Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-16 / 344. szám

1. december 16., hétfő uj Dunántúlt napló 9 Ex-királyok Külpolitika Maastricht után: A Tizenkettek új naptára Ki mit kapott és milyen áron? Kompromisszumok sorozata (MTI-Panoráma) Az Európai Közösségek mind a 12 vezetője aláírta a hollandiai Maastrichtban létrejött megállapodásokat és mindegyikük megelégedését hangoztatta. A Reuter brit hírszolgá­lati iroda az alábbiakban foglalja össze, hogy a tizenkettek közül ki mit ért el és mit nem: Karácsonyi választék Amerikában Hangra tárcsázó telefon és Öböl­háborús terepjáró ötvenezerért (MTI-Panoráma) Jóllehet karácsony előtt az amerikai lapok tele vannak a romló gazdasági helyzetről, a nö­vekvő munkanélküliségről szóló hírekkel, az ünnepi árukínálatot tekintve a gon­dok viszonylagosak. Nyil­vánvalóan nem érintik a Ne- iman-Marcus luxusáruház üzletfeleit, akiknek a cég ha­gyományos karácsonyi kata­lógusa az ezerdolláros női kabátkák, 160 dolláros lon­doni férfiingek és üvegszá­loptikás, világító macska-nyakörvek mellett egyedülálló ajánlattal szol­gál: megrendelhetik az Öböl-háborúban használt te­repjáró katonai járművet, az eredetit, sivatag-sárga szín­ben, összkerék-meghajtással, 16 fokozatú automata sebes­ségváltóval. A harckocsihoz hasonló mászó-képességű autó jö­vendő tulajdonosainak külön vizsgát kell majd tenniük, miután leszurkolták az 50 000 dolláros vételárat. Ám a jeep sivatagi utóda nyilván legalább olyan stá­tus-jelképnek számít majd, mint egy Mercedes, hiszen ugyanannyiba kerül. Nem kell persze feltétlenül milliomosnak lenni, hogy eredeti ajándékhoz juthas­sunk. íme, néhány példa a párat­lan kínálatból: elemes forgó­késes borotva, amellyel éle- medett férfiak a fülükböl-or- rukból burjánzó szőrt kurtít­hatják; rádiós-magnós walk- man, amely egyúttal méri, milyen távolságot tett meg gyalogló, vagy kocogó gaz­dája. Nem éppen olcsó, de frappáns a telefonkészülék, amely a megadott név alap­ján, hang-utasításra tárcsázza a betáplált 20 számot. Legalább ilyen szellemes az a telefon, amellyel viszont tetszés szerint el változtathat­juk hangunkat, ha nem akar­juk, hogy megtudják, ki van a vonalban. Drágább mulatság a világító földgömb, amelyen a fény és az árnyék változása mutatja, hol van éppen nap­pal vagy éjszaka a glóbuszon, míg a japánok - sok egyéb mellett - háromdimenziós felvételeket készítő kamerá­val jelentek meg kará­csonyra. Egy másik japán sláger: a Sony „elekronikus könyve”: a táskarádió méretű készülék képernyőjén kom­pakt lemezek szövege olvas­ható. A méretek szédítőek, egyetlen lemez százezer ol­dalas lexikon anyagát tárolja, de kapható már értelmező szótár és szakácsköny-gyűj- temény, sportlexikon és úti­könyv, sőt: elektronikus Bib­lia - egyetlen kulcs-szót, idé­zetet betáplálva megjelenik a képernyőn a megfelelő sza­kasz az Ó- vagy az Újszövet­ségből. Az adatbankkal párosított elekronikus „jegyzetfüzetek” választéka immár áttekinthe­tetlen. Az egyik legnépsze­rűbb segítségével pillanatok alatt megoldhatjuk a legbo­nyolultabb keresztrejtvényt is. Akinek van arra 120 dol­lárja (vagy a pocakjától nem látja a skálát) azzal egy új­fajta mérleg élőszóval közli, hogy mennyit nyom. S végül, de nem utolsósorban: aki agglegény-ismerősét akarja karácsonyra elkápráztatni, rendelhet neki egy szép nagy dobozt, amely megérkezése után magától megnyílik, s lengén öltözött, formás hölgy lép ki belőle. Nem marad tét­lenül: maradék ruhájától megszabadulva kíván a cím­zettnek igazán kellemes ün­nepeket. Heltai András (MTI-Panoráma) A szá- lűzetésben élő volt uralko- ók és trónkövetelők mozgó­idnak - állapítja meg dpa émet hírügynökség. Párizs­án az orosz cár unokaöccse, .ondonban Konstantin görög x-király, Rómában az elül- özött Sahir afganisztáni sah gyanúgy, mint az albán £ka, a montenegrói Miklós s a jugoszláv Sándor azon uzgólkodik, hogy visszatér- essen hazájába. Legtöbbjük zt a nemes szándékot han- oztatja, hogy „kész orszá­gban segíteni a demokráci- ba való átmenetet.” 1989. ta megbízottak útján, sőt éhány esetben személyes Iá- ugatás során jelzéseket ad- ak le, amelyeknek vissz- angjából igyekeznek megál­lítani, nem nyílna-e lehe- 5ség a trón elfoglalására, ános Károly spanyol király éldájára hivatkoznak. Vlagyimir Kirillovics Ro- nanov nagyherceget, a ki- égzett II. Miklós cár unoka- iccsét például szép számú özönség üdvözölte, amikor észt vett Leningrádnak Izentpétervárra történt visz- zakeresztélésén. „Ültessék Vlagyimirt a cári trónra !” - övetelték több százan, s mikor a 74 éves nagyherceg eleségével Leonyidával negjelent a színház díszpá- lolyában, a nézők felálltak lelyükről. „Visszatérésem a rónra politikailag stabilizáló ényező lenne” - jelentette ki Vlagyimir a sajtónak, mielőtt lindult a Szovjetunióba. A Karagyorgyevics házból zármazó Sándor október lején ugyancsak szívélyes ogadtatásban részesült izerbiában. Sándort, az 941-ben Londonba mene­tit II. Péter fiát „Éljen a ki- ály ! „kiáltásokkal fogadták i belgrádi repülőtéren. A „ki- ály”, aki az amerikai és a >rit katonai akadémián ta- mlt, Londonban egy ameri- :ai biztosító társaság képvi- elője. A Le Figaro című pá- izsi lapnak azt nyilatkozta, logy csak egy alkotmányos nonarchia menthetné meg ugoszlávia egységét és va- ósíthatná meg az átmenetet a lemokráciába. Még két balkáni trónra van elölt. Az egyik az 1944-ben zületett, Párizsban élő Mik- ós, akinek apja, I. Miklós nontenegrói uralkodó már 921-ben kénytelen volt le- nondani. II. Miklós 989-ben hazavihette apja íamvait és elhelyezhette az isi kriptában. A másik balkáni trónköve- elő az albán Leka, Zogu ki- ály fia. Zogut az olaszok űz- ék el Tiranából 1939-ben. ^eka akkor mindössze két­lapos csecsemő volt. Édes- ínyja a magyar Apponyi Ge- aldine grófnő. Most I. Leka úrálynak nevezi magát, s íangoztatja: „Mindaddig az úbánok királya maradok, imíg népem nem fejtheti ki ,zabádon véleményét”, ígyébként üzletember, Jo- íannesburgban él, és állító- ag fegyverrel is kereskedik. A 69 esztendős Mihály, iománia volt királya tavaly lecember végén járt Buka- estben. Dán útlevéllel uta- :ott, s programjáról csak innyi derűit ki, hogy felke- esi elhúnyt családtagjai sír- íelyét. Mindössze egyetlen ural- ;odóház fia mondott le kife- ezetten és visszavonhatatla- íul a trónról, Habsburg Ottó, 1961 -ben. Polgár Dénes (MTI-Panoráma) Mi követ­kezik Maastricht után? Miután az Európai Közösség 12 (illetve néhány esetben 11) tagállamá­nak vezetői szerdára virradóra elfogadták a gazdasági és pénz­ügyi, illetve a politikai unióra vonatkozó szerződéseket, a Kö­zösség-fejlődésének horizontja 1999-ig bővült ki. Mint ismeretes, a Közösséget 1957-ben hat ország hozta létre a Római Szerződéssel: Francia- ország, az NSZK, Itália és a Benelux-államok. 1973-ban bővült Angliával, Írországgal és Dániával, 1978-ban Görögor­szággal, 1982-ben Spanyolor­szággal és Portugáliával. Szabad áramlás A kiterjedés éveit 1987-től a Közösség gazdasági tartalmá­nak elmélyítésére irányuló erő­feszítés követte: a Tizenkettek már nem érték be a közös külső védővámok, a közös mezőgaz­dasági politika előnyeivel, az úgynevezett nagypiac 1993 ja­nuár elsejére történt meghirde­tésével meg akarták teremteni nemcsak az áruk, hanem a tőke, a és a munkaerő mozgásának teljes szabadságát is. Ez a „belső akadályok nélküli nagypiac” azért válhatott elér­hetővé, mert 1987-ben az ezzel kapcsolatos kérdésekben a Ti­zenkettek elfogadták azt, hogy többséggel is dönteni lehessen, míg addig teljes egyetértésre volt szükség. A kérdés azonban az volt, hogy mi történjen ezután, merre fejlődjön tovább a Közösség? Erre adtak választ Maastricht- ban az állam- és kormányfők, amikor kemény alku után ki­dolgozták a helyébe lépő, eredményeit tovább fejleszteni hivatott „Európai Unió” alapító szerződését. Igaz, sokféle kompromisz- szum volt az ár, de a „közös­ség,, megindult az unió felé. A nagypiac Ennek első állomása a szer­ződés aláírása lesz februárban vagy márciusban. Ezt várhatóan HELMUT KOHL (Németor­szág) - biztosította a döntő lé­pést az EK integrációja felé, szorosabbra fűzve Németorszá­got a Közösséghez a politikai és a pénzügyi unió révén; Német­ország inflációellenes gyakor­lata lesz a mintája a jövőbeni közös valutához való csatlako­zásnak; növelik az Európai Par­lament hatáskörét; az új Euro- pol révén megszilárdul az együttműködés a bevándorlás, a politikai menedékjog és a nem­zetközi bűnüldözés területein. Kohl nem ért el mindent, amit akart az Európai Parla­menttel kapcsolatban, és bele kellett törődnie, hogy a jogi és politikai kérdéseket kormány­közi együttműködéssel rende­zik és nem a Közösség mecha­nizmusa révén. JOHN MAJOR (Nagy-Bri- tannia) - elérte az angol elkép­zelés elfogadását a pénzügyi unió végső szakaszát illetően; sikerült kiiktatnia a „szövet­ségi” szót a szerződés szövegé­ből; biztosította, hogy a külpoli­tikai és a politikai kérdéseket külön kormányközi „fogódzók” és nem az EK szabályzata sze­rint rendezik; megakadályozta, hogy az EK, mint egész na­gyobb hatásköri kapjon a mun­kajog terén; elérte, hogy kiszé­lesítsék az Európai Parlament által az EK Bizottsága fölött a jövő év során ratifikálják a tagállamok parlamentjei, így az unió a „nagypiac" hivatalos startjával egyidőben, 1993 ja­nuár elsején léphet életbe. Ugyanez a dátum avathatja fel az „európai gazdasági teret”, amelyben a Közösség mellett az EFTA hét országa vesz részt; ez minden tagjának biztosítja a nagypiac négy szabadságát, de a Közösség intézményrendszere csak a tagállamokat kötelezi majd. Csipkerózsika. (Rheinischer Merkur) Az unió-szerződés része lesz a gazdasági és pénzügyi unióról szóló megállapodás. Ennek első szakasza folyamatban van, míg a második, amely egy európai pénzügyi intézet felállítását irá­nyozza elő a gazdaságpolitikák összehangolására, 1994 január elsején indul. A harmadik szakasz beveze­téséről 1996-ban dönthetnek a tagállamok. Ekkor minősített többséggel eldönthetik, mely tagállamok gazdasága mozog annyira együtt, szigorú köve­telményeket teljesítve, hogy vállalhatják saját pénzük helyett a közös valuta, az ECU beveze­tését és egy központi bank elfo­gadását. gyakorolt ellenőrzést, és hogy az Európai Törvényszék pénz- büntetést szabhat ki azokra az államokra, amelyek nem tartják tiszteletben döntéseit. FRANCOIS MITTERRAND (Franciaország) - biztosította, hogy a pénzügyi unió a Fran­ciaország által régóta dédelge­tett elképzelések szerint jöjjön létre, beleértve, hogy 1999 le­gyen a végső határidő az egysé­ges valuta bevezetésére; elő­mozdította egy másik régi fran­cia célkitűzés megvalósulását: az Egyesült Államoktól függet­len jövőbeni európai védelem embriójának megteremtését. Nem érte el, hogy az EK iparpolitikájára vonatkozóan in- tervencionista cikkelyt iktassa­nak a szerződésbe, vagy hogy nagyarányú többségi szavazást határozzanak el a külpolitika . kérdéseiben. FELIPE GONZALEZ (Spa­nyolország) - elérte azt a spa­nyol célkitűzést, hogy kötelező Ez leghamarabb 1997 január elsején történhet meg. Ha nem sikerül, legkésőbb (egy máso­dik, egyszerűsített szabályú csúcsértekezlet döntése alapján) 1999 január elsején, nyolc év múlva következhet be. Nagy-Britannia lehetőséget ka­pott arra, hogy ha úgy dönt, tá­vol maradjon e fázistól (amint­hogy a közös szociálpolitika is csak 11 partnerének ügye ma­rad) . Az Európai Unió keretében a szerződés hatálybelépésétől fogva több reformot valósítanak meg a Tizenkettek intézménye­iben, növelik a parlament sze­repét, bonyolult eljárással (egy­hangúlag kell a tagállamok képviselőinek eldönteniök, mi­lyen jellegű kérdésekben nem kell egyhangú határozathozatali eljárás, stb) valamelyest gyor­sítják a külpolitikai döntéshoza­talt, katonai téren pedig öt év múlva, de legkésőbb 1998-ban, a Nyugat-európai Unió felül­vizsgálatakor válhat kézzelfog- ' hatóbbá egy olyan európai vé­delmi erő, amely a Közösség eszköze, ugyanakkor a NATO-val teljesen összeegyez­tethető - legalábbis a szépen hangzó nyilatkozatok szerint. Nagyobb a tét Közben 1994-ben, majd 1999-ben kerül sor az Európai Parlament tagjainak megvá­lasztására, és mivel e testület hatásköre is bővül, a tét is na­gyobb lesz. Akárcsak a csatla­kozást illetően: Ausztriával és Svédországgal akár a jövő év végén is megkezdődhetnek a tárgyalások, és 1995 táján talán sikerre is vezethetnek. Valamikor ezt követően ke­rülhet talán sor Közép-Európa jelentkezőivel az első tárgyalá­sokra, még ha erről Maastricht- ban hivatalosan nem is mondtak semmit... Persze ezzel meglehetősen előreszaladtunk: a Közösség életében a soron következő esemény éppen a társulási, eu­rópai szerződések aláírása lesz jövő hétfőn, miniszterelnöki szinten. Baracs Dénes érvénnyel vállalják EK alapok nagyobb arányú átutalását sze­gényebb országok részére. GÍULIO ANDREOTTI (Olaszország) - elérte az első kötelezettség vállalást a pénz­ügyi unióra vonatkozóan, szigo­rúan meghatározott menetrend szerint, amelyen az egy évvel ezelőtti két római csúcstalál­kozó óta dolgozik. Az ár, amelyet ezért fizetnie kellett: ambiciózus teljesítmény előirányzat elfogadása Olaszor­szág deficit-sujtotta gazdasága számára, ha csatlakozni akar a jövőbeni egyetlen valutához, habár bizonyos rugalmassággal. WILFRIED MARTENS (Bel­gium) - az európai védelemről folytatott vitában előbbre lendí­tette az EK szerepe növelésének ügyét; megakadályozta a dön­téshozatalt az Európai Központi Bank székhelyének kijelölésé­ről, amikor úgy tűnt, hogy Brüssszel rovására az ár Stras­bourg megerősítése lenne az Európai Parlament székhelye­ként. JACQUES SANTER (Luxem­burg) - megállapíthatta, hogy a maastrichti alkú alapja a politi­kai unió szerződéstervezetének az a változata volt, amelyről kormánya, az EK elnöki minő­ségében, 1991 első felében szí­vós tárgyalásokat folytatott. POUL SCHLUETER (Dánia) - elérte, hogy jegyzőkönyvbe foglalták: Dánia népszavazást tarthat a közös valuta végső szakaszának bevezetése előtt; egy másik jegyzőkönyv pedig lehetővé teszi Dániának, hogy továbbra is megtiltsa külföldi­eknek, főleg németeknek, hogy nyaralókat vásároljanak az or­szágban. CHARLES HAUGHEY (Íror­szág) - biztosította Írország semlegességének védelmét arra .az esetre is, ha az EK védelmi szerepet vállal; országa része­sülni fog a szegényebb orszá­goknak átutalandó külön ala­pokból; jegyzőkönyv engedi meg Írországnak, hogy to­vábbra is tiltsa az abortuszt. KONSZTANTIN MICOTA­K1SZ (Görögország) - hazája szintén részesül a szegényebb országoknak nyújtandó külön alapokból; megígérték Athén­nak, hogy tárgyalhat a Nyugat­európai Unióhoz, az EK jövő­beni védelmi „karjához” való csatlakozásról. ANIBAL CAVACO SILVA (Portugália) - szintén részesül a külön pénzekből; a legfonto­sabb az, hogy a maastrichti megállapodás elhárította annak veszélyét, hogy a szerződésről kezdett tárgyalások elhúzódnak január 1-jéig, amikor Portugá­lia EK-beli elnöksége kezdő­dik. RUUD LUBBERS (Hollan­dia) - nyugtázhatta az összes részvevő gratulációit, amiért minden ellenkező előjel elle­nére sikerült nyélbeütni a meg­állapodást, ami olyan teljesít­mény, amelynek révén ő lehet az EK Bizottság következő el­nöke. JACQUES DELORS (EK Bi­zottság) - megelégedéssel álla­píthatta meg, hogy megvalósul terve az egységes európai valu­tához vezető visszafordíthatat­lan folyamatban, jóllehet a poli­tikai unióra vonatkozó elképze­lései közül több meghiúsult.

Next

/
Thumbnails
Contents