Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-19 / 347. szám
1991. december 19., csütörtök uj Dunántúli napló 9 Pécsi körkép Mindig fogoly! Muszáj mindig kötözködni?- kérdezte kolléganőm, amikor azon töprengtem, hogy miről is szóljon az év utolsó Pécsi Körképének szokásos jegyzete. Mindig? Erről egy szállóigévé vált anekdota jutott az eszembe, amely a hírhedten szoknyabolond IV. Henrik francia király nevéhez kapcsolódik. Állítólag egyszer IV. Henrik udvari gyóntatója a király szemére hányta a csapodár- ságát. Henrik nem szólt semmit, de megparancsolta az étekfogóknak, hogy a pap elé ezentúl mindig csak fogolypecsenyét tálaljanak. A pap csakhamar beleunt az egyformaságba és így méltatlankodott: Mindig fogoly! Mire a gáláns király hamiskásan vágott vissza: Mindig a királyné! Gyanús, hogy ezt a szállóigét- Toujours perdrix! - több nemzet is ismeri, csak éppen a francia nem. De hát miért ne teljesedhetne be ez esetben is az evangéliumi igazság: akinek vagyon, annak adatik. Az anekdotáknál egy idő után szinte már nem is fontos, hogy kitől származnak, csak szemléletesen érzékeltessenek bizonyos szituációkat. Azon túl, hogy én magam is számtalanszor sóhajtottam fel, „mindig közgyűlés" - decemberben a mai lesz a harmadik ülése! - a vitasorozatok közben gyakran észleltem, újfent fogolypecsenyével traktál- nak. Erősen valószínűsíthető, hogy nem esetenkénti szemrehányásaim megtorlásaként, hanem, mert nincs más alapanyag a konyhában. Ilyen pecsenyeként vehető - amit egyébként az önkormányzati képviselők is gyakran kifogásolnak -, hogy a rendelet-tervezetek számtalanszor nem eléggé előkészítettek. Mint legutóbb az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú ingatlanok bérleti díjáról szóló sem volt az. Még repetával is szolgált, hiszen újra felszínre emelte azt az örökké kísértő dilemmát, hogy tulajdona tekintetében mikor viselkedik az önkormányzat a közhatalom megtestesítőjeként, s mikor igazi tulajdonosként. Az utóbbi szerepében természetes joga megszabni, hogy mennyiért adja bérletbe ingatlanait, aztán majd alku tárgya lesz, annyiért veszik-e. De ha rendeletben határozza meg a díj mértékét, akkor ennek már más színezete van. Olyannak tűnik, mint azok a rendeletetek, amelyekkel különböző közszolgáltatások tarifáját állapította meg testület kényszerűségből s nem túl nagy lelkesedéssel. Egyébként ezekkel a tarifaemelésekkel is igazán betelhettünk az idei évben. A mai közgyűlési ülésen újra a tömegközlekedés díja kerül terítékre, s egyben a város mindenki karácsonyfája alá. Mindig fogoly! S ettől a fogolytól veszélybe kerül a tyúkunk, amelyről ugyanez a IV. Henrik király mondta, hogy azt szeretné, ha országában minden paraszt azt tehetne vasárnaponként a fazekába. Dunai Imre Január 1-én hatályba lép Pécsett az építményadó A helyi adókról szóló törvény felhatalmazta az önkormányzatokat helyi adók kivetésére, s egyben hatályon kívül helyezte a házadóról és a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló korábbi törvényerejű rendeleteket. Az 1991. évi adókivetések során ezekből az adókból a Pécsi Önkormányzatnak 7 290 000 forint bevétele volt. Ez elveszett volna a jövő évre, ha a közgyűlés december 12-én nem alkotja meg az építményadóról szóló rendeletét, amely a kiesett adókból következő pénzügyi űrt hivatott kitölteni. Idén házadót 3 730-an, a nem lakás céljára szolgáló építmények adóját pedig 7 795-en fizették Pécsett. Az új adóval ez a kör a közeli jövőben nem fog lényegesen változni, mint ahogy az adóbevétel sem. Az építmények tulajdonosainak adóterheit nem kívánta megnövelni az önkormányzat. Az adórendelet hatálya alá - tekintettel a már korábban bevezeti iparűzési adóra - csak a magánsza- mélyek tulajdonában lévő építmények tartoznak. A lakások és családi házak adómentes alapterületét a korábbiaknak megfelelően határozta meg. Továbbra is hatályban tartotta a lakások és lakás célú építmények felújításával, karbantartásával, korszerűsítésével kapcsolatban adható kedvezményeket, de adómentesség formájában. Adómentes tehát a szükség- lakás és a komfort nélküli lakás; valamennyi lakás esetében az állandóan bejelentett családtagok, közeli hozzátartozók után személyenként 25 négyzetméternyi alapterület; az a lakás, amelynek hasznos alapterülete a 80 négyzetmétert, illetve az a családi ház, amelynek a hasznos alapterülete a 100 négyzetmétert nem haladja meg. Ugyancsak adómetes a 20 négyzetméternél nem nagyobb alapterületű garázs. Adómentesek a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek, illetve a fenntebb megjelölt célokat szolgáló helyiségek; a műemléképítmények; az egyházak tulajdonában álló szolgáló templomok, imaházak; a lelkészek elhelyezésére álló építmények és a szerzetesi rendházak. A magánszemélyek egyéni vállalkozásra használt építményei, épületrészei szintén adómentesek. A rendelet január 1-i hatályba lépését követően használatba vételi, illetve fennmaradási engedéllyel használatba vett lakás és családi ház is adómentes a használatba vételt követő 10 évig. Ennek az a feltétele, hogy a hasznos alapterületük ne haladja meg a 150 négyzetmétert. Az a tulajdonos, aki kommunális beruházást hajt végre adóköteles építményén, annak költségeit az adóból levonhatja, ha ilyen irányú igényét a munka befejezését követő 30 napon belül az adóhatóságnál bejelenti és számlákkal, egyéb bizonylatokkal igazazolja. A tulajdonost a lakás és a családi ház felújítása, helyreállítása és korszerűsítése esetén 3 évi adómentesség illeti meg, amennyiben a számlával igazolt, építési engedéllyel elvégzett munkának az értéke az 50 000 forintot eléri. Homlokzatfelújítás esetén ez a mentesség 4 év. Az újonnan létesített lakásokra és családi házakra, valamint az ilyen jellegű építmények felújítása, helyreállítása, korszerűsítése miatt jogerős határozattal engedélyezett adókedvezmények lejártukig hatályban maradnak. Lakás, családi ház, valamint garázs esetén az adómentes részt meghaladó hasznos alapterület után az adó évi mértéke négyzetméterenként 100 forint, s ugyanennyi a nem lakás céljára szolgáló építmények, helyiségek esetében is. A fizetendő adó azonban nem lehet kevesebb évi 500 forintnál. D. I. Ahol fát vágnak, ott hullik a forgács, ugye? A pécsi Irányi Dániel tér egy része Fotó: Kóródi Gábor Sajnálom Irányi Dánielt! Olvasom a népszerű hirdetési hetilapban a következőt: „, . . utam az Irányi Dániel téren, a valamikori Búza téren (vajon mikor változtatják vissza a nevét?) vezetett keresztül... ” Csak néztem egyet. Miért lenne erre szükség? Aztán előszedtem Madas József „Pécs belvárosának utcanevei” című tanulmányát, amely 1910-ig a tér hét különböző nevét sorolja fel: 1804 - Barom Piacz, 1817- Vieh Platz, 1848 - Marhatér, 1856 - Marhavásártér, 1864 - Vásár tér, 1885 - Vásártér (népies neve már ekkor Búzatér), 1910 - Irányi Dániel tér. Egy bővebb változatot közlő tanulmánya ezek harminchat féle variációját ismerteti, a Búza tér ezek között sem szerepel. Tehát - mondom - még sincs igazi alap az Irányi Dániel tér nevének a megváltoztatására. Mégis volt! Annakidején ez elkerülte a figyelmemet, mert eszembe sem jutott ilyesfajta névváltoztatásra figyelni. Hiszen Irányi Dániel (1822-1892) vezető tisztségviselő volt a szabadság- harcban, a kiegyezés után pedig egyik előharcosa a polgári házasságkötés törvénybeiktatásának. Nem nevezhető tehát kommunistának, pártállami kádernek, nem úgy, mint Albrecht Dürer, akivel kapcsolatban egy tévéműsorban felhőtlen naivitással kérdezte meg Lang Györgyi, hogy „így hívják még azt az utcát? (A budapesti Városliget szélén - A Szerk.) Ez a Dürer nem volt egy kommunista?" Ezután előszedtem az utcanévbizottsági javaslatgyűjteményt és az önkormányzat által elfogadott utcanévváltoztatási ütemtervet. Nos, június 30-ig átkeresztelik az Irányi Dániel teret a hivatalosan soha nem volt Búza térre. Attól tartok, a névváltoztatási kampány egyik balfogásának a tanúi lehetünk. Sajnálom Irányi Dánielt, így utólag, és hiábavalóan. Szegény, nem volt méltó arra, hogy az 1910-ben, tehát alig 20 évvel a halála után Pécsett róla elnevezett tér megőrizze az emlékét. És ha már a névváltoztatások ütemezéséről esett szó, hadd mondjam el minden célzatosság nélkül, hogy a közelmúltban Nagykanizsán tapasztaltam: ott már túl vannak ezen az aktuson, mindenütt kint vannak már az új utcanévtáblák, melyek alatt egy kisebb tábla a régi névről tájékoztat. H. I. Eljön majd az idő A képviselői felszólalás felelőssége Mindenki által tudott dolog, hogy egy képviselő- testületi tagnak elsősorban városa, falva érdekeit kell képviselnie. Ehhez járul a választott körzete lakosságának érdeke és csak ezután következhet a pártérdek, nem is beszélve az egyéb érdekről, amelybe természetesen nem szabad beletartoznia az egyéni érdekének. Van azonban egy másfajta felelőssége is, amelyről ma még kevés szó esik, mivel a képviselő-testületi üléseket sajnos kevesen látogatják és a mindenfajta politikától megcsömörlött polgár nem ellenőrzi választott képviselőjét: vajon mit mond, hogyan nyilatkozik meg a testületi üléseken? Előbb-utóbb azonban csak eljön majd az az idő, amikor a képviselők kétszer is meggondolják, hogy teljes felelősségük tudatában mit jelentenek ki a közgyűlésen, mert azért egy nagyobb közösség és a sajtó nyilvánossága előtt is felelniük kell. Reméljük, egyre több ilyen jelenséggel találkozunk majd a nem is olyan távoli jövőben! Dr. Vargha Dezső Városvédő őrjárat Mindkét fényképünk a belvárosban készült. Az első fotónkkal visszatérünk az Apáca utcába. Ha nincs falfirka, akkor az utcaképet ilyen látvány csúfítja. Ezt még a járda mellett parkoló autók serege sem tudja elfedni. Úgy látszik, már a belvárosban is hozzá kell szoknunk ehhez a képhez, amely nem is olyan régen még leginkább csak a külterületeken fordult elő. Sajnos, idáig jutottunk: már a város féltve őrzött kincse, a belváros is ilyen esetekkel szégyenkezik. Második képünkön a Boltív-köz Király utcai torkolata látszik. Most, hogy nem lehet innen továbbmenni gépkocsival, a különböző „reklámhordozók" vertek itt tanyát a virágtartókkal, kukákkal és a szeméttel együtt. Az egész a rendetlen összevisszaság képét mutatja. Vajon mikor költözik ide a jóízlés? Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Parkolóbérletek A Városgondnokság értesíti a lakosságot, hogy az 1992. évi parkoló bérleteket és behajtási engedélyeket 1992. január 2-től 31-ig munkanapokon 8 és 11, valamint 12 és 14 óra között lehet kiváltani a Városgondnokság épületében a Bajcsy-Zsi- linszky utca 35. szám alatt. Az 1991. évre szóló bérletek csak 1992. január 31 -ig érvényesek! Utcanévtáblák cseréje Három ütemben zajlik mjad a pécsi utcanévtáblák cseréje. Nemrégiben elkészült a második ütem pályázati kiírása, amely a belvárosi régi típusú utcanévtáblák cseréjére vonatkozik. A pályázati kiírás még december teljes terjedelméber megjelenik az Új Dunántúli Naplóban. Útfelújítások és a fagy Elkészült a Bókay János, a Veress Endre utca és a Megyeri út burkolatfelújítása. A Megyeri utón és a Veress Endre utcában a hidegre vált időjárás miatt elmaradt a burkolatjelek felfestése. Ezt a munkát csak plusz 5 Celsius-fok felett lehet elvégezni. Amennyiben legalább ilyen melegre változna az időjárás, a burkolatjeleket is azonnal felfestik. Addig ezek hiánya miatt a Veress Endre utcában 40 kilométeres sebességkorlátozás van érvényben. A Kanyar utca alsó szakaszának építése viszont most decemberben kezdődne - ha a fagy engedné - és befejezésének a határideje 1992. április 30. Vízrendezés, befagyott kutak A Sellyéi Víztársulat kivitelezésében elkészült a bőrgyári zsilip. Az Istenkúti vízfolyásnál lévő iszapfogó tisztítását és az előzőleg kitermelt föld elszállítását szintén a Sellyéi Víztársulat végzi. Ennek a munkának a határideje december 20., értéke 300 000 forint. A Geiger és Társa BT. jégtelenítette és téliesítetté a Mezsgye és a Kertes dűlőben, vala- lamint a pellérdi elágazásnál lévő befagyott közkutat. Határidő! A közműjavítás miatt felbontott útburkolatot nem állította helyre a megszabott határidőre a Sallai utca 24. szám előtt és a Kocsis István utca-Tolbuhin út csomópontjában a Pécsi Vízmű, a Nagypostavölgyi út vízvezeték és szenyvízcsatorna építésénél a DÉLVIÉP. A késésük jóval meghaladja az egy hetet.
