Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-16 / 344. szám
8 aj Dunántúlt napiö 1991. december 16.. hétfő A Maxwell-történet Elejétől végig Csontvelő- átültetés - itthon Az orvostudomány jelenleg 50 olyan kórképről tud, amelynek gyógyítása csak csontvelő átültetéssel lehetséges, s közülük számos esetben transzplantáció nélkül nincs esély az életbenmaradásra. Ilyen betegségekben hazánkban több ember szenved. Ezek a halálos immunológiai betegségek e beavatkozással csecsemőkorban maradéktalanul gyógyíthatók. A kis betegek életének eddig csak külföldön lehetséges megmentésére pedig immár nem kell gyűjtéseket indítani: a héten Surján László népjóléti miniszter ünnepélyesen átadta rendeltetésének a Szent László kórház csontvelő-transzplantációs részlegét, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben már Magyarországon is meg tudják gyógyítani őket. ASzent László kórházban 4-10 millió forintba kerül egy-egy ilyen beavatkozás. A műtétet a társadalombiztosítás finanszírozza. Az osztályt 11 hónap alatt 50 millió forintból hozták létre. A László kórházban működő osztály az igények háromnegyed részét tudja majd kielégíteni. A fejlesztés folytatódik: a tervekben egy újabb csecsemő-gyermek és két felnőtt csontvelő-transzplantációs osztály kialakítása szerepel. (MTI-Panoráma) 1940: Robert Maxwell, eredeti nevén lan Ludwig Hoch, elmenekül hazájából, a németek megszállta Csehszlovákiából és beáll a brit hadseregbe. 1944: Hollandiában élete kockáztatásával kiment egy brit katonát a németek ostromgyűrűjéből - hősi érdemrendet kap. 1945: Párizsban megismerkedik feleségével, akinek családja 100 ezer fontnak megfelelő összeget juttat kezéhez. Angliában telepednek le. 1948: Maxwell befekteti a pénzt: létrehozza a liechtensteini adóparadicsomban bejegyzett Pergamon alapítványt (ma: Robert Maxwell alapítvány). Ennek cége, a Robert Maxwell Kft. könyvesboltot nyit és jogot szerez német műszaki könyvek nagy-britanniai terjesztésére. 1949: megalapítja a Pergamon Press Rt-t, tudományos kiadványok világméretű terjesztésére. 1964: a Pergamon megtermeli az első 1 millió fontot. 1969: a Pergamon bajba kerül. Megvenné 25 millió dollárért a Leasco nevű amerikai tőkéscsoport, de visszalép, mikor kiderül, hogy a Pergamon profitadatai nem biztatók, sőt, talán nem is hitelesek. Robert Maxwell megválik a cég elnökségétől, a brit kereskedelmi és ipari minisztérium pedig vizsgálatot indít. 1971: a minisztériumi ellenőrök jelentése szerint a Pergamon profitját a Maxwell-féle családi vállalkozásokkal való ügyletei befolyásolták. A jelentés szerint Maxwell „nem alkalmas nyilvánosan jegyzett részvénytársaság irányítására” Á ez sem rendíti meg. 1974: Maxwell visszaszerzi a Pergamon Press fölötti ellenőrzést. 1980: sikertelenül kísérletezik az Observer című brit lap megvásárlásával. Könyvsorozatot indít a kelet-európai kommunista vezetőkről. 1981: puccsszerűen felvásárolja a gyengélkedő British Printing Corporation nyomdai céget. A vállalatvezetés megmentőként üdvözli. 1982: a BPC „elhagyásával” fenyegetőzik, ha nem lesznek jelentős elbocsátások. A szakszervezet enged. 1984: megvásárolja a Daily Mirrort és laptársait a Reed csoporttól. Megvalósul regi álma: immár újságkiadó. Megígéri, hogy erősíteni fogja a lap hagyományos munkáspárti profilját. Ennek ellenére kemény elbocsátásokkal kezdi működését. Beleszól a szerkesztésbe, vezércikkeket ír. A Daily Mirror példányszáma 3,5 millióról 1985-re 2,8 millióra csökken. 1987: megalapítja a London Daily News-t, ám ez a délutáni lap 5 hónapon belül megbukik. A BPC-t átalakítja a Maxwell Communication Corporation (MCC) nevű médiavállalkozássá. 1988: 2,7 milliárd dollárért megveszi a Macmillan nevű amerikai kiadói óriást. Súlyos adósságokba veri magát. Ennek ellenére az év végén 440 millió fontért megszerzi az Official Airlines Guides nevű idegen- forgalmi érdekeltséget is. 1989: az MCC nyomdai érdekeltségének nagy részét 243 millió fontért eladja a cégvezetésnek. Újjáalakul a BPC, de 20 százalékos Maxwell-részesedés van benne. 1990: megalapítja a Europeans „Európa első országos hetilapját”. Az újság máig veszteséges. 1991. április: adósságait csökkentendő, 440 millió fontért eladja a Pergamon Presst. 1991. május: tőzsdére viszi a Mirror Group Newspaperst (MGN). 500 millió font tőkét von be, bár a jegyzést lenyomja a pénzpiac óvatossága. 1991. szeptember: Seymour Hersh amerikai újságíró új könyvében azt állítja, hogy Maxwell kapcsolatban áll az izraeli titkosszolgálattal. Később sajtóbeli gyanú merül fel esetleges KGB-kapcsolatairól is. A brit parlament alsóházában képviselői kérdés hangzik el: mit tud erről a kormány? A BBC brit tévé műsort sugároz, mely szerint Maxwell meghamisította a Daily Mirror egyik nyereményjátékét, MCC- és MGN-részvényeinek értékét pénzügyi machinációkkal pumpálta fel, s cégeinek jövedelme nagyrészt nem is az alaptevékenységből, hanem pénzpiaci manőverekből származik. 1991. november 5.: Robert Maxwell 68 éves korában életét veszti a Kanári-szigetek közelében. Annyi bizonyos, hogy yachtjáról a tengerbe esett. A végső halottkémi jelentés még késik. A MCC- és az MGN-részvények tőzsdei forgalmát felfüggesztik. 1991. november 6.: Maxwell gyermekei közül Kevin veszi át az MCC, lan pedig az MGN elnökségét. „Minden megy tovább a régiben” - ígérik. 1991. november 7.: Felújul az MCC és az MGN tőzsdei forgalma. Az MCC-részvények zuhannak, az MGN-részvények meredeken emelkednek. 1991. november 10.: Kiderül, hogy a kereskedelmi és ipari minisztérium, Maxwell halála előtt néhány héttel, újabb vizsgálatot tervezett ellene részvényügyietek miatt. 1991. november 12.: Az első kiárusítás: a fivérek 158 millió dollárért megválnak a Macmillan Computer Publishing-től. 1991. november 17.: Göncz Árpád Londonban találkozik lan Maxwell-lel. „Továbbra is érdeklődünk a magyar sajtóban és a magyar üzleti életben való részvétel iránt” - mondja lan. 1991. november 18.: A Schweizerische Bankverein üldözni kezdi az egyik Max- well-magáncégnek kölcsönadott 55 millió fontját. A súlyos üzleti csalásokat vizsgáló brit kormányhivatal nyomozni kezdi, hova tűntek e kölcsön biztosítékai. 1991. november 25.: A Maxwellnek százmilliókat hitelező, saját pénzügyi helyzetüket féltő nagybankok, mintegy harmincán, ideiglenesen megállítják a dőlő dominókat: december 20-ig fizetési moratóriumot adnak a Maxwell-fivéreknek, azt sugallva, további eladásokkal szerezzenek készpénzt és hitelfedezetet. 800 millió fontnyi Maxwell-magánadósság átütemezésére van kilátás. 1991. december 2.: Ismét felfüggesztik a Maxwell-részvény- társaságok tőzsdei forgalmát, a „további vizsgálatokra” tekintettel. 1991. december 3-4.: Kevin és lan lemond a részvénytársaságok elnöki tisztéről, kilépnek az igazgatótanácsból, hogy „megkönnyítsék” a vizsgálatokat. A súlyos üzleti csalásokat vizsgáló állami hivatal a rendőrség bevonásával újabb nyomozást indít, mert kiderült, hogy Maxwell és fiai mintegy 600 millió fontot síboltak át a részvénytársaságok nyugdíjalapjából és más forrásaiból magáncégeikhez a pénzügyi hurok lazítására. Ezzel kilátástalanná vált, hogy a Maxwell-magáncégek fizetni tudjanak a bankoknak. A bankok semmisnek tekintik a december 20-i határidőt, és csődgondnok kérésével fenyegetőznek. 1991. december 5.: Ezt megelőzendő, a fivérek adminisztrátort kémek és kapnak a bíróságtól. Ugyancsak bírósági védelmet kér amerikai lapjuk, a New York Daily News. 1991. december 6.: Az Arthur Andersen londoni könyv- vizsgáló cég négy partnere, mint bírósági adminisztrátor, átveszi az ellenőrzést a Max- well-magánholdingok fölött. Bejelentik, hogy minden Max- well-vagyon eladó, beleértve a részvénytársaságokban való részesedéseket is, de előbb „ki kell bogozni az iszonyatos pókhálót”. Az Arthur Andersen szóvivői megerősítik, hogy az „eladó” tábla elvileg kint van a Magyar Hírlapban, az Esti Hírlapban és a többi magyar érdekeltségben levő Maxwell-részesedésen is. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. alapján az a munkaadó, aki munkanélkülit a lakosság vagy a település általános szükségleteit kielégítő területen közhasznú munka keretében foglalkoztat, kérheti a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek 70% ill. 50/%-ának megtérítését, ha a szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül. A közhasznú munkavégzés 1992. évi támogatására a Baranya Megyei Munkaügyi Tanács pályázatot ír ki, melynek beadási határideje 1991. december 31. A fenti időponttól eltekintve az év folyamán pályázat bármikor benyújtható. Közhasznú foglalkoztatás keretében legfeljebb 2 évig foglalkoztatható ugyanaz a munkanélküli. Támogatás nyújtása esetén a támogatás mértékét, időtartamát, feltételeit a Megyei Munkaügyi Központ és a munkaadó közötti megállapodás tartalmazza. A közhasznú foglalkoztatás támogatása iránti pályázatot a Baranya Megyei Munkaügyi Központhoz (7621 Pécs, Széchenyi tér 9.) kell írásban benyújtani. További felvilágosítás a Baranya Megyei Munkaügyi Központban Stangné ügyintézőnél, tel.: 11-622. Baranya Megyei Munkaügyi Tanács. (9573) Pécsi utcák - híres emberek Csortos Gyula MEGHÍVÓ A Pátria Nyomda és Könyvkiadó tisztelettel és szeretettel meghívja Önt a Pátria Könyvek sorozatban legutóbb megjelent két kötet pécsi bemutatójára december 18-án, szerdán 17 órakor a pécsi LENAU HÁZBAN (Munkácsy Mihály utca) KOZMA FERENC- CSERI LÁSZLÓ KESERVES UTAK (riportkötet a németség kitelepítéséről ma élő tanúkkal) Házigazda: Báling József és ugyanaznap 19.30 órakor a Palatínus Szálló Színháztermébe KIBÉDI ERVIN BESZÉLGETÉSEK A PAPAGÁJJAL Talk-show a szerzővel Vezeti: N.Szabó Sándor Közreműködnek: Unger Pálma és Pálfai Péter SZERETTÉL VÁRJUK! BELÉPÉS DÍJTALAN! (9572) „A nagy művészeket köny- nyebb utánozni, mint az átlagtehetségeket” - kezdi Csortos Gyuláról írt megemlékezését Galsai Pongrác, a sokáig Pécsett élt író. Apró történések, a szokásostól eltérő életjelenségek, titkolt érzelmesség, szavakban feltörő indulatok teszik mindvégig lebi- lincselővé Galsai Pongrác életrajzi írását. Csortos Gyula akkor lépett az üdvözítő színpadi deszkákra, amikor az Egressy testvérek forradalmi romantikája után olyan újfajta realizmus bontakozott ki, amelyet az egyszerűség, a természetes játék jellemzett. E századvégi világban reneszánsz alkat volt: „mozdulatlan, mint egy szobor, és égő, mint egy vulkán”. A polgártársadalom alacsony rétegéből származott (viharos bikacsökös gyerekkor), s ő mégis méltósá- gos magatartásával olyan „igazi” urat játszott meg, akinek sikerült a színpadon fitogtatnia az emberi erőt, a fölényt, a szellemi biztonságot. Az ellentétek embere volt, s bár a legjobban fizetett színészek közé tartozott, mégis állandóan a tönk szélén állt. Nagy alakításaiban (Liliomfi, Lucifer, Shylock, Volpone, Caesar, VIII. Henrik stb.) oly átéléssel, belső lelki feszültséggel játszott, hogy meg kellett bocsátani néha leereszkedő fölényét. Első sikerét 1903. október 2-án a Színiakadémián Herczeg Ferenc A Gyurkovics lányok című színművének Horkay Feri szerepében aratta. Mivel a budapesti színházaknál a kezdő színésznek nem jutott szerep, Debrecenben indult neki, majd Nyíregyháza, Szeged következett. Itt ismerkedett meg későbbi élettársával, Mészáros Gizával, a szegedi társulat népszerű hősnőjével, akivel 1907. novemberében Beöthy László ajánlatára a Magyar Színházhoz szegődött. Bár a társulat egyik leglelkesebb tagjaként tartották számon, egy előlegvita során ösz- szezördült a színigazgatóval, s ezért Csortos a Vígszínháznál kötött ki, ahol Varsányi Irén partnereként Molnár Ferenc A testőr című darabjában aratott sikert: „Pompásan, klasszikusan férfi: lángoló, lemondó és fanyar” - írta e szerepéről Lakatos László. 1914. július elsején feleségül veszi Bamberger Friderikát. Nászútra Olaszországba utaznak. Egy év múltával megszületik Mária Éva nevű leánygyermekük. A háborús évek alatt hét évadon keresztül a Vígszínház tagja. Jelentősebb fellépéseivel a vígszínházi hagyományos stílust markánsabbá, erőteljesebbé avatta. Nyugtalan vére tovább hajszolja, nem tud kikötni hosz- szabb időre egyik színháznál sem. 1921. után mindenben a váltás - változás ideje következik: hosszú különélés után elválik első feleségétől - (pár év múltán a másodiktól is); hat esztendő alatt kilenc színházban lép fel. Buda ostromakor Attila utcai lakását lebombázták. 1945. május 5-én utolsó premierje Csehov Medve című darabjában. 1945. augusztus 1-jén a Nemzeti Színház örökös tagjaként halt meg. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. 62 éves volt. Dr. Tóth István Csökkennek a népjóléti tárca forrásai Jövőre csak a legszükségesebb teendők elvégzésére és a legégetőbb problémák megoldására lesz pénze a népjóléti tárcának - válaszolta az 1992-es költségvetés tervezetének ismeretében Pulay Gyula helyettes államtitkár az MTI érdeklődésére. A tárcának leginkább az egészségügyre fordítható pénzforrások csökkenésével kell számolnia. Elsősorban a szakmai programokra jut majd kevesebb pénz, de a legfontosabb területekre - mint például az AIDS-megelő- zésre, vagy a koraszülött-ellátás javítására - a költségvetés programonként 50-100 millió forintot tervez. Kiemelt helyen szerepel a költségvetés-tervezetben a háziorvosi rendszer kiépítése is; az előterjesztés szerint erre a célra jövőre 2,6 milliárd forintot fordíthat a népjóléti tárca. Szintén jelentősebb ösz- szeg állna a minisztérium rendelkezésére szociális - elsősorban válságelhárító - programok megvalósítására, a források e területen 1,5 -2 milliárd forinttal növekedtek, ennyivel többet lehet majd fordítani a gondok megoldására. A társadalombiztosítás új rendszere csak az évi 25 napos betegszabadság bevezetés esetén finanszírozható. Erre az időre nem a társadalombiztosítás, hanem a munkáltató fizetné a munkavállaló átlagkeresetét.
