 1956-os forrdalom és szabadságharc helyi katonai parancsnok-helyetteséről nem nevez el utcát. A kérdés tárgyalásakor ugyanis olyan formai és tartalmi szempontokat hagytak figyelmen kívül, amelyek új megvilágításba helyezik a kérdést. A határozathozatal előtt Bukszár Béla életrajzának három olyan kulcsmondatát nem olvasták fel, amelyek döntők az ő tevékenységének megítélésében, és egyben a helyi események történetében is. Csikor Kálmán, Bukszár Béla és társaik ugyanis azokban a lázas forradalmi napokban is képesek voltak józan fejjel gondolkodni. Akkor, amikor még a helyi államvédelmi hatóság rendelkezett olyan fölkészültséggel, hogy akár a fővárosi Kossuth térihez hasonló vérfürdőt is rendezzen városunkban, ők az események józan irányításával megakadályozták azt, s megszervezték lefegyverzésü- ket.Az ő tevékenységüknek nagyban köszönhető az a tény, hogy nálunk nem került sor november 4-ig atrocitásokra, keresztül tudták vinni azt az elvet, hogy az 1956 előtti bűnökért ne az utca, hanem majd az illetékes bíróság vonja felelősségre a bűnösöket a fennálló jogszabályok alapján, valamint azt, hogy megszervezték a közrendet, amelyet a katonákból, rendőrökből és karszalagos nemeztőrökből álló őrszolgálatok biztosítottak. A hatalmas szovjet páncélos túlerő érkeztéről, és ezen katonai erő módszereiről való hírek vétele után józan katonai számítással éltek, elérték, hogy leállították az értelmetlen ellenállást, és városunk nem vált romhalmazzá a szovjet páncélosok fűzétől. Ebbéli érdemeiket a szovjet katonai parancsnok is megerősítette. A forradalom és szabadság- harc eltiprása után Bukszár Béla is börtönbe került, kiszabadulása után pedig hozzá méltatlan munkakörökben dolgozott, haláláig nem kapta meg azt a megbecsülést, amit pedig érdemeiért, szeretett városát szolgáló cselekedeteiért joggal megérdemelt volna. Halála után, az új rendszer eljövetelekor léptették elő ezredessé. Az új, demokratikus választások után hatalomra került képviselő- testület kötelessége, hogy érdemeinek megfelelően bánjon Bukszár Bélával és utcanévvel tisztelje meg az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi eseményeinek egyik kiemelkedő alakját. A képviselő-testület első ha tározata márcsak azért is elhamarkodott volt, mert folyik tudományos igényű kutatás is e kérdésben, a Soros Alapítvány támogatásával a Janus Pannonius Tudományegyetem Történelmi Intézete vezetésével. A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Baranya Megyei Szervezete tagjai között pedig élnek még olyanok, akik mindezen érdemeket tanúsíthatták volna, ha előtte megkérdezték volna őket.” Ezen nyilatkozatunkat dr. Zadravecz György SZDSZ-es képviselő olvasta föl és tette magáévá az 1991. november 14-i városi közgyűlésen. Ennek ellenére a közgyűlésen csupán relativ többséget kapott a javaslat a rendeletbe kerüléshez szükséges kétharmados többség helyett, amiért a történelmi felelősséget a FIDESZ-frakciónak kell vállalnia, amikor az előző tárgyaláskor az elmúlt évtizedek politikai utcanévadásával állította párhuzamba ezt az esetet,így Szamuely, Ilku, Komócsin, Münnich nevével. Felelősség terheli dr. Mikes Éva frakcióvezetőt ezen felül is, mivel az 1956-os forradalom pécsi eseményeinek értékelését „szubjektív észrevételeknek” minősítve nem olvasta föl az első szavazás előtt, amikor dr. Krippl Zoltán elnöklő polgár- mester helytelenül őt, a történelmi eseményekkel tisztában nem lévő, elfogult személyt szólította föl az előterjesztő kul- túrális bizottsági tag ellenében, s aki így nagyban befolyásolta a képviselő-testületet. Nagyon sajnáljuk, hogy a hosszú évtizedek után demokratikusan megválasztott városvezetés ennyire figyelmen kivül hagyta a történelmi tényeket. MPFSZ Baranya Megyei Szervezte Vizsgálják felül a szerződéseket Tisztelt Önkormányzati Testület! Alulírottak - mint a Pécs, Anikó u. 2-4. szám alatti ház részbeni lakástulajdonosai - támogatva a Lakásbérlők Egyesületének az Új Dunántúli Napló november 13-i számában megjelent „Közmeghallgatás után” című állásfoglalását, indítványozzuk és kérjük az 1989. 5. számú tanácsrendelet alapján megkötött állami bérlakás értékesítési szerződések felülvizsgálatát. E beadványunkban nem kívánjuk megismételni az egyesület fenti állásfoglalásában foglaltakat, de ki kell emelnünk abból az árajánlat 11. pontjára való hivatkozást, amely azt a félelmet keltette valamennyi lakásbérlőben, hogy vételi szándék késedelmes kinyilvánítása esetén bérelt lakásunk más, idegen számára kerül eladásra. Ez a lehetőség a bérlakásban lakó kiszolgáltatottságának további fokozódását jelentette volna és az ettől való félelem jelentősen közrehatott a vételi szándék gyors kinyilvánításában. Mi azt akarjuk, hogy ugyanabban az elbírálásban legyen részünk, mint a bármilyen ok miatt kiváró lakásvásárlóknak. A velünk kötött egyoldalúan meghatározott feltételeket tartalmazó szerződés okozta jelentős vagyoni hátrány megszüntetése véleményünk szerint a szerződés megtámadása nélkül is lehetséges, amennyiben ezt az önkormányzat is elfogadhatónak tartja. Ennek egyik lehetőségeként az alábbi megoldást javasoljuk: Az 1989. 5. sz. tanácsrendelet alapján létrejött szerződéseket a felek közös megegyezéssel akként módosítanák, hogy a szerződésben megállapított vételár és a 20/1991. rendelet szerinti vételár közötti különbözet a vevő javára az adott épület karbantartási és felújítási alapjába kerüljön befizetésre. Ezzel az összeggel a vevő közös költségbefizetési kötelezettsége addig nem jelentkezne, amíg a különbség és a közös költség befizetési összeg ki nem egyenlítődne. E megoldással a régi és az új rendelet alapján létrejött szerződésekből fakadó jelentős vagyoni hátrány megszüntethető. Ezen túlmenően az épület karbantartási és felújítási alapjában már most jelentősebb pénzügyi fedezet képződhetne. Bízunk abban, hogy az ön- kormányzat az állampolgári egyenlőség képviseletében fog ez ügyben is dönteni. Az Anikó u. 2-4. sz. alatti épület lakástulajdonosainak nevében: Dravecz Árpád a Lakásbérlők és Tulajdonosok Egyesületének tagja A KDNP állásfoglalása Tizenegy megye részvételével regionális tanácskozást tartottak Székesfehérváron A Kereszténydemokrata Néppárt 11 megye részvételével Székesfehérváron tartotta regionális tanácskozását, amelyen az alábbi állásfoglalásokat fogadták el: 1. A Kereszténydemokrata Néppárt egyre növekvő taglétszáma, politikai súlya és szerepe megkívánja központi irányító szervének, a rendszeresen ülésező Intéző Bizottság munkájának még hatékonyabbá tételét. Ez a követelmény különösen időszerű, mert ebben a pártban keresztény szellemiségéből fakadóan nincsenek válságok, széthúzó erők, személyi ellentétek. 2. Minden falusi vagy városi kereszténydemokratának joga és egyben kötelessége, hogy az Intéző Bizottságon keresztül továbbítsa véleményét és állás- foglalását a párt parlamenti frakciójának és az Országos Vezetőségének. Az Intéző Bizottság ülésein résztvevő parlamenti frakció és a Kereszténydemokrata Néppárt Elnöksége ennek megfelelően érvényesíti választóinak akaratát a parlamentben, a ráeső kormányzati tevékenységben és a közéletben egyaránt. 3. A regionális tanácskozás ezért felhívja Magyarország minden keresztény módon gondolkozó állampolgárát, választóit és tagjait, hogy véleményüket, állásfoglalásaikat, gazdasági, szociális és politikai kérdésekben egyaránt juttassák el a Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezetéhez, amely ezeket a Megyei Intéző Bizottsági taghoz továbbítja. Csak így jutunk ki közös erővel a válságból, ha minden hazájáért felelősséget érző magyar állampolgár igényét, céljait érvényesíti. Felépíteni csak így tudjuk a keresztény Európa új Magyar- országát. 4. A magántermelők valódi szövetkezeteit az állam részesítse kiemelt szakmai és anyagi támogatásban, mert falun sok olyan ember van, akik tőke és szakértelem hiányában vállalkozásra nem képesek. 5. Termőföldet külföldi ne vásárolhasson, de bérlése akadálytalanul szabad legyen. 6. Az állami erdőket - kivéve a különleges rendeltetésűeket privatizálni kell és a települési önkormányzatok is birtokolhassák, valamint vegyenek részt kezelésében. 7. A vadászati jog a föld tulajdonosát illesse meg, hasznosítását pedig törvényben szabályozott módon bízzák a települési önkormányzatokra, ahogy azt a polgármesterek már kérték. 8. A szakoktatás átszervezése, takarékosabb koncentrált struktúra kialakítása szükséges. 9. Kerüljenek kijelölésre a szükséges és célszerű kutatási területek, az ehhez szükséges intézeteket kellően finanszírozzák, a többit viszont szüntessék meg. ' 10. A hatósági jelleggel rendelkező szaktanácsadó hálózat kialakítását nem helyeseljük, helyette üzleti vállalkozásként, illetve szövetkezeti formában kell megvalósítani a szaktanácsadást. 11. A föl nem osztható szövetkezeti vagyont adják az ön- kormányzatoknak. 12. A vidéki munkanélküliség felszámolása érdekében támogatni kell a helyi munkahely- teremtést (feldolgozóipar, falusi turizmus, stb.), hogy minél többen találhassák meg lakóhelyükön megélhetésüket. 13. Követeljük a volt állampárt vezetőinek és más haszonélvezőinek a fondorlatos módon megszerzett gazdasági hatalomból és vezető állásokból történő leváltását, valamint vagyoni elszámoltatásukat. 14. Követeljük, hogy tisztítsák mqg a médiát - televízió, rádió, sajtó - valamint minden oktatási és kulturális intézményt a régi rezsim által beiktatott elemektől. 15. Követeljük, hogy az egyhangúlag támogatott és a parlament által hozott, az elévüléssel, felelősségre vonással kapcsolatos törvényt hajtsák végre. 16. Szorgalmazzuk a rendszerváltásnak megfelelő új alkotmány kidolgozását. 17. Szükségesnek tartjuk a koalíciós tárgyalások mielőbbi folytatását. A regionális tanácskozáson Baranya megyéből Ursprung János megyei elnök vezetésével résztvett Perényi József, Lisz- kay Teréz, dr. Abaligeti Gallus és Ónozó Lajos KDNP vezetők. A Munkástanácsok Országos Szövetségének közleménye Hajlandóak az érdemi tárgyalásokra A Munkástanács-Szövetség megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy november 30-án a Létkérdések című televíziós vitaműsor szakszervezeti blokkja a MSZOSZ és szövetségeseinek lehetetlen követelései miatt elmaradt. A kormánnyal folytatandó tárgyalások előtt tanúsított hajt- hatatlanság és öncélú arrogancia nyugtakanító jelenség. Érthetetlen továbbá, hogy a műsor szerkesztői miért nem értesítették a Munkástanácsokat a tv-felvétel elmaradásáról, mivel az Ablak című - péntek esti - produkcióban közétett közlemény nem elégíthet ki minden résztvevőt. A nyílt vita elmaradását - részünkről - felettébb sajnálatosnak tartjuk, mivel számunkra közönbös, hogy milyen összetételben és milyen körülmények között fejthetjük ki nézeteinket. A Munkástanácsok ezúton leszögezik, hogy bármikor és bárhol hajlandók érdemi tárgyalásokat és vitát folytatni a magyar munkavállalók érdekében, hogy a bérből és fizetésből élők problémáit a közvélemény előtt tisztázzuk és kedvezően befolyásoljuk.
