Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-24 / 352. szám
6 aj Dunántúli napló 1991. december 24.. kedd Virágok az ügyésznőnek Jog és jó szó- Rengeteg az elesett és rengeteg a kegyetlen ember. .. Az ügyésznél kis időre elhallgat. Korábban már elmondta, hogy nem csak ő, de az emberi kiszolgáltatottságra érzékeny kollégái valameny- nyien hosszú napokra a hatása alá kerülnek egy-egy soros ügyészi szolgálatnak. A panaszosok, a tanácstalanok, az egyre inkább magukra hagyottak száma pedig nő.- És tudja - teszi hozzá dr. Lajos Ildikó, pécsi városi vezetőhelyettes ügyész a jog önmagában nem elég. Sőt: e szempontból kezelhetetlen- nek, megoldhatatlannak tűnő gondok kerülnek elő.- Marad a jó szó?- Igen, marad a jó szó. Öregek, elhagyatottak soros ügyészi szolgálattal - szerencsére - viszonylag kevesen találkoznak. Minden héten hétfőtől péntekig fogadják az ügyfeleket délelőttönként, délután csak a bűntető feljelentésekkel, az ügyészségtől távol lakók panaszaival, az azonnali intézkedést követelő ügyekkel foglalkoznak. Mindezt úgy, hogy közben a szolgálatot adó ügyészeknek természetesen „főfeladatukat” is el kell látniuk. Bárki bármilyen ügyben fordulhat hozzájuk kérelemmel, panasszal, bejelentéssel.- Feltételezem azonban, hogy körülhatárolható azok köre, akik gondjaikat, jogi tanácstalanságukat, sérelmeiket a soros ügyészi szolgálaton keresztül szeretnék megoldani. Általában kik jönnek?- Zömmel a pécsiek, a Pécs környékiek. Vidéki azért kevés, mert a megye többi ügyészségén is van ilyen jogsegélyszolgálat, sőt ott szinte non-stop működnek. Ami a társadalmi rétegződést illeti, döntő többségében idős, szegény ember keres meg bennünket. Azt tapasztalom, hogy mentsvárnak tekintenek bennünket. Azok, akik nem tudják, panaszaikkal hova forduljanak, akiket vélt, vagy valódi sérelem ért a különböző hatósági eljárások során. De olyanok is jönnek, akiknek ügye már valóban megjárt minden fórumot, ám igazságérzetük még kielégítetlen, s úgy gondolják, az ügyészség még segíthet nekik. Jönnek azonban a szegényeken, az elárvult embereken kívül az értelmiségiek, a módosabbak is. Velük sokkal nehezebb a dolgunk. . .Legtöbbször státuszperek kapcsán for- dúlnak hozzánk: bontó-, vagy például vagyonmegosztási perekben. És az utóbbi csoport a végletekig képes kihasználni, vagy megpróbálja átjátszani a másik, ellenérdekű felet. A szegények ügyvédjei Mennyibe kerül ma egy ügyvéd? Ki fog nekem ösz- sze-vissza szaladgálni a párszáz forintért? Mennyit kell azért fizetni, hogy tanút szerezzen nekem? Mi lesz a végén a tetemesre rúgó perköltséggel? Gyászosan világított, apró konyhák magányos estéinek ■kérdései. Az ügyésznő úgy tapasztalja: egyre többen vannak, akik képtelen fizetni a jogi segítségért, képviseletért.- Mintha mi, soros ügyészek lennénk a szegények ügyvédjei... De hiszen néha - már-már szabálytalanul - addig is el kell mennünk, hogy leskicceljük egy öreg néninek, bácsinak: mit és hogyan írjon. Nem tudja, honnan is tudhatná? Felkészült, okos emberek bukdácsolnak a jogi útvesztőkben. Az emberek azonban nehezen oldják fel titkaikat, különösen nehezen az idősek. Annyi mindent megértek már, annyi mindenen mentek keresztül, s átélték már, hogy kiszámíthatatlan dolgok hulltak vissza a fejükre, büntetésként, érdemtelenül. Eljönnek ide, a soros ügyészhez, bizonyosan félelemtől zavartan - és akkor a jog lenne a megnyugtatás eszköze?- Számos esetben fordult elő - mondja Lajos Ildikó -, hogy a panaszával többször is hozzánk forduló kötődik ahhoz az ügyészhez, akivel először beszélt. Ez teljesen érthető: még az idős asszonyok is röstellik, ha „nyilvánosan” kicsordul a könnyük.- Sokan többször is jönnek.- Ilyenkor természetesen folyamatosan adunk tanácsot. Megbeszéljük, hogy az ügye eddig elért fázisát követően mi a teendője. Ez nagyon megnyugtatja az embereket. Legtöbbjüknek se családja, se olyan ismerőse, baráti támasza, aki egyáltalában meghallgatná. És hol van akkor még a jó tanács? Különösen díjmentesen! Gyakran érzem és nagyon jól esik, hogy segítettünk, hálás ezért nekünk az ügyfelünk.- Hogyan mérhető az ilyen jogsegély eredményessége, sikere?- Azt kell mondjam: egzaktul nehezen. Még az sem támpont, hogy az utóbbi időben sok munkahelyen megszűnt a jogsegélyszolgálat, ennek következményeként megnőtt volna a hozzánk fordulók száma. Nem, három év átlagában évente 800-900 ügyfele van a soros ügyészi szolgálatnak, s a kiesett jogegélyszol- gálatokat pótolják a pártok, intézmények, szervezetek által újonnan létrehozottak. A legnagyobb baj az, hogy nem tudunk minden esetben segíteni, mert a jog eszközei ezt nem teszik lehetővé. Annyi lehetőségünk van, hogy türelmesek maradunk, igyekszünk tanácsot adni a járandó útra, de főleg: mindenkit meghallgatunk. Siker? Három szál virág. Éppen a napokban kaptam, s igen nagy zavarba kerültem miatta: szokatlan volt, a főnökömhöz szaladtam, hogy most mit csináljak?... Borzasztó sorsok Tudja, rengeteg az elesett és rengeteg a kegyetlen ember. Borzasztó sorsokról szerzünk a fogadónapokon tudomást, - nem is lehet a hatásukat levetkőzni, lerakódik bennünk. Akik egy vagyoni előny megszerzése céljából képesek „láthatatlanul ölni", idegileg kikészíteni a másik felet, akik legjobb barátjukat is becsapják a pénzzel - és mert sehol se nyom, se bizonyíték, mi is csak keserű tehetetlenséget érzünk.- Bennem az is felmerül: nem csinálnám. Igyekeznék magam mentesíteni mások bajaitól, hiszen jószerével senki sincsen panasz nélkül, mindenkinek elég a magáé. . .- A kiszolgáltatott emberek nagyon érzékenyek. Az érzéketlenséget rendkívül nehezen viselik el. Néha, amikor elpanaszolják, hogy hol, milyen hivatalban jártak már, s hogy milyen jól tették, hogy hozzánk jönnek, eszembe jut: milyen akkor a többi hatóság? Úgy sejtem, növekedni fog jogsegélyszolgálatért hozzánk forduló ügyfeleink száma. így fel sem merülhet a kérdés: szeretem-e csinálni. Az igen: szívesen csinálom-e? Azt kell válaszoljam: jó érzés segíteni. Mészáros Attila Energiacsúcspont a királykamrában A piramis lefényképezett titkai Fotó: Proksza László Késmárki Zoltán, a gyógyító piramissal Ha piramis, akkor Egyiptom? Nem. A Földgolyó számos részén van ezekből a monumentális, időtlen építményekből. Kínában például tudni vélnek egy, a világ elől eltitkolt, a Cheops- nál többszörösen nagyobb piramisról. Mindegyiknek megvan a maga - számos és meg- fejthetetlennek tűnő - rejtélye. Cheops a legismertebb, az egyiptomiak között a legnagyobb.- Az emberre jó hatással van a piramis! - mondja Késmárki Zoltán, rózsafai vállalkozó, az ismert gombaszakértő. - Valamiféle energiák vannak a belsejében, amelyet először fizikusok vizsgáltak. Ezt pyronener- giának nevezték el, műszerekkel kimutatta a svájci tudós. Lényegében az emberi test is energiagyűjtő. E szempontból a ugyanis a „legaktívabb” a víz. S mert az emberi test is döntően vízből áll, alkalmas az energiák befogadására, összegyűjtésére. Ám a Cheops - mint egy kondenzátor - a kozmikus energiákat gyűjti és adja tovább a belsejébe rendkívül intenzíven.- A királykamrában van a piramis csúcsán keresztül begyűjtött energianyalábok fókusza - mondja Késmárki Zoltán. Ezt már tudva sokan megkockáztatják: a királykamra a fáraónak nem örök nyughelye, hanem napközbeni, vagy éppen éjszakai „sziesztáinak” a tere volt: az összegyűjtött energiákat vette át a piramis alsó harmadában lévő kamrában. A hatvanas években a csehek jöttek elő azzal, hogy a pira- mismodellek alá tett, elhasznált zsilettpengék „újraéleződnek”. Mások kísérlete szerint egy érett paradicsom a gúla alatt hatvan napig friss maradt, ellenben a piramison kívüli ez idő alatt teljesen tönkrement. Ez a két példa csak bevezető a kérdéshez: mire jó ez a titokzatos energia? Késmárki Zoltán hosszú ideje kísérletezett a Cheops méretarányos modelljével. Azt mondja: „Nem szeretem magam átverni! Csak azt hiszem el, amiről magam is megbizonyosodtam. ” Bámulatos ismeretekhez jutott. Budapesten az energiafelügyelet speciális eszközeivel hőfényképeket készítettek. A fevételen folyamatosan áramlottak a kozmikus energia „begyűjtött” nyalábjai a piramis csúcsa felé, onnan a belsejébe. A Késmárki házaspár úgy véli: a piramis által összegyűjtött energia és az emberi test körüli aura - megléte már közismert - által is jelzett biológiai energia azonos jellegű kell legyen. Ha egy palack vizet állított a piramis alá, abból két decit megivott, negyed óra múlva intenzívebb lett a saját energiája, az aurája kiszélesedett. Ülök, fejemen a piramissal. Ezt rézből Késmárki Zoltán készítette, pontos modellje a Che- ops-nak. Különösen az oldallapok hajlásszöge fontos: 52 fok, mert - magyarázza a szakállas fiatalember - a tudósok szerint ez a Földre irányuló kozmikus sugárzás beesési szöge is. Hamarosan érthetetlen megköny- nyebülést érzek. Negyed óra múltán, amikor le kell már venni a fejemről a gúlát, lényegesen frissebb vagyok. Késmárkiék minden nap használják.- Az ilyen energiák megsokszorozására az emberek régóta és sokféle módon törekedtek. Gondoljunk csak a jógára, vagy az agykontrollra. A piramis- modellel sokkal egyszerűbb és sokkal gyorsabb. Túltöltődni azonban nem lehet, a felesleget az emberi szervezet kisugározza magából. Az eddig elért eredményeiről beszél: többévtizedes, krónikus szénanáthát, arcüreg-gyulladást szüntettek meg; ugyancsak évek óta kínzó fejfájás múlt el a „pi- ramiskúrával”; szívbetegségtől teljesen elgyengült férfi nyerte vissza erejének, életkedvének jelentős részét, alvászavaroktól szabadultak meg emberek, csakúgy, mint a rosszul léteket okozó ingadozó vérnyomástól, s a gúla használata beszabályozta a nők havi ciklusát.De reagáltak a különös, összegyűjtött energiára a növények is: a telített vízzel öntözöttek elképesztő növekedésnek indultak; a sugárzással „kezelt” babszemekből napok alatt jól fejlett növény nőtt. Mindez persze szinte hihetetlen. Mégis: csodálatos lehetősége még meg nem fejtett titkot le lehetett fényképezni. Az arcüreggyulladás megszűnt. A gúla alatt a testen átáramló energiák megmutatják a rejtett betegségek gócait. Ám magával a különös energiával a tudomány még mindig nem tud mit kezdeni. Műszerekkel jól felszerelt tudósok, akik a kulcsot keresik a megfejtéshez, egyelőre monopólusú energiarendszereket fedeztek fel a Cheops belsejében. Márpedig ez - lévén az energia mindeddig kétpólusúnak ismert - alapjaiban rengeti meg a fizika tudományát. Mészáros Attila Hitelpolitika - kevésbé szorult helyzetben Mit enged meg a pénzügyi mérlegünk? A korábbi évekhez képest számottevő módosulás tapasztalható az 1992-re kidolgozott hitelpolitikai irányelvekben.Míg az elmúlt jó néhány év során a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi irányítás elsősorban arra koncentrált, hogy időben elő tudja teremteni azokat az összegeket, amelyek szükségesek a külföldi adósság folyamatos törlesztéséhez, addig úgy tűnik: jövőre egyéb tennivalókra is több idő fog jutni. 4 milliárd dolláros exportnövekedés Az egyik legszembetűnőbb változás a korábbiakhoz képest.hogy a célok között a fizetőképesség folyamatos fenntartása hátrébb sorolódott. Ez nem azt jelenti, hogy az MNB vagy a Pénzügyminisztérium most már kevésbé tartja fontosnak az adósságszolgálat rendszeres teljesítését. A körülmények változtak meg. Egy év alatt ugyanis az ország dollárexportja számottevő mértékben megnövekedett. Míg 1989-ben az éves export 6-7 milliárd dollár körül alakult, addig az idén el fogja érni a 10-11 milliárd dollárt. Márpedig ehhez a számhoz kell viszonyítani az adósságszolgálati kötelezettségeket, vagyis az évente kifizetendő kamatok nagyságát és avisszafizetendő hiteleket. Ennek összege általában 2-3 milliárd dollár körül alakul. Az export növekedésével tehát lényegesen javul a helyzet, sokkal könnyebben elő lehet teremteni ezeket a pénzeket. Ráadásul időközben jelentősen megnőtt a külföldi tőke beáramlása is, ez szintén javítja pénzügyi helyzetünket. Míg a korábbi években alig 100-200 millió dollár áramlott az országba, az idén mintegy másfél milliárd dollár jött hazánkba, több mint 8000 vegyes vállalat működik, a privatizált cégek jelentős részében külföldiek is szereztek érdekeltséget. Mindezek hatására gyakorlatilag az idén megállt a tőkekivonás annak ellenére, hogy az adósságállomány 19-20 milliárd dollár körül alakul. Csökkenő infláció? Ezek azok a körülmények, amelyek miatt végül is fellélegezhet jövőre már a pénzügyi vezetés és nagyobb figyelmet fordíthat egyéb szorongató problémák megoldására. Közülük az egyik, legfontosabb a jelentős infláció. Az idén 30-35 százalékkal emelkednek a fogyasztói árak. Jövőre a kormányzat elképzelése szerint az inflációs ütem 20-25 százalékra csökkenhet. Feltételes módról van szó, ehhez a bankrendszernek és a Magyar Nemzeti Banknak is meg kell tenni a magáét. Amit az MNB tehet, az részben az, hogy tovább folytatja a pénzszűkítő politikát és ugyanakkor különböző eszközeivel elősegíti a kamatok csökkentését. Már az idén a jegybank három alkalommal csökkentette olyan hiteleknek a kamatát, amelyeket a kereskedelmi bankoknak nyújt. Ha lassan is, de a kereskedelmi bankok, így az OTP, valamint a takarékszövetkezetek- is hozzálátnak a kamatok csök- kentéséhez.Ez egyre inkább érzékelhetővé válik a betéteknél, de a magánvállalkozóknak nyújtott hiteleknél is. Ha az idén nem is lehet jelentősebb kamatváltozással számolni, jövőre ez a helyzet az MNB tervei szerint mindenképpen változni fog. Újra lesz miből utazni? Az infláció csökkentése más tekintetben is kulcskérdéssé vált. A forint ugyanis az elmúlt két év során a kelet-európai valuták közül leginkább közel került ahhoz, hogy konvertibilissé váljon. Ma már csak egyetlenakadálya van a konvertibilitás deklarálásának, hogy túl magas az infláció. Az MNB vezetői szerint 20 százalékos inflációs ráta fölött ilyen lépést megtenni nem szabad. Ezért úgy gondolják, hogy legkésőbb 1992 végén, 1993 elején válhat ténylegesen konvertibilissé a nemzeti valuta. Ez a lépés a lakosságot is jelentősen érinteni fogja,valószínűleg felszabadítják a jelenlegi 50 dolláros, lakossági valutakeretet. Nem mindegy persze, hogy milyen árfolyamok mellett teremtik meg külföldi valuták szabad vásárlási lehetőségét. Az MNB úgy tervezi, hogy nem értékeli le nagymértékben a forintot, sőt reálértékben a hazai valuta erősödni fog a dollárhoz vagy a márkához képest. Ez azt jelenti, hogy ha leértékelésre folyamatosan sor is kerülhet, az kisebb mértékű lesz, mint ahogy inflálódik a forint. (MTI- Press) P.F.
