Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-05 / 303. szám
1991. november 5., kedd uj Dunántúlt napid 3 Hétpróbások - vetélkedősorozat gyerekeknek Nyílt nap a Széchenyiben Ai iskola gépjármütechnikai műhelyével ismerkednek a nyolcadikosok és szüleik Fotó: Läufer László Járműkarbantartó és -vezetési szak a szakközépiskolában, matek, fizika tagozat a gimnáziumban Hétpróbások elnevezéssel új, két évig tartó vetéíkedősoroza- tot indított útjára Pécsett a Szivárvány Gyermekház. A játékra jelentkezőknek legalább négy-, vagy ennél több tagú csapatokat kell alakítaniuk. Minden csoport választ magának egy felnőtt segítőt, egy vezért, egy futárt, egy titoknokot és egy szakácsot. Azok a csapatok, amelyek évente legalább hét próbát teljesítenek, részt vehetnek 1992 nyarán egy belföldi és 1993 nyarán egy külföldi nomád táborozáson. Az első kitüntető fokozatot azok kapják meg, akik egy legalább 15 kilométeres túrát öt óra alatt megtettek, és egy versenyben a mezőny első felében végeztek, ők féláron táborozhatnak. A második kitüntető fokozatért egy legalább 20 kilométeres túraútvonalat kell bejárni 6 óra alatt, egy tájismertető túrán és egy versenyen a mezőny első harmadában kell végezni, és akkor nem kerül semmibe a táborozás. Azonban a csapatok csak együtt mehetnek, ehhez legalább négy embernek el kell nyernie a táborozás jogát.- Alig néhány hónapja lettem a Szivárvány Gyermekház igazgatóhelyettese - mondja Varga Ferenc. - Már régóta loglalkoztat a lakótelepi gyerekek sorsa, élete. 1981-ben Pécsett, a Nevelési Központban már megpróbáltam a spontán kialakult gyerekcsoportokat közösséggé szervezni. A természetes elemeket, a tüzet, a vizet hívtam segítségül. A parázsló tűz mellett könnyebben leioldódtak. Sok nehezen nevelhető gyerekkel tudtunk ilyen formában kapcsolatot teremteni. 1983-ban a szentlőrinci kísérleti iskolában már rendeztem egy hétpróbás játékot, akkor sikert aratott a gyerekek körében. Sokan közülük már jelentkeztek is, amint meghallották, hogy most itt is lesz. Az egész játék a környezet- és természetvédelemre épül. Véleményem szerint, ugyanis, csak akkor lesznek környezetvédők ezek a gyerekek, ha megismerik annak az értékeit a maga valóságában, és nem a tankönyvekből. A Hétpróbás játék lényege, hogy semmi nem kötelező. Mindenki egyénileg döntheti el, hogy melyik programban vesz részt, melyik hét próbát teljesíti. A 4.—5.-6. osztályosok részére inkább romantikus, míg a 7.-8. osztályosoknak teljesítménytúrákat szerveznek. Az év során minden csapatnak egy programot kell szerveznie, ahova meghívja a többieket. A Hétpróbás játékban lesznek indián elemek, különböző túraversenyek, amelyeken megismerkednek a gyerekek gyógynövényekkel, a gombákkal. Megtanulják a térkép és a tájoló használatát. Lesz még vadnyomkeresés, éjszakai, néprajzi és barlangász túra, sziklamászás. Bejárják a 'kulcsos- ház-túrákon az egész Mecseket Szigetvártól Pécsig. A gyermekház értelmes programokat kíván adni a csellengő, bandákba verődő gyerekek részére, amelyhez segítséget kapnak dr. Fütő Mihály őrnagytól, aki a rendőrkapitányságon a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozik. Sz. K. Az általános iskolások pályává l a sztásá na k meg kön ny í.t é seként idén is megkezdődtek a középiskolákban tartott nyilt napok. Az elkövetkező években várható kinálatbővülés már ebben az évben is érezteti hatását. Egyre több újdonságot nyújtanak, tagozatokat, speciális képzést indítanak a pécsi középiskolák. Tegnap reggel 8 órától egész délelőtt látogathatták az általános iskolások a pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolát. Az iskola bemutatkozására közel 250 kisdiák volt kíváncsi. Itt a már meglévő két autószerelő egy távközléstechnikai és egy gép- Ijárműüzemí osztályokon kívül jövőre egy gépjármű-villamossági és egy járműkarbantartó és -vezető szakot indítanak a szakközépiskolában. A járműkarbantartó és -vezető az országban még igen ritka képzési forma. Mint Judt Tamás igazgatóhelyettestől megtudtuk, az érettségi mellett ezen a szakon szállítási és egyéb szakmai lismereteket kapnak majd a végzősök, plusz egy hivatásos jogosítványt. A gimnáziumban is lesznek változások: a két általános gimnáziumi osztály mellett matematika és fizika tagozatos osztályokat indítanak. És természetesen továbbra is folyik az angol és német nyelv oktatása. A választék bővülése mellett jövőre az iskola épülete is gyarapodik, ugyanis tornatermet végre kap a Széchenyi. A pécsi önkormányzat finanszírozásában a közeljövőben kezdik el építeni a kézilabda- pálya nagyságú tornatermet a Park mozi melletti parkolóban. P. V. Ismeretterjesztő előadássorozatok a Tanárképző kollégiumában Tegnap négyrészes természetgyógyászati előadássorozat kezdődött Pécsett, a Tanárképző Kar Szántó Kovács János utcai kollégiumában Sze- bényi Ágnes népművelő tanár kezdeményezésére. Hétfőn este 7 órától Füzes Mária beszélt az íráselemzésről. Hogy az íráskép miként is árulkodik a betegségekről és természetesen a jellemről. Ma 19 órakor Fe- renczy László a természetes gyógymódokat ismerteti a nyitott rendezvényen, ami 7 órakor kezdődik, kiegészítő bemutató, közös főzés. Novem bér 6*án dr. Tugyi Klára a makrobiotikus étkezési szokásokat vázolja fel, bemutat többféle speciális edényt. Nov. 7-én dr. Hegyi Györgyré, a reformkonyha és a jóga kapcsolatát elemzi. A rendezvények nyitottak, miként a ma 19 órakor kezdődő ,,Bipoláris világ születése és szétesése" című történelmi előadássorozaton, melynek helyszíne szintén a tanárképzős kollégium. Ma dr. Fischer Ferenc, a Történettudományi Intézet oktatója ,,A berlini válságtól a falomlásig" címmel tart előadást. Ezt követően még négyszer hangzanak el előadások, hetente és szerdán ként felvázolva az 1945—1991 közötti időszak válsággócait. Cs. J. A Közakarat a nemzeti értékekért Grosics Gyula bigott magyarnak vallja magát Egy hete múlt, hogy a mai magyar tömegkommunikáció erkölcsi szintjével elégedetlen tévénézők, rádióhallgatók és újságolvasók megalakították a Közakarat Egyesületet. Kiadott nyilatkozatukból az derül ki, (hogy a sajtó olyan erkölcsi mélységbe zuhant, amivel a demokrácia ellenségévé vált. Ráadásul a sajtószabadság nem párosul a tájékoztatás felelősségével. Az alakuló ülés elnökségében más MDF-es honatyával együtt ott volt Grosics Gyula is.- Képviselő Úr, ön egykor a sportpályán rengetegszer kapott tapsot teljesítményéért. Az alakuló ülésen elmondottakért hallgatósága többször jutalmazta vastapssal. Hozzászokott már ehhez az új szituációhoz?- Nem, és nem is akarok. Nem az a célom, hogy tetszés- nyilvánítást érjek el, hanem hogy mások megismerjék gondolataimat.- Ezekből a vastapsot kiváltó gondolatokból idézek. ,,Mindannyiunk nevében, itt, ezen a szent helyen, kijelentem, hogy az elmúlt két esztendő tapasztalatai alapján elegünk van, és elég volt a jóindulatúan elkövetett nemzet- gyalázásból. Nemzeti értékeink kigúnyolásából... A negyven év óta tartó agymosásból és túlkapásokból. — Nem ilyen pőrén, kiragadva hangzottak el ezek a igondolatok. Lehet Így is tálalni és aztán az értelmezés már o tálalás követkermónye. Abból a meggyőződésből szóltam, hogy tényleg elég a széthúzásból és annak gyümölcséből, ami nem egyszer a nemzet meggyalázásához vezet. Nem ez az út, ami az országot kivezeti a gazdasági kátyúból, amibe az elmúlt 40 év taszította és szellemében is tönkretette. Veszélyes ez az út, mert gátolja az előrehaladást. Amikor a Szent Koronát micisapkához hasonlítják, de mondhatom a Hölgyfutár példáját, a Magyar Narancs pápaeltenes versét.- Ezek az újságok is ott vannak a palettán, de nem ezeket olvassák a tömegek. ■ — Ez igaz, de amikor van egy társaság, amelyik megvédi ezeket a szennyes dolgokat, az már nagyon irritáló. És amikor komoly emberek szimpatizáltak az ilyenekkel, azt már nagyon sok újság leközölte.- Mit ért az alatt, hogy legyen nemzeti a rádió, a televízió?- Nemrégiben egy MDF-es eseményen mondtam a tévé elnökének, mi nem azt akarjuk, (hogy a televízió MDF-es legyen. De beszéljen arról, ami a mi nemzetünké, beszéljen a valós értékekről, beszéljen arról, mit kell tenni. Példákat mondok. November 4-én, hétfőn este 20.10-kor a Kossuth Rádióban rádiókabaré lesz. Ezen a napon.- De hát ki tudja hány év óta ekkor van a rádiókabaré .. .- Ez nem lehet szempont. Ez a nap a nemzet gyásznapja. A magyar történelem XX. századi Mohácsa. Az előzetes szerint a televízió sem szól egy szót, sem azokról, akik miatt meg kellene emlékezni erről a napról. Én bigott magyarnak vallom magam. Ha valami fontos, az a hazám.- Tudna említeni olyan újságokat, amelyek jól forgalmazzák meg az ön által hiányolt nemzeti érzést?- Azt hiszem, van egy-kettő. Az Új Magyarország mindenképpen ez a kategória. Ide sorolom a Ringet, a Pesti Hírlapot, a Magyar Fórumot és esetenként a Magyar Nemzetet. De nemcsak ezekből tájékozódom. Felváltva olvasom a Magyar Hírlapot és a Népszabadságot, tehát nem egy tőről tájékozódom.- ön válogatott labdarúgó kapusként kínosan ügyelt arra, hogy elkerülje a potyagólokat.- Nem mindig sikerült.- És ezen a pályán?- Aki valamibe belekezd, számoljon a kudarccal. Kalkuláljon azzal, hogy tévedhet. De ezek csak azokat érhetik, akik vállalnak valamit, dolgoznak. Grünwald Géza Pillanatkép a pécsi oktatásügyről Iskola a városban, város az iskolában Ez év májusától Tóth Béla került, a Pécs Városi Önkormányzat művelődési apparátusának az élére. Ismerve az ágazat helyzetét, a leghálátlanabb szerep. Annál inkább kiváncsiak lehetünk, hogy ki az, aki erre mégis vállalkozott?- Baranyai vagyok, 1946-os születésű, szülőfalumban Regényén majd körzeti iskolába már Görcsönyben jártam - mondja Tóth Béla. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségiztem, Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen végeztem, a Természettudományi Kar biológia—kémia szakán, először a Vegyipari Gépészeti Szakközépiskolában tanítottam, majd utóbb a Janus Pannonius Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgaztóhelyettese voltam, amikor ezt a feladatot elvállaltam. Elsősorban az oktatásügy kérdéseiben érzem otthon magam szakmailag. A művelődési osztály is megszűnt, az új forma szerint a művelődésügyet, a sportot és az egészségügyet összevonták. Dr. Sohár Endre főorvos úr tulajdonképpen az irodavezető, a művelődés és a sport lett az én területem. (Irodavezető-helyettes vagyok. Jelentős létszámcsökkentés is történt, hiszen a művelődési osztály 19 fős apparátusa 8- ra csökkent. TANMŰHELY, MAR 130 MILLIÓÉRT- Milyennek ítéli meg a város oktatásügyének helyzetét?- Az óvodák normatív támogatását az önkormányzat jelenleg 45—46 ezer forintra egészíti ki, az általános iskolákét helyzetüktől függően 45—50 ezerre. A kérdést most azért nem részletezem, mert nem szeretném megelőzni egy képviselőnk ez ügyben elkészített parlamenti interpellációját, amely a fejkvóták emelését kéri és indokolja. A gimnáziumok is magukra vannak utalva, de más a helyzet a szakközépiskoláknál, ahol az anyagi helyzetet kedvezően befolyásolhatja az üzemekkel való kapcsolat.- Eszünkbe juthatnak a felszámolt tanműhelyek.- Pontosan erre akarok kitérni! Legsúlyosabban az 506-os szakmunkásképző sorsát érinti a városban a Bázis tanműhelye, amit a vállalat most saját tulajdonaként 130 millió forintéri szeretne eladni! De ez érinti az 508-as szakmunkásképzőt és az 500-as sorsát is. Most már hajszálpontosan tudjuk, hogy a tanműhely építésének a költsége 1980-ban 26,2 millió volt. Ebből az összegből 20 millió forint a Szakképzési Alap révén jutott a vállalathoz, tehát a diákok vállalati oktatását segítő állami pénz! A vállalat o saját erejéből csők 6,5 milliót fordított a tanműhely építésére, ezért mi azt mondjuk, hogy csak ezt a 6,5 milliót szorozzuk fel a 130 millióval arányos összegre! így nyilván egy sokkal kisebb, de a költségeik valós, mai áron számolt értékét kapnánk meg. Azonban erről a felszámolási bizottság hallani sem akar. ELÖREGEDETT ISKOLAÉPÜLETEK- Van-e elég tanterem, óvoda a városban?- A városnak 54 óvodája van, legutóbb a bőrgyárival gyarapodott. A lakótelepiek kétségtelenül zsúfoltak, de a többség normálisnak tekinthető húsz körüli csoportokkal működik. Tavaly 5800 gyerek járt óvodába, az idén 5400-ra csökkent a számuk, de óvodai csoportot nem kellett megszüntetni. Sajnos, zsúfoltak a lakótelepi iskolák is, köztük is elsőként a rózsadombi, de tudjuk, hogy a városban két általános iskola — a nagyárpádi és a kertvárosi - nem épült meg. Most mór csak a demográfiai hullám lefutásában bízhatunk. Új beruházásban nem. Meszesen vagy az uránvárosi iskolában már csökken a létszám. A középiskolák helyzetére vonatkozóan pedig hadd emeljem ki azt, hogy már 1945-ben majd valameny- nyi iskola megvolt a városban! Azóta csak a Kodály Gimnázium, a Nevelési Központ Gimnáziuma és a Babits Gimnázium és Szakközépiskola tekinthető újnak! Akkor 40—50 ezer lakosa volt a városnak, most 200 ezer... Az iskolák többsége rendkívül rossz állapotban van, anélkül, hogy azonnali felújításukra gondolhatnánk. A 16 osztálynak épült Nagy Lajosban 21, a Leővey- ben pedig 25 (!) osztály tanul, de három épületben szorong a Radnóti Közgazdasági Szak- középiskola, kettőben a Zsol- nay Kereskedelmi és Vendég- lótóipari. Nagy szükség van a 4h-8-os forma beindítására, de korábban mindenki arra számított, hogy az eredetileg is gimnáziumnak épült Siklósi úti iskolába a radnótisok kerülr nek, s úgy érzem ajánlatosabb lett volna a közgazdasági szakközépiskola igényeit figyelembe venni, ezzel a zsolnay- sok helyzete is rendeződött volna.- Úgy érzem, ezek a gondok jórészt az érdekek összehangolásának hiányából adódnak, mint a kölcsönösen rossz informáltság.- Ez valóban így van, példa erre az általam jó ismert ellentét az egészségügyi szakiskola és a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola között. Nem megengedhető pénzkidobást jelent, hogy két egymás szomszédságában működő intézmény egyaránt megvásárolja azokat a dollárezrekért beszerezhető eszközöket, amelyekre — ha feladataikat összehangolnák és ésszerűen megosztanák — csak egyszer szabadna költeni! Teljességgel lehetetlen dolognak vélem, hogy egy érettségizett, szakközépiskolát végzett ápolónő o hároméves képzést adó szakiskolában végezze el a tízhónapos szakiskolai „rákép- zést". És sorolhatnám. AGYONÜTÖTT ELKÉPZELÉSEK Egyébként kész tervem van egy korszerű egészségügyi szakképzési centrum létrehozására, sajnos, a Bajcsy-laktanya sorsa az elképzeléseket egyelőre megpecsételte. Az itt elhelyezendő centrumnak a közelébe telepítendő rendőrség is biztonságot jelentett volna, de az épületsort rendeleti úton visszavette a minisztérium. Itt olyan vandál pusztítást végeztek, ahol csak az okozott üvegkár másfél millió forintra tehető! És a kárt nem csövesek, hajlékot keresők, hanem életerős fiatalemberek okozták, vasdorongokkal felfegyverkezve, főként passzióból! Nem volt más választásunk, mint lemondani az épületről, hiszen az önkormányzatnak nincs pénze arra, hogy a lakosság tulajdonát maguktól a lakóktól védje meg . . . Nagy gondunk a négy éve épült IMS- rendszerű honvéd kollégium sorsa is, amit a jövő évben fel kell újítani. Az épület a Honvédelmi Minisztériumé, de a városnak is nagy szüksége lenne az épületre, hogy a Hunyadi úti kollégiumot az egyháznak visszaadhassa. Bóka Róbert
