Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-04 / 332. szám

10

uj Dunántúli napló

1991. december 4„ szerda

I

degenek gyakran kérdezik, honnan kapta a nevét Pécs? - írásos emlékek tanúsítják, hogy már az őskeresztény korban Quinque Ecclesiensis-nek hívták, a németek Fünfkir- chen-nek, a szlávok Pet-nek említik, utalva arra, hogy a legrégibb időkben is öt temploma volt a városnak.

A templomok száma a századok folyamán nőtt, - így épült 1739-40-ben a kis Xavér templom, népies nevén „Pinzger bazilika”. Most névadójának, Xa- véri szent Ferencnek december

3-i ünnepe alkalmából szólunk róla.A kis templom három cseh-boltozatos, szentélye félköríves. Fehérrel, arannyal díszes szószéke rokokó stílusú. Kazein technikás szent Ferenc oltárképe Gebauer Ernő munkája, tiszta majolika főoltára és a „pestis-szentek” szobrai a Zsolnay gyár mesteri alkotásai.

Legnagyobb jótevője az 1755-ben elhunyt Gratzki Ferenc, akinek holtteste a főoltár előtti sírban nyugszik. A templom-belső északi falán márványtábla emlékeztet Pinzger Ferenc jezsuita páterre, aki 1918-tól 1941-ig 23 éven át lelkiatyja, papja az idejáró híveknek.

1974 óta a templom a görögkatolikusoké, Gulybán Tibor parochus és felesége meleg szívvel szolgálják híveiket.

Az első jezsuiták

A templom védőszentje 1506 április 7-én született baszk földön, Navarra-ban. A Pireneusok hágóinál, magasan fönn a sziklák közt állt az ősi hegyi kastély. Ferenc neve ottani használattal Francisco de Jassu y Xavier. A Jassu édesatyjára Juan Jassura, a Xavier édesanyjára, Maria Azpilkueta-ra utal, aki a Xavier kastélyt nászajándék gyanánt kapta.

Atyja a jogtudományok doktora, a királyi tanács elnöke. Hat gyermeke között Ferenc a legfiatalabb.

Ferenc 1525 szeptemberében a híres párizsi egyetemre iratkozik, hogy a filozófia magisztere, a tudományok doktora legyen. A „diáktanyán” a két másik lakótárs a Savoya házból való bányászcsalád fia, Pierre Le Févre és a 38 éves, kissé sántító Inigo de Loyola, aki barátokat keres új eszméi kiteljesítéséhez, s akit később a világ a .jezsuiták generálisaként” tart számon.

Ferenc, aki most még a baszk nemes világfi életét éli, csendes elnézéssel .jólelkű bolondnak” tartja. Egyszer azonban nagyon elgondolkodik, amikor Ignác ezekkel a szavakkal fordul hozzá: „Mit ér az embernek, barátom, ha az egész világot megnyeri is, de lelkének kárát vallja?” S a két „diáktárs” gondolatai közeledni kezdenek egymáshoz.

Kereszteshadjárat

illegalitásban

Az egyház nyilvántartásának mineddig hiányzó lapjaira derített fényt a jezsuiták Rómában megjelent folyóirata, amikor arról számolt be, hogy a kelet-európai kommunista rendszerekben, de kiváltképpen a Szovjetunióban hogyan szenteltek püspököket. A Jesus és az II Regno mintegy háromszázra teszi azoknak a papoknak a számát, akiket titokban szenteltek fel, és tízben jelöli meg az illegálisan tevékenykedő püspökök számát. Érdekes, hogy ötven nős papról is tudnak. A dokumentum beszámol arról is, hogy az üldöztetés éveiben pappá szenteltek két nőt is, ezt azonban az egyházjog eleve érvénytelennek tekinti. A nős papok ma már görögkatolikus vallásgyakorlatot folytatnak.

Görögkatolikus templom Pécsett

A Xavér

A megszépült Xavér templom napjainkban.

Hamarosan hat társa van már Inigonak, és 1533 augusztus 15-én ő, valamint Faber, Boba- dilla, Rodriguez, Lainez, Sal- meron és Xavéri Ferenc leteszik a montmartrei Dyonisius kápolnában szegénységi és tisztasági fogadalmukat azzal, hogy magukat teljesen Krisztusnak áldozzák, a szegények szolgálatára, készen arra, hogy egész személyiségükkel a római pápa rendelkezésére állnak.

Nemsokára elindulnak Rómába. A Jézus Társasága tagjainak mondják magukat. III. Pál pápa barátságosan fogadja őket, áldását adja rájuk. Velencében és környékén tevékenykednek, közben pappá is szentelik őket.

Hithirdető

Ázsiában

Ferenc sorsában III. János portugál királynak a pápához küldött levele életre szóló fordulatot hoz. János király a keletindiai portugál gyarmatokra hithirdetőket kér, a választás Xavierre esik.

1542 tavaszán vág neki a tengereknek, a Jóreménység fokát megkerülve Melinden és Mozabiqueon ág Goáig hajózik. Itt a kereszténység a portugál gyarmatosítókkal már megvetette lábát, de a hivatalnokok oly kegyetlenül bánnak az őslakókkal, hogy Xavér hamarosan hosszú levéllel fordul a portugál

királyhoz: „Láncokkal, börtönnel, vagyonelkobzással uraskodnak megbízottai a helybelieken, s ez nemcsak a gyarmatosító portugáloknak árt.”

Szeretetteljes viselkedésével hamarosan sok barátot szerez és további missziós útra indul. So- kotra után egy szegény gyöngy^ halász törzset, a paravák népét keresi fel, aztán a makuai halászokhoz megy, hogy nemsokára a Ceylon melletti Manar szigetére utazzék. 1546 január 1-én Molukka az új állomás, ahol maláj nyelven egy kis szótár-könyvecskét szerkeszt.

Még ugyanabban az évben Temate-ra, a portugálok legkeletibb szigetére indul. Itt rímes katekizmust állít össze. Nagy öröme, hogy a mohamedán Ni- asilde hercegnőt, a király anyját is Krisztushoz vezetheti.

Japán a következő cél. Ebben az időben a „sogunok”, a helytartók kezében van a szigetország kormányzása, a császári család csak névlegesen tartja a hatalmat. Az előbbieket igyekszik hát megnyerni céljainak. Eddigi egyszerű öltözetét a pompakedvelő japánok miatt átcseréli drága selymekre, napernyővel, selyempapucsban, előkelő idegenként vonul be Jamaguciba. A Daymio-nak, Yoshiteka-nak drága ajándékokkal kedveskedik - szemüveggel, órával, tükrökkel, zeneszerszámokkal, könyvekkel,

képekkel amit az nagymeny- nyiségű aranypénzzel viszonoz. Ferenc az aranyakat köszöni, de helyette inkább egyetlen dolgot kér, hogy háboríthatatlanul terjeszthesse a kereszténységet. Az engedélyt megkapja, s ezrével térnek ekkor keresztény hitre Japánban.

1551 szeptemberében a portugál kereskedőkkel jó viszonyban levő Otomo Yosisige herceg érdeklődését is felkelti Ferenc tevékenysége, hercegségébe, Bungo-ba hívja. Itt is nagy pompával jelenik meg, munkája nyomán sok a megke- resztelkedés, maga a herceg is keresztény lesz.

Körmenet a Székesegyházból

Xavéri Ferenc terveiben most Kína következett volna, ám oda már nem jut el. Tizenkét napig súlyos láz fogja el, és 1552 december 3-án hajnalban lelke megtér Istenhez.

Holttestét később Ma- lakka-ba, majd Goa-ba a BŐM JESU székesegyházba vitték, jobbját pedig, mellyel sok tízezer embert keresztelt meg, Rómában a Jézus Társasága IL GESU templomban őrzik.

Tisztelete városunkban akkora volt, hogy a XVIII. sz. elején névünnepén körmenet ment a Székesegyházból templomába. Rozsnyói György

Növényvédelmi tanácsadó

A növényvédő szerek használatáról

Növényvédőszer (összefoglaló nevén peszticid) kategóriájába sorolunk minden olyan szert, vagy anyagot, amely alkalmas a haszonnövények, a termények és termékek károsodásainak megakadályozására. Ezek a szerek nem gyógyító, hanem ölő hatásúak, mivel a károsított növényeken a tünetek megmaradnak, de a kezelést követően fertőzési forrásként nem szerepelnek.

Ezek az anyagok nemcsak a károsítókra, hanem a környezetükre, az emberre is hatnak, ezért ismertetni kell. hogy mikor, milyen növényvédőszert vásároljunk, használjunk fel, hogy minél kisebb környezetterhelést érjünk el.

A növényvédőszerek csoportosíthatók:

I. Károsítok szerint:-baktériumölő szerek (Baktericidek),-gombaölő szerek (Fungici- dek),- állati kártevők elleni szerek (Zoocid),

ezen belül megkülönböztetünk:-fonalféreg elleni (Nemato- cid),- atkaölő (Akaricid),- rovarölő (Inszekticid),- csigaölő (Mulluszticid),-egyéb szerek (vadriasztó,

permetezési segédanyagok, csávázószerek, fasebkezelő anyagok, stb,).

II. Hatóanyag szerint (későbbiekben ezzel a csoportosítással részletesen foglalkozunk).

III. Szerek mechanizmusa szerint:

1. Kontakt hatású szerek (érintőlegesen hatnak), csak felületi védelmet biztosítanak, ott, ahol a növényvédőszer közvetlenül találkozik a károsítóval (pl. Zineb, Rézoxiklorid 50 WP, bordódé, Dithanem M-45, stb.). Eső hatására a felületről részben, vagy teljes egészében le- modódhatnak.

Felszívódó szerek a növény szöveteibe jutva fejtik ki hatásukat. Felvételk után a csapadék nem mossa le. Két csoportba sorolhatjuk az idetartozó növényvédőszereket:

a) Mélyhatású szerek, a kijuttatás helyén a zöld növényi részekbe felszívódnak, de a növényekben nem vándorolnak.

b) Szisztemikus növényvédőszer - a növénybe jutva a szállítórendszeren keresztül szétterjed. Nagy előnye, hogy a növény olyan helyre is eljut, ahova permetezéstechnológiai- lag már nem érünk el. (Pl. szőlőfürt, kocsány és környéke).

A felszívódó szerek a növény szövetei között lévő gombatesteket, gombafonalakat is elpusztítják.

PREVENTÍV - megelőző - védekezésre is használhatók.

Nagyon jó eredményt ad a rejtett életmód és kártevők ellen is (pl. atkák, levéltetvek, molyok).

3. Gázhatású szerek, elsősorban talajfertőtlenítésre és raktárfertőtlenítésre, raktári kártevők ellen használhatók. Szabadforgalmú növényvédőszerként beszerezhető Actellic 50 EC a rektárfertőtlenítésen kívül a zárt termesztőberendezésekben állati kártevők ellen is felhasználható. Ezek a szerek gyors hatásúak, gáz állapotban fejtik ki hatásúkat.

Néhány rovarölő szernél mellékhatásként is előfordul gázhatás (Unifosz 51 EC, Hostaquik 50 EC).

Cigány Csaba

Megtalálták Jézus bárkáját?

Az evangélistáktól tudjuk, hogy miként csendesítette le Jézus a háborgó tengert, amikor a tanítványokkal hajózott.

Ugyanennek a tengernek - Gal- lilea - partján, egy kis múzeumban kiűllították egy közel kétezer esztendős bárka darabjait, azzal, hogy valószínű erről olvashattunk a Bibliában. Az előzmény: két amatőr régész öt évvel ezelőtt a tenger sarkában bárkadarabokat talált. A cédrustölgyfa alkatrészeket a texasi egyetem Carbon 15 vizsgálati módszerével elemezték, és a közzétett jelentés szerint arra a

következtetésre jutottak, hogy a bárka a Krisztus születése előtti időből való.

A vizsgálatot irányító profe- szor azt mondta, hogy ha nem is az evangéliumi bárkáról van szó, az biztos, hogy ezzel a hajóval is utazhatott az apostolokhoz Jézus a tengeren. A hajó mintegy 8 méter hosszú, 2 méter széles volt, különös ismertetőjele a viszonylag széles far.

Ez a kép megegyezik Márk evangélista leírásával is, aki szerint: „Ő pedig a hajó hátulsó részében a fejaljon aluszik vala.”

' v'-N- '" ’ "

Toiiseprű Széchényi: anyanyelvűnkért

Német nyelven írt több száz lapnyi Naplójában alig találunk néhány magyar mondatot, pedig a „paraszti” nyelvet már gyermekkorában elsajátította dajkájától, Kőműves Évától. A társalgási nyelvre hazitanítója, Madách Imre nagyapja, Ma- dács Sándor tanította.

Erősen hatott reá rajztanára, Révai Miklós, a kiváló nyelvész, akitől először hallotta az Ön-megszólítást. Az 1833-ban megjelent Stadiunbm így ír: „Ezen szót: Ön, míg jobbra nem tanítatom, magyarban úgy használom, mint a német Sie-et.” Az Ön szó gyakori használatával bevonult szókincsünkbe, és 1835-ben már szó- tározták is.

Katonai évei alatt a német és a francia nyelv járta, de 1821-ben Bécsben, amikor a lóversenyek ügyében tárgyalt a főurakkal, a megbeszélés magyar nyelven folyt. Közismert, hogy a nevezetes 1825. október 12-i pozsonyi országgyűlésen az Akadémia megalapítása érdekében magyarul szólalt fel. Példáját később többen követték, elsősorban barátja, Wesselényi Miklós, akihez egyik levelében így ír: „Által látom, hogy mi magyarul gondolkodjunk, beszéljünk és írjunk, ha nemzetünknek igazán szolgálni akarunk.”

Ehhez hasonlóan vall a V7- tóg-ban: „Ki honi nyelvünk mellett van, nemzetünk életét

hordja szívében, az pedig, aki ellene szegül, sejdítlen - mert nem akarom hinni, sejtve valaki hazagyilkos lehetne - annak halálát reggeti keblében.”

A magyar társalgási és köznyelv fejlesztésére törekedett, mert földrészünk művelt népei is nagy gondot fordítanak a társalgási nyelv pallérozására (Világ - Hunnia). Széchényi írásaiban kedveli a szóújításokat, főleg az idegen szavak magyarítását.

Figyelmeztetése, ma is időszerű: „Ha van saját szavunk, ne tűrjük az idegent, ha pedig nincs, s nyelvünk bányáibul nem teremthető, vagy pedig honi szavunk csak egy árnyalattal is - naunce - mást jelent,

mutassunk az idegen, minket gazdagító s az anyanyelvvel majd-majd összeforrandó szó iránt. .. hospitalitást”. (Világ)

Elitéli a nyelvi ügyekben öncélúan kicsinyeskedőket, de ugyanakkor nem tűri az újításnak ellenszegülő nyelvi mara- diságot. Az idős Kazinczyval gyakran levelezett, s tőle vette az újító mérés, az Írói egyéni szabadság hangsúlyozását. Jól látja, hogy a magyar irodalmi nyelv messze a köznyelv előtt jár. „A magyar beszélt köznyelv mind kiműveltségét, mind elterjedését illetően még eléggé kezdeti állapotban van.” (Világ)

A szabad nyelvhasználat híve, hirdetve: „Minden nyelv

kedves, szeretett anyanyelv valamely egyén vagy közösség számára, és ennek, érzületében háborítani senkit sem szabad . . . Maradjatok tehát Ti honunknak nem magyar lakosi eredetiségtek s nyelveteknek hűk! Szolgáljátok közös urunkat s a közös hont sajátságotokban, s ne akarjatok idegen nyelvvel bajlódni!” (Hunnia)

Befejezésül néhány olyan szóalkotást idézünk, amelyt ma is használunk; csónakda, fagy- lalda, lövölde.

Ő és mások a Magyar Pantheon kifejezés magyarításával is megpróbálkoztak, de sem a szó, sem a kegyhely akkor nem jött létre.

Dr. Tóth István