Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-06 / 304. szám

a uj Dunontaii napio 1991. november 6., szerda Eredményes munka ívolt Vélemények a pécsi önkormányzat működésének első évéről Ha nem is napra pontosan, de egy kerek éve alakult meg Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselö-testülete az 1990. szeptember 30-i helyhatósági választások eredménye­ként. Radnóti Miklós verséből kölcsönözve a meghatározást, tehát „már múltja van". Kétséges, hogy egy négyéves ciklus egynegyedéből lehet-e, szabad-e messzemenő következtetéseket le­vonni, ugyanakkor viszont egy év történései önmagukban is elegen­dőnek tűnnek az értékeléshez. Ezt az értékelést megtehetik a kívülálló, a közigazgatás tudományában szakemberek, megte­hetné a közgyűlés üléseiről rendszeresen tudósitó újságíró, de az sem érdektelen, miként látják ezt az egy évet azok, akik tevőlegesen részt vettek formálásában, vagyis a pécsi köz­gyűlés testületében helyet foglaló és szerepet játszó pártfrak­ciók, illetve pártok képviselői. Sőt előrevetítve a későbbieket, nem csak, hogy nem érdektelen, de roppant tanulságos is. Dr. Hikes Éva alpolgármester, FIDESZ-frakció- vezető: — A FIDESZ-frakciónak köz­gyűlésben, önkormányzatban végzett egyéves munkáját - attól eltekintve, hogy a város polgáraival az eddiginél is szorosabb kapcsolatot kell ki­építenünk — eredményesnek tartjuk. Ez az eredményes munka egyrészt - a mindenki által tapasztalható, ám sokak által érthetetlenül sérelmezett - a FIDESZ-t jellemző, hatá­rozott, világos elvi síkon folyt, másrészt nagyon konkrét szak­mai tevékenységen alapult. Az elvi közelítés minden esetben azt jelentette, hogy az előter­jesztéseink, döntéseink soha ne az eddig ismert, s most is jól föllelhető szűk csoport- érdekeket szolgálják, hanem a város lakóinak érdekei ta­lálkozzanak a költségvetésről le nem szakítható, a város működését szem előtt tartó érdekkel. E két szempont ta­lálkozása főként azért fontos, mert számos olyan feladatot kell a városnak megoldania a valós önkormányzatisághoz vezető jelenlegi átmeneti ál­lapot, a törvényalkotás hiá­nyosságai, a tisztázatlan va­gyoni helyzet miatt, amivel föltehetően a következő ön- kormányzatnak már legalább­is lényegesen kisebb mérték­ben kell szembenéznie. Egy mondattal jellemezve: ez az önkormányzati ciklus egy át­láthatatlan őserdőhöz hason­lít, ahol frakciónk bozóthar­cosai párhuzamosan több csapást kénytelenek vágni a súlyos problémák egyidejű megjelenése miatt, s ezt szí­vesen vállaljuk, s tesszük. A frakció szakmai munkája a közgyűlésben kiemelkedő. Ez egyrészt azoknak a szak­értőknek köszönhető, akiknek közreműködését ezúton is tisz­telettel megköszönjük, más­részt a frakció által a mun­kára fordított számtalan órák­nak, melyek közös eltöltését megkönnyíti a frakció kitűnő belső hangulata, a baráti léakör. Arra már nincsen időnk, és nem is óhajtunk energiát fordítani - a város Dolgára! számára mindenkor nvilvános közavűlési vitákon kívül -, hogy az elmúlt rend­szer légkörére oly jellemző, most bennünket és szándé­kainkat célzó, a közgyűlésből és azon kívül érkező, a mea- fontolásra érdemes kritikát nélkülöző, hazug és etikátlan vádaskodásokra érdemben rea- oálinnk. Munkánk menítélését maid az elért eredmények megkönnyítik, bizonyítványunk­ba a következő választás fog érdemieaveket írni. Ursprung János, a KDNP frakcióvezetője:- A kereszténydemokrata frakció nem egészen egy év óta működik a közgyűlésben, és éppen azért alakult meg, hogy lazítsunk egy vonatko­zásban a kormánykoalíciós pártok önkormányzati szövet­ségén: szavazhasson minden képviselőnk a lelkiismerete szerint. Bár eddig mindig azt tapasztalhattuk, hogy éppen azok szavaznak mindig egy­öntetűen, akik leginkább os­torozzák a frakcióelveket. Az eltelt egy év értékelésé­re térve, mi a legnagyobb bajt abban látjuk, hogy a közgyűlés ülései igen hossza­dalmasak. Ahogy többször is elhangzott a képviselők ré­széről, gyakran igazából bi­zottsági munka folyik, s nem rövid, lényegre törő, konkrét előterjesztések kerülnek a tes­tület elé. Volt lehetőségünk tanulmányozni Hollandiában egy 7000 lelkes település kép­viselő-testületének működését: 16 témát tárgyaltak meg egy óra alatt. Úgy elő voltak ké­szítve ezek a testületi ülésre, hogy a 16-ból nagyon sok olyan akadt, amelyeknél egy­általán nem is volt felszólalás, csak szavazás, hiszen minden­ki tudta már, hogy miről van szó, milyen feltárt alternatí­vák közül választhat a dönté­sekor. Itt, nálunk a közgyűlés sok apró dologgal foglalkozik hosszasan, és a vitákban gyakran az egyéni érdekek kerülnek előtérbe. A város lakóinak legfonto­sabb ügyeivel kellett volna lé­nyegesen többet foglalkozni: vízdíi, lakbér, s ilyenek. A távfűtési díj ügyének legutób­bi megtárgyalása most kivé­telesen ebbe a hiányolt kör­be tartozó téma volt. Az üaveket ténylegesen előkészí- tetten kellene a közgyűlés elé terjeszteni, hogy ne részlet- kérdésekkel foglalkozzunk, ne ezekről vitatkozzunk: az ilyen viták színterei a bizottságok legvenek. Sajnos, közgyűlé­sünk szakbizottsáaai nem mű­ködnek igazán iól, és ennek a levét isszuk folyton. Az is tarthatatlan, hogy a ioai és ügyrendi bizottság 10— 1? témát javasol előzetesen a közgyűlés napirendjére, de annak elfogadásakor ehhez a mennyiséghez közel ugyan­annyi téma csapódik. S ezek szóbeli, vagy jobb esetben a köznvűlés ülése előtt közvet­lenül kiosztott írásos anva- aok. lay ezekre a témákra felkészülni, azokat másokkal megbeszélni, szakemberekkel konzultálni teljesen lehetet­len. Mint ahogy a legjobb meoavőződésünk és lelkiisme­retűnk szerint dönteni is. A szervezeti és működési sza­bályzat előkészítésekor frak­ciónk felvetette, hogy nincs szükség jogi és ügyrendi bi­zottságra, hiszen bármelyik képviselő jogosult önálló in­dítványt beterjeszteni. Ezt a javaslatunkat akkor azzal az indokkal vetették el a kor­mányzó többség részéről, hogy a jogi és ügyrendi bizottság szűri majd meg a témákat, hogy mi kerüljön a közgyűlés elé. Nos, ez a szűrő egyál­talán nem működik, a köz­gyűlés ülései pedig elhú­zódnak. Nagy baj az is, hogy a két kormányzó frakció, az SZDSZ és a FIDESZ folytonosan vi­tatkozik egymással, pedig leg­inkább nekik kellene össze­dolgozniuk a helyzet termé­szetéből eredően. Ezt az ösz­szedolgozást a mi frakciónk szívesen venné, és feltétlenül partner lenne hozzá. Galbáts András FKGP-frakcióvezető:- Hála Istennek, néhány ki­csúcsosodó politikai kérdésen túlmenően a pécsi közgyűlés összes képviselője gazdasági kérdésekben a város érdekeit nézi, és egy éven keresztül ezért és ebben munkálkodott. Hogy mennyire? Amennyire a gazdasági körülmények lehe­tővé tették. Hurcoljuk - s nem csak az itteni ellenzék, a kormánykoalíciós pártok, hanem a város tényleges ve­zetését végző frakciók is - a múlt örökségét. Ennyit tud­tunk tenni. Ami javítandó lenne: gon­dolkodni kellene azon - de ezt tényleg csak esetlegesen mondom -, hogy felhagyva a politikai elkülönüléssel, az el­lenzékben lévő frakciók be­szállhatnának egy-egy bizott­ság konkrét irányitásába is. Erről némi megbeszélések is folynak, de nem nagyon hi­szem, hogy sikeresek lesznek. Pedig ez a megoldás való­színűleg javítaná az önkor­mányzat munkáját. Dr. Révész Mária, az MDF frakcióvezetője: — Egy év elég hosszú idő arra, hogy valami számadás­félét készítsünk. A pártelvű alapokon működő önkormány­zat újszerűségéből is fakadó működési zavarokat tapaszta­lunk. A pártelvűség egyfelől jó, mert a pártok a választó- polgárok felé közvetítőként, politikai programjuk, szellemi­ségük alapján politizálják ez ügyeket. A baj csak az, hogy valamennyi párt törekszik ön­maga megjelenítésére, párt- politikai alapon hoz dönté­seket, amikor a lakosságnak csak egy elenyésző hányada tagja valamelyik pártnak. A várospolitika, a helyi lakosság életkereteinek alakítása, az intézmények üzemeltetése stb. nem lehet pártpolitikai alku tárgya. Természetesen lehet­nek eltérések az egyes pár­tok között még ilyen kérdé­sekben is, főleg ha az egyes pártok szociológiai hátterére gondolunk. De általában vé­ve, nem tartom szerencsésnek a közgyűlés működésének ezt a módját. Mivel a pártok fel­ismerték, hogy a közgyűlés politikai vitafórum is, egyre markánsabban igyekeznek ön­magukat meghatározni. Ebből fakad a politikai reklámot sem nélkülöző frakció-előter­jesztések gyakorlata, ami megnehezíti a munkát, mert ezek az anyagok nem men­tek át bizottsági és törvé­nyességi szűrőn, így a felme­rülő, nyitott kérdéseket a köz­gyűlésen kell megoldani. Az alapvető jogszabályok megjelenése, a szervezeti és működési szabályzat megalko­tása alig javított a helyzeten. Nincs munkaterve sem a köz­gyűlésnek, sem az általam is­mert bizottságoknak. Ezek a hiányzó dokumentumok tartal­mazhatnák például a polgár- mester, az alpolgármesterek, a bizottságok és a jegyző be­számolási kötelezettségét, és annak módját, gyakoriságát és főbb szempontjait. Nem ártana, ha a tisztség- viselők rendszeresebben szem­besülnének a lakossági prob­lémákkal. Kevés affinitást ta­pasztalok az egyéni körzetek­ben megválasztott képviselők problémái iránt. Az intézmé­nyes információ-átadás hiány­zik. Nem hiszem, hogy a de­mokrácia ismérve volna a tisztségviselők szinte ellenőrizet­len (ellenőrizhetetlen) működése. E fontos dokumentumokat a közgyűlés megalakulásának egyéves évfordulójára már lett volna előkészíteni. Dr. Bödő László MSZMP: — Az önkormányzati képvi­selők egy része közvetlenül a lakosságot képviseli, másik részük viszont pártlistáról ke­rült be az önkormányzati tes­tületbe. Természetesen - ha ebben a formában is - ez utóbbiakat is a lakosság jut­tatta be a testületbe. Ugyan­akkor a listáról bekerült kép­viselők csak nagy ritkán ta­lálkoznak a lakossággal: el­sősorban pártjuk aktivistáival tartanak szorosabb kapcsola­tot. Ezen feltétlenül változtat­ni kellene. Az önkormányzat erőfeszíté­seit szerény anyagi feltételek határolják be. A lakosság je­lentős változásokat várt és vár, de a lehetőségek ilye­nekre nem adnak teret, noha az igyekezet megvolt a köz­gyűlés tagjaiban. Ezen igye­kezeten túl sok kérdést poli­tikai oldalról közelítünk meg. Sokkal több tolerancia kelle­ne a vitákban, mert még min­dig sok az indulat abban, ahogy időnként egymásnak esünk. Ezen is változtatni kellene. Túl sok a feladat, s a bi­zottságoknak - a törvényből adódóan is — kevés a jog­körük. így szinte minden fon­tos és kevésbé fontos kérdés­ben a közgyűlésnek kell dön­tenie. Ez pedig azzal jár, hogy a rengeteg napirendi pontra szinte képtelenség min­den esetben alaposan felké­szülni. Bár mintha az érdemi munka az utóbbi hónapokban javult volna. Az én helyze­tem különösen nehéz, mivel egyedül vagyok pártomból a közgyűlésben, s így egy-egy fogósabb témánál az állás- foglalás előtt nincs módom konzultálni. Dr. Vonyó József MSZP: — A pécsi önkormányzat közgyűlésein és munkabizott­ságaiban a város életének sok fontos kérdésével foglal­kozott, sok döntést hozott. Mégis az az érzés alakult ki nem csak a választópolgá­rokban, hanem gyakran a képviselőkben is, hogy tiem elég döntés születik, nem a legfontosabb kérdésekben, s nem a kívánt tartalommal. Pedig a képviselők jó szándéka alig­ha vitatható. Az ellentmon­dás okait részben külső té­nyezőkben, részben belső gyengeségekben látom. A külsők: az önkormányzat olyan kerettörvény alapján kezdett el működni, melyhez nem, vagy csak a legutóbbi hetekben kapcsolódtak fontos részkérdéseket rendező sza­bályok, úgymint a hatáskörök­ről, az önkormányzatok va­gyonáról szóló, vagy például a földtörvény. És sorolni le­hetne tovább. A köztársasági megbízottak hivatalainak és a kormányzat által kiépített de- koncentrált szervek növekvő jogköre erősen csorbítja az önkormányzatok önállóságát. Ez általában gyengíti az or­szág politikai intézményrend­szerének demokratikus jellegét. Ami a belső gondokat ille­ti: a racionális döntések ki­alakítását nehezíti, hogy máig sem készült a város egész helyzetét, problémáit és lehe­tőségeit áttekintő helyzet- elemzés, továbbá egy erre épülő terv, mely felvázolja Pécs kívánatos és lehetséges fejlődési-fejlesztési irányait. Engek hiányában nehezen lát­hatók át az egyes részkérdé­sekben hozott döntések felté­telei és következményei. Egy rendszer részei csak a rend­szer egészének összefüggései­ben értelmezhetők. Máig nem tisztáztuk a hatásköröket. Emiatt a feladataikat és le­hetőségeiket illetően bizonyta­lanok a bizottságok, tisztség- viselők, a hivatal munkatársai. Későn készült el a szervezeti és működési szabályzat, s ezt sem mindig tartjuk be. Bár csökkent, de nem szűnt meg - sőt időnként ma is fellán­gol — a vitákban a szemé­lyeskedő él, egymás minősíté se. A pártok koncepcióinak nemes, és a város számára hasznos vetélkedésében, érve­lő vitákban történő ütközte­tése mellett és helyett szűk pártérdekek, presztízsszempon­tok (is) érvényesülnek. Emiatt vannak órákat fecsérlő, feles­leges viták. Nem eléggé tá­maszkodik a közgyűlés a la­kosság javaslataira, kezde­ményezéseire. Ezért nincs megfelelő összhang a válasz­tók és a választottak között Papp Béla SZDSZ-frakcióvezető:- Számomra döbbenetes él­mény volt, hogy annak ide­jén, amikor először jött össze az első demokratikusan meg­választott önkormányzati tes­tület, a különböző képviselők és képviselőcsoportok — bár korábbról elég jól ismerték egymást — idegenkedve mére­gették a másikat, és elkülö­nültek. Néhány hónapnak kel­lett eltelnie, amíg eljutott odáig a testület, hogy ez az idegenkedés - leginkább bi­zottsági szinten — megszűn­jön. S akkor kezdett el iga­zán dolgozni a közgyűlés. A másik meghatározó él­ményem időben sokkal köze­lebbi: az ominózus szobor­ügyhöz kapcsolódik, amelyben a dolgok objektív elbírálásá­nak igénye maradt háttérben. Egyébként is, sok esetben ér­zek szubjektivitást az ügyek kezelésében. Ez megnyilvánul abban is, hogy egy-egy bi­zottság előterjesztését, javas­latát csak azért nem fogadja el a közgyűlés, mert az elő­terjesztő személyisége, stílusa nem tetszik jó néhány kép­viselőnek. A közgyűlésnek egy jelentős hányada nem hajlan­dó vagy nem tud szubjektív nézőpontján felülemelkedni, és a dolgokat önmagukban, em­beri tényezőktől elkülönítve vizsgálni. Nagyon fontos lesz a ha­táskörök rendezése. Azt hi­szem, ha valamitől minőségi változást várhatunk az önkor­mányzat működésében, akkor az a feladat- és hatáskörök leosztása lesz. Éz információm szerint legkésőbb ennek az évnek a végéig megtörténik. Bízom abban, hogy ezáltal a közgyűlés ülései sokkal haté­konyabbakká. rövidebbekké, s esetleg ritkábbakká is válnak. Egy aggodalmam azért van ezzel kapcsolatban: sokszor időben a közgyűlés elé ter­jesztett, tehát előre tanulmá­nyozható, megismerhető elő­terjesztések tárgyalásánál is érződik a bizalmatlanság. Fé­lek attól, hogy a bizottságok hatáskörébe adandó döntés- hozatal a kívánatosnál több­ször fogja azt eredményezni, hogy ilyen döntésekről szóló beszámoló elfogadása helyett a téma újra a közgyűlés elé kerül, és elölről kezdődik új­ra az egész ügy tárgyalása. Valószínű, hogy ennek is lesz egy tanulási szakasza, amely utón a magukat univerzális szakembernek tartó, minden jellegű témában kételyeiket megfogalmazni képes képvi­selőtársak is belátják, hogy a szakbizottságok is hozhatnak jó döntéseket, s hogy az ügyek mennyisége miatt kép­telenség mindent közgyűlési döntésre hagyni. Ami hatás­kört le lehet adni a bizottsá­goknak, azt le kell adni, hi­szen az ügyek nagyobb része nem is igényli a közgyűlési megvitatást. Viszont a bizott­ságoknak is majd másképpen kell működniük, mint eddig, mert lényegesen nagyobb fe­lelősség hárul rájuk a döntés- hozatalnál. Dunai Imre Fotó: Proksza László Ülésezik a Pécs város Snkormónyioto

Next

/
Thumbnails
Contents