Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-06 / 304. szám

1991. november 6., szerda uj Dunántúli napló 9 Uj DM politikai vitafóruma Min nem vitatkozunk? Az Agrárszövetség kész az együttműködésre Hangya Antal, az FKGP megyei elnöke a „Mi is tör­tént?" cítmű, október 16-án az Új Dunántúli Naplóban meg­jelent írásában igyekszik meg­magyarázni, miért utasították el a pórtközi kerekasztal kö­zös állásfoglalását. Írásával általában nem vi­tatkozhatunk, mert nincs mii vitatni azon, hogy az egy gé­pelt oldal terjedelmű meg­hívó szűkszavú-e vagy sem. Nem vitatható az sem, hogy nemcsak az általa 'felsorolt pártok és érdekképviseletek voltak jelen, mert tény az, hogy 6 párt és 4 mezőgazda­sági érdekképviselet vett részi a megbeszélésen. Nem érdemes vitatni azt sem, hogy a meghívottakat mi nem a „volt TESZÖV-székház- ba” invitáltuk, és nem vitat­kozunk azon sem, hogy Han­gya Antal a résztvevőket „elő­készületleneknek” minősíti, leg­feljebb megjegyezzük, hogy kivétel nélkül igencsak fel­készültek voltak az agrárkér­désben. Az FKGP szakértő­je is. Az sem vitatható, hogy az állásfoglalás 'pontjaival kap­csolatban az FKGP utólagos véleménye az, ami, és azt másoknak illik tiszteletben tar­tani. Ahogy tesszük mi is, ak­kor is, ha nem értünk vele egyet. Csupán emlékeztetjük arra, hogy a kerekasztal- meg beszél ésen részt vevő 6 párt és 4 érdekképviselet kö­zül egyedül az 'FKGP nem vállalta a mezőgazdasági helyzettel foglalkozó állásfog­lalást. Hangya Antalnak visszauta­sítjuk azt az állítását, mi­szerint a közös álláfoglalást Buzássy Lajos, az Agrárszö­vetség irodavezetője fogal­mazta meg. Az állásfoglalást □ legdemokratikusabb módon a jelenlévők közösen fogal­mazták meg, és ebben a mun­kában részt vett az FKGP szakértője is, mint ahogy részt vettek benne az FKGP jelen­lévő tagjai is, függetlenül at­tól, hogy akkor ott nem az FKGíP-t képviselték. Az Agrárszövetség részéről a közös állásfoglalással kap­csolatos vitát ezzel lezártnak tekintjük, azt nagyon hasznos­nak és dicséretes kezdemé­nyezésnek tartjuk. Ilyen érte- lem'ben nyilatkozott Nagy 'Fe­renc József tárcanélküli mi­niszter is. Továbbra is készek vagyunk a mezőgazdaságot és vidéke! segítő minden korrekt, tisztes­séges szándékú együttműkö­désre, természetesen az FKGP- vel is. Patkó László, az Agrárszövetség Baranya megyei elnöke Á lakhatatlanná váló panelházban lakók elhelyezését meg kell oldani! Van-e elfogadott koncepciójuk? Alulírott Pécs, Varsány u, 2., 4., 6., 8. szám alatti lako­sok azzal a kéréssel fordu­lunk a Pécs Megyei Jogú Vá­ros önkormányzati 'Közgyűlé­séhez, hogy nyilatkozzanak: van-e elfogadott koncepciójuk az elöregedés vagy műszaki probléma miatt lakhatatlanná váló panel házak ban lakók el­helyezésére. 'Fontosnak tartjuk ezt a kérdést felvetni, részint, mert Pécs város lakosságá­nak több mint a fele bizony­talan élettartamú és műszaki állapotú ponefháíbao lévő la­kásban lakik, részint a ház lakói egy fontos döntés előtt állnak; el kell dönteniük, hogy megvásárolják-e a 19 éves, általuk ismeretlen műszaki állapotú Házban lévő lakásai­kat. Kérjük, nyilatkozzon az ön- kormányzati Közgyűlés, hogy az elöregedett pamelhózak- ban megvásárolt lakások ké­sőbbiekben lakhatatlanná vá­lása esetén csak a lakását megvásárló bérlő gondja lesz-e az új otthon megterem­tésének problémája és költsé­gei vagy a Pécs Megyei Jogú Város önkormányzati Közgyű­lésé, kidolgozott a lakás- eladási rendeletükkel egyidő- ben egy válságkezelő progra­mot is. Fontos ezt tisztázni, azért is, mert az első lakha­tatlanná váló panelház esetén a panel-háza kba n lévő lakások értéke nullára süllyed, elad­hatatlanná és elcserélihetet- lenné válnak, ha az önkor­mányzat nem nyújt biztosíté­kot a lakástulajdonosak- és -bérlők részére. Ez az egész ingatlanforgalom ellehetetle­nüléséhez fog vezetni. Az 1991. szeptember 13-i lakógyűlésünkön a 'Pécs Me­gyei Jogú Város önkormány­zati Közgyűlése, FIDESZ-frak- ciójának képviselői úgy nyi­latkoztak, hogy az önkor­mányzat tulajdonosként kíván viselkedni a tulajdonába ke­rült bérlakásokkal kapcsolat­ban. Kérjük tehát, mint tulaj­donost, ami nemcsak jogok­kal, hanem kötelességgel is jár, hogy a fennálló országos rendeletek végrehajtása és a Jakosság költségeinek csök­kentése érdekében a tulajdo­nukban lévő bérbázaklban egy- egy, a közületi fogyasztóktól effcül ön ül ő vi zfogya sztá smé rőt felszereltetni szíveskedjenek a meleg- és hidegvizfogyasztás valós mennyiségének megha­tározása céljából. lEzen fo­gyasztásmérőik fel szerel tété se nem -jelent többletkiadást az önkormányzat részére, mert a valós fogyasztást többszörösen meghaladó átalányból szárma­zó bevételei bőven fedezik a f o g ya sztá smérő'k fe I szere l ésé ­nek költségeit. 115 aláírás Könnyű győzelem felél E llenzéki körökben gyak­ran hallani azt a vé­leményt, hogy csu­pán a következő két és fél évet kell „kihúzni" vala­hogy, mert a majdani vá­lasztásokat úgyis az ellen­zék nyeri meg. Az opti­mista jóslatokon alapuló magabiztosság persze, meg is bosszulhatja magát. El­maradhat a tények, folya­matok tárgyszerű elemzése, a szükséges programok ala­pos kidolgozása, s az „úgyis mi győzünk" mögött ellazulhat az ellenzéki pár­tokat és a lakosságot ösz- szekötő kötelék. Talán elgondolkoztató: egy esztendővel ezelőtt az „optimisták" még biztosra vették, hogy ez a kormány nem fogja kitölteni idejét. Ezzel szemben a valóság azt mutatja, hogy ma már az Antall-konszolidáció — tény! Ki garantálhatná, hogy oz időközi választásoktól oly látványos közönnyel el­forduló szavazópolgárok majd könnyű győzelemre vi­szik az ellenzék jelöltjeit? Vajon elmegy-e mindenki szavazni, aki több jövőt és kevesebb múltat remél? El­megy-e mind, aki a kor­mányzat hiányos szociális érzékenységét Kupa Mihály győzelmi jelentéseivel alig­ha pótolhatja? Elmegy-e, aki az új államvallás el­tartásában nem érdekelt, aki a vallásszabadság fo­galmába a vallástalanság szabadságát is beleérti? Otl lesznek-e az átmenet re­ménytől fosztott vesztesei, o munkanélküliek, az anyagi és kulturális javak hiányai­tól szenvedők? A könnyű győzelemben bízók gyakran hivat­koznak a közvéle­mény-kutatások eredményei­re. De nézzük csak! A nyil­vánosságra hozott adatok szerint az időközi helyható­sági választásokon, mint legnépszerűbbnek, a Fl- DESZ-nek kellett volna ta­rolnia. De a FIDESZ még­sem tarolt. Hiszen a képvi­selői helyek legjelentősebb hányadát az MSZP szerez­te meg. Ebből is látszik, egy dolog a közvélemény­kutatás, a választás pedig egy másik dolog. Ezért az­tán nagyot tévedhet, aki a közvélemény-kutatások ada­tai alapján egyszerűen ösz- szeadja az SZDSZ-re, a Fl- DESZRE és az MSZP-re ju­tó várható szavazatokat, és máris ünnepelni indul a három ellenzéki párt dia­dalát. Ezt annál inkább sem teheti, mert a társadalom rétegeiben megülepedett konzervativizmusnak a libe­ralizmusnál és a szociálde­mokráciánál is mélyebbek a gyökerei. A mindenkori hatalom­hoz illeszkedés szo­ciálpszichológiai té­nyeit, annak történelmi hagyományait sem lehet 'figyelmen kívül hagyni. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy előre lássuk: egyre több új politikai-ke­resztlevélben tüntetik majd föl születési helyként Laki­telket. (Ezzel persze, nem eleve kizárva a meggyőző­désen alapuló illeszkedést.) Az „illeszkedés" folyama­tát fölgyorsíthatja az MDF köreiből újra és újra neki­lendülő félelemkeltés. Csur- ka István, a nyugodt erő nyugtalan prédikátora már azzal fenyegetődzik, hogy azokat is meg kell büntet­ni, akik az elmúlt másfél évben „akadályozták a rendszerváltást”. Akadályo­zók alatt aligha önmagát, elvbarátait és a Torgyán Józsefeket érti. (Egyelőre nem látszik arra esély, hogy az MDF-en belül az Elek Istvánok, Beke Katák vehessék át a meghatáro­zó szerepet.) A kormányzat a tömeg­tájékoztatás terén sem használta még 'ki „lehető­ségeit". De nagyon akar­ja. Ezt nem csak Kó­nya Imre ismertté lett dol­gozata bizonyítja, hanem a kormányzat érdekszférájába vont lapok, a televízióban elfoglalt „hadállások", az elbocsátott, elhallgattatott, vagy jó esetben csupán megfedett publicisták sora is. A tv-hiradó a szemünk láttára vált MDF-hiradóvá. A tv és a rádió alelnöki­nek kinevezése körül kiala­kult állóháború is ennek a szándéknak a bizonyítéka. Egy egyoldalúan kormány- párti tv és rádió tényleg sok „lehetőséget” rejt ma­gában. A könnyű győzelem áb­rándos babaarcán nem ki­csiny szeplő az, hogy a há­rom ellenzéki párt között nincs érdemi együttműkö­dés. Néhány elemző már fölhívta a figyelmet arra: nincs ellenzék, csupán el­lenzéki pártok vannak. Vitányi Iván (MSZP) a Beszélő hasábjain bizonyí­totta, hogy az SZDSZ és az MSZP (talán csak a szak- szervezeti törvényt kivéve) minden lényeges kérdésben ugyanúgy szavazott. Mivel az MSZP szociáldemokrata mivoltát már a nyugati szo­ciáldemokrata pártok is el­ismerik, aligha kétséges, hogy a hazai liberális pár­toknak is előbb-utóbb felül kell vizsgálniok az MSZP- hez fűződő viszonyukat. Az esetleg kialakuló ellenzéki együttműködés több ered­ményt hozhat, mint amilyen hátrányt jelenthet a koalí­ció erre adott propaganda­reakciója. A könnyű győzelem hí­veinek vajon milyen ismeretei vannak az ellenzéki önkormányzatok működésének hatásáról? Va­jon a nem egy helyen sú­lyos örökséggel, újsütetű ha­talmi harcokkal terhelt ön- kormányzatok képesek vol­tak-e a lakosság pártjuk iránt tanúsított szimpátiáját növelni? A kivetett vagy majd ezután kivetendő adók mennyiben növelik a nép­szerűséget? Sikerült-e, sike­rülhetett-e a lakosság köz­érzetét láthatóan javítani? Aki a fenti kérdések mindegyikére őszinte választ ad, az máris tudja, hogy könnyű lesz-e a győzelem? Bognár László Állás­foglalás „Hang a vadonban” Angol könyv Nagy Imréről A Független Kisgazda Párt hősi- izúhetényi vezetősége november 2- án tartott vezetőségi ülésén a kő­vetkező állásfoglalást tette: Közöljük dr. Torgyán József úrral, valamint az országos vezetéssel, hogy a fenti szervezet mindaddig bojkottálja az elnök, valamint a központ utasításait, kéréseit, amíg a történelmi kisgazdapárt tradícióit, irányvonalát nem követik és nem változtatnak diktatórikus, antidemok­ratikus vezetési módszereiken. A Független Kisgazda Párt parlamenti képviselőcsoportja működésével ab­ban az esetben értünk egyet és támogatjuk azt, ha nyiltan elhatá­rolja magát a jelenlegi pártelnök és országos vezetés által képviselt irányvonaltól. Egyben felhívjuk a Független Kisgazda Párt szerveze­teit, csatlakozzanak állásfoglalá­sunkhoz. A Független Kisgazda Párt hosszűhetényi szervezete „Nagy Imre 1989-es újra­temetésével kezdődtek azok az események, amelyek fél éven belül átformálták Közép- és Ke let-Európát. Magyarország megnyitotta határait, amelye­ken át a keletnémetek Nyu­gatra menekülhettek. A Ho- neoker-rezsiim összeomlott, majd Csehszlovákia és utána Románia következett. Harminc­négy évvel korábban Nagy Imre indította meg a totális terror felszámolásának folya­matát Kelet-Európábán. Szel­leme ott vált a folyamat befejezésében" — e szavakkal ajánlja az angol olvasóknak „Hang a vadonban — Nagy Imre és a magyar forra­dalom" című könyvét 'Pétéi Unwi-n, a (brit) 'Nemzetközös- ség gazdasági ügyekért fele­lős főtitkárhelyettese, 1956 ok­tóberének 'évfordulójára. A MacDonald és Társai londoni kiadónál most meg­jelent 250 oldalas, izgalmas tanulmány szerzőjét nem csa'k irodalmi érdeklődés fűzi témájához. Először 1958-'ban, egy hónappal Nagy Imre 'ki­végzése után érkezett Ma­gyarországra, s három évig volt a budapesti brit nagy követség munkatársa. Másod­szor 1983-ban tért vissza, is­mét három évre, ezúttal nagy­követként. Elkísérte Kádár Já nőst nagy-britanniai 'látoga­tására, majd Margaret Thatchert 'kalauzolta 'Budapes­ten az emlékezetes „fokhagy­más látogatáson” — az volt a brit 'kormányfő első 'hivata­los útja egy kelet-európai or­szágba. — Könyvem az általános ér­deklődésű, művelt nyugati ol­vasónak szól, aki nem sokai tud sem Magyarországról, sem Nagy Imréről, de felkeltették figyelmét az utóbbi évek ese­ményei. Ki akartam mutatni, hogy Nagy ilrnre tevékenysé­gétől, halálától és rehabilitá­lásától elválaszthatatlan a kelet-európai átalakulás, az az események egyik kulcsa — mondta az MTI-nek London­ban Peter Unwiin. A sok fényképpel illusztrált könyv szemlátomást nem az utóbbi rövid, „szenzációs" idők terméke, hanem elmélyült munka. — A jó pozícióban levő nyugati megfigyelő szemével tekintettem Magyarországra, de ez nem jelenti, hogy könnyű lett volna a 'kutatás. Első három magyarországi évem alatt minden elérhetőt elolvastam Nagy Imréről, de ezek főleg hivatalos termékek voltok, például a magyar kor­mány Fehér Könyve. Hozzá­jutottam Nagy Imre tanulmá­nyaihoz is, de azután első­sorban a Nyugaton megjélent irodalmat vettem kézbe. 'Ebből raktam össze élettörténetét. Az első változat már a hat­vanas -években elkészült, de nem sikerült kiadatni. Nagy­követ koromban tovább kér­deztem Nagy Imréről, majd 1989—90-ben ismét többször Magyarországon jártam, sok­mindenkivel beszélgettem. Az addig alapjában Nyugatról szerzett információk kiegé­szültek Nagy Imre szellemi utóéletével és az 1990 máju­sig tartó eseményekkel: így lett egész ez a 'könyv - mondta Peter Unwin. A hatvanas éveiben járó nős, négy gyermékes diplo­mata második fia, Stephen Budapesten született, s Mind- szenty József keresztelte meg az amerikai nagykövetségen. Érzelmek -mégsem befolyásol­ták a szerzőt tárgyilagosságá­ban. Ennek szembeötlő példá­ja épp” az ellenpont, Kádár János megítélése: „'Moszkva követelte Nagy fejét. Kádár semmit sem tehetett megmen­tésére, hacsak nem vállalja a lemondás végső kockázatát, ami alkalmasint nem nagyon segített volna, viszont ve­szélybe sodorhatta volna sa­ját -életét és árthatott volna Magyarországnak" — vélekedik könyvében az -angol diploma­ta. — Szenvedélyektől mentesen írtam, ez helyzetemből követ­kezik. Nem vagyok sem Nagy Imre ellen, sem mellette, ha­nem őszintén elmondom tör­ténetét úgy, ahogyan a kül­föld látja őt és az elmúlt negyven év magyar történetét. Szerintem ez érdekelheti a magyar olvasót is. Remélhető­leg lesz magyar fordítás is, a MacDonald -cég már keres magyar kiadót — mondta Pe­ter Unwin az MTI-nek. Az angol 'Nagy Imre-könyv- höz Göncz Árpád írt előszót. Szerinte a könyv tökéletesen megragadja Nagy Imre lénye­gét. Jelzi, hogy Magyarország­nak mindig voltak barátai Nyugaton, és jó hátteret ad a magyar kormány és a ma­gyar nép törekvéséhez, hogy joibb helyet biztosíthassanak Magyarországnak a szélesebb Európai Közösségekben. A MacDonald kiadó október közepén indított londoni ter­jesztési kampánya — a „Hang a vadonban" minden na­gyobb londoni könyvesboltiban kapható már — ezt az üzene­tet is elviszi az olvasókhoz. Mészáros György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents