Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-27 / 325. szám

1991. november 27., szerda aj Dunántúli napló 7 Milyen változások lesznek a (elviteli vizsgákén? Rajzóra a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán Fotó: Proksza László gazdasági felsőoktatás Nehéz időszak következik a mezőgazdaságban Az idei export-árbevétel nem ismételhető meg A Möbiusz feldolgozóipara korszerűsítésével kíván új piacokat szerezni. Egyik logújobb termékük a máris közkedvelt móriadéi la. Fotó: Proksza László Műszaki és A 3 műszaki egyetem és a 7 műszaki . főiskola több mint 20 karán (telephelyén), valamint a 3 gazdaságtudo­mányi egyetemi karon és a 4 gazdasági jellegű főiskolán, jövőre kisebb lesz a változá­sok aránya a felvételin, mint a felsőoktatás többi területén. A műszaki felsőoktatásban az intézmények átlagosan 23 százalékkal emelik irányszá­maikat az idén felvetthez ké­pest, ezt az átlagot megha­ladja a növekedés a Veszp­rémi Egyetemen (VE-MK) és a Kandó Kálmán (KKVMF) főiskolán. A gazdasági intéz­mények nem szándékoznak változtatni a felvettek szá­mán, csak a miskolci egyete­men (ME—GTK) kívánják némileg emelni az irányszámot. Új szakot (szakirányt) kí­ván indítani: — az ME—DFK (Dunaújvá­ros): műszaki tanári emelt szintű angol, német nyelvi — a VE—MK: környezetmér­nöki, — a Bánki Főiskola (BDGMF) műszaki informati­kai üzemmérnöki, — a Pollack (PMMF), a Széchenyi (SZÍ MF) és az Ybl (YMÉMF) főiskolák: tele­pülési üzemmérnöki,-a Külkereskedelmi Főisko­la (KKF) külgazdasági és le­velező szakon: spanyol helyett olasz. Ezek az intézmények is nö­velik jövőre a vizsgamentessé­gek lehetőségeit. így a műszaki felsőoktatás­ban — a VE—MK, a BME paksi szaka és az ME-DFK műszaki tanári emelt szintű nyelvi szakirányai kivételével nincse­nek sehol szóbeli vizsgák, — meghatározott középisko­lai tárgyak jegyei/átlagai alapján mentesít a BME Épí­tő- és Vegyész kara, a VE-MK és az YMÉMF-Debre- cen, valamint a KKVMF, — a középiskolai hozott pontok alapján mentesítenek az ME—Miskolc műszaki karai '(45), a BDGMF (50), a G AM F—Kecskemét (45), a IPMMF (45), a SZIMF (45), az YMÉMF—Bp. (45) és az YMÉMF—Debrecen (42), a Könnyűipari Műszaki Főiskola (KMF) (45), a ruhaipari szak­irányon (55), — tanulmányi versenyek he­lyezéseit preferálja a BME— (VEK és a VE-MK. A gazdasági felsőoktatás­ban mentesülnek — legalább középfokú álla­mi nyelvvizsga és — ME—GTK: 60 hozott pont, — KVF 56 szakirányú szak- középiskolából, illetve 90 gim­náziumból hozott pont, — a KKF áruforgalmi szakán i(KÁF) 59 hozott pont, külke­reskedelmi szakfordító és le­velező szakon (KSZL) 59 pont és egy további felsőfokú nyelv­vizsga, — a PSZF-en és a SZIMF— üG-n 58 hozott pont esetén, — a választható tárgy vizs- aáját nem kell letenni a iKVF-n egy felső- vagy két középfokú, a KKF-n és a Intézmény Nyelvvizsga foka: kar típusa: BME, ME-FFK, BDGMFF, GAMF, KMF PMMF, SZIMF, YMÉMF ME, VE KKVMF Bp. Közgazdaságtudományi Egyetem JPTE—KTK—Pécs (csak 1 nyelvvizsgáért) ME—GTK (Miskolc), SZIMF—UG (Győr) KKF (a főiskolán nem oktatott nyelvből) A kéttannyelvű gimnáziumi végzettséget a BME, az ME, a BDGMF, a KMF, a SZIMF és az YMÉMF jutalmazza többletpontokkal. Szakirányú technikusi vég­zettségért az ME-n, •BDGMF-en, a GAMF-on, a KMF-n, a PMMF-n, a SZIMF-en PSZF-n legalább 1 középfokú •nyelvvizsga esetén. A KKF-n az adott nyelvből kéttannyelvű gimnáziumban tett érettségi is Imentesít a választható nyelv Ivizsgája alól. Ezek a felsőoktatási intéz­mények általában nem korlá­tozzák az átjelentkezést. A műszaki főiskolák (karok) kö­zül a BME Építőmérnöki Kara, a VE és az ME műszaki ká­kái, a KKVMF, a KMF és a IPMMF egy vizsgatárgy egye­zése esetén is fogad átjelent- kezőket. A BME Vegyészmér- inöki Kara az orvostudományi egyetemi karokról is átveszi az átielenfkezőket, ha középisko­lában jeles (5) matematika és fizika osztályzataik voltaik. A gazdasági intézmények általá­ban csak az intézménycsopor­ton belül fogadnak el átje­lentkezést. Nem lehet átjelent­kezni a KKF—KSZI-re, a iPSZF nappali tagozata csak a salgótarjáni és a zalaeger­szegi intézetébe fogad átje- lentkezőket. Többletpontokat adnak az intézmények állami nyelvvizs­gáért: alap közép felső C ABC ABC 2 2 2 4 3 3 6 — 2 2 4 3 3 6 1 2 2 4 2 3 3 6-------3­2 2 4 5 2 2 4 ___ 8 2-------4 és a YMÉMF-en, szakmunkás képesítésért a GAMF-on, a IKMF-en és a PMMF-en, to­vábbá tanulmányi versenyeken elért helyezésért az ME-n, a iBDGMF-en, a GAMF-on és a SZIMF-en jár többletpont. Kerekes Ágnes - Neuwirth Gábor- A mezőgazdaság ez évi jó teljesítménye jövőre vár­hatóan nem lesz megismétel­hető - vélte Raskó György, a Földművelésügyi Minisztéri­um államtitkára azon a saj­tótájékoztatón, amelyen be­számolt közép-amerikai láto­gatásáról, és elemezte a me­zőgazdaság jövedelmezőségi viszonyait, különös tekintettel az egyes területeken mutat­kozó válságjelenségekre. Megkötötték hazánk és a Mexikói Köztársaság között azt az állategészségügyi egyezményt, amely lehetővé teszi a feldolgozott agrárter­mékek — főként húsáruk és konzervek - exportját a kö­zép-amerikai országba — je­lentette be az államtitkár. Elmondta: mexikói tárgyalása­in felvetődött annak lehető­sége, hogy felújítva a koráb­bi együttműködést, ismét ma­gyar agrár-szaktanácsadók működjenek Mexikóban. Emel­lett a tengerentúli országban lehetőség kínálkozik magyar termelési rendszerek és me­zőgazdasági technológiák ki­vitelére, valamint vegyes vál­lalatok alapítására. Ez utób­biak termékeivel szeretnénk harmadik ország piacain is megjelenni. Raskó György az elmúlt hetek anomáliáit elemezve az ágazat egyes területein azt a következtetést vonta le, hogy ezek okai elsősorban a mezőgazdaság csekély jöve­delmezőségére vezethetők vissza. Mindenekelőtt a tojás­mizériát említette mint jel­lemző példát, ahol a nagy­üzemi tojástermelés jövedel­mezőségének hiányában áll­hatott elő a jelenlegi helyzet. Ennek okán ugyanis a nagy­üzemekben tartott „tojóállo­mány" mintegy 20 százalékkal csökkent. Ám arra is utalt, hogy a jelenlegi 8—9 forintos, sőt annál magasabb tojás­árak a tojáskereskedők piaci spekulációját is jól mutatják, akik tartalékolni kívánnak a ka­rácsonyi magasabb ár reményé­ben. Hangsúlyozta, hogy a szak­tárcának nincs közvetlen be­folyása a tojás fogyasztói árának alakítására. Ennek el­lenére a minisztérium meg kívánja tenni a szükséges közvetett beavatkozásokat, ha kell, leállítja az exportot, illetve azonnal kiadja az im­portengedélyeket. Az államtitkár arra ugyan­csak figyelmeztetett: nem tartható tovább a vágott csirke jelenlegi ára sem, mi­vel a termelők vesztesége ki­logrammonként eléri a 4—5 forintot. Ez a veszteség véleménye szerint a fajlagos takarmány- felhasználás mérséklésével csökkenthető lenne, sőt azért használnak több takarmányt a vágott csirke előállításá­hoz, mert az ipari takarmá­nyok minősége viszonylag gyenge. Ennek javításával két-hórom forinttal lehetne csökkenteni a takarmánykölt­séget. A sertéstartásról szólva ki­fejtette, hogy a jelenlegi ön­költség egy kilogramm élő­sertés előállításánál 65,25 Ft, míg a termelők az első osz­tályú állatokat is átlagosan csak 65,29 forintért tudják értékesíteni, azaz nyereségük szinte egyenlő a nullával. (Itt is megemlítette azt a tényt, hogy a fajlagos takar­mányfelhasználás igen magas a nyugat-európai normákhoz viszonyítva.) E ténynek tulaj­donítható: a KSH adatai szerint hazánkban a sertés- állomány a szokásos 9-10 millióval szemben 7,4 millióra csökkent. Az agrárszektor teljesítmé­nyét az ipari nyereséggel ösz- szevetve Raskó György arra mutatott rá, hogy míg ebben az évben várhatóan az ipar­ban megtermelt nyereség 106 milliárd forint körül alakul, addig az élelmiszeriparban ez az összeg 11,5 milliárd forintot tesz ki, a mezőgaz­daság idei nyeresége pedig várhatóan 14 milliárd forint lesz. Ez a tavalyi tényszámok- kal összevetve az ipari tel­jesítmény jelentős csökkené­se ellenére azt mutatja, hogy míg az ipar nyeresége szinte változatlan marad, addig az élelmiszeriparban várhatóan 40 százalékos nyereségcsök­kenéssel, a mezőgazdaságban pedig 30 százalékos mérsék­lődéssel kell számolni. Emel­lett a mezőgazdaság jöve­delemtermelő képessége sem éri el a bruttó nemzeti ter­mékből való részesedésének arányát. Ugyanis míg a GDP-ből a mezőgazdaság ré­szesedése 23 százalék, addig a jövedelemtermelő képessé­ge csupán 19 százalékos. Az államtitkár szerint ezért vélhetően nem ismételhető meg jövőre a mezőgazdaság idei export-árbevétele, amely várhatóan 2,5-2,6 milliárd dollár körül alakul, s ebből a nettó bevétel mintegy 1,7 mil­liárd dollárra tehető. A szak­ember véleménye szerint min­denképpen indokolt az ága­zat jövedelemtermelő képessé­gét növelni, mivel csak a jö­vedelmezőség javításával le­het megteremteni a termelők munkakedvét. így a tárca ve­zető tisztségviselője szerint jogosnak mondhatók a ter­melők árnövelő törekvései. A boksái termelőszövetkezet az értékesítés nehézségei miatt az utóbbi években kénytelen volt visszafogni a termelést a baromfiágazatban Fotó: Proksza Lázsló Javul a „vállalatok közérzete" (MTI-Press) A gazdaság hely­zetét és kilátásait leginkább az Dbjektívnek tekintett statisztikai mutatókkal szokták értékelni a kutatók és a gazdaságpOlitiku- ;dk. A magyar valóságban oersze mindig előjön az az érvelés — főkérvt a várható blyamatok felvázolásánál —, iogy pontatlan a statisztika, így az egymásnak gyakran el- entmondó adatokat sokan és sokféleképpen értékelik. A Kopint Datorg Piackutató és Informatikai Intézet kutatói azonban egy alapvetően szub- ektív véleményeket összegyűj- ő módszert is alkalmaznak cutatásaikban — az úgyneve- :ett „ipari konjunktúratesztet". Ez a Magyarországon 1987 óta alkalmazott módszer abból í'H, hogy a vállalatoknak és rállafkozóknak a jelen helyze- üket és várható kilátásaikat ninősítő viszonylag egyszerű kérdőíveket küldenek szét és az erre beérkező válaszokat értékelik. A válaszok megkö­zelítőleg hű képet festenek a gazdaság állapotáról és az eddigi tapasztalatók szerint meglepő pontossággal jelzik a közeljövő várható fejlemé­nyeit a gazdaságiban. A jelen értékelése nem túl •biztató. A megkérdezettek csupán 8 százaléka tartotta •jónak, a többiek fele-fele arányban minősítették rossz­nak, illetve közepesnek saját helyzetűiket. Az ebből kiala­kuló kép nem jó, de némi re­ményekkel biztathat az a tény, hogy valamivel jobbnak ítélik imost jelen állapotúikat a cé­gek, mint idén 'júliusban az ezt megelőző felmérés alkal­mával. Ez a tendencia nyilvá­nul meg az elkövetkező hat •hónapra jelzett várakozások­iban is. A megkérdezettek 19 százaléka számít saját terme­lésének növekedésére, 52 szá­zalékuk szinten tartást remél, és 29 százalékuk számol vár­ható csökkenéssel. Az okok között első helyen a kereslet- hiányt említik, míg a második •helyen szerepel a pénztelen­ség. Az utóbbi években folya­matosan csokiként az anyag­hiányra, munkaerőhiányra és lka pa citá s h i á nyra panaszkod ó cégék számla. Pozitív elmozdulást jelent a 'júliusi várakozásokhoz képest, •hogy a vállalatok ikisebb ré­sze számít a belföldi piac to­vábbi szűkülésére. Jelenleg 42 •százalékuk vár csökkenést, 43 százalékuk stagnálást, és 15 százalékuk bővülést a belföldi értékesítésben. Szintén kedve­zőbben ítélik meg az elkövet­kező időszak exportlehetősé­geit a keleti piacokon. A javulás azonban elég kis­mértékű, közel egyenlő szám­ban prognosztizálják a cégek keleti exportjuk növekedését, csökkenését, illetve szinten tar­tását. A nyugati export stag­nálásával számol a cégek 50 •százaléka, bővülést jelzett 42 százalék, és csak 8 százalékuk •jövendöl csökkenést. A cégek „közérzetében" je­lentős eltérés tapasztalható attól függően, hogy melyik ágazathoz tartoznak, de attól függően is, hogy mekkora cég­ről van szó. A jelen helyzetü­ket és a közeljövőt is kedve­zőbben ítélik meg a gépipari, a könnyűipari és az élelmi- szeripari vállalatók. Továbbra is érvényes az a tapasztalat, •hogy a kisebb cégeik kedve­zőbbnek ítélik meg helyzetüket és az előttük álló tendenciá­ikat a nagyobbaknál. Jellemző adat, hogy például, amíg a nagyvállalatok 29 százaléka számít keleti piacainak bővü­lésére, addig a legkisebbek­nél ez az arány eléri a 73 százalékot is. A vállalatók a magyar gazdaság általános helyzetét valamivel rosszabbnak ítélik •saját helyzetüknél. A cégek igen nagy százaléka — 79 szá­zalék — ítéli a magyar gazda­ság helyzetét rossznak. A kö­zeljövő folyamatairól kialakí­tott képük azonban már vala­mivel kedvezőbb. A megkér­dezették 5 százaléka számít javulásra, 55 százaléka stag­nálásra és 40 százaléka romló gazdasági helyzetre. A júliusi helyzet megítélése annyiban változott, hogy most 11 szá­zalékkal kevesebben számíta­nak az általános gazdasági helyzet romlására és közel ugyanennyivel nőtt azon cé­gék száma, akik nem várnak elmozdulást a jelenlegi hely­zethez képest. P. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents