Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-30 / 356. szám
6 üj Dunántúli napló 1991. december 30., hctfó A pécsi egyetemi tornacsarnok egész nap nyitva áll a hallgatók előtt Fotó: Proksza László Megszűnt a kötelező testnevelés a POTE-n Még nem az igazi Az MNB elnöke a jövő évi gazdasági kilátásokról A testnevelés, bármilyen fontos, nagy átlagban még nem nyerte el megfelelő helyét széles e hazában. Az iskolai torna óra nincsen kihasználva, a gyerekek, a szülők legyintenek rá, pedig az egészség megőrzésében kiemelt lehet(ne) a szerepe. Az sem véletlen, hogy felsőoktatási intézményekben szinte sikk lógni a testnevelési óra alól, s vannak, akik az igazolások gyártására szakosodnak. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen e félévtől megszüntették a testnevelés kötelező voltát. Úgy gondolták, az önkéntesség elve és a széles kínálatok nyújtásának összehangolása jobb eredményre vezethet. Azt, hogy mennyiben valósultak meg az elképzelések, a helyszínen, a POTE testnevelési,sport,- és rekreációs csoportjánál igyekeztem megtudni. A tornacsarnokban két fiatalember teniszezik. Az irodában Kiss Sándor, a csoport vezetője kékkel, pirossal teli írt naptárát mutatja. A csarnok foglalásának beosztása. Örömmel tapasztalták, hogy a vizsgaidőszak sem vette el a hallgatók kedvét a mozgástól: — Amikor az egyetem vezetősége a kötelező testnevelés eltörlése mellett voksolt, kicsit féltünk, hogy na, most aztán még annyira sem fognak sportolni a hallgatók, mint eddig. Kellemesen csalódtunk. Lehet, hogy számszerűleg talán valamivel kevesebben jönnek, de jóval több órán át használják a tornatermet, mint a kötelező foglalkozásokon. — Úgy hallottam, valamilyen módon mégis be kell számolniuk a hallgatóknak, sportoltak-e. — Az első három évfolyam hallgatóinak, akiknek ezidáig kötelező volt a testnevelés, félévenként be kell nyújtaniuk egy-egy kis önértékelés félét az oktatási rektorhelyettesnek, annak alapján, hogy kitöltenek félév elején egy űrlapot, mit, hol, milyen formában, milyen rendszeresen sportolnak. Jegyet senki nem kap, s nincsen ellenőrzés. A hallgatók felelősségérzetére szeretnénk számítani, hiszen egy leendő orvosnak erre igazán nagy szüksége van. — Milyen lehetőségeket tudnak biztosítani a hallgatóknak a sportoláshoz? — Órarendjükben délelőttönként vannak lyukasóráik, hogy eljöhessenek. Meghatározott foglalkozásokat tartunk, pédául kézilabdát, kosárlabdát, úszást,joggingot, ping-pongot, focit.A diáksportkörünkben 14 szakcsoport működik! Délutánonként is nyitva vagyunk, hétköznap 23 óráig. Szabadidejében is jöhet így, aki akar. Nem mondom, hogy nem lenne szükségünk egy másik tornacsarnokra, szabadtéri úszodára és új sportágak meghonosítására, például, mint a squash, de azért ezek között a körülmények között is lehet valamit csinálni. Igaz, most a DSK-nak 476 hallgató a tagja, (többségükben fiúk) s ha mind az 1200 hallgatónk komolyan venné a sportolást, nem férnének be. Nem tudom, mikor gondolhatunk fejlesztésre. — Megalakult a pécsi Universitas, a felsőoktatási intézmények szövetsége. Ezen belül nem gondoltak közös fejlesztésekre? — Még a kezdetén tartunk az együttműködésnek, de már esett arról szó, hogy esetleg megpróbálkozunk a világbanki pályázattal e területen is. Működött egyébként , több évvel ezelőtt az Universitas PEAC, de a gyenge támogatás miatt megszűnt. Létrejött viszont nemrégiben az országos Egyetemi Sportszövetség, melyhez mi is nagy reményeket fűzünk, s a nemzetközi kapcsolatok építésére is lenne mód ezen belül. Egyébként nem zárkóztak el azért egymástól az egyetemek, főiskolák itt Pécsen sem, hiszen tartunk versenyeket, körmérkőzéseket több sportágban. Nálunk a nagy versenyek mellett vannak bevált, tréfás sportvetélkedők is, mint a banánvetélkedő, amikor a győztes csapat egy mázsa banánt kap. — Az angol vagy az amerikai egyetemeken a sportnak ugyanolyan tekintélye van, mint a tanulmányi eredménynek, s még az állásajánlatoknál is figyelembeveszik olykor, ki milyen életmódot folytat, nem is beszélve a biztosítók feltételeiről. Mi mikor jutunk el erre a szintre? — A nevelést, a szemléletmód kialakítását már az óvodában kell elkezdeni. Példamutató oktatókra, felnőttekre is szükség van, s természetesen megfelelő tárgyi feltételekre. B.A.- Várhatóan a jövő esztendő több tekintetben kedvezőbb lesz az ideinél. Kismértékben, de megkezdődhet a növekedés, lényegesen biztonságosabbá válik az ország külső finanszírozása. Ennek ellenére továbbra is számos bizonytalansággal kell számolni. Nem mérhető fel pontosan, hogy továbbra is az ez évinek megfelelő ütemben bővülnek-e a külföldi befektetések Magyarországon, és sike- rül-e a szociális feszültségeket mérsékelni - fejtette ki véleményét Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Távirati Irodának pénteken adott nyilatkozatában. Stabilitás A jövő évi hitelpolitika arra épül, hogy a gazdasági növekedés 1992-ben, ha lassan is, de megkezdődhet. Várhatóan a GDP 0-2 százalék körül alakul a következő esztendőben. További termeléscsökkenés esetén azonban a költségvetési bevételek elmaradnak az előirányzottól, a Magyar Nemzeti Bank pedig arra kényszerül, hogy a tervezettnél még szigorúbb pénzügyi politikát folytasson. A kelet-európai helyzet miatt nem lehet pontosan kiszámítani a befektetők reagálását. Az idén 1-1,5 milliárd dollár értékű működő tőke jött az országba. Jövőre is körülbelül ilyen ösz- szeggel számol a kormányzat, ám elképzelhető, hogy a befektetők óvatosabbakká válnak. Lényeges kérdés, hogy sikerül- e megfékezni a munkanélküliség, az elszegényedés következtében a társadalmi feszültség túlzott mértékű növekedését. 1991-ben annak ellenére, hogy a vártnál sokkal nagyobb mértékű szerkezetváltás zajlott le a gazdaságban, lényegében nem volt jelentős sztrájk. A stabilitás szempontjából alapvető, hogy ez a kedvező helyzet jövőre is megmaradjon. Az infláció megáll Bőd Péter Ákos szerint igen jó esélye van az országnak arra, hogy 1992-ben folytatódjanak az idén és az előző esztendőben kialakult kedvező folyamatok. Ez azért lenne fontos, mert nagymértékben növelné az ország bizalmi tőkéjét. Az elmúlt évtizedekben ugyanis csak arra volt példa, hogy egy-két éven keresztül sikerült megállítani a pénzügyi egyensúly romlását, stabilizálni a gazdaságot. Ez a mostani hosszabb időszak bizonyíthatná: Magyarországon a gazdasági irányvonal stabil. A baranyai városok közül elsőként Pécsett vezették be a helyi iparűzési adót. Az új adófajta bevezetése körüli bonyodalmak már sejttették, hogy nem lesz egyszerű dolog a pénz behajtása sem. Már a nyár végén nyilvánvalóvá vált, hogy sokan nem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek, most hasonló a helyzet az előlegfizetéssel is. A Pécs Városi Adó- és Illetékhivatal tájékoztatása szerint eddig mintegy 82 400 000 forint folyt be a helyi iparűzési adóból a megye- székhelyen. Az eddigi tapasztalatok szerint főként magánvállalkozók jelentkeztek be kevesen, de hiány tapasztalható az A jövő évi monetáris politikaprioritásainak sorrendjében - a korábbiakhoz képest - némi változás lesz. Míg 1989-ben, 1990-ben és 1991-ben a fizető- képesség fenntartása volt a legfontosabb, jövőre az ország helyzete lehetővé teszi, hogy az infláció megállítására összpontosítsák az erőket. Az elmúlt három év során több olyan időszak is volt, amikor az ország meglehetősen közel állt a fizetésképtelenség bejelentéséhez. Ilyen helyzet alakult ki például 1990 tavaszán. Az idei esztendő második felében jelentős javulás következett be. Ma már a magyar gazdaság helyzetét a külföldiek is nehéznek, de menedzselhetőnek ítélik, és nem tekintik kétségesnek, hogy az ország időben fizetni tud. Az infláció megállítása elérhető célnak látszik. Elsősorban azért, mert számos olyan egyszeri tényező járult hozzá az ez évi magas áremelkedési ütem kialakulásához, amelyekkel jövőre már nem, vagy csak részben kell számolni. Persze bizonytalanságok e téren is adódnak. Ezek közé tartozik: sikerül-e stabilizálni a társadalom- biztosítás finanszírozását. Ha nem, akkor az állami költségvetés kiadásai növekednek meg, ami inflációs hatású. Várható, hogy előbbre kell hozni a nagy elosztási rendszerek reformját. Ez azt jelenti, hogy minél előbb meg kell kezdeni az egészségügy, az oktatás eddigi finanszírozási rendszerének átalakítását. A továbbiakban Bőd Péter Ákos arról beszélt, hogy a adózók körébe a közelmúltban bevont pénzintézetek és biztosítótársaságok körében is. Az első félévi fizetési kötelezettségek elmulasztásának jogosságát február 28. után vizsgálja az Adó- és Illetékhivatal. Nemfizetés esetén előbb büntetőkamattal, később tekintélyes késedelmi bírsággal adnak nyoma- tékot az adófizetési kötelezettségnek. A pécsi közgyűlés a közelmúltban elfogadta az 1992. évi iparűzési adóra vonatkozó előterjesztést is. Az új, sávos adórendelet szerint nem adóznak azok a cégek, vállalkozók, akiknek 10 millió forint alatt van az évi nettó árSzovjetunió felbomlása alapvetően új helyzetet teremt a bankkapcsolatokban is. Ma még nem látszik világosan, hogy a függetlenné vált köztársaságok milyen mértékben vállalják át a szovjet adósságokat. Magyarország esetében jelentős összegről van szó, hiszen az elmúlt években a kereskedelemben mintegy kétmilliárd dollár értékű szovjet tartozás alakult ki. Még tisztázni kell a katonai kivonulással kapcsolatos pénzügyi kérdéseket is. Várható azonban, hogy a kereskedelemben nem csökken tovább a forgalom. Oroszországgal, Ukrajnával Magyarország stabilizálja az árucserét. Ennek azonban az a feltétele, hogy kialakuljanak a normális bankkapcsolatok, s az érintett pénzintézetek megfelelő finanszírozási formákat alakítsanak ki. A finanszírozási technikának a jövőben nagyban megnő a jelentősége. Emellett Magyarország, a Magyar Nemzei Bank közvetlenül is részt vehetne az érintett térségben a bankrendszer átalakításában. Hazánkban ugyanis jelentős tapasztalatok halmozódtak fel az elmúlt néhány évben. Konvertibilis forint A forint konvertibilissé tételével kapcsolatban korábban kialakított menetrend változatlan. A feltételek megteremtésétől függően 1992 végén, 1993 elején válhat a magyar nemzeti valuta konvertibilissé. Az idén még nagyon sok technikai előbevételük. Tíz és húsz millió forint között 1,5, húsz milliós forgalom felett 3 ezrelék az adófizetés mértéke. Komlón nem tervezik helyi iparűzési adó bevezetését 1992 első felében. A város közgyűlése építményadót szavazott meg. Ennek éves mértéke üdülő esetében 120 forint/négyzetmé- ter, üzlet, műhely és kereskedelmi szállás esetén 110, garázs és az egyéb kategóriába sorolt építmény esetében 60 forint/ négyzetméter. Mohácson a testületi döntés értelmében kereskedők és iparosok egyaránt 3 ezrelék iparűzési adót fizetnek a forgalmuk után. Az adófizetési kötelezettfeltétel kialakítására van szükség ahhoz, hogy a bankrendszer megfelelően felkészüljön a forint-devizaműveletekre. Ide tartozik a külföldi bankkapcsolatok erősítése, a bankműveletek sebességének növelése, az információs, a számítástechnikai, az elszámolástechnikai háttér nagy mértékű fejlesztése. Jövőre elkészül a giroközpont, várhatóan javul a kereskedelmi bankok tartalékhelyzete, és sikerül megtisztítani portfoliójukat is. Kialakulóban van a bankok közötti devizapiac, s ennek jelentősége jövőre folyamatosan növekedni fog. Lényegében számos kisebb technikai lépésről van szó, ami nem látványos, ám nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a forint minél előbb valóban konvertibilissé válhasson. Hitel kell Végül a jegybank elnöke röviden összefoglalta a jövőre várható főbb gazdasági jellemzőket. A gazdasági növekedés 0-2 százalék körül alakulhat, ettől függően a folyó fizetési mérleg hiánya elérheti az 500 millió dollárt. Természetesen az 500 millió dolláros deficit akkor várható, ha a gazdasági növekedés eléri a 2 százalékot. Az infláció várhatóan 20-25 százalék körül alakul. Az ez év decemberi adatokat hasonlítva a jövő év végihez, az árszínvonal-változás csak 18 százalék lesz. A prognózisok szerint a fogyasztói árak 20 százalékkal, a termelői árak viszont csak 15 százalékkal növekednek egy év alatt. A Magyar Nemzeti Bank valutatartalékai tovább emelkednek. Jelenleg ezek a tartalékok az ország több mint négy havi importját fedezik. Mintegy 3,5-4 milliárd dollár külső forrásra vart szüksége az országnak 1992-ben. Ebből 1-1,5 milliárd dollár működőtőke formájában érkezik Magyarországra, 2-2,5 milliárd dollár pedig kötvény- kibocsátás révén, illetve a nemzetközi intézményektől felvett hitel formájában. Az így beérkező összegek a lejáró hitelek törlesztése, a kamatok fizetése mellett fedezetet nyújtanak a magyar nemzeti banki tartalékok növelésére, és a meginduló növekedés következtében deficitessé váló fizetési mérleg hiányának finanszírozására is. ség határát vendéglátósok és kiskereskedők esetében I millió forintnál, egyéb tevékenységnél 500 ezer forintnál szabta meg az önkormányzat. Szigetváron az elmaradó lakossági adók pótlására, ha korlátozottan is, de az iparűzési adót és az építményadót is kivetik 1992-ben. A városban minden cég, gazdálkodó, kereskedő 300 ezer forint éves forgalom felett 1,5 ezrelék iparűzési adót fizet. A helyi vállalkozók védelmét szolgálja az a rendelet, hogy a külső, átmeneti jelleggel vállalkozók napi díja 500 forint Szigetváron. Az építményadó mértéke garázsra és présházra 40, bérbeadott üzletekre 100-150 forint/négyzetméter. Siklóson az önkormányzat egyelőre nem szándékozik bevezetni a helyi iparűzési adót, az építményadó mértéke sem haladja meg számottevően a korábbiakat. Ez utóbbi esetében annyi a változás, hogy magán és jogi személyekre egyaránt vonatkozik a jövőben. Kaszás E. Adó minden városban van Iparűzési vagy építmény? Büntetőkamatot, késedelmi díjat rónak a nemfizetőkre Bod Péter Ákos Megkezdődhet a növekedés
