Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-27 / 325. szám
8 üj Dunántúlt napló 1991. november 27., szerda Hexetönek lenni — iskolában Kedves alattvalók Nemigen szoktunk a nemekhez Ki az igazgató? — a kérdés aktuális és veszélyes. Nem is csodálom, ha nemigen vállal- llcozik rá iskolaigazgató, hogy őrről beszéljen: milyen szakmai-emberi jellemzőkkel kell rendelkeznie annak, aki sikernél akar pályázni erre a vezető posztra. Természetes a Ihúzódozás, hiszen aki nem Imond semmit, attól inem lehet később sem számonkérni semmit. És van, aki egyszerűen lesak fél. Azt mondják róla a (kollégák, jól teszi a dolgát, mégis attól tart, nem ez számít majd. 'A döntés az iskola- igazgatók kinevezéséről felbolygatta a kedélyeket, és újra felvetette azt a szempontot, ki miért alkalmas és ki miért nem. Eljött a tudatos, önálló, alkotó vezetők ideje. De lesznek-e ilyenek? Többek közt erről is beszélgetünk dr. Liposits Zsoltné- A/al, a pécsi Mezőszél Utcai Általános Iskola igazgatónőjével, aki a Baranya Megyei (Pedagógiai Intézet segítségével vezetőképző tanfolyamot hirdetett oktatási-nevelési intézmények szakemberei számára, azoknak, akik vagy vezetők, vagy ilyen feladatokra szeretnének felkészülni. — Biztos, hogy az iskolavezetőnek határozott céllal és vezetési programmal kell imaijd előállnia — kezdi —, figyelembe véve a külső és belső feltételeket, elvárásokat is. Tudnia kell, ki mit vár el az iskolától, mit a középiskola, az önkormányzat, a minisztérium, a felsőoktatás, hogy mik a lehetőségek, mit szabályoz a törvény, mit nem. Tudnia kell, hogy a gyerek, a szülő, a tanár más-más érdekből dolgozik együtt, s az ő feladata az, hogy ezeket ösz- szehangolja. A tájékozottság elengedhetetlen: ismernie kell a különféle pedagógiai modelleket, hogy elgondolkodhasson azon is, melyikben kíván dolgozni. Aztán nagyon izgalmas még az innováció kérdése, az, ha már megvan pz elképzelés, miképp hajtsuk végre? Az innováció mindig a(kkor a leghatékonyabb, ha az iskolából indul. Ehhez bizalom kell, nyitott kommunikáció, egy közösségen belüli állandó visszacsatolás, a kritika elfogadásának képessége. — Hogyan fog ez a váltás menni, ha tudjuk, hogy az iskolák belső élete, ugyanúgy, ahogyan minden más intézményé, az elmúlt évtizedekben a bizalmatlanságra épült, olyan légkört teremtve, melyben folyton azt kellett éreznie az embernek, hogy hibákat követ el, bármilyen jól is dolgozik. (Elképzelhető-e, hogy az oszd ímeg és uralkodj jól bevált módszere helyett igazán munkatársak, kollégák fognak együtt munkálkodni, és nem megtört alattvalók, akiket a közepesnél is gyengébb szintre vet vissza egy uralomra jutott, de nem oda való vezető? — Tény, (hogy inem mindenki szereti, ha körülötte okos em- iberék vannak. Mai napig úgy van, csdik őszintén ímeg (kell kérdezni az iskolavezetőt, hogy nemigen szoktak hozzá ahhoz, ha valaki nemet mond nekik. Határozott 'kijelentéseket még ma sem illik tenni... Én azért azt hiszem, hogy az igazgató- választás során fel lehet majd fedni ezeket a jelenségeket is. Választás különben sehol a világon nincs, és nálunk is nagyon megviselte a tantestületeket. Egyébként mindenki rizikóival dönt, én azonlbam azt remélem, azok, akiké ez a felelősség, meghallgatják majd az érintetteket, azokat is, akikkel az igazgatónak majd együtt kell működnie. — Egy rossz vezető igazi csapás. De milyen a jó? — Először is türelmes, következetes. 'Kritikai képessége, ■reális énképe van. Ezt persze nehéz megteremteni és megőrizni. Egy amerikai program úgy segít a próblémán, hogy a résztvevők párokat alkotva figyelik egymás munkáját. Érdekes látvány, amikor Ikét- Ihetervként feltűnik egy néma árnyék az igazgató mögött, követi mindenhová, majd a nap végién megbeszélik, mi miért történt. Ehhez persze Vita a* oktatási törvény új fi ttéről azt is tudni kell, hogyan tegyünk fél olyan kérdéseket, amelyék nem ítélnek el rögtön. Ezt is meg kellene tanulnunk: a m ásikat a kérdése Inlk- kel megismerni és nem megítélni.- Egyszóval az a jó, ha egészséges személyiségű az ember, nem? — Tökéletesen így van. Olyan vezetőik keltenek, akik sikerkeresők és nem kudarckerülőik, áklk becsülik önmagukat, de mások sikerét is el tudják fogadni, önállóak, akik már nem azt váltják, hogy minden lépéshez kapjanak egy receptet „föntről", ilyen a pedagógiában amúgy sincs. Soha nem is volt, hiszen minden iSkola a maga módján megpróbált kitörni a körből.- Zárásképpen foglaljuk össze, mit nyújt majd a tervezett vezetőképző-tanfolyam? — Nemcsak a hollandiai tanulmányúton, az amszterdami vezetőképző iskolán szerzett tapasztalataimat szeretném megosztani a résztvevőkikel, hanem tíz nagyabb 'fejezetben a sikeres iskola oktatási és szervezési modelljének kialakításáról is (beszélnék. Tudomásul kell venni, hogy egy piaciközpontú világban (kell élnünk és dolgoznunk, ehhez hatékony iskola kell, mely vevőt keres és minőséget ad. Szolgáltatás téhát. A szó jó, és egy kis szójáték is sókat elmond, már tudni!Ilik arról, hogy a szolgáltatás nem csupán szolgálat, viszont egyáltalán nem kell, hogy szolgaság (is legyen ... Hodnik I. Z uhog az eső, kopogása az ernyőmön, ki tudja miért, egy vizsagélimié- nyelmet juttatja Oz eszembe. Az izgalom fojtogatott. A Vizsgáztató felállt, (kinyitotta az ablakot és kitékiintett a vizes tájra. Hallgassuk egy kicsit az esőt, javasolta, és a halk szitáló neszezés lassan elűzte a tolakodó félelmet, s (rátérhettünk a kihúzott tételre. Ma is meleg szívvel gondolok Rá, aki, (pedagógiából, emiberség'ből jelesre vizsgázott. Nem tudom, most hol oktat, de tanítványa! bizonyára örülnek néki. (Nem úgy, (mint például annak a pedagógusnak, aki dicsérni el- elfelejtett 'az évek során vagy talán sóhasem alkalmazta a gyermékék buzdítóCsak úgy sóra, s akiinék szemében említésre méltó tanulónak csakis a minden tárgyból kitűnő minősítést elért számít, függetlenül attól, Ihogy osztályának nebulói közül többen egy-egy tárgy kiváló ismerői. (Én azt tanultaim valamikor, minden gyermek nyújthat szép teljesítményt valamiben, s ha másokhoz viszonyítva nem is, de önmagához képest előre léphet, aimlt csakis a mindenkire külön figyelő pedagógus vehet észre. S aki bármilyen iskoláival kapcsolatba került, (jól tudja, (hogy a tanári magatartás (megítélése éppen olyan napi, központi téma, mint a tanulók viselkedésiének értékelése az iskoláiban. Elmarasztalni sokkal egyszerűbb, mint dicsérni, mint figyelembe venni, hogy a tanuló, ha kicsi, ha nagy, érzékeny emiber, s nem dugható skatulyába, s nem lelhet vele csakis tankönyvi definícióik szerint foglalkozni. H a azokat nézzük, azon a régi vizsgán kophattam volna egy nagy elégtelent, míg az ötperces emberséges szünet után egy jelest 'könyvelhettem el. Tulajdoniképpen nagyon egyszerű és természetes dolog (is tehetne) az egymás iránti megértő (figyelem. Mint az esőcseppék a faleveleken. Barlahidai A. Mire tanít a szegénység? Szigetvári iskolaigazgatók mondták Fölismerik-e a saját érdekeiket a vállalatok a szakoktatásban? Miért „ráfizetés” napközit működtetni? Ki fizeti a mindenhonnan elutasított, iskolájából kimaradt tanköteles korú 14-16 évesek iskoláztatását? A köztársasági megbízottak székhelyére tervezett nyolc Területi Oktatási (Központ hivatottabb lehet-e a pedagógusok szakmai alkalmasságának elbírálása az ön- kormányzatok által fenntartott szaktanácsadói rendszernél? Vagy csak az oktatás bürokratikus központosítását szolgálja? Ki kezdeményezze az iskolaszék megalakítását, amit kötelezően létre kell hozni? szamaimra igazan az szomorú, hogy a privatizáció első lépéseként a tanműhelyek sorsa pecsételődik meg, mintha egy csődbe jutott vállalat azzal a tanműhelyére fordított 1-2 millióval takarítana meg a legtöbbet! Holott az első szakma megszerzése alanyi jog... Vas István: Hallatlanul inagy jogi ellentmondás, hogy a maszek — legyen bármenynyire is tőkeerős — nem kötelezhető a gyerekek foglalkoz- jtatására! Új Dunántúli Napló: Sőt, egyre gyakoribb, hogy egy-egy tehetősebb szülő fizet a magáncégnek, hogy a cég a kenőpénz fejében foglalkoztassa a gyerekét. És maga a számban tanítunk! Holott a szegényes iskolai költségvetés közel 60 százalékát a bérek emésztik fel. Ne kelljen többet hazudni! Kolics 'Pál: Az alapfokú oktatásnak is törvényi garanciákra van szüksége. A normatívák itt még alacsonyabbak. Az jár rosszul, aki inapközi- otthont tart fenn, az jár rosz- szul, aki új tagozatok, profilok kialakításán töri a fejét. Ellenérdekeltséget jelent a szociális és szakmai szempontokkal szemben. Csak Pécsre 2000 forint személyenkénti kiadást jelent számunkra egy A szigetvári szakmunkásképző intézet tanulói szakmai gyakorlaton a Szigetvári Cipőgyár tanműhelyében Fotó: Proksza László Ahány kérdés, annyiféle nézőpont. A kérdéseket az oktatási törvény legfrissebb koncepciója veti fel. Továbbgondolásukban ezúttal egy kisváros, Szigetvár három igazgatója — Kolics Pál, az I. sz. általános iskola, Vas István, a Zrínyi (Miklós Gimnázium és Zentai Béla, az 509. Sz. ipari Szakmunkásképző igazgatója segített, míg az önkormányzatot Kertész Ignác művelődési szakreferens képviselte. „Elsüllyedt” tanműhelyek Zentai Béla: Ha a működési-fenntartási (költségekből indulunk ki, valóban a szakmunkásképzők, a szakközépiskolák a legeszközigényesebb intézmények. (Hogy a pénzt (milyen csatornákon át kapjuk és a városhoz tartozunk-e Imajd, ez nem tisztázott még. Kertész Ignác: .. . ahogy a város sincs még tisztáiban a saját vagyonával! Zentai Béla: Az új szakképzési törvény pedig a vállalatokra bízná a sorsunkat, a vállalatoknak pedig csak ígéreteik lehetnek, hiszen az ő helyzetük is labilis. Iskolánk nem nagy, de az idén beiratkozott 482 gyerek rekordlétszámot jelent az életünkben, 11 szakmacsoportot tanítunk az elsők közt cipőipari, vasas, asztalos és élelmiszeripari szakmákban. De kérdés, hogy a cipőgyár partnerünk tud-e maradni jövőre, tud-e gyerekeket fogadni. A Mezőgép tanműhelye már megszűnt, és jellemző, hogy ez a vállalat legutóbb valamennyi most végzett diákunkat felvette — mindazokat, akik szakmájuk szerint is ide készültek —, majd fél év elteltével mindet el is bocsátotta! Alkalmazkodunk: szeretnénk bevezetni az eladóképzést a seliyei és a helyi Áfész igényei szerint. De szakképző intézmény szaladgál állás után, hogy tanítványait el tudja helyezni. Tanulópénzek a tanulásra Kertész Ignác: Szigetváron várhatóan 208 gyerek végez majd az általános Iskolákban az 1991/92-es tanévben. A tapasztalat szerint 5 százalékuk — tiz gyerek — nem jelentkezik majd sehova, újabb 10 százalékukat pedig nem veszik fel. Ez úgy 25—30 gyerek, de számuk a lemorzsolódókkal 40—60-ra tehető. Ez legalább Ikét 9. osztály indítását indokolja. Főiként a kistelepülések tanácstalanok, ahol ilyen osztályok indítására nincs mód és a gyerekek utaztatása, diákotthoni elhelyezése is külön gondot, kiadást jelent. Új Dunántúli Napló: A tervezet szerint a tanköteles tanulóinak iskoláztatásáról az önkormányzat úgy is gondoskodhat, hogy a más önkormányzatok területén lévő iskolák fenntartásához hozzájárul az iskoláztatáshoz, utaztatáshoz szükséges költségekkel. Vas István: Csak kérdés, érvényes-e rájuk a fejkvóta, hogy hova sorolják ezeket b gyerekeket a normatíva alapján? Egyáltalán tartható-e a lejkvótarendszer? Maga And- rósfa'lvy miniszter úr is úgy nyilatkozott, hogy az egész támogatási rendszernek a felülvizsgálatát szorgalmazza. Rengeteg az ellentmondás, a legkülönbözőbbek a működési költségek, a magas létszám (akár milliókat hozhat a konyhára, míg néhány diák megbuktatása százezrekbe kerül. (A kiadások pedig ettől nem csökkennek és nem is nőnek. A mi 44 ezres gimnáziumi fejkvótánk például teljesen érzéketlen azzal a ténnyel szemben, hogy ebben az iskolatípusban milyen magas óraszakmai út, nem szólva arról, ha Budapestre .kell utaznunk. És különös, hogy éppen most hozunk létre Területi Oktatási (Központokat, áldozunk rá 450 milliót, amikor a direkt irányítási rendszer elten politikai deklarációkban is tiltakozunk. Az igazgatóválasztást jóváhagyó jogköre az önkormányzati jogkört sérti. Tulajdonképpen az iskolaszék is csők akkor tölthetné be a szerepét, ha jogköre szerint is valódi, hatékony, nyugati mintájú alkupozícióval rendelkezne. Új Dunántúli Napló: A területi központok létrehozását elsősorban az indokolja a törvényhozók szerint, hogy az iskoláknak és az iskolákat ellenőrző szaktanácsadói hálózatnak ugyanaz az önkormányzat a fenntartója, a gazdája. íKölcsönös az elfoguitsáa egymás meaitélésénél — ezt az elfogultságot a TOK megszünteti. Vas István: Szerintem is szükség van valami kontroli- szervezetre a végzett munkát, a teljesítményt mérni és ellenőrizni kell éppen a jó pedagógusok érdekében. A pedagógiai intézetek bizonyos értelemben ma a kibic szerepét töltik be, kérdés, miben tudnak osztozni a létrehozandó központokkal. Lehet a minősítés alapja a vizsgarendszer, a vizsgaeredmény is — ez is a kiváló tanárok, a jó iskolák védelmét szolgálhatja. A leglényegesebb: olyan törvényre van szükségük az iskoláknak, hogy ne kelljen többet hazudniuk. Ne kelljen kozmetikázni az eredményeiket, elhallgatni a gondjaikat, hazugságokat eszközként használni a pénzek kicsikarására, és a teljesítmény kapjon védelmet, anyagi elismerést. A pályázati rendszert pedig nyugodtan elfelejthetjük, amíg nem tudjuk az alapellátást mindenütt biztosítani. Bóka Róbert
