Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-05 / 303. szám
2 aj Dunántúlt napló 1991. november 5.. kedd Nemzeti gyásznapi ünnepség a Hősök terén ökumenikus istentisztelettel és katonai tiszteletadással egybekötött gyásznapi megemlékezést tartottak november 4-én este, a Hősök terén, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését jelentő szégyenteljes szovjet katonai invázió 35. évfordulóján. Geréb Attila az 1945 és 1956 közötti kommunista rendszer áldozataira, valamint az 1956 és 1989 közötti korszak összes áldozatára emlékeztetett. Azonban megemlékezett az '56-os forradalom oldalára átállt és halálra ítélt szovjet tisztekről is. A megemlékezésen '56 mártírjainak tiszteletére zászlóavatást és szentelést tartottak. Az ökumenikus könyörgésen többek között elhangzott, hogy a jelenlegi nyilvános ünnepséget elsősorban a II. világháború magyar hőseinek köszönhetjük, „akik a kereszténység és a nemzeti kultúra védőbástyái voltak". Könyörgés hangzott el azért is, hogy a szülők ne legyenek gyermekeik és a haza jövőjének gyilkosai, és az orvosok soha ne csúfolják meg esküjüket mazgatgyilkolóssal. Igen az igazságtételre (Folytatás az 1. oldalról) Szabó János (FKGP) úgy vélte: a törvényjavaslat célja az elévülési idő felélesztése lenne, miáltal a gyilkosságok és a hazaárulás büntethető lenne. A képviselő azt javasolta, hogy a tervezetből hagyják el az úgynevezett korlátlan enyhítés lehetőségét tartalmazó pasz- szust. Ha valakit a bíróság bűnösnek talál, akkor csak a törvényben jelenleg is biztosított egyéni kegyelem lehetőségében részesülhessen. Vastagh Pál (MSZP) bejelentette: a szocialisták nem támogatják a törvényjavaslatot. Az egyik legfőbb kifogásuk, hogy kivételes jellegű szabályozást valósit meg a javaslat, ami óriási veszélyt rejt magában: új és új kivételek végeláthatatlan láncolatát indíthatja el. Kétséges az is, hogy 30- 40 évvel ezelőtt elkövetett bűn- cselekmények miként bizonyíthatók. A képviselő hivatkozott azokra az európai egyezményekre, amelyek véleménye szerint tiltják a visszamenőleges hatályú törvényalkotást. A nemzetközi jogi normák megítélése egyébként élénk vitát váltott ki ellenzéki és koalíciós törvényhozók körében. Az ellenzéki kifogásokra válaszolva Kutrucz Katalin (MDF) hangsúlyozta: a törvényjavaslatban említett emberölés és hazaárulás már elkövetésük idején is büntethető volt, s e bűncselekmények elévülésével kapcsolatban sem tartalmaznak valódi korlátokat a nemzetközi egyezmények. Mécs Imre (SZDSZ) arról beszélt, hogy a nemzetnek szembe kell néznie múltjával, s azt fel kell dolgoznia. Minden hasznos, ami ezt szolgálja, s káros, ami ezt megakadályozza. Török Gábor (MDF), a maga részéről támogatta a törvényjavaslatot a mindmáig büntetlenül maradt gyömrői gyilkosságsorozatot hozva fel példaként. Fodor Gábor (FIDESZ), nem támogatta a törvényjavaslatot, amely frakciójának álláspontja szerint ellentétben áll a jog- államiság alapjaival, s a kívánt célt, az igazságtételt sem éri el. A tervezet súlyos hibája, hogy az igazi bűnösök kibújhatnak a jog gyűrűjéből, s csak néhány emberen statuálhatnak példát. A FIDESZ egyébként név szerinti szavazást kért a törvényjavaslat ügyében. Pető Iván, az SZDSZ frakció- vezetője hangoztatta: a szabaddemokraták többségükben tartózkodó álláspontra helyezkednek a törvényjavaslat ügyében, mert az véleményük sze- - rint alkalmatlan a múlt feltó- -rására, a valódi bűnösök megbüntetésére. Kulin Ferenc (MDF), azt jajavasolta: kerüljön ki a tervezetből a hazaárulás büntethetősége. Indoklásként hangsúlyozta: a Ház történelmet csinál; e perek fogják kijelölni az utat az ország elkövetkezendő évtizedeiben. Elmúlt történelmünk megítélésénél tisztában kell lenni azzal, hogy jórészt általunk nem befolyásolható folyamatok határozták meg azt. Félreértés lenne a történelmi körülmények széles körű elemzése elől jogi processzusokkal elzárni az utat. Géczi József (MSZP), úgy vélte: a törvényjavaslat célja sötét zárójelbe tenné az elmúlt 45 évet, s potenciális bűnözővé minősítené annak közszereplőit. Nagy bűn lenne a politikai ítéletet összekeverni a jogi ítélkezéssel. Az elhangzottakat összefoglalva az előterjesztő Zéténvi Zsolt a többi között kiemelte: szó sincs boszorkányüldözésről, hiszen törvényjavaslatával ténylegesen elkövetett súlyos bűnök tettesei kerülnének bíróság elé. Nem lehet, hogy súlyos bűntett ne lehessen büntethető — hangoztatta az erkölcsi parancsot a képviselő. A vita lezárása után, a határozathozatal során két pontban módosították az eredeti tervezetet. Úgy döntöttek, hogy a hazaárulás és a szándékos emberölés mellett a halált okozó testi sértések esetében is kezdődjön újra az elévülési határidő. Megváltoztatták továbbá a Btk.-t módosító jogszabály címét, „Az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett és politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetösé- géről szóló törvény”-re. Minthogy negyven képviselő név szerinti szavazást kezdeményezett, a végső határozathozatalban egyenként nyilvánítottak véleményt a törvényhozók. Az igennel szavazók között volt Andrásfalvy Bertalan, Balsai István, Bőd Péter Ákos, Csurka István, Für Lajos, Füzes- sy Tibor, Horváth Balázs, Kónya Imre, Oláh Sándor, Ómolnár Miklós, Palotás János, Surján László, Szabad György. Nemet mondott Békési László, Csehák Judit, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Gál Zoltán, Nyers Rezső, Orbán Viktor, Tamás Gáspár Miklós, Vitányi Iván. Tartózkodott többek mellett Dörnbach Alajos, Elek István, Haraszti Miklós, Kupa Mihály, Pető Iván, Tölgyessy Péter. Az Országgyűlés végül 197 igen szavazattal, 50 ellenében, 74 tartózkodás mellett megalkotta a múltbéli súlyos bűn- cselekmények üldözhetöségét kimondó törvényt. Dntall József Kairóban (Folytatás az 1. oldalról) A magyar miniszterelnök hétfő esti programján a gizahi piramisok meglátogatása, a hang- és fényjáték megtekintése szerepelt, majd pedig a Níluson vacsorával egybekötött rövid sétahajózás és ismerkedés az esti Kairó látványával. A zsúfolt keddi napon tartják a kormányfői tárgyalásokat a hivatalos küldöttségek részvéteiével, majd az erre előkészített egyezmények aláírása után Antall József Hoszni Mubarak elnökkel találkozik, aki ezután ebédet ad tiszteletére. A délután is hivatalos tárgyalásokkal telik el, majd este a miniszterelnök sajtóértekezleten számol be találkozóiról. Ezt követi Atef Szidki vacsorája a magyar vendég és kísérete tiszteletére. Szerdán a felső-egyiptomi Luxor meglátogatásával ér véget a miniszterelnöki látogatás. ÓRA A NAGYVILÁGBAN BÉCS: Franz Vranitzky osztrák kancellár (B) Konrád Györggyel, a Nemzetközi Pen-Klub elnökével beszélget a szervezet 56. világkongresszusának megnyitóülésén, november 4-én MTI-telefotó Utcai harcok Vukováron Nem sikerült kimenteni a lakosságot Vukováron hétfőn egész nap utcai harcok zajlottak, a hadsereg a belgrádi tartalékos alakulatokat vetette be az ösz- szecsapásokba. A hörvát gárdisták heves ellenállást tanúsítanak, minden házért külön meg kell küzdenie a jugoszláv hadseregnek. Elfoglaltak két lakónegyedet, az egyik viszonylag magasan fekszik, közvetlenül a belváros mellett, s az alakulatok kijutottak a várost átszelő Vuka folyóhoz. A horvát erők legfontosabb állásai a keleti oldalon, a túlparton vannak. A legutóbbi adatok szerint 4,5 ezer fegyveres védte a várost, de azóta már komoly veszteségeket szenvedtek el. Vukováron mintegy 10-12 ezer főnyi polgári lakosság tartózkodik, közülük kétezer a gyermek, akiket nem sikerült kimenteni a városból. Dubrovnikban szintén nagyon súlyos helyzet alakult ki. A katonák állásait egy katonai közlemény szerint az Óvárosból is lőtték, s a hadsereg „könnyűfegyverekkel és kiskaliberű aknavetőkkel adott választ”. * A Vukovár ellen folytatott hadműveletek során hétfőn életét vesztette M laden Bra- tic tábornok, újvidéki hadtest- parancsnok, a Vukovár elleni támadás egyik irányitója. A Tanjug által idézett hivatalos közlemény szerint Bratic a horvát erők tüzérségi tüzébe került, midőn szemlét tartott a harcok első vonalában — írja az AFP. Az 58 éves tábornok az előző este a belgrádi televízióban volt látható Blagoje Adzic vezérkari főnök társaságában a vukovári fronton. Pécsi gazdasági napok A VOSZ a gazdasági kormányzat iránytűje szeretne lenni - Idejétmúltak a védővámok (Folytatás az t. oldalról) szakmai háttere alapján Magyarország a legesélyesebb a kelet-európai központi szerep elérésére. A gyorsan kiépíthető pénzügyi, kereskedelmi centrum, maga után vonva az egészségügyi, oktatási, kulturális központúságot, magas szolgáltatási technológiákkal párosulva rövidesen helyettesítheti a kieső ipari tömegtermelést, alapanyag-termelést. Palotás János bírálta a kormányt határozatlan gazdaság- politikájáért. Mint elmondta, egy állami többséghez görcsösen ragaszkodó privatizáció nem szolgálhatja a kívánt gazdasági szerkezet-átalakulást. A folyamat gyorsítása mellett a nagyságrendjén is változtatni kell, csak így érhető el az államadósság hatékony csökkentése megfelelő társadalmi kontroll mellett. A VOSZ elnöke hasonlóan fontosnak tartja a forint konvertibilitásának elérését a tőkebeáramlás érdekében, és hogy a magyar gazdaság életképes vállalkozásai eséllyel versenyezhessenek Európában. A gyorsabb haladás érdekében nemcsak a vállalkozóknak, de a gazdaság- politikusoknak is nagyobb kockázatot kell vállalniuk.- A leiadatokban milyen szerepe van a VOSZ-nak? — a kérdésre így felelt Palotás János. — Szövetségünk gazdaságszervező ereje folytán aktívan befolyásolja a kormányt gazdasági döntései meghozásában. Úgy is lehetne mondani, hogy iránytűként működik, nehogy elmenjünk a cél mellett. Pécsnek és Baranyának a legbiztatóbb kilábalási lehetősége a magyar külgazdaság mediterrán politikájának főhadiszállásává válni. Ez a gondolat Kádár Bélának, a nemzetközi kapcsolatok miniszterének tegnap délutáni előadáséiban hangzott el. A miniszter ezt a megoldást a régió gazdasági helyzetének elemzése után javasolta. Véleménye szerint ugyanis a körzetben előre várható volt a strukturális válság, mivel bányászatra nem lehet gazdasági prosperitást építeni. S bár orra senki sem számíthatott, hogy Jugoszláviában ekként alakul a belpolitikai helyzet, de a keleti piac összeomlásának voltaik előzményei. Sajnos a baranyai élelmiszer- és könnyűipar minden területén nem tudott erre a változásra felkészülni. Biztatónak látja Kádár Béla azt is, hogy a Szovjetunió felé irányuló európai segélyprogram szállítói közé Magyarországot is bekapcsolják. így a jövő évben indított élelmiszerküldemények összeállításában Baranya is megfelelő mértékben részt vehet. Az Új Dunántúli Napló munkatársának a bányászatot se- qitő védővámok bevezetésével kapcsolatos kérdésére Így válaszolt a miniszter:- Ideiétmúlt ötlet a védővámok bevezetése, hiszen nyugat-európai partnereinknél most éppen azon fáradozunk, hogy töröljék el a magyar ipar termékeit sújtó vámokat. Várhatóan egy héten belül Brüsszelben fogok éppen aláírni egy szerződést, amellyel termékeink 70 százaléka máris mentesül a megkülönböztetéstől. A mai modern iparpolitika eszköztára nem tartalmazza a védővámokat. Baranyában nem a szénbányászattól remélhető a gazdaság fellendülése. A kormánydöntés alapján egy átfogó vizsgálat fogia eldönteni a iövőjét, és az optimális termelési szintet. K. E. - M. E. B. Felfüggesztették Torgyán József képviselőcsoporti tagságát (Folytatás az 1. oldalról) tületnek. A frakció támogatásáról biztosította Oláh Sándornak az elmúlt héten a miniszterelnökhöz elküldött levelét, amelyben lényegében ugyanerről a kérdésiről foglalt állást a képviselőcsoport korábbi döntéseinek szellemében. Az Expo várható gazdasági hatásai A KSH felmérése Ha mégis lesz Expo, akár 24 millió külföldi látogató is várható, s a bevétel megközelítheti a 150 milliárd forintot — egyebek közt ez állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett számításaiból. A KSH szerint a beruházás) munkálatok önmagukban is, már a kivitelezés közben termelésgerjesztő hatásúak, mivel a beszállító ágazatok számára piacot jelentenek. Vitatható azonban, hogy mekkora az Expo miatt várható valóságos többletberuházás. Lehetséges ugyanis: a világkiállítás beruházásainak egy része egyébként is megvalósulna, például építenének utakat, hidakat. Mivel ezekre a kérdésekre ma még senki nem tud egyértelmű választ adni, több különböző változatot feltételezve számították ki a várható hasznot. E szerint a Dél-Buda és Dél-Pest helyszínén az Expo infrastrukturális fejlesztései és szálloda- építései 118 milliárd forintba kerülnének. A Dél-Buda helyszínű Expo szűkített, erősen redukált, országos infrastrukturális fejlesztéshez is kapcsolódó változata 71 milliárd forintból kijönne. Vannak olyan változatok is, amelyek esetében 109, 32 vagy 21,5 milliárd forintot emésztene fel a világkiállítás. A KSH előrejelzése minimálisan 17 millió tlátogatót feltételez a világkiállítás idén, akik 53 milliárd forintot hoznának az országnak. A maximális változat szerint a látogatók száma elérheti a 24 milliót, a bevétel pedig megközelíti a 150 milliárd forintot. A számítási eredmények azt mutatják, hogy az 1 milliárd forint többletépítési beruházás az Expo évében 2 milliárd Ft bruttó termelési értéknövekedést jelentene. A bruttó termelés bővülésének minden milliárd forintja pedig mintegy 1100 ember foglalkoztatására adna lehetőséget. Az idegenforgalom növekedésének minden milfiárdja körülbelül 1,6 milliárd forint bruttó termelésnövekedést és csaknem 3 ezer új munkahelyet teremthetne az adott évben. A termelésélénkítő hatást összességében 2-5 százalékra teszik a statisztikusok az Expo megrendezése esetében. A frakció tagjai kimondták: alkotmányellenesnek és a képviselők jogállásáról szóló törvényt súlyosan sértőnek ítélik az országos vezetőség azon határozatát is, miszerint a parlamenti képviselők kizárólag az országos központ utasításai alapján szavazhatnak. Az MTI értesülése szerint az ülésen részt vevők hangoztatták, hogy a Független Kisgazdapártra szavazó mintegy 600 ezer választópolgár igényeinek és nem törvénysértő határozatoknak kívánnak megfelelni. A képviselőcsoport ezért úgy fogalmazott, hogy az országos vezetőség múlt heti határozatával szemben engedetlenséget tanúsít. Az ülésen felolvasták a hódmezővásárhelyi szervezet Torgyán Józseftől élesen elhatárolódó nyilatkozatát. Értesülések szerint hasonló állásfoglalás várható e héten a Csong- rád megyei vezetőségtől, s a Baranya megyeiek a tervezett kisgazda kongresszustól kívánnak elhatárolódni. A képviselők közül harmincon úgy döntöttek, hogy a frakción belül létrehozzák az úgynevezett történelmi platformot. A csatlakozók — támaszkodva az alapszervezetek eddigi nyilatkozataira és állásfoglalásaira — a későbbiekben részletes dokumentumot tesznek közzé.
