Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-30 / 356. szám
12 uj Dunántúli napló 1991. december 30., hetfb A pop világ milliomosai Az év vége felé a popvilágban is kasszát csinálnak. Különböző értékelések és számítások látnak napvilágot, amelyek közül a tekintélyes amerikai Forbes magazin listája a leginkább mértékadó. A lap szakértői szerint az elmúlt két év bevételeit tekintve a New Kids on the Block együttes mondható a leggazdagabbnak. A fiúk keresetét 200 millió dollárra taksálják. Őket a két korábbi nagy ász, Michael Jack- son és Madonna követi 100-100 millióra becsült jövedelemmel, míg az új sztárok közül a Vanillin Ice szedte meg leginkább magát, a maga 30 millió dollárjával. Egy másik listán Amerikában, a legnagyobb vagyonnal rendelkező szórakoztatók listáját hozták nyilvánosságra. Eszerint a leggazdagabb Richard Branson, a Virgin kiadó, hanglemeztársaság, utazási iroda, stb. tulajdonosa a maga 1,8 milliárdos vagyonával (az összeg DM-ben értendő). Csak emlékeztetőül Mr. Branson a hetvenes évek második felében „független kiadóként”, az új hullám előadóival kezdte keresni a vajaskenyérre valót. Ugyancsak a milliárdosok közé tartozik még Paul McCartney is, az 1,4 milliárdos vagyonával. A ma is aktív zenész-komponista Paul a rossznyelvek szerint már azt sem tudja, hogy másodpercenként mennyi pénz „ketyeg be” a bankszámlájára. Meglepetés a harmadik Elton John 300 milliója. A sztár ugyanis jelentős összegeket költött nem túl sikeres focicsapatok „felpumpálására”. Nem meglepetés viszont Andrew Lloyd Webber negyedik helye 240 millióval. A ma is gyerekképű „musical-pápa” darabjait világszerte repertoáron tartják a színházak. Nálunk kevésbé ismert, de Angliában az egyik legsikeresebb kiadó és producer Chris Blackwell - 231 millió - aki az elmúlt 30 évben közel 100 világsikert is jegyzett, mint komponista. Jól sáfárkodott a Sto- nes-hírnévvel Mick Jagger, 225 millióval üzletemberként is a csúcson van. A feltörekvő új rockburzsoáziát kéviseli George Michael a maga 196 milliójával. Pete Watermant sem kell különösebben bemutatni. A Stock-Aitken-Waterman szerzőtrió neve fogalommá vált. Azt már csak kevesen tudják, hogy a szerző-kiadó-producer Waterman az igazi agy, (mások szerint „cápa”) ebben a csapatban. (Waterman többek között Kylie Minogue, Sonja, Jason Donovan, Rick Astley kitalálója.) A 180 milliós vagyon ezt látszik igazolni. Mickie Most szintén csaknem 40 éve fogalom az angol popéletben. A beat együttesektől a rap előadókig több tucat sztár termelte neki a jogdíjakat, s a 165 milliós haszonból a Most-biro- dalom tovább terjeszkedik. Megleptés Cliff Richard 10. helye ezen a listán. A prédikátor-tén tő-énekes ugyanis hatalmas összegeket fordít jótékony célokra. Igaz, népszerűsége az elmúlt 40 évben változatlan maradt. Örökzöld dalai iránt még változatlanul nagy az érdeklődés. És még egy pénzes lista a sok közül. A rock nagy sztárjai haláluk után is busás jövedelem- forrást jelentenek az utódoknak. Bob Marley zenei örökségéért három cég is vetélkedett: az MCA Records 16 milliót, az Island Records 12 milliót, Eddie Grant popsztár pedig 13,5 milliót áldozna a legendás Mar- ley-dalok kiadói jogáért. Jim Morrison, a Doors énekese után is van mit aprítani a tejbe. A lemez, film és szuvenírbevételek 25 százalékát teszik zsebre a jogutódok. S ez óvatos becslések szerint is több millió dollár évente. Mary Gaye so- ulsztár után - akit saját apja lőtt le - 1 millió dollár illeti - többek között - az apát. Aki ezekből az összegekből fizette ki tetemes adóhátralékát. (A rendőrség nem nyomoz az ügyben.) Jim Croce életében nem volt „nagy sztár”, dalszerzőként viszont sikeresnek mondható. Özvegye a dalok jogát bagóért eladta egy kiadónak, amely most évente 4 millió dollárt kasszíroz a jogdíjakból. Buddy Holly tragikus halála előtt 6Ó ezer dollárt keresett egész életében. Dalainak kiadói jogát Paul McCartney vásárolta meg 5 millióért. Az özvegy aukciókon vesztegeti el férje további örökségét. Egy Holly-szemüvegért 45 ezer, egy gitárért 24 ezer dollárt is fizettek a rajongók. A Holly-aukció összbevétele 70 ezer dollár volt. A legnagyobb összegeket azonban természetesen a „király”, Elvis Presley jogutódai tehetik zsebre.A lemezek és emléktárgyak eladásából ma is évente 15 millió dollár folyik be a családi kasz- szába. S. J. Hírek latinul (MTI-Panoráma ” - Nuntii la- tini (latin nyelvű hírek) - ezekkel a szavakkal kezdődik minden hétvégén az YLE finn rádióállomás nem mindennapi programja. A latinul tudó rádióhallgatók öt percen át Helsinkiből értesülhetnek arról, hogy mit örtént a nagyvilágban - mégpedig a hajdani rómaiak nyelvén. A közép- és rövidhullámon sugárzott adás az egész földkerekségen hallható. Erről Juhani Niisito, a műsor szerkesztője megbizonyosodhat a heti mintegy 50 levélből, amelyek némelyike ugyancsak messziről érkezik a finn fővárosba. Egy latinul tanuló kínai diáklány például a több mint 10 000 kilométer távolságra levő Sanghájban hallgatta a finn rádió latin nyelvű híradását és levelében köszönettel nyugtázta azt. A latin nyelvű híradás tartalma a szokásos - előbb a nagypolitika, aztán sport és színes hírek. A hírműsorokat nyelvileg ketten szerkesztik - Inomo Pekkanen és Reijo Pit- kaeranta, a Helsinki Egyetem tanárai. Komoly fejtörést okoz nekik, hogy sem a régi rómaiak, sem az új-latin művelői, akik ezt a nyelvet a 19. századig továbbfejlesztették, mint a tudományok nyelvét, nem lehettek jártasak korunk technikai áldásaiban. Ezért a közkézen forgó szótárakból hiányoznak a latin megfelelői az olyan fogalmaknak, mint atombomba, televízió vagy telefon. Ezekre a fogalmakra meg kell alkotni a latin szavakat. Könnyebb a helyzet a katonai és a politikai kifejezésekkel. A rádió YLE például a jugoszláviai polgárháborúról, mint „bellum intestinum”-ról számol be, harctéri jelentésében pedig arról tudósít, hogy „denuo aeroplanis et curribus cataphractis pugna- tum est - azaz: ismét repülőgépek és páncélozott járművek bevetésével folytak a harcok. És hogy milyen a finn rádió latinsága? Egy latin szakos német tanárnő szerint „nem feltétlenül Cicero nyelvezete, de nagyjában egészében okay”. Ahol pedig igazán ismerik a latin nyelvet, onnan - a Vatikánból - elismerő szavak hallatszottak, méghozzá magának II. János Pál pápának a szájából: egy pápai kihallgatás során el- ismerésést fejezte ki az YLE intendánsának, Reino Paasilinná- nak. És végül tájékoztatásként: az YLE latin nyelvű híradása rövidhullámon szombatonként 8.40 és 16.25 órakor, vasárnaponként pedig 8.50 órakor hallható a 25 és a 31 méteres hullámhosszon, szombatonként 23.55 órakor pedig a 49 méteres hullámhosszon. Halálfejes cigaretta Ráunt valaki a megszokott cigaretta fajtájára? Sebaj. A megoldás a halál lehet. Nem morbid tréfáról van szó — a Nagy-Britanniában forgalomba hozott új cigaretta fajta, a „Death” („Halál”) a jobb érthetőség kedvéért halálfejjel és keresztbe tett lábszárcsontokkal a skatulyán „reklámozza” önmagát. „Becsületes vagyok. A halált árusítom — ez a piacom” - mondja B.J. Cunningham, a „Death Cigarettes U.K.” ügyvezető igazgatója. Aki még ebből sem ért, az a skatulyán külön figyelmeztetést is olvashat: „A ci- garettázás szenvedéllyé válik és károsítja az egészséget. Ha nem dohányzik, ne kezdje el. Ha dohányzik, hagyja abba.” Cunningham, aki maga is szenvedélyes dohányos, azt állítja.-jól megy az üzlet, bár a „Halál” ára magasabb a szokásos cigaretta áraknál. „Szándékom az, hogy nyereségre tegyek szert, de ez tisztességes módja a cigaretták árusításának”- mondja. A „Halál” árusításából származó bevételek tíz százalékát rákkutatásra fordítják. (Reuter) Kolumbusz Kristóf hajdani zászlóshajójának hasonmása, a Santa Maria Puerto Rico partjai előtt december 21-én. A hajó az Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából rendezett nagy és meglehetősen reprezentatív nemzetközi ünnepségsorozat keretében indult el Spanyolországból, hogy ismét „felfedezze” Amerikát. Amundsen és Scott (MTI-Panoráma) - Nyolcvan évvel ezelőtt, 1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen és négy társa elsőként érte el a Déli-sarkot, s ezzel megnyerte a versenyt, amelyet barátjával és vetélytársával az angol Robert Falcon Scott-al vívott. Scott több mint egy hónappal később, 1912. január 17-én érkezett meg ugyanoda, s csalódottan látta a jégtábla felett lobogó norvég zárszlót. Amundsen annak köszönhette a sikert, hogy minden expedíciója biztonságára alapozott. Mindössze négy szánnal vágott neki az útnak, a szánokat 48 kutya vontatta. Nem vitt magával tudósokat, csupán olyan embereket, akik már korábban bebizonyították, hogy jól bírják a hideget és a fáradalmakat. Scott viszont két motoros szánt és tíz lóvontatta szánt szerelt fel, s bár 200 kilométerrel hosszabb úton indult neki a Déli-sarknak, remélte, hogy gyorsabban fog haladni Amundsennál. Sajnos, nemcsak ebben csalódott. Amundsen és csapata jó egészségben tért vissza az Antarktisz jégmezőjéről, Scotték viszont odavesztek. Robert Scottot, ezt a szívós angol tengerészt útján elejétől fogva balsors üldözte. 11 napjába került, míg egy gleccseren átvergődött. Mély hó és metsző szél akadályozta a haladást, úgyhogy az embereknek kellett húzniok az akadozó motorszánokat. December 23-án hátrahagyta csapatának nagy részét, s csupán négy kísérővel vágott neki az út utolsó szakaszának. S visszafelé az expediciót elérte a végzet. A motorok felmondták a szolgálatot, a lovak sem bírták a hideget, végezni kellett velük. Hóviharok törtek ki, az élelmiszerek elfogytak. A menedéket nyújtó támaszpontról mindösz- sze 20 kilométerre érte utol a halál Scottot és társait. 1912. március 29-én írta naplójába Scott az utolsó sorokat: „A vég már nincs messze, már írni is alig tudok...” Egy kutatócsoport november 12-én találta meg a holttesteket. Amundsen expedíciója viszont 41 nap alatt megtette az útat visszafelé és várakozó hajóján, a Fram-on biztonságban visszaérkezett Európába, ahol nagy ünneplés fogadta. A tragikus sorsot azonban ő sem kerülte el. 1928-ban elindult, hogy segítséget nyújtson Umberto Nobile-nak, aki Itália nevű léghajójával szerencsétlenül járt az Északi-sarkvidéken. Amundsen repülőgépe 1928. június 28-án eltűnt. Nobilet egy másik kutatócsoport megmentette, a Déli-sark felfedezője azonban odavezett. Az elmúlt évtizedeken az Antarktiszt már alaposan megismerték. 1978-ban Madridban nemzetközi megállapodást írtak alá, ennek értelmében 50 évig nem szabad hozzányúlni az Antarktisz kincseihez. Polgár Dénes Ki, kivel, hányszor? . . . Gábor Zsazsa emlékiratai (MTI-Panoráma) Tudd meg, ha magyar vagy, Attila, a hun és Dzsingiz Kán vére folyik benned - s Gáborként győznöd kell... Ezzel bíztatta magát, legalábbis most megjelent önéletírása szerint Gábor Zsazsa Sarolta, az egykorvolt budapesti Gyémántház tulajdonosának, a dúsgazdag Gábor Vilmosnak s 20 évvel ifjabb nejének Joli asz- szonynak szemrevaló lánya. Vili bácsi rég meghalt, szegényen, Budapesten, Zsazsa viszont, bár a hun és a tatár vér vitatható, kétségkívül győzött: tizenéves korától járja a nagyvilágot, gazdag, hollywoodi szirupfilmekben sem volt sikertelen. Egyúttal kilencedik férjénél tart, ami Amerikában is valami. Jóllehet hetvenes éveiben jár, rubensivé vált termete ellenére vonzó, eszes és dinamikus teremtés, aminek élő bizonysága a legutóbbi, évtizedekkel ifjabb férj: német fényképész, akit szerencséjére örökbe fogadott egy agg herceg, még nem is sejtve, hogy ilymódon Gábor Zsazsa egykoron Szász-Anhalt hercegnének titulálhatja magát... Igaz, a rangos élet Zsazsa számára, amint „Egy emberöltő nem elég” című opuszában írja, aligha újdonság: Pesten 17 alkalmazottjuk volt, a Ritzbe jártak még manikűrre is és a svájci intézetben nevelkedett leányzó - állítása szerint - nemcsak Miss Magyarország, hanem ifjúsági vívóbajnoknő is volt. Ám hamarosan más rekordokra váltott: 15 évesen lett egy idős török diplomata felesége, majd az újabb drámai fordulat szerint a serdülő pesti kislányt nem más tanította meg a testi szerelem művészetére Konstantinápolyban, mint Kemal Atatürk, a török újjászületés atyja... Ez már nehezebben ellenőrizhető, mint a bajnokságok, de kövessük a merészen tovább ívelő pályát: a 3 Gábor lány s a mama a háború után Amerikába megy. Zsázsát a papa Hollywoodban a család régi barátjához, Korda Sándorhoz küldi, aki csak annyit morog: vetkőzz... Ezúttal nem vetkőzik, utóbb viszont megszámlálhatatlan alkalommal - s lényegében erről szól a könyv. Ami nem puszta kitaláció, hisz a pletykasajtó annak idején nyomon követte a látványos viszonyokat, például Rubirosá- val, a dominikai playboyjal, no meg a házasságokat, az öreg szállodatulajdonossal, Conrad Hiltonnal és egy sor egyéb, nem kevésbé tehetős üzletemberrel. Az inkább mosolyogtató, hogy az elnyűhetetlen díva jó 250 oldalas memoárját olvasva úgy tűnik: a világ szép, fontos és gazdag férfiai két csoportra oszthatók, az egyikbe azok, akiket Zsazsa Sári kegyeire méltatott, a másikba azok, akiket kegyetlenül elutasított. A határeset Frank Sinatra, akinek ugyan egyszer sikerült, de csak azért, mert nagy lármát csapott. Sikerült viszont (3 álló napon át) Richard Burtonnek, Gary Coopernek, Tony Curtisnek, Mick Jaggernek, továbbá az USA két, egykor leggazdagabb emberének, Paul Gettynek és Howard Huntnak, nemkülönben Sean Connerynek, akiről végre megtudjuk, hogy selymes a bőre. Nem sikerült viszont John Kennedynek - viszont kitudódik, hogy Zsazsa nemcsak kebleivel, hanem eszével is sikert aratott: tanácsot kért tőle magyar és török ügyekben (lásd: Isztambul) Nixon elnök s természetesen jóbarátja, Henry Kissinger, egykori külügyminiszter. Egyébként mindenki jóbarát volt, aki számít: Orson Welles- től Fülöp hercegig, Greta Garbótól, aki annak idején leszbikus ajánlatot tett neki, Rotschild báróig. Jóbarátnők voltak, írja Zsazsa, (pontosabban a könyvgyáros hölgy, aki nevében a művét megalkotta), Grace Kelly, Marylin Monroe és Ingrid Bergman is. Mindenesetre kolleganőjük nem mulasztja el megemlíteni, hogy mindhárman mindenkivel, állandóan, a kollegáktól a díszletmunkásokig és a világosítókig ... Hogy ilyfajta dolgok Zsazsa vonatkozásában is felmerülhettek, arra maga is utal a könyvben, idézve egy ismert törvényhozót, aki a szenátusban kijelentette: „Gábor Zsazsa a legdrágább kurtizán Madame Pompadour óta”... Zsazsa a meghatározást természetesen nem vállalja, annyit igen, hogy a gyémántok a mindene - de lám, a jelenlegi férj is szegény. Szerencsére a többi 8 közül 7 jómódú volt, így ott vannak az ékszerek, van egy háza Palm Beachen („Imádom a lovaspo- lót”), egy Los Angelesben, amelyet most szeretne eladni 15 millióért — hogy kifizethesse a kölcsönt, amiből a birtokát vette a hegyekben. A Gábor-lányok kétségkívül életrevalóak. Nemcsak virulnak, de a kozmetikai csodaműtétekkel elpalástolt nagymamái korban viszik még magukkal a partikra Zsoli mamát - aki idén múlt 95. Ő már vállalja a korát. Heltai András
