Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-25 / 323. szám
1991. november 25., hétfő uj Dunántúlt napló 7 Milyen változások lesznek a felvételi vizsgákon? (I.) 1992. fanufir 1-jétöl Tudományegyetemek Magánközjegyzők A középiskoláik a napokban kapják meg azokat a füzeteket, amelyek az egyetemi-fői sikolaii felvételi eljárás 1992. évi újdon- ságaiit foglalják össze. -Ezek a változások a felsőoktatási intézmények felvételi szabályzataiban találhatók, és öt csoportra oszthatók: • a felvételi Irányszámok általában növekednek, néhány területen csökkennek, • 176 új szak indul 9 az intézmények 62 százalékában a pályázók megihatárázott csoportjait mentesítik a teljes vizsga vagy annak egy része alól, 9 néhány ‘intézményiben változnak a jelentkezés és az átjelentkezés feltételei, 9 új vizsgaformákat, pontozási eljárást vezetnek 'be és szinte minden egyetemen és főiskolán többletpontokat adnak meghatározott teljesítményékért. E cikksorozat Intézménytípusonként foglalja össze a legfontosabb elemeiket. A felsőoktatásba jelentkezőiknek azonban nem elegendő az itt leírtak ismerete. ‘Mielőtt — 1992. március elsejéig — beadják jelentkezési lapjukat valamelyik egyetemre vagy főiskolára, gondosan tanulmányozniuk keli a felvételi tájékoztatót, -mert ha nem ismerik annak részleteit, súlyos hátrányok érhetik őket. Expo-vita menetrend (MTI-Press) Felgyorsulni látszanak az Expó-vita eseményei. A hosszas (patthelyzet után, amit a Fővárosi önkormányzat, a Parlamentben pedig az SZDSZ és a Fidesz elutasító véleménye idézett elő, most lehetőség nyílik egy széles körű megállapodás létrejöttére. Ezen a héten intenzív tárgyalásokat folytatnak a kormányzat, illetve a budapesti önkormányzat illetékesei. Előreláthatólag a‘ jövő hét elején ül a tárgyalóasztalhoz a kormányzat képviseletében Kádár Béla külgazdasági miniszter és Demszky Gábor főpolgármester. A határidők mindenképpen sürgetik a döntés mielőbbi meghozatalát. December 5-lig kell a kormánynak eljuttatni a BIE-hez, a Világkiállítások ‘Nemzetközi Irodájához a világkiállítás megrendezésének viszonylag részletes tervezetét, beleértve a -megrendezés helyszíne, de legalábbis a -már valószínű néhány alternatív helyszín részletes térképeit. -Ennek alapján a BíE december közepén összeülő közgyűlése dönt a im-eg- írendezés kérdéséiben. Amennyiben az e heti tárgyalásokon a budapesti önkormányzatnak és a kormánynak is elfogadható megállapodásra sikerül jutni, akkor azt egy módosító indítványként benyújtják a Parlamenthez. Az országgyűlési tárgyalá- sök rendje szerint, így előre láthatólag december 3-án már meghozhatják végső döntésüket a világ- kiállításról a honatyák. A kormány mindenképpen szeretné, ha kétharmados döntés születne a kérdésben, és ez valószínűleg 'be is következik, ha a -Demszky—Kádár megbeszélések pozitív eredm-ény- nyel zárulnak. Ennek hiányálban nagy valószínűséggel csak egyszerű többséggel támogatja majd a javaslatot az Ország-gyűlés. Ez is valószínűsíthető, miivel mindhárom kormánypárt kinyilvánította már, hogy támogatja a világkiállítás megrendezését. Ha csőik egyszerű többséggel születne a döntés, várható, hogy az „expo népszavazás” kezdeményezői, akik -már több mint 60 ezer aláírást gyűjtöttek össze, kikényszerítik a népszavazás megtartását. Új szakok A bölcsészettudományi karok jövő évi felvételi irányszámmal 16, a Ijogi karoké 9,8, a természettudományi karóké 5,5 százalékkal magasabbak az ideieknél. A pécsi egyete- mi képzésre 22,2, a budapestire 19,4, a debrecenire 15,6 százalékkal több bölcsészhall- gatót kívánnak felvenni, mint idén. A bölcsész- és a természet- tudományi karokon a régebbi években általában sza-kpárok- ra, lehetett jelentkezni. Idén tnár a fővárosi bölcsészkar -feloldotta^ ezt a kötöttséget, és lehetővé tette a jelentkezést az egyes szakokra is. Jövő _ évtől ezeken a karókon akár egy, akár két szakra is lehet jelentkezni még úgy is, Ihogy az egyik szakot bölcsész, a másikat természettudományi karról választják. így megtörténhet az is, hogy a két szakra -jelentkezőt csak az egyik szakra veszik fel, a másikról elutasítják. Javasoljuk a pályázóknak, hogy Vegyék figyelembe azt, hogy az egy szakra jelentkezőknek kisebb az átjelentkezési lehetősége a tanárképző főiskolákra, ezért ajánlható a két 'szakra való 'jelentkezés. Szórnod új szak indul jövőre: a BTK-kon 14, a TT-K-kon 19. Debrecenben' és Pécsett szociális munkás, szociálpolitikus szakok, Veszprémben 4 hitoktatói és 5 nyelvtanári szak, az ELTE--n angol nyelvű pszichológia -és újgörög szak, Pécsett néprajz és egyetemi szintű testnevelés, ének-zene- karvezetés szakok kezdik meg működésüket. Felvételi nélkül A felvételi vizsga vagy annak egy része alól egy jogi, három bölcsész és valamenynyi természettudományi kar mentesíti vizsgázóinak meghatározott csoportjait, [gy a szegedi 'jogi karra a középiskolából maximális pontot hozó, kitűnően érettségizett és nyelvvizsgát tett fiatalok juthatnak be vizsga nélkül. Nem kell idegen nyelv írásbelit írnia a debreceni bölcsész -karon a héttannyelvű gimnáziumokban legalább jó eredménnyel érettségizőknek. A pécsi tanárképző karon testnevelés tárgyból mentesítik az olimpiák, VB-k és EB-k első nyolc helyezettjét és a francia tárgy szóbelije alól a legjobb (14-15 pontos) írásbelit írókat, valamint a nyelvtanári szakokon a teljes vizsga alól a felsőfokú Többletpontok járnak a latin nyelv tanulásáért (érettségiért) a JPTE—ÁJK-n, a JATE-AJK-n, az ELTE-BTK-n, a JATE-iBTK-n, a KLTE-BTK-n és a JPTE-TK-n, a kéttannyelvű gimnáziumokban elért meghatározott eredményekért a -budapesti és a szegedi TTK-n. A szakirányú munkában eltöltött éveket ihoC típusú nyelvvizsgával rendelkezőket. A természettudományi karokon a legszélesebb körűek a mentesítések. Nem tartanak szóbeli vizsgákat az ELTE matematika, matematikus és földrajz szakain. Debrecenben elengedik a szóbeli vizsgát azoknak, akik a két írásbeli vizsgán legalább 28 pontot szereznek, ugyanez a helyzet a pesti geofizikus szakon. ‘Debrecenben ezen kívül az írásbeli alól is felmentik azokat, okik a középiskolában bi- -zonyos tárgyakból 4,5 feletti átlagot érnek el. Szegeden nem kell vizsgázniuk azoknak, aki-k a középiskoláiból -legalább 55 pontot hoznak és meghatározott tárgyakból elérik a 4,5 átlagot. Szigorú átjelentkezési feltételeket támasztanak a tudományegyetemeken. Egyáltalán nem fogadnak el más karról átjelentkezést a jogi karok, az Államigazgatási Főiskola, a fővárosi bölcsészkar és a pécsi földrajz szak, valamint a debreceni biológus, biológia és földrajz szak. Általában csak azonos -más tudomány- egyetemi szakokról llehet átjelentkezni a többi szakra. Többletgondok Minden tudományegyetemi karon adnak többletpontokat meghatározott teljesítményekért. így az állami nyelvvizsgákat a következőképpen honorálják: norálják többletpontokkal az Államigazgatási Főiskolán, az IELTE, a KLTE és a JPTE szo- ciálismunkás-szociálpolitikus szakjain. A JPTE—TK, a szegedi és a debreceni TTK különböző versenyhelyezésekért Ss ad prém-iumpontokat. Kerekes Agnes - Neuwirth Gábor Az Országgyűlés az 1991. szeptember 10-i ülésnapján elfogadta a -közjegyzőkről szóló törvényt. A Pallas Lexikon egyhasáb- nyi szócikkben még úgy határozta meg a közjegyző fogalmát, hogy „jogcselekmények felvételére, s hitelesítésére államilag megbízott hiteles személy". Az 1965-ben megjelent értelmező szótárban a közjegyző már a „Járásbíróságok (városi, városi kerületi bíróságok) mellett működő jogi képesítésű állami tisztviselő". A Pallas szerint Az Országgyűlés által elfogadott törvény visszaállította hatályába a Pallas Lexikon fogalommeghatározását. A közjegyzőség intézménye minden fejlett jogrendszerben az igazságszolgáltatás szerves része. Támogatja a feleket jogviszonyaik és jogi kapcsolataik világos, kétséget kizáró alakításában és elsőrendű feladata a jogviták keletkezésének megelőzése, a jogi prevenció. Az úgynevezett „latin típusú” közjegyzőség azokban az államokban fejlődött ki, amelyekben a polgári jog római eredetű. Új törvényünk ezt a típusú közjegyzőséget hozza vissza a magyar jogi életbe. A latin típusú közjegyző olyan szabad foglalkozású jogász, aki közjogi (törvényi) felhatalmazás alapján a felek akaratkijelentéseit a jog előírásainak megfelelő formában teljes bizonyító erővel bíró közjegyzői okiratba (közokiratba) foglalja, ennek eredetijét megőrzi, az eredetiről olyan kiadmányokat és másolatokat állít ki, amelyek az okirat tartalmát teljes hitelességgel bizonyítják. Feladatához tartozik még a tények közhiteles tanúsítása, okiratok, értékpapírok megsemmisítése iránti eljárások lefolytatása. Nemcsak szerződéseket és egyéb okiratokat szerkeszt, hanem a feleket ennek során jogi tanácsokkal is ellátja. Jogvédelem A fentebb említett úgynevezett permegelőző jogszolgáltatás célja, hogy a jog vita nélkül jusson érvényre. A jogvédelem a közjegyzői hivatás jellemző sajátossága s ez három dimenzióban érvényesül: O A jog védelme. A közjegyzői okiratok tartalma kizárólag a hatályos jog keretei között mozoghat, a jogszabályokba ütköző szerződés közjegyzői okiratba foglalása tiltott. O Védelem a jog eszközeivel. A közjegyző köteles a feleket szerződésük, nyilatkozataik jogi jelentőségéről és jogi következményeiről tájékoztatni, tanácsokkal ellátni. Q Védelem „a jog ellen". A közjegyző mindent megtesz a hozzáforduló fél döntésének nem kívánatos jogi hatásai kiküszöbölésére. Mindezek miatt a közjegyző nem lehet az egyik vagy másik fél képviselője. A tájékoztatást és a tanácsokat valamennyi fél számára azonos, egyenlő mértékkel kell mérnie. Meg kell akadályozni, hogy az egyik szerződő fél a másik hátrányára jusson előnyhöz. Azt is mondhatnám, hogy speciális jogi szolgáltatást nyújt, ami az igazságszolgáltatás keretein belül helyezkedik el, maga a hivatás pedig valahol a bíró és az ügyvéd hivatása között félúton található. Köztudott a közjegyzői funkciókból a hagyatéki eljárások lefolytatása. Nálunk az elmúlt század vége óta működnek közre közjegyzők a hagyatéki eljárásban. Ezeknek az eljárásoknak a lefolytatása továbbra is hatáskörükbe tartozik. Kikerül viszont hatáskörükből az előzetes bizonyítás és a végrehajtások elrendelése közjegyzői záradékolással. Ezek a feladatok a bíróságok tevékenységi körébe tartoznak majd. A működés feltételei Az új törvény értelmében az eddigi „állami” közjegyzők helyett 1992. január 1-jétől csak magánközjegyzők praktizálhatnak. A közjegyzői kinevezés személyi feltételeit a törvény pontosan meghatározza. Kötelező az előzetes közjegyzőhelyettesi gyakorlat. A közjegyző szakmai tekintélye megnő. Munkájáért minden anyagi és erkölcsi felelősséget maga visel. A működés feltétele és az anyagi biztonság záloga is a kötelező felelősségbiztosítás. Elengedhetetlen követelmény a kamarai tagság is. Többségük — egyelőre — a bírósági épületekben tevékenykedik. A jogszabályban megállapított díjszabás valamennyi közjegyző számára kötelezően írja elő a végzett szolgáltatás ellenértékének a felekkel szembeni érvényesítését. Dr. Gátos György Intézmény Nyelvvizsga foka: Nyelvvizsga típusa: kilép ABC feli« ABC ELTE Állam- és Jogtudományi Kar (AJK) 2 2 3 4 4 5 JPTE-AJK (Pécs) csők 1 nyelvvizsgáért 3 4 4 5 JATE-AJK (Sieged) 2 2 3 4 4 5 ME-AJK (Miskolc) 3 5 Államigazgatási Főiskola 2 2 3 4 4 5 ELTE Bölcsészettudományi Kar (BTK) X 1 2 ELTE Szociológiai Intézet 2 2 3 3 JATE-BTK (Sieged) z 3 5 KLTE-BTK (Debrecen) X 2 5 JPTE—TK (Pécs) egyet siokjoi X 3 3 3 5 VE—TK (Veszprém) X 3 5 5 5 ELTE-TTK: első vizsga 3 3 JATE-TTK: * minden további vizsga 2 2 KLTE-TTK * első vizsga 3 3 3 3 3 3 minden további vizsga 2 2 2 2 2 2 (• = ha a nyelv axonos a választott szakkal) Opusztoszer Fiatal barátaimnak hiába magyarázom, miért támaszkodom oly sokszor megszépült, itt-ott tán meg is hamisult emlékeimbe. Kerekre nyitott szemük kétkedő sugaraiból látom, hogy mondandóm nem hullik termékeny talajba, s hogy egyetlen valamirevaló érvem, hogy tudniillik „majd megtudjátok ti is, ha megvénültök!" inkább szelíd elmarasztalást, mint belenyugvást vált ki belőlük. Pedig oly jó volna elhitetni vélük, hogy a világ, melyben ifjúkorunkat élhetjük, lehet bárminő zaklatott, olykor akár tragikus eseményekkel tűzdelt is, egy idő után ellenállhatatlanul tör fel s ajándékoz meg újra és újra mindazzal, amit az élet voltaképpen már nem tartogat, nem tartogathat számunkra. így vagyunk minden bizonynyal mindannyian, akik végigéltünk egy zavaros, háborútól és belharcoktól színezett kort, annak minden ajándékát, s amely emlékezetessé, sőt széppé csak akkor válhat újra, ha a helyszínt, a szereplőket látogatjuk, gyűjtjük magunk köré. Mert ne higgye bárki is, hogy ha nem fürdik meg minden alkalommal emlékei tavában, biztonságosabban őrzi meg önmagát, jobban konzerválja jelenét, mintha elanda- lodik, elrévedezik. így jártam én is most, hogy Ópusztaszeren jártam, meglátogatván a történelmi színhely nagy nemzeti skanzenjét. Igazi csongrádi skanzen a lelkem, de olyan pregnánsan, szinte hivalkodóan őrzi a tótsággal vegyes magyarság, a csong- rádiasság letörölhetetlen nyomait, hogy én újra gyermekkorom közepén találtam magam. Már az elrendezés megigé- zett. Az eredetiség, amelyre törekedni sem kellett, amely magát adta. A környezet, a messzelátható síkság, a sem- mit-nem-mutatás misztériuma, amely mögött minden rejlik, ami sejthető, minden ígéretes, ami kívánatos. A múlt századbéli halásztanya, a hepehupás kuglipálya a korcsma udvarán, a gazdag, esetlenül hivalkodó paraszti porta, a kádárház, a cserzővarga háza mindmegannyi nemcsak látott, de em- lóktáramban öröklétig őrzött gyöngyszem. A csend — holott több tízen voltunk — megragadt bennem. S mert a jelenlévők doyenje közé számíthattam magam, nem hihettem, hogy másokat is megfog a hangulat. Ezért lemaradtam az éltől és csendesen emésztettem az elémtáruló látványt. Móra, Tömörkény világa ez, — mondtam, s valóban az is! Az átéltek, olvasottak és a nyomukban elképzeltek adtak itt egymásnak randevút. Sétám végén a rám. kát. népiskola bukkant elém. Tanitóla- kásával, kertjével, a legmúltabb múltból idecseppenve. Bementem. ütött-kopott, agyonfaragott padok, bennük kalamáris, a padokon palatáblák, palavesszővel, a falon feszület, „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország” felirat a tábla felett, a Hiszekegy, térképek, ahol a megyék még vármegyék voltak, elfelejtett nevekkel: Krassó-Szö- rény, Máramaros, Ung, Be- reg, Árva vármegyék, Fiúméig nyúló határok, a kettős korona angyalokkal, pajzzsal, szűzmáriás lobogókkal, s mind e- mögött a rejtett magnetofonból áradóan a színes, mono- tóm dallam: „cccccer egggggy- az eeeegy, kéccccereeggggyaz kettttőőőő". Varázslatos dallam. Beültem a padba és életemben legjobban, leginkább, azt kéne írnom legelőször és újra úgy voltam gyerek, ahogy az ember csak egyszer lehet az életében. Akkor, amikor tényleg az. A vitrinekben régi, elfelejtett és már tán soha nem olvasható könyvek. Agyonforgatott számtankönyv, olvasókönyv (az úr ír), katekizmus (hány Isten van? csak egy Isten van!), tanítói jelentések, bizonyítványok, árvaszéki végzések, ispáni és főispáni rendelkezések, csendőrségi megkeresés, felfüggesztés, kitüntetés, minden, ami egy tanyasi tanító életéhez, mint kerthez a kerítés hozzátartozik. Csodálatos volt a levegő. Éreztem és beszivtam a döngölt vályogfalak százéves lehelletét, az olajozott padló fojtott páráját. Az egyszeregy monotóniáján áttört a falusi ember nehéz, verejtékező szuszo- gása, az esti harangszó, a gyepűről idecsillanó szerelmi játékok kedves csilingelőse, a mesteremberek szitkai, születések, életek, halál. A világ! Az a világ, amelyet a távollévők könnyes szemekkel, összeszoruló szívvel, elfúló hangon csak úgy emlegetnek: haza! Belémbújt, fel - ajzott, belémivódott és meg- kövesült emlékeimhez tapadt, hogy gazdagabbá, szebbé, öröklétűbbé tegye őket, mint valaha is voltak. Aztán beleültem a kocsimba és ittasan hazafelé tartottam. Szondával sohasem lehetett volna kimutatni, milyen erősen részegültem meg, pedig a mámor volt felettem az úr és én boldogan hajtottam ölébe fejemet. Bokrétás András
