Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-06 / 304. szám

1991. november 6., szerda aj Dunantait napló Nem többet, csupán esélyegyenlőséget! Hit ér a munkaerő, ha női? Csak nők dolgoznak a munkaasztaloknál a pécsi Penta Kesztyűgyárban Fotó: Läufer László Két év alatt három fázisban Privatizálják a Hungaroeamiont Naponta 800 gép repül át Magyarország letett Mint a Légiforgalmi és Re- pülőtéri Igazgatóság légifor­galmi főosztályvezetője, Fülöp János elmondta, augusztus utolsó napján zárt be a zág­rábi irányítáközpont. Abban c pillanatban jelezte a bécsi irányítószolgálat, hogy a ma­gyarok vegyék át a forgalom irányítását. Tudni kell, hogy déli szomszédainknál két I égi - forgalom-irányító központ van, a belgrádi és a zágrábi. Ma­gyarországon egy, s az három szektorból, nyugatiból, déliből és keletiből áll. Alapvetően ez utóbbi két szektort érintette az átterelés. Az utóbbi négy év szep­temberi statisztikái szerint Hét­köznaponként 500-600 gép re­pült át hazánk felett, ez a szám idén szeptemberre 700- 800-ro nőtt, a munkaszüneti napokon majdnem 1200-ra. Ennek következtében új tele­fonvonalak és más technikai eszközök telepítése vált szük­ségessé. A radarállomásokat olyan speciális mádon üze­meltetik, hogy a radarhibák lehetősége szinte a nullával egyenlő. Ha a magyar légiforgalmi irányítás nem lett volna ké­pes átvenni a repülőgépek irányítását, akkor szinte be­dugult volna Európa észak- nyugati és dél-keleti részei között a légiforgalom. Elvisel­hetetlen késésekkel keltett volna számolni. Privatizáció a mezőgazdaságban Az elmúlt öt évben a kis­termelő gazdaságok száma 1,5 százalékkal csökkent, föld­területük ugyanakkor csaknem 20 százalékkal növekedett. A privatizáció kezdetét jelzi, hogy a 2 hektárnál nagyobb gazdaságok száma öt év alatt 20 ezerről 43 ezerre gyarapo­dott, 1688 gazdaságnak pe­dig 10 hektárnál nagyobb földterülete van. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint közel 1,4 millió csa­ládnak van akkora földterülete vagy állatállománya, melynek alapján kistermelő gazdaság­nak lehet tekinteni őket. Füszerpaprika-sokk Az idén tetőzik a fűszer­paprika-termelés is, az előző évek közepes vagy gyenge ho­zamaihoz képest. Az eddigi, kiegyensúlyozottnak bizonyult üzleti kapcsolatot a Szegedi Paprika Rt. és a termelő- partnerek között most próbá­ra teszik az átvételi, fizetési kompromisszumot. A szerző­dött mennyiség 110 százalé­kát veszi át a vállalat, ebből a plusz 10 százalékot csak november 15-e után. Az rt. vezérigazgatója és helyettese most az USA-ban és a nyu­gat-európai országokban pró­bál piacot szerezni a többlet­termék elhelyezéséhez. A kü­lönböző becslések szerint 4— 6000 tonna paprika feldolgo­zása bizonytalan. Nőtt a paprikaőrléssel, -for­galmazással foglalkozó szer­vezetek, személyek száma, de szerepük nem mindig szabá­lyos és kielégítő a többlet levezetéséhez. Módosították a fizetési fel­téteteket is: a szerződésre át­vett (100 százalék) mennyiség ellenértékét december máso­dik felében fizeti iki a válla­lat. Napjaink egyik legvitatot­tabb és sürgős megoldást igénylő gondja a munkanél­küliség. A foglalkoztatottság, az átképzés, a munkaadók és munkavállalók, azaz a munka­erőpiac helyzete mindnyájun­kat foglalkoztat. Az elhelyezkedés esélyei a nők számára egyre csökken­nek. Napjainkra a női mun­kaerők alkalmazásával kap­csolatban a korábbi évtize­dek látszólag pozitív tenden­ciáját felváltotta az egyértel­műen negatív diszkrimináció. FÉRFIAKAT KERESNEK A sajtóban közzétett állás- hirdetések — apróhirdetés vagy pályázat formájában — és az állásközvetítők, „fejvadászok" által kínált lehetőségek bur­koltan, de az esetek többsé­gében teljes nyíltsággal férfi munkaerőt keresnek csaknem minden fontosabb pozíció be­töltésére. Már-már ott tar­tunk, hogy szívesebben alkal­maznak titkárokat is, mint tit­kárnőket. A 35 évnél fiata­labb nők még szerencsések­nek tarthatják magukat. Ne­kik még van némi esélyük arra, hogy munkatársi, elő­adói beosztásba kerüljenek. A pályakezdő, fiatal és csinos lányok pedig kedvükre válo­gathatnak a masszázsszalo­nok, peep-show-k és ezekhez hasonló „változatos" munka­körök között - ha nem finy- nyásak. A 40-55 év közötti nők al­kotják a legkritikusabb kor­osztályt. Az esetek többségé­ben mi jellemző rájuk? Szak­mailag képzettek, egy-két év­tizedes munkaviszonyuk folytán nagy tapasztalattal rendelkez­nek. A család ellátása, a gyerekek nevelése, azaz a há­ziasszonyi és anyai teendők már nem kötik le annyi ener­giájukat, mint korábban. A nők többségénél ebben az életszakaszban az otthon V annak helyek, ahova az ember mindig szívesen tér vissza, és vannak olyan helyek, ahova az élet­ben az ember erőt gyűjteni, feltöltődni jár vissza. Számom­ra egy ilyen hely a szőke Nyikó mentén, a Hargita lá­bánál félénken meghúzódó kis falu, Farkaslaka. Annak ide­jén, a nyolcvanas évek leg­elején. harmadmagammal in­dultam el a Székelyföldet fel­fedezni. Mindenkivel meges- hetik, sokszor, hogy mást vár, és mást tolál azokon a meg­látogatott kegyhelyeken, ahol nagyjaink bölcsője ringott. Örömömre szolgált, hogy én ott kellemesen csalódtam. Vasárnap délelőtt érkeztünk a kis székely faluba, a hatal­mas domboldalból kimagasló katolikus templomból (egy Ausztráliába szakadt falubeli adományából épült. Vajon a sors iróniája-e az, hogy a helybenmaradottak nem vihe­már nem ad kielégítő elfog laltságot sem fizikai, sem szellemi értelemben, ugyanok kor megszerzett tudásukat sze­retnék kamatoztatni. A mun kába állás anyagi okairól már ne is beszéljünk. És mivel találják magukat szemben? A társadalom a nőket sem o családi fészekből a munkához való visszatérésre, sem tovább­képzésre, új ismeretek elsajá­títására nem ösztönzi. És saj­nos, a privatizációból, az át­szervezésekből adódóan ál­lás, illetve munkanélkülivé vált nők elhelyezkedéséhez sem nyújt megfelelő segítséget. LÁTSZAT - KIBÚVÓK A .munkaadók - államiak és magánvállalkozók egyaránt — a felvételeknél burkoltan vagy nyíltan élnek a női mun­kaerők d i s zk rimin á c i áj á va I. Számos hátrányt hoznak fel önigazolásul: a nők gyakor­latlanságát, alkatukból adódó „alkalmatlanságukat”, a gyer­meknevelés problémáit, a ház­tartás gondjait. így alakul ki a „megbízhatatlannak" címzett női munkaerőnek a képe. A férfiak mellett legjobb eset­ben is többnyire csak máso­dik vonalbeli tehetőségeik vannak. Pedig hazai gyakor­latba is átültethetnénk a po­zitív küldföldi tapasztalatokat és követendő példákat. A ma­gyarországi Cash Flow június számában Susanne Spreitzei cikkében olvashattuk, hogy „semmilyen más szakmában nem hódítottak meg az osztrák nőik annyi vezetői posztot, mint a PR-ügynöksé- geknél. A nők jobban tudnak tárgyalni és közvetíteni. A „public relations" specialista feladata, hogy a közönség ér­deklődését a vállalat erős szö­vetségesévé tegye, ne pedig ellenségévé. 'A közvetítő, a bizalom kiépitője a vállalat és a nyilvánosság között - és ez, úgy látszik, jobban vilik a gyengébb nemhez. Feltehe­tik többre? ök csak élnek, dolgoznak, gyerekeket nemze­nek és nevelnek, majd las­san, sorban, ahogy jöttek, el­halnak. Az ő nevükhöz semmi sem fűződik!) épp okkor se­reglett ki a nép, szemet és lelket gyönyörködtető népvise­letben. A pöttöm kisgyerektől, az öreg bácsikáig mindenkin ott feszült a fehér posztóharis­nya, <o keményszárú kiscsizma, fehér ing fölött ott díszelgett a fekete lajbi, fölötte pedig csak úgy, panyókára vetve o fekete posztóujjas; a lányoktól az asszonyokig pedig ott rin­gott csípejükön a feketesúj- tásos piros szoknya, s feszült tőén a magyar nők sem ma­radnának el az osztrák nők­től a menedzseri szerepben, csak a tehetőségeik korláto­zottabbak. AMI MEGOLDÁSRA VAR Az átmeneti időszak után, előbb vagy utóbb bizonyára meg lehet teremteni a nők munkavégzésének a mainál sokkal reálisabb esélyeit. Az ehhez szükséges intézmény- rendszert ki kell alakítani, o megfelelő kereteket létre kell hozni. A civil társadalmi szer­veződéseknek, a munkaerő­szolgálati irodáknak, hivata­loknak, minisztériumoknak egy átgondolt és egymásra tá­maszkodó, az igények meg­ismerése és kielégítése céljá­ból alkalmas rendszert kellene működtetni, amely segíti a különböző régiók eltérő mun­kaerő-kínálatát. A reklám segítségével ki kell alakítani napjaink helyes nőképét, amely merőben el­tér a köztudatban jelenleg létező képtől. Hiszen ma ez a szemlélet csak az áruk el­adását segítő képességet, il­letve az anyai, háziasszonyi képességet igényli a női ér­tékekből, — a szexualitást nem számítva. Pedagógusoknak, pszicholó­gusoknak, pszichiátereknek, szociológusoknak és más szak­embereknek egyaránt arra kell törekedniük, hogy megfelelő képzéssel és neveléssel segít­sék a nőket a magánélet és a hivatás harmóniájának ki­alakításában. A „váltási ké­pesség" kifejlesztésével a fér- ‘iakhoz hasonlóan alkalmassá tegyék a különböző munka­társi és vezetői állások betöl­tésére. A imunkaadóktól pe­dig csak azt a segítséget ké­ri a „gyengébb nem", hogy az állások betöltésénél ne a kor és nem tegyen .mérvadó, hanem a szaktudás, a pálya- alkalmasság, a tapasztalat. Dr. Mérő Éva a fehér ing fölött a piros­fekete csíkos kislajbi. Szórvány-magyar vidékről származó „idegen" számára ennél gyönyörűbb látvány el sem képzelhető. Lebaktattunk o „szőke Nyikó" partjára, majd a kis, ingatag hidakon áthaladva folyttatuk utunkat a Tamási-szülőház felé, a hely­beliektől kalauzolvo. Annak idején még az öreg Tamási Gáspár bácsi fogad­ta a látogatókat a szülői ház­ban. Balga kérdéseinkre kész­ségesen válaszolt, körülveze­tett a múzeumban, közben Áronról, meg a saját életé­ről mesélt, ízes székely szó- járással. Mielőtt továbbáll- tunk volna, megkértük, enged­Megszületett az elvi döntés az egyik leggazdaságosabban működő magyar vállalat, o Hungarocamion privatizációjá­nak engedélyezéséről - tájé­koztatta az MTI-t Zöld József, a vállalat pénzügyi vezérigaz­gató-helyettese. A cég vezető szakembere a részleteket ismertetve el­mondta: a Hungarocamion tavaly megbízást adott az Erns and Young tanácsadó és könyvszakértő részvénytársa­ságnak, hogy mérje fel a vál­lalati vagyont. Azért esett er­re a vagyonértékelő cégre a választás, mert londoni irodá­juk számos angol állami köz­lekedési vállalat privatizáció­ját készítette már elő. A fel­mérésből kitűnt, a vállalat jó­val többet ér, mint azt a je­lenlegi számviteli adatok mu­tatják. A szakértők megálla­pították továbbá: a Hunga­rocamion „egyben" sokkal ér­tékesebb, mintha különböző gazdasági egységekre szab­dalva, társaságokra bontva értékesítenék. A vállalat veze­tése kezdeményezte a privati­zációt. Ennek szellemében nyújtották be kérelmüket a felügyeleti szakminisztérium tá­mogatásával az Állami Va- avonüqynökséghez, amelynek illetékes igazgatósága meg­adta elvi engedélyét a folya­mat elindításához. A Hungarocamion igazgató- tanácsa október elején tár­gyalta meg és hagyta jóvá a konkrét privatizációs elképze­léseket. A tervek szerint a Hungaroeamiont három „lép­csőben” privatizálnák. Az el­ső fázisban újabb teljes körű vagyonfelmérés készül, s en­nek alapján kerül sor a rész­vénytársasággá való alakulás­ra. A részvénytársaságban 15 százalékot tenne ki a dolgo­zói részvénytulajdon aránya, míg a fennmaradó hányad to­vábbra is állami tulajdonban maradna. E folyamat egyik A Világ Természetvédelmi Szövetsége (IUCN) lehetősé­get ad arra, hogy az agg­teleki, a bükki, a hortobágyi és a kiskunsági nemzeti par­kok az ötödikről ismét a má­sodik kategóriába kerüljenek a védett területek nemzetközi listáján. Nemzeti parkjainkat — a Fertő 'Nemzeti Park kivételé­vel — a közelmúltban a nem megfelelő tulajdonosi arányok és az ebből fakadó kezelési hiányosságok miatt minősítet­ték át. >A felső kategóriába je meg, hogy egy közös fotó erejéig megörökíthessük a szülői ház tornácán. Kötélnek állott, majd arra kért, készít­sünk róla egy fotót az udvar végében álló kis almafa-cse- mete mellett, amiből majd küldjünk neki is egy képet. Szívesen teljesítettük kérését. Akkor csak félfüllel figyel­tem oda a fotózás utáni mo­tyogásra :- Ügy na, a vén és a fia­tal egymás mellett! Ebben az évben már so­kadszor, újra ellátogattam a „székely csillag" szülőházához. Most már az öreg Sipos Feri bácsi (az egyik Tamási lány férje) kalauzolt végig a mú­zeumon. Az udvarban mea­buktatója. hogy jelenleg még nem szabályozza törvény a munkavállalói részvénytulaj­dont, s annak kialakítását. Ezért a vállalatnál vizsgálják annak lehetőségét, hogy a dolgozókat miként lehetne a lehető legkedvezőbb feltételek mellett részvénytulajdonhoz juttatni. A legjárhatóbb út­nak tűnik a munkavállalói alapítvány létrehozása, amely kedvezményes kölcsönnel segí­tené a dolgozók részvényhez jutását. Az elképzelések szerint a második lépcsőben kerülhet sor az intézményes befektetők — szakmailag semleges jogi sze­mélyek, bankok, biztosító és befektető társaságok — bevo­nására a privatizációba. Am még ebben a szakaszban is megmaradna az állami része­sedés túlsúlya - legalább 51 százalékos mértékben. Ezzel egyidejűleg kezdődne meg a Hungarocamion vállalatcso­port (holding) kialakítása. A vállalaton belül jelenleg úgy­nevezett profitcentrumként - önelszámoló egységként — működő különböző gazdasági egységek önálló társaságokká alakulnának. Ezekbe a társa­ságokba már szakmai befek­tetők, sőt az ott dolgozók is résztulajdont szerezhetnének, vagyis egyszerre lehetne valaki a Hungarocamion részvény- társaságának és egyik vagy másik kft.-jének tulajdonosa is. Míg az első fázis megvaló­sulása várhatóan a jövő év közepére fejeződne be, ha az Állami Vagyonügynökség igaz­gatótanácsa jóváhagyja a pri­vatizációs tervet, addig a má­sodik szakasz vélhetően a leg­kedvezőbb esetben is csak a jövő év végére valósulhatna meg. A harmadik fázisban ke­rülhetne sor a cég tőzsdei bevezetésére vagy Budapes­ten, vagy valamelyik külföldi tőzsdén. Ehhez legalább két évre van szükség. való átminősítéshez a magyar kormánynak több feltételt kell teljesítenie 1994. december 31-ig. A kívánalmak főként a tulajdonjogra, kezelésre, az övezeti besorolásra vonatkoz­nak és részletes ökológiai állapotfelmérést írnak elő. Magyarországon a mintegy 650 erer hektárnyi védett ter­mészeti terület csak igen kis része, körülbelül 4 százaléka tartozik — a kezelési jogok szerint — a természetvédelmi hatóságokhoz. akadt a szemem a sudár, csi­nos koronájú kis almafán. Akkor döbbentem rá, mit is akart mondani Gáspár bá­tyánk annak idején, amikor beállott a kis csemete mellé, székely szűkszavúságával, majd tíz év távlatából jött az üze­net. Ott, ahol az idő megáll­ni látszott, az öreg akácok­kal körülvett Tamási-portón az volt az egyetlen fiatal fa, csemete, amit ő maga ül­tetett. B enne rejlett minden re­ménye, számára ö volt a jövő, a megszakít- hatatlan folytonosság, a ma­kacs, fogcsikorgató kitartás, a székely virtus, a „csakazértis" I Lehajoltam egy alma után. Beleharaptam. Kissé fanyar, de mégis finom íze volt, akár­csak az életnek, azon a vidéken. Bandi András rn V/DUI 1 Iv7tw Nemzeti parkjaink

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents