Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-30 / 356. szám

1991. december 30., hétfő üi Dunántúli napló 13 Kárpótlási jegyek Ajándékért illetéket Ha a korábbi években meg­váltás címén mezőgazdasági termelőszövetkezet tulajdonába került termőföldjeiért kárpótlási jegyet kap, és azt eladja vagy elajándékozza, kell-e a meg­ajándékozottnak, illetőleg ve­vőnek illetéket fizetnie? A tulajdonviszonyok rende­zése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 5. pa­ragrafusa (2) bekezdése a kár­pótlási jegy átruházását valóban lehetővé teszi. E rendelkezés egyben azt is kimondja, hogy a kárpótlási jegy az állammal szemben fennálló követelést névértékben megtestesítő, bemutatóra szóló értékpapír. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alkalmazá­sában az értékpapír ingó dolog­nak minősül. Az ingó ajándéko­zás meghatározott feltételek fennállása esetén tárgya ugyan az ajándékozási illetéknek, azonban az értékpapír ingyenes megszerzésére a törvény 17. pa­ragrafusa (1) bekezdésének g) pontja illetékmentességet bizto­sít. Ez azt jelenti, hogy a kárpót­lási jegy mint értékpapír aján­dék címén történő megszerzése esetén a megajándékozottnak nem kell illetéket fizetni. Ha a kárpótlási jegyet vala­milyen ellenérték fejében (pénz vagy egyéb ingó dolog ellené­ben) ruházzák át, a kárpótlási jegy megszerzője ebben az esetben sem fizet illetéket, mert az ilyen ingó dolog nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek. Ha viszont a kárpót­lási jegy jogosultja a jegy elle­nében gépjárművet vagy pótko­csit szerez, ebben az esetben a gépjármű, illetőleg a pótkocsi szerzése után az illetéktörvény­ben meghatározott mértékű visszterhes vagyonátruházási il­letéket kell fizetni. Itt hívjuk fel olvasóink fi­gyelmét arra is, hogy ha a kár­pótlási jegyükért az állami tu­lajdon privatizációja során érté­kesítésre kerülő ingatlantulaj­dont vagy ingatlanhoz kötődő vagyoni értékű jogot (pl. ingat­lan használati jogot), gépjármű­vet vagy pótkocsit vásárolnak, e szerzések után visszterhes va­gyonátruházási illetéket kell fi­zetni. Ez alól kivétel a fentebb már hivatkozott kárpótlási törvény hatálya alá tartozó termőföld, melynek megszerzése mentes a visszterhes vagyonátruházási il­leték alól. A tulajdonjog in­gatlan-nyilvántartási bejegyzé­séért - erre vonatkozó illeték- mentesség hiányában - 1000 fo­rint eljárási illetéket kell fizetni. A kárpótlási jegy felhaszná­lásával ugyancsak illetékmente­sen szerezhető meg az állam, il­letőleg az önkormányzat tulaj­donában álló lakás tulajdon­joga, ha annak elidegenítése az állam tulajdonában álló házin­gatlanok elidegenítésének sza­bályairól szóló, többször módo­sított 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet alapján történik. (MTl-Press) Az Országgyűlés egy éve Negyvenhat törvény Sok vád éri a magyar Parla­mentet és a kormányt, hogy lassú a törvényhozás, késnek a rendszerváltást megalapozó, az ország működéséhez és fejlődé­séhez alapvetően szükséges jogszabályok. Ez utóbbi cáfol­hatatlan tény, habár ugyanakkor az is igaz, hogy több fontos jog­szabály már megszületett. Az elmúlt két év során a Parlament módosította az Alkotmányt, az önkormányzati törvényen, a kárpótlási törvényen túl még számos meghatározó gazdasági jobszabályt is alkottak az új Or­szággyűlés képviselői. Az idei évben a gazdasági törvénykezés határozottan felgyorsult, meg­született többek között a jegy- banktörvény, a pénzintézeti tör­vény, a koncessziós- és a sze­rencsejáték törvény. Szabályoz­ták a csődeljárások és a felszá­molások módját, és megterem­tették a törvény feltételét a be­fektetési alapok jövőbeni mű­ködésének. Az elfogadott törvények és törvénymódosítások száma igen jól érzékelteti, hogy milyen nagyságrendű munkát végzett az Országgyűlés. Az idén ho­zott törvénymódosítások száma több, mint 35 volt és ezek kö­zött a módosítások között nem egy olyan is akad, amely jelen­tőségében és terjedelmében is szinte egy teljesen új törvénnyel ér fel. Ilyen például a jogalko­tásról szóló 1987. évi törvény módosítása, a földtörvény mó­dosítása, a Polgári Törvény- könyv, a Munka Törvény- könyve, a bíróságokról és bün­tető eljárásról szóló törvények módosítása. Az Országgyűlés törvényalkotási munkájában igen fontos szerepet játszanak az országgyűlési határozatok is, amelyek száma az idei évben 71 volt. Azokon a határozatokon kívül, amelyekkel a magyar Parlament saját működési rend­jét szabályozza, országgyűlési határozat szabja meg például a vagyonpolitikai irányelveket, a szociálpolitika alapvető kérdé­seit, de ebben a formában dön­tött például a magyar Parlament a világkiállítás 1996-ban tör­ténő megrendezéséről és több diplomáciai kérdésről is. Az olyan fontos országgyűlési szervezetek, mint például az Ál­lami Számvevőszék működési feltételeit is, a Tisztelt Ház ha­tározattal szabályozza. Ezek a számok már önma­gukban is sokatmondóak, de a nagyságukat még jobban érzé­keltetheti, ha összehasonlítjuk őket az elmúlt évek hasonló adataival. Az ideinél több tör­vény és országgyűlési határozat csak 1990-ben született. Ezeket azonban két kormány készítette elő, és két parlament fogadta el, hiszen 1990 tavaszán kezdte meg működését az első szaba­don választott magyar Parla­ment. 1949-től 1985-ig évente át­lagosan 3-9 törvényt fogadott el az állampárti országgyűlés. Ez persze nemcsak és főként nem a parlamenti munka intenzitását illusztrálja, hanem inkább azt, hogy milyen súlyt helyeztek az előző rendszerben a parlamenti demokráciákban a hatalom központjára a parlamentre. Némi változás ebben a kérdés­ben 1985 és 1990 között már történt, hiszen ebben az idő­szakban már 25-26-ra nőtt az évente elfogadott törvények száma, de ez még mindig csak töredéke a rendszerváltást kö­vető időszak számainak. A törvényhozás azzal együtt, hogy igen komoly teljesítményt végzett nagyszámú törvény és törvénymódosítás meghozásá­val, a jelek szerint már belefá­radt a törvényhozási döm- pingbe. Az utóbbi időben egyre több képviselő követeli a Ház elé hozott törvények számának csökkentését, mivel szerintük az elengedhetetlen feltétele a komoly munkának. Többen ki­fogásolták már azt is, hogy a kormány nem kellően előké­szítve, és a szükséges egyezte­tések végigvitele nélkül nyújtja be tervezeteit, és így az érdek- egyeztetésnek gyakran olyan elemeit is a Parlamentnek kell lefolytatnia, amelyeket még a törvényelőkészítő munkálatok során kellene elvégezni. A rendszerváltás törvényi alapjait végülis már lefektette a Parla­ment, így a jövő évi munkájá­ban talán már jobban tud majd közelíteni ezekhez az elvekhez. (MTl-Press) Vendéglátósok! A Kazinczy étterem, játékteremmel, teljes berendezéssel, kiszolgáló helyiségekkel együtt bérbe adó Induló licitár: 150.000 Ft/hó. Fizetés három hónapra előre. Versenytárgyalás a helyszínen, január 14-én, 11 órakor. Érd.: 10-456 (20168) Minden kedves vásárlónknak sikeres, boldog új esztendőt kívánunk a 15 éves Konzutn Áruház munkatársai 0 KONZUM ÁRUHÁZ Jövőre már piaci lesz a lakáskamat Csökkenő törlesztés? A lakosság - a kamatok be­számítása nélkül - jelenleg 75,2 milliárd kedvezményes - 3,5-14 százalékos - kamatozású lakás­kölcsönnél tartozik az Országos Takarékpénztárnak, s ez körül­belül 780 ezer számlát jelent. Az ügyfelek hamarosan néhány olyan befizetési lapot kapnak postán a takarékpénztártól, amelyeken az összeg nincs ki­töltve. Az OTP ugyanis arra számít, hogy sokan egy összeg­ben szeretnének megszabadulni a kölcsöntartozástól. Ez az év végén általános tapasztalat. Egy kísérő levélben egyébként a szükséges tudnivalókat is közük az ügyfelekkel. Az érdekeltek bizonyára pon­tosan emlékeznek a tavaly ja­nuár elsejétől életbe lépett vál­tozásokra, mivel azonban ezek meglehetősen bonyolultak vol­tak, érdemes felfrissíteni az is­mereteket. A betétkamat eme­léssel összefüggő választási le­hetőségek száma tulajdonkép­pen 3 volt. Az első variáció sze­rint a 0-3,5 százalékos kamatú kölcsönök kamata 15 százalékra növekedett. A második esetben a tartozás felét az állam elen­gedte, a maradékot viszont a la­kásáhitelek mindenkori, változó kamata terheli. Ez a kamat je­lenleg 32 százalék. Az OTP úgy érzi, hogy nincs itt az ideje a kamatváltoztatás­nak, hiszen a lakosság is arra számít, hogy nemsokára elérke­zik a kamatcsökkentések ideje. A banki kamat tehát jövőre is valószínűleg 32 százalék ma­rad, a 15 százalékos kamat mér­tékéről viszont az Országgyű­lésnek kell döntenie. A változta­tás azonban egyelőre nincs na­pirenden. Ebben az évben többeknek előnyt jelentett, hogy a törlesztő részlet egységesen havi 1500 forinttal emelkedett, és ameny- nyiben ez nem fedezte a 15, il­letve 32 százalékos kamatot, a különbözetet a költségvetés állta. (Ha viszont a befizetés bi­zonyult többnek, az adósság ko­rábbi lejáratát ígérték). Jövőre viszont, amikor való­ban életbe lép a 15, illetve 32 százalékos kamat, jól járhatnak azok, akik viszonylag kisebb összeggel tartoznak, mert - noha ismét hosszabb időre ve­szik nyakukba a kölcsön terhét - havi törlesztő részük csök­kenhet. (MTl-Press) M. G. Hogy az épek lássák . . . Fejleszthető képességek Dr. Szűcs József, a Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg Szentlőrincen a Művelődési Házban az értelmi fogyatékosok munkáiból rendezett kiállítást. A szentlőrinci enyhén értelmi fogyatékosokat nevelő tagozat, valamint az Értelmi Fogyatéko­sok Országos Érdekvédelmi Szövetsége által rendezett kiál­lításon, szemet gyönyörködtető, használati értékkel biró fa-, fém-, textil- és kerámiatárgya­kat láthatott a közönség. „A kiállítás nyitás a nyilvá­nosság felé - mondotta dr. Szűcs József hogy az épek lássák; a társadalmi előítélettel szemben a fogyatékos is képes értékes, alkotó munkára. Ehhez azonban olyan nevelőkre van szükség, akik észreveszik a benne szunnyadó értékeket, és azt ki is tudják bontakoztatni.” A fogyatékosok képzése te­rén fokozott intellektualizálás, a képzési anyag túlméretezett- sége volt tapasztalható, a szá­mukra nyújtott ismeretek meg­haladták képességeiket, nem vették figyelembe a gyakorlati tevékenység iránti vonzódásu­kat. A sérült funkciók fejlesz­tése volt a cél, elhanyagolva a jól fejleszthető képességeiket. A kiállítás példaértékű: bizo­nyító erővel bemutatja, hogy a sérült egyén is rendelkezik ma­gas szintre fejleszthető képes­ségekkel. Vaskó László Élet és nyugdíjbiztosítások Nationale-Nederlandc^^^^ NN Magyarországi Biztosító Rt. Pécsi Igazgatóság 7621 Pécs, Rákóczi út 34. VI. em. Tel.: 72/36-807 72/36-868 Fax: 72/36-798 Biztos múlt, biztos jövő! MÁSOLÓGÉPEK sharp Canon FESTÉKPATRON TÖLTÉS, FELÚJÍTÁS ÍRÓGÉP KAZETTÁK FELÚJÍTÁSA MISCHIMGER 1R0DAGÉPTECHMIKA PÉCS.RÁKÓCZI U. 24-26. (IPAROSHAZ) SZERVIZ TELEFON: 18-858 IttazAstra! Egy elérhető álem a barcsi OPEL-UNITRADE autószerviztől. Áprilisi átvétellel már folyamatosan előjegyezhető: BARCS, Nagyhíd u. 17. Telefon: (83)12-216, illetve (83)12-279. Jöjjön, telefonáljon! Csak jó választ tudunk adni! WHiTaAaT 7570 BARCS, Nagyhíd u. 17. Tel.: 83/12-216, 83/12-279 NÉV: ........... h C ÍM:............. ........... ***^3 MINDEN HETEN BONUS-JÁTÉK! Nem kell mást tennie, csak az újságban található vonalkódot' kivágni és a Femában vásárolni. Bevásárlás után az Információnál a vonalkódot leolvassuk, és ha nyer, a vásárolt áru értékét azonnal visszatérítjük az aznapi blokk (blokkok) alapján, vásárlási utalvány formájában h Eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk kedves vásárlóinknak! 071589812308

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents