Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-28 / 354. szám
1991. december 28., szombat aj Dunántúli napló 7 Mi lesz a vendéglátóiparral? Luxus az étterem Új bérlakástulajdonosok a láthatáron Pécsi ingatlanárak Ki gondolta volna még tíz- húsz évvel ezelőtt, amikor sorra nyíltak a „nagybefogadóképes- ségü" vendéglátóipari egységek, hogy a '90-es évek elején üresen tátonganak. Ja kérem, odalett az illúzió, hogy a dolgozóknak természetes lesz az étterembejárás, csakúgy mint nagyon sok minden, amiben akkoriban hittek ... A mai valóság az, hogy egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy bármilyen osztályba sorolt vendéglőben étkezhessenek, mert a pénz másra kell. Étterembe járni manapság igencsak luxus. Pécs egyik legreprezentatívabb, első osztályú étterme a Palatínus szállodában van. De a karácsonyt megelőző hetekben nem eszegető emberekkel, sürgölődő pincérekkel találkozhatott a betérő. Az étteremben karácsonyi vásárt rendeztek.- Talán mondani sem kell, hogy miért adtuk ki az éttermünket - kezdi Danka András, a Palatínus igazgatója. - Sajnos már évek óta uborkaszezonnak számít a november és a december, korábban ebben az időszakban bezártunk. A szállodai vendégforgalom és a helyi igények sem indokolták - hozzá kell tennem, sajnos -, hogy nyitvatartsunk, s ekkor jött az ötlet, adjuk ki a helyiségeket karácsonyi vásárnak, így valamilyen bevételt tudunk realizálni. Az igazgató hozzátette, ők még szerencsés helyzetben vannak, mert januártól indul a konferenciák, rendezvények sorozata, aztán jönnek a bálok, majd tavasszal az idegenforgalom.- A mi jövőnket meghatározza, hogy az éttermünk szállodával van együtt, igy arra nem kell gondolnunk, hogy érdektelenség miatt bezárunk. De, hogy általában mi lesz a vendéglátás jövője, az kizárólag az ország gazdasági stabilitásának függvénye.- Recesszió, elszegényedés, üres éttermek . . .- Jómagam nem vagyok ennyire pesszimista - mondja Rózsahegyi Tibomé, a Hotel Mediterrán éttermének vezetője. - Az igaz, hogy az utóbbi időben alaposan megcsappant a vendéglők forgalma, de azért jó üzletpolitikával át lehet vészelni ezeket az időket. De hozzátenném, azért van egy olyan réteg, amely meg tudja és meg is fizeti az egyre növekvő vendéglátóipari árakat.- Jó üzletpolitika. Mire gondol?- Például arra, hogy olyan légkört termetsünk az étteremben, ahol otthon érezheti magát a vendég, tehát nagyon fontosnak tartom a közvetlen kapcsolat, a családias hangulat kialakítását. Ezenkívül olyan árpolitikát valósítunk meg, hogy megfizethetőek legyenek az áraink. A húsnormáktól el lehet térni, lefelé is, de ennek tükröződnie kell az árban! S arra is figyelünk, hogy ne csak drága húsokból készüljenek az ételeink. mi szívesen adunk többek között csirkét. Rózsahegyiné szerint a vendéglátás átvészeli a mostani válságot, de az biztos, iparkodniuk kell a szakembereknek.- Napközben nincs tumltus önöknél sem.-Valóban, de az esetlegesen betérő vendégeket igyekszünk pótolni csoportok szervezésével, konferenciák rendezésével. A pécsi Virágcsokor vendéglőt bérleti szerződésben Takács Ferenc üzemelteti. Hogy meddig, bizonytalan, ugyanis közeledik a privatizáció. Nem valószínű, hogy kapkodnának érte.- Nem csak azért, mert gyengén megy az üzlet, hanem azért is, mert a helyiségek önkormányzati tulajdonban vannak, s hát a bérleti díjak folyamatosan emelkednek.- Ezek szerint ön nem akarja megvenni?-Nem is tudnám, de az az igazság, hogy a bizonytalan helyzet miatt nem is venném meg. A Virágcsokor azon éttermek közé tartozik, ahol élő muzsika is szórakoztatja a vendégeket. A zongorajáték sokakat vonz esténként, de a legfőbb bevételi forrás még sem ennek köszönhető.- A fő profilunk az előfizetéses étkeztetés, naponta 100-110 főre főzünk, egy részét elviszik a környékbeliek, de vannak, akik itt fogyasztják el. Takács Ferenc több mint harminc éve van a szakmában, mint mondja, ilyen mélyponton, mint most, még nem volt a vendéglátás.-Tudja, nem csak az a baj, hogy kicsi a forgalom, hanem az is, hogy olyanok „érkeznek” a vendéglátásba, akik ugyan nem értenek hozzá, de van pénzük. S leginkább ők vásárolják fel az egységeket. Hová vezet ez? Nem tudom. Mint ahogy azt sem, mikor lesznek ismét tömve az éttermek, vendéglők. Tartok tőle, nem egyhamar. R. N. Az OTP Pécsett jövő évben befejezi a tömbház építéseket, de ez a fajta építkezési forma egyébként is elvesztette már népszerűségét. Ennek ellenére az ingatlanpiacon a vásárlások, cserék zömmel panel-és tömbházi lakások tulajdonosváltozását jelentik. Ez az árkategória a legelérhetőbb ugyanis az új otthont teremtők többségének, vagy a növekvő család szolid terjeszkedési igényeinek és szűk pénztárcájának. A város csaknem minden pontján épültek ilyen házak, s az áreltérések elsősorban földrajzi elhelyezkedésükből adódnak. Most új konkurencia jelentkezett az olcsó lakások piacán a volt tanácsi bérlemények értékesítésével. A bérlők a forgalmi érték 20 százalékáért lehetnek tulajdonosai eddigi otthonuknak, készpénz fizetés esetén pedig ennek is elengedik a kétötöd részét. Az első 5000 bérlő 1992. januárjának közepén kapja meg az árajánlatot, s egy hónapon belül kell nyilatkozni a vételi szándékról. Ezelőtt azonban minden eladásra kerülő épületet újra felmérnek, mert a lakbér megállapításhoz végzett mérések más szempontok alapján történtek, emellett az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte kivétel nélkül vannak eltérések az egykori és az újra- mért adatok között. Aki vételi szándékot jelez, majd részletekben kíván törleszteni, az banki kamatot is fizet, de egy év haladékot kap az összeg kiegyenlítésének megkezdésére. Ha viszont nem kívánja megvásárolni otthonát, akkor az ön- kormányzat megkísérli a lakottan történő eladást is. Vagyis, a forgalmi érték feléért verseny- tárgyaláson meghirdeti a lakást, ahol az új tulajdonos a bérlő bentmaradása mellett jut az ingatlanhoz. Az általa meghatározott bérleti díj pedig nem lehet nagyobb, mint az önkormányzati bérlakások díja (1991 évi 20. számú Önkormányzati rendelet). A most felmérésre kerülő 5000 bérleményt jövő év első negyedévében újabb 3-4000 lakás értékesítése követi. így azonban új otthonok nem keletkeznek, csak új tulajdonosok. Azaz várhatóan ettől nem esnek le az ingatlanárak, sőt a csökkenő lakásépítések előbb-utóbb éreztetik hatásukat a stagnáló piacon. A tömb- és panellakások értékesítési árai - különböző ingatlanközvetítő irodák adatai alapján - jelenleg a következőképpen festenek: A legnagyobb mértékű adás-vétel érthetően Kertvárosban zajlik. Itt a 15-20 éve épült lakótelepi városrészben 22-23 ezer Ft/négyzetméter az átlagár. A „Rózsadomb"-on, a málomi részen és a nagyárpádi városrészen a legöregebb ház is fiatalabb tíz évesnél. Itt az eladási árak 24-25 ezer Ft/négyzetméter körül mozognak, de az Illyés Gyula út menti nyeregtetős épületekben ennél 2-3 ezerrel magasabb a vásárlási érték, mert a korszerű helyiség kapcsolások, étkezős kialakítás és a modern burkolatok miatt sokkal népszerűbbek. Ugyanitt a sorházi lakások árai 28 ezer Ft/négyzetmé- ternél kezdődnek. Más kérdés, hogy alig történik adás-vétel. Uránvárosban a 74 négyzet- méternél kisebb otthonok a gyakoriak. Koruk 20-tól 40 évig terjed, a téglaépületeket pedig többnyire utólag komfortosítot- ták. Aruk mégis 23-25 ezr Ft/ négyzetméter között mozog és a kereslet is élénkebb. A legnagyobb vásárlási kedv a belvárosi lakások iránt mutatkozik, annak ellenére, hogy itt a 40 ezret is elérheti a négyzetméter ár. Itt viszont a kínálat a minimális. A központ peremvidékén - Kodály Zoltán út, Szlíven környéke - már ismét 30 ezer alá kerül a négyzetméterenkénti vételár. Az igazi rózsadombnak az Asztalos János és a Jurisigs út környéke nevezhető. Itt a hagyományos panelházi lakások ára 35 ezer Ft/négyzetmétemél kezdődik, de a sorházaknál a 45 ezret is elérheti, és a szórványos hirdetésre mindig akad vevő. Ahol viszont megvan az eladási hajlam, ott hiányzik a vásárló. Ez tapasztalható a Tolbuhin út mentén, ahol a panel és feszített vázszerkezetű épületek forgalmi értéke nem éri el a 20 ezer Ft/négyzetmétért sem. Összességében azonban elmondható, az ingatlanforgalom is hasonló helyzetben van, mint az autópiac: jóval nagyobb a kínálat, mint a kereslet, így az eladások általában jelentős árengedmények mellett születnek. Mészáros Endre Baranyai befektetőket keresnek KONG SHOP Hongkongi játékok és számítástechnikai termékek Előnyök és hátrányok Az év elején felröppent a hír, hongkongiak jönnek a Cse- pel-szigetre, később Győr környékére jelezték a letelepedésüket, végül is mindkettő vaklármának bizonyult. Az ötlet sok vállalkozó képzeletét megmoz- gata, s nem voltak ezalól kivételek a baranyaiak sem. Hasonló meggondolásból járt a közelmúltban Hongkongban Darabos István is, a pécsi Bri- kimpex kft megbízott menedzsere. Olyan üzletfeleket keresett, akik szívesen hoznának tőkét és gyártási eljárásokat Európába, Magyarországra. Az első út számos közvetlen üzletkötést eredményezett, de tanulságos és kiábrándító tapasztalatokat is hozott. Ezekből adunk most egy kis ízelítőt. Közismert tény, hogy Hongkong had-és külügyi szempontból 1997-től Kínához tartozik majd, mindez azonban a helyi üzleti élet szereplőit még alig foglalkoztatja. Egyébként is számukra csak Japán és Amerika piaca létezik, mert a hongkongi termékeket Nyugat-Eu- rópába csak igen magas vámokkal engedik be. Kelet-Eu- rópa országai pedig mindeddig nem jelentettek reményteli lehetőséget. Az új piacok megszerzésére azonban mindenkor igen nagy energiát fektetnek, így különleges érdeklődéssel hallgatták a magyarországi változásokból adódó esélyeket. így meglepődve vették tudomásul, hogy nálunk már létezik devizaátutalás és kivihető a befektetések hozadéka, s kedvező feltételekkel akár a nyugati piacra irányúiéi áruközvetítés is megoldható. A hongkongi kereskedelmi kamarának működik ugyan Budapesten egy kirendeltsége, de a cégek szinte kizárólag csak közvetlenül kötnek hosszútávú kapcsolatot, azt is igen körültekintően előkészítve. Termékeket, mintadarabokat viszont szívesen küldenek egyszeri szerződések alapján is, és egy-egy ilyen üzlet önmagában több nyereséget hoz, mint a kiutazás költsége. Éppen ezért a Brikimpex kft január végén 10 napos utat szervez Hongkongba, az ázsiai játékgyártók kiállítására, ahol a helyszínen az összes játék-nagykereskedővel találkozhatnak az érdeklődők. Egyúttal régióbeli gyártási lehetőségek részletesen kidolgozott pénzügyi terveit viszik magukkal, know-how-t biztosító partnert keresve olyan termékek baranyai előállítására, melyeknél a szállítási költség a haszon jelentős hányadát felemésztené. Ami azonban ennél is konkrétabb: jövő évben a kft megkezdi Pécsett egy 250 négyzetméteres alapterületű 3 szintes KONG SHÓP kereskedelmi és információs központ építését. A hongkongiak az árut ingyen adják, a gazdasági társaság pedig most baranyai befektetőket keres, mert saját erőből jelenleg csak egy szint kialakítására képes. Mészáros E. Nem végállomás, csupán egy hosszúra nyúlt közeledési szakasz lezárása, amelyet az együttműködés újabb fázisa kell, hogy kövessen - így értékelik általában a szakértők a Magyarország és az Európai Közösség között végre létrejött társulási szerződést. Az okmány, amelyet - a lengyel és csehszlovák vezetőkkel együtt - most írt alá Brüsszelben Antall József miniszterelnök, kétségtelenül átfogó keretet ad hazánk és a nyugat-eruró- pai integráció kapcsolatainak fejlesztéséhez. Tíz esztendő? A magyar kormányfő nyilatkozata szerint ennyi idő áll előttünk, hogy megtörténjék a felzárkózás az EK gazdasági, kereskedelmi és politikai szintjéhez, s ennek alapján a 90-es évtized vége felé lehetne számítani esetleg teljes jogú csatlakozásunkra is. Kell ez a „várakozási stádium”? Vitathatatlanul, hiszen az eltérő normák és jogszokások, technológiai és pénzügyi feltételek egyelőre nemigen tennék lehetővé az azonnali teljes jogú (és kötelezettségű) belépést - még ha a fogadókészség meglenne is. (Márpedig jól tudjuk, jelenleg az sincs meg ...) Előnyök és hátrányok? A brüsszeli szerződés tartalmaz ilyet is, olyat is, elvégre a társulás nemcsak jogokkal ruház fel bennünket, de egy sor kemény kötelmet is ró hazánkra, a piacnyitástól, vám-leépítéstől a kivitel-korlátozásig. A jogok és terhek együttléte persze minden, kompromisz- szumok alapján létrejött szerződés természetes velejárója. A lényeg immár az, hogyan használjuk ki a legjobban a felzárkózás frissen nyílt esélyeit. Mert igazában ezen múlik, hogy évezredünk végére csakugyan „megérkezünk-e” (átvitt értelemben is) Európába ... Szegő Gábor
