Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-03 / 301. szám
Kislány a cimbalomnál A könnyű kéz. a finom ívű csukló és o hosszú, törékenységükben is erős ujjak azonnal feltűnnek a nem hozzáértő számára is. Pedig most nem hajol o cimbalom fölé, hanem hol német, hol angol nyelven vált szót az érkező előadóművész-kollégákkal. Mindamellett int és utasít, kéri a készségesen segédkezüket, s mutatja, hova kerüljön a szépen faragott cimbalom. Azaz kiállítást is rendez. ö, Herencsár Viktório, o Magyarországon most elsőként megtartott pécsi cimbalmos világtalálkozó házigazdája a Hotel Palatínusban. A találkozó még csütörtökön nyitotto kapuit, hogy az ősi hangszer szerelmesei és legkiválóbb előadói egyetlen zenészcsaláddá váljanak néhány napra o szó szorosabb értelmében :s. másfelől pedig népszerűsítsék ezt a világszerte őshonos, az emberi kultúra forrósvidékeire is elkalauzoló instrumentumot. A neves zeneszerző és világhíres cimbalomművész Állaga Gézának, a Nemzeti Zenede első cimbalomtanórának a hazai utódait is kevéssé tartjuk számon. Pedig a szőke, kékszemű, s csak annál melegebb mosolyé házigazda, Herencsár Viktório nevét jól ismeri a zeneszerető közönség Stockholmban. Rómában, Frankfurtban és Philodelphiábon is. Ho- gyon lesz valaki egyáltalán cimbalomművész? - fordultunk hozzá oz előadás előtti, szó máro csak egy szusszonásnyi szünetre.- A Magyar Rádió ajánlott föl egy Schunda-cimbolmot o nővéremnek otthoni gyakorlásra. Igaz, hogy én akkor még csak hároméves múltam, de odaültem, és azon játszottam először. Nagymamám pedig, aki nagykikindai születésű volt, énekelt nekem népi dallamokat, úgyhogy négyévesen mór tudtam szolmizálni, valomit játszani is — írni és olvasni, persze, nem.- Mikor történt ez?- 1956-ban került hozzánk a hangszer, aztán amikor iskolába írattak volna, összehivattak egy bizottságot, hogy most mi legyen velem. A zenéből már sokkal többet tudtam, mint az általános iskolások, és hát tulajdonképpen csodagyereknek számítottam. A többi már szokványos történet... Tarjáni Tóth Ida tanárnőhöz vittek el, mert nem hagytam o nővéremet nyugodtan gyakorolni. Szabadkozvo néz rám. higy- gyem el, az ő története nem olyan érdekes. „Nagyon szívesen zongorázok és gitározom is" - teszi még hozzá, majd a feladata szólítja el. Kezdődik a tárlatvezetés a koncertcimbalmok, gitárok és citerák közt, majd az előadás.- Erkel már bőséges cimbalomszólót írt a Bánk bán számára - hajol a fülemhez, és súgja o nemzedékeket cimbalomra oktató neves tanárnő, Tarjáni Tóth Ida már az előadás alatt - A híres Állaga Géza-féle magyar iskolát követően Liszttől Sztravinszkijig, a legnagyobbak szereztek később cimbalomra zenét. Es hát Viktóriáról elmondhatom, hogy talán az első az elsők között. A vörösdiplomót kivételes tehetségének köszönheti, hiszen zongorán vagy hegedűn ugyanilyen tehetségesnek mutatkozott. • Most ír egyébként egy cimbalomtörténeti könyvet, nagy lánya és egy igazán megértő mérnök-férje van, aki - ho teheti - világ körüli útjaira is elkíséri. A Magyar Állami Operaház szólistája, de főként külföldön szerepel. Sajnos, itthon, a szakmán belül Herencsár Viktória hangoljo o cimbalmát Fotó: Proksto László sokan féltékenyek rá, és ennek egyedüli oka az irigység . Bóka Róbert A szándékos rosszindulathoz is szakértelem kell Vírusok és vitaminok Tíz új kötettel bővül a Révai-lexikon A szekszárdi Babits Kiadó állja a piaci versenyt Mikor mindon körmjrobbé ót lohotségostó koidolt válni« 1919 olojon a könyvkiadásban it tgy csapásra megszűnt a budapesti kiadók egyeduralma. Sorra alakultak a vidéki vállalkozások, azóta többük tönkr* iz ment, ám a Sxektzárdon működő Babits Kiadó korántsem jutott orro o sortra, sőt az utóbbi másfél év torán bizonyos hírnévre it siort tott at országban. Mivol isf Károly István igazgató mondja: — Szándékosan megírt romboló program - talán ez a legjobb kifejezés a vírusokra, mondja Véry Zoltán, a Prime- soft kisszövetkezet fejlesztő- mérnöke —. ám a „tartós partnerkapcsolat" megvéd a fertőzéstől. Ha valaki mégis megfertőződik, hívjon szakszerű víruselhárító szolgálatot.. . Ismeretes, hogy a számitógépes softverek, a programok megsemmisíthetek, vagy legalábbis hosszabb-rövidebb időre munkára alkalmatlanná tehetők a legkülönbözőbb úgynevezett vírusokkal. Éppen ezért megkérdeztük o szerkesztőségünkben dolgozó Horst Gleicht, az Axel Springer hamburgi központjának szakemberét, mi a véleménye o helyzetről: — A legújabb adatok szerint több mint háromszáz különféle vírus van a világon o PC-számítógépeken. Természetesen arról nem tudunk pontosan, hogy ezeknek a romboló programoknak hány mutációja létezik. Kár lenne tagadni, hogy ezeket a vírusokat igen képzett szakemberek készítik, készíthetik. Tudja, vo- -laki mindig jobb akor lenni, mint o társo . . A vitaminok csak o fotó kedvéért kerültek a floppyra, reméljük, senki nem veszi komolyon Fotó: Läufer László A nyugoti folyóiratok szerint naponta több virus keletkezhet, megállapításaik megerősítik azt a tényt, hogy Ke- iet-Európóból származik közülük jónéhány újabb romboló program. Tudja, ott mostanság fejlődik igazán a számitógépes technika és a fantázia elszabadul olykor. A jelenlegi víruselháritó programok legjobbjai ismereteim szerint a vírusok nyolcvan százalékát képesek alkalmatlanná tenni, mondta végül Horst Gleich. Másrészt viszont újabban hallani számítógépes vitaminokról is. Mint Véry László elmondta, ezek a kondicionáló, felerősítő elektromos lapocskák képesek arra, hogy növeljék a számítógépek teljesítő képességét, műveletvégző képességét, erősíthetik a processzort, hozzájárulhatnak ahhoz is — nagyobb teljesítményű gépek esetén -, hogy a tárolókapacitás növekedjen, Pécsett is kaphatók már. Természetesen, mivel a vírusok a programokat támadhatják, a vitaminok pedig a gépek teljesítményét növelhetik, kettejük között számítógépes rendszerek esetén legalábbis csupán annyi lehet o kapcsolat, mint az autó és az autótolvaj között, vagyis sohasem tudni, mikor találkoznak egymással. Bozsik L.- A kiadó elődje, egy kisszövetkezet még ‘88-ban jött létre, úgy, hogy az alapító 17 tag fejenként 2000 forintot fizetett be. Főleg bérmunká kot végeztünk, reklámfüzeteket, prospektusokat állítottunk elő. Aztán egy év elteltével sikerült nogyobb összegű - 650 millió forintos - alaptőkét összegyűjteni, s ekkor indult meg o Babits Kiodó érdemi működése. Kezdetben eléggé vegyes volt a kínálatunk, kortárs íróktól kezdve, reprintig, sok mindent megjelentettünk, de felhagytunk ezzel a gyakorlattal. Már csak azért is, mert belevágtunk egy hatalmas vállalkozásba, nevezetesen o Révai- lexikon új kiadásának elkészítésébe, s ez nem pusztán a valaha megjelent köteteket jelenti (bár ez sem kevés), hanym azt is, hogy az azóta eltelt időben felgyűlt összes adatot plusz 10 vaskos kötetben csatoljuk oz eredetiekhez. A kiodó természetesen nem vökön vágott bele ebbe o monumentális munkába, hisz manapság már mindent üzleti kockázat szempontjából kell nézni. Piackutatásuk - o Szépirodalmi Kiadó 1986-os eredményeire is tá rrosrkodvo - azt mutatta, hogy kb. 60 ezer potencíáliz vásárlója lenne az új Révainak. A biztonság kedvéért először csak 42 ezer példányban kezdték nyomni a lexikont, de mikor ez kevésnek bizonyult, újból, az 1. kötettől újra nyomták, immár 72 ezer példányban. A tervek szerint 1995-ig kell megjelennie a teljes régi Révainak, évente 3 kötetnek; az újonnan írt kötetek pedig folyamatosan, 1998 iy fognak készülni. A működés során mostanra mór az is kiderült, mennyiben előny, illetve hátrány egy mai kiadónak, hogy például Szekszórdról irányítják. Feltétlen előny, hogy vidéken minden olcsóbb, mi több, lásson már minőségben is előnyre tesz szert a fővárossal szemben. A terjesztést is meg tudják oldom ön. erőből, hisz miután a monopolhely zetben lévő terjesztői rendszer összeomlott, nem függenek senkitől A Babits Kiadó létrehozta saját adatbankját, amelyben több ezer nevet és címet tárolnak, s kiadva nyaikat ennek segítségével juttatják el az előfizetőkhöz, postán. Ami tagadhatatlan hátrány — ismeri el Károly István igaz gató —. hogy helyben nincs meg az a szellemi háttér — szerkesztők, tudósok, fordítók amelyre nagy szükség lesz az újabb tíz kötet megírásakor. Ennek a munkának a koordinálására hozták létre budapesti irodájukat. M. K. ■L Farmerek, leendő farmerek FIGYELEM! A Szolnoki Mezőgép Vállalat, a Sloven Sip Sempeter Mezőgazdasági Gépgyártóval közösen kukoricabetakarítási bemutatót tart 1991. november 9-én 10 órakor. Üzem közben megtekinthetők egy- és kétsoros csőtörők. Bemutató helye: Kalocsa-Negyvenszállás, Kisu. 3. A bemutató helyszínén egyéb - elsősorban farmergazdaságok részére ajánlott - mezőgazdasági gépek is megtekinthetők és a helyszínen megvásárolhatók. Jöjjön el, megéri! vasdmapi (6242) bizony néha keményen riogat jók az embert és már ott tartunk, jobban járunk, Ha semmit sem eszünk, legföljebb iszunk, de csak vizet — ha az is nem „fenolos" - mert mindenben van valami méreg, ami káros a szervezetre. (Pártszervezetekre -szintén . ..) Tavaly éppen a rádióban elhangzott kutatói nyilatkozat óva intett a spenóttól, amit ugyan gyermekéveimben utáltam, vertek is érte, pedig a moziréklám tengerésze, a pi- pás Popej is azért csapkodta nagy erővel a földhöz a szó kallós óriást, mert erejét az örökös spenótza'bál ásnak köszönhette. Nos, a spenótban van valami, ami káros. Ne együk. Aztán egy másik rádiós műsorból megtudtam, — táp lálkozós-ikutatóorvos jóvoltából —, hogy némely „nogyma- ma-főztje" házi eledelről azonnal szokjunk le. Ilyen például a jókora húsokkal, velőscsontokkal, zöldségekkel készült húsleves. „Egyenesen méreg! A kórházi beteget látogató nagymama is jobb ho visszaviszi a becsinált levest, mert attól még betegebb az ágybonfekvő rokon . . Csak elhűltem, amikor egy más alkalommal eltiltottak bennünket a disznó- de még a marhahústól is. „Felejtsük el!” - parancsoltak ránk, hallgatókra. Néhány hónappal ezelőtt azt mondták: ne legyünk ellensége .saját magunknak. Félre a tejjel, tejtermékkel, mert nem embernek való, inkább az állatnak, akinek lóm, több esze van, mert néhány hét múlva elhagyja az anyaállat emlőit... így aztán sok étel nem maradt, amit nyugodtan fogyaszthatunk, mint a zöldségféle, meg a gyümölcs. No és a szója! A reform-konyha legújabb, legegészségesebb kelléke. Eddig. Mert a héten — kéremszépen — figyelmeztettek a rádióban, hogy felejtsem el a szóját. Ez meg az van benne, ami káros. Már oz amerikaiak sem eszik. (Akkor biztos így van!) Az amerikaiak is már csak a festék-, lakk- és románcgyártásnál használják és persze állati takarmányként . . . Erről éppen azon a reggelen értesültem, amikor szokásos vizsgálatra tértem be kedvenc kórháztéri megyei kórházamba, az F-épületbe. Gondoltam, itt az alkalom, mindjárt meg is kérdezem a doktornőtől, aki rendszeresen a karomat szurkolja. Nos, a „konzíliumra" azért nem került sor, mert a doktornő nagykabátban fogadott és didergett. A nyáron remekül felszerelt fűtőberendezés a fűtési idény kezdetekor felmondta a szolgálatot és most keresik a hibát. . . Hetek óta. Fáznak az orvosok, nővérkék és a betegek. Hát a rendszer változott -, a technológia a régi. Európába menet fagyos- kodunk. Meg dühöngünk . . . Európába menet velünk tartanak a pincérek is. Természetesen. Itt a megyében, Pécstől kissé délebbre egy méregdrága vendéglőben halászlét rendelnek kollégáim. Megkapják, csak nem tésztával, mint ahogy kérték. Fi noman figyelmeztetik a pincért, aki rájuk mordul: „Amint látják, csak két kezem van, nem?!“ Jobb helyeken a pincér ilyenkor elnézést kér, és azt mondja, rögtön hozom uraim. Jobb helyeken. Amikor a számlát hozza — ki-ki alapon megy a fizetés — egyik vendég kissé lassabban sze degeti elő a papírpénzeket, kőiben a számlát is vizsgál- gatja. Az előbbi pincér ingerült: „Idefigyeljen! Kifizeti a számlát, vagy nem fizeti ki o számlát...?!" Mellesleg a vendéglő nem állami volt. A másik sem. Igaz, nem a megyében történt, ám Sze gedról hazatérőben a szomszédos Bács-megyében. Négy pécsi barátom étlapot kér o csinos és mosolygó pincér- lánytól. Négyen választanak kétféle ételt az étlapról. Rövid várakozás után a Mosolygás visszajön és mondja: „Sajnos nincs. Válasszanak mást!" Választanak. Visszo jön a Mosolygós és azt mondja: „Nincs." Hirtelen haragú barátom felkiált: „P...I Szórakozik velünk?! Akkor hozzon azt, ami van!" A Mosolygós lány készségesen rendelkezésükre áll: „Tehát akkor mit hozzak az uraknak?" A négy vendég zokogva rohan ki a sötét éjszakába, talán rálelnek az útra, Európába . . JL^ Radio mellett... Hat a táplálkozás-kutatók Európába menet
