Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-03 / 301. szám

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­RfunyNőkban operältak Mit jelenthet nőnek, orvos­nak, magyar nőnek és magyar orvosnak lenni Brazíliában, az indiánok között, Belgiumban, majd évtizedek után visszatér­ni és otthont teremteni egy magyar városban . . . Branthné Szommer Rozália nagy élet- tapasztalatra szert tett szü­lész-nőgyógyász nemrég tért haza Pécsre, munkájától visz- szavonult, emlékeinek, relik­viáinak megörökítésén dolgo­zik. Amit elöljáróban tudni kell róla, az 50-es években Bra­zíliában szerzett orvosi diplo­mát, Rio de Janeiro-i és Sao Paulo-i kórházakban segítette világra az újszülötteket. Ké­sőbb a belgiumi, Framrí-i Notre Dame kórházban apá­cákkal dolgozott együtt 1984- ig. Legszívesebben a brazíliai, Matogroso-i indián-dzsungel- beli hónapjairól foggatom, ahol 1958-ban fél évig dolgo­zott civilizálatlan körülmények között két orvoskollégájával.- Sajót felszereléseket vit­tünk, kunyhókban operáltunk, a textíliákat magunk főztük ki, sterilizáltunk, bár tudni kell, nem volt csap, az egyetlen vízforrást a folyó jelentette. Meglepő, hogy ott az embe­rek meztelenül jártak, kuny­hókban laktak 10-15-öd ma­gukkal, a nők a szabad ég alatt, a dzsungelben szültek, gyümölcsök mellett lisztté őrült gabonával összegyúrt nyershúst ettek, s mégis makk- egészségesek maradtak. Át­lagéletkoruk is magas volt, bár születési évét, életkorát egyikük sem ismerte. A bak­tériumok ellen rendszeresen állati zsírral kenegették a tes­tüket. Az indián nők egyébként vé­kony testalkatuk ellenére na­gyon izmosak, munkabíróak és 30 éves korukig gyönyörűek, mialatt 10-15 gyereket hoz­nak a világra. Később szinte Magyar nőgyógyász az indiánok között Tábori kórházban a brozilioi őserdőben, jobbról Branthné egyik napról o másikra lesz­nek ráncosak, megöregednek. Nem ritka, hogy 14 éves lány egészséges gyereket szül. Nincs gyermekhalandóság, de az orvosok nélkül levezetett szülések maradandó esztétikai változást okoznak. Az operá­ciókkal csak átmeneti segít­séget tudtunk adni, a követ­kező szülésig.- Belgium?- Brazília után nagyon nagy „ugrást" jelentett a fantasz­tikusan felszerelt, tágas bel­giumi kórházban folytatni a munkát. A 2—3 ágyas kórter­mekben a babák születésüktől a mamák mellett maradhat­tak. Nemcsak a kórház ma­gas színvonalú technikai fel- készültsége említésre méltó, hanem az egész ország olajo­zottan működő orvosi ellátá­sa. Minden költséget a társa­dalombiztosítós áll, a hozzá­járulást a polgárok havonta csekken fizetik be, aminek nagy részét később visszakap­ják. A fizetésképtelen betegek orvosi költségeit pedig a szo­ciális otthonok fedezik.- Szívesen dolgozna ma­gyar kórházban is? Megmondom őszintén, nem. A magyar- orvosok szak­mai felkészültsége rendkívül elismert külföldön is, de Ma­gyarországon még sok alap­vető feltétel hiányzik, Magam is csodálom a magyar orvoso­kat, az elmúlt évtizedek alatt hatalmasat fejlődött az itteni egészségügy, ellátás. Mind­emellett a jövőben sokkal na­gyobb szabadságot kellene adni az orvosoknak, a kor­mánynak támogatnia kellene, hogy nyithassanak magánkli­nikákat. Branthné Szommer Rozália mint egész életében, most is tovább vándorol, néhány hó­nap múlva Belgiumba utazik lányához, majd ismét visszajön Pécsre, a férjéhez. Tröszt É. ,,Ismeretlen cigány ének” lárlatnyitó és könyvbemutató Pécsett Fenyvesi József cigány naiv festő kiállítása nyílott meg teg­nap délután Pécsett, a József utcai Rácz Aladár közösségi házban. A november végéig megtekinthető kiállítást Romvá­ri Ferenc művészettörténész nyitotta meg. A megnyitó után Kovács József cigány költő mu­tatta be új kötetét, amelynek o címe: „Ismeretlen cigány ének". Képünkön balról Feny­vesi József és Kovács József. Fotó: Läufer László Aki nem jói dolgozott mesverték „Rabszolgák” Baranyában Gazdag kolompár cigány családok „rabszolgaként" dol­goztatnak és tartanak fogva embereket Szigetvár környékén több faluban, így például Bán­fán, Rózsafán és Katádfán. A községekben több földmunká­kat végző gmk van, ezekben a vállalkozásokban alkalmaz­zák a modern rabszolgákat. Munkát, szállást és élelmezést ígérve, csábítják magukhoz az embereket a rabszolgatartók. Először csak, a fizetést húzzák- halasztják, azt mondva, hogy ha a munka elkészül, akkor kapnak pénzt, és akkor tudják odaadni a fizetést — hallottuk a szigetvári rendőrségen. Ha valaki ott akarná hagy­ni a rabszolgasággal felérő munkahelyét, attól elveszik a személyi igazolványát, és a munka után bezárják pincébe, garázsba. Eleimet alig, vagy egyáltalán nem kapnak, ma­guknak kell összeszedni, ösz- szelopkodni a mindennapi be­tevő falatukat. Sok helyen még a szállások sem emberiek, földkunyhókban kell lakniuk a huszadik századi rabszolgák­nak. Aki nem jól dolgozott, azt megverik, vagy bezárják vala­mi lukba, és csak kenyeret, vizet kap enni. A komolyabb kihágásokat megbüntetendő, más cigány családokhoz szállítják el a vét­keseket, és ott verik meg a fogva tartottakat, miután meg­gyógyul, visszaviszik. Ha valaki megszökik, utánamennek, és visszahurcolják. Nincsenek ne­héz helyzetben a rabszolga­tartók, mert ezeknek az em­bereknek nincsen semmijük és senkijük. Nem mennek el a rendőrségre, mert félnek fog­va tartóiktól, és végül is szá­mukra ez a rabszolgamunka mégiscsak megélhetés, nincse­nek teljes létbizonytalanságban. A rabszolgatartók a falvak­ban a lakókat is fenyegetik, terrorizálják, hogy állataikat leöldösik, javaikat összetörik, ezért nem mernek fellépni az emberek ellenük. Ezeknek a rabszolgákat alkalmazó cigány családok egy része már millió mos, portáik előtt csak nyu gáti gépkocsik láthatóak. Egyes családok tíz—tizenöt embert is alkalmaznak, illetve tartanak fogva. Ahol több a modern rabszolga, ott megosztják eze­ket a nincstelen embereket kedvezmények adósával, elvo násával. Némi kis előnyt jut­tatva egy-két alkalmazottnak, kézben tudják tartani a fogva tartók az embereket. Szíjártó J. Négyből csak egy üzemel Meziinség Kaposváron Kulturális szolgáltatásoktól várják a nyereséget a működtetők A kaposvóri fiatalok néhány éve másként jártak moziba, mint például a pécsiek. Nem tolongtak a jegypénztárnál, nem álltak sorba órákig és nem mentek fél kettőkor moziba csak azért, hogy biztos legyen helyük. Mindezt azon egyszerű oknál fogva tették, mert nem volt szükség ró. A mozikban öt néző már közönségnek számí­tott, de gyakran előfordult, hogy csak ketten voltak kíván­csiak egy filmre, ezért elma­radt a vetítés. Néhány hónap­ja azután ez az állapot is megváltozott: mindössze egyet­len mozi maradt a 75 ezer la­kosú városban, a többi bezárt. A Somogy Megyei Moziüze­mi Vállalat kezelésében levő mozik közül október negyediké óta csak a Vörös Csillag - je­lenleg Szivárvány — üzemel fo- iyamatosan. A régi, szép épü­letben levő filmszínház mellől azonban eltűnt az Apolló (volt Szabad Ifjúság), az igényesebb filmeket kedvelők Mozimúze­umja és az ÉDOSZ Művelődé­si Házban működő mozi. Né­meth Jánostól, a Somogy Me­gyei Moziüzemi Vállalat igaz­gatójától megtudtuk a bezárá­sok prózai okát: a veszteséges működést. Mint mondta, az Apolló például fél év alatt 700 ezer forint veszteséget produ­kált. A veszteségeknek is van­nak természetesen okai: a je­lentősen megnövekedett üze­meltetési költségek, a pénzte­lenség miatt visszaesett látoga­tószóm, valamint az állami tá­mogatás elmaradása. A gondok ellenére a mozi­üzemi vállalat, ha nehezen is, de megpróbálja fenntartani a mozikat. A sokak által koráb­ban igen kedvelt Mozimúzeum például új néven (Művészmo­zi), a református egyház tulaj­donában levő épületben to­vábbra is működik. Az egyház­zal született megállapodás ér­telmében hetente kétszer vetí­tenek művészfilmeket. Az Apollót különféle filmklubok­nak adják bérbe szinte rezsi- költségen. Jelenleg két sorozat megy ebben a moziban, körül belül kéthetente egy-egy újabb film vetítésével. A moziinség okainak kerese sénél a műsorkínálat és a láto­gatók igénye nem szerepelhet. Németh János tapasztalata szerint soha ilyen nagy film­bőség nem volt, mint az utóbbi időben. A sikerfilmek gyorsan megjelennek Magyarországon, iá minőségben, a kaposvári né­zők pedig sokszor elsőként lát­hatják ezeket a premiereken. Mivel a moziüzemi vállalat­nak áll legkevésbé érdekében, hogy beszüntesse mozijait, ezért keresik a kiutat. Németh János elmondása szerint egyet­len megoldás van: a vesztesé­get kompenzáló üzleti tevé­kenység beindítása. Olyan be­fektetőket keresnek, akik üz­letet hoznak a moziba, kulturá­lis természetű szolgáltatások formájában. Gondoltak például a moziban üzemeltethető disz­kóra, lemez- és kazetta árusí­tásra, kölcsönzésre, büfére vagy játékterem kialakítására. Pataki Veronika Főzzünk változatosan! Hetek óta közkézen forog o szerkesztőség nő dolgozói köré­ben egy recept, amit egyik kol­léganőnk hozott. Már sokan ki­próbálták, - sikerrel. Mivel no­vemberben számos nevezetes név­nap van, (Imre, Réka, (Erzsébet, Katalin, András) olvasóink bizo­nyára szívesen veszik ezt a hi­degen készithetö tortareceptet a vendégváráshoz. HIDEG GYUMOLCSTORTA. Há­rom deci vízben elkeverünk egy zacskó (élelmiszerboltban kap­ható) zselatint, majd 15 percig állni hagyjuk. Ezután felfőzzük, de forralni nem szabad. Szoba­hőmérsékletűre hűtjük és három részre osztjuk. Ezután sárga, barna, majd fehér krémet ké­szítünk. SARGA: 3 egész tojást 4 kanál porcukorral, egy vaníliás cukor­ral habosra keverünk és egy rész főzött zselatinnal jól elke­verjük. A krémet levehető oldalú tortasütő aljára terítjük és hű­tőbe tesszük. BARNA: A 3 egész tojást 4 evőkanál cukorral, egy kanál ka­kaóval habosra keverjük és egy rész zselatint adunk hozzá. A krémet a tortasütőben lévő sár­ga krém tetejére simítjuk. FEHÉR: 2 pohár tejfölt 4 ka­nál cukorral és egy vaníliáscu- korral habosra keverjük, majd elvegyitjük a harmadik rész zse­latinnal és a barna krém tete­jére tesszük. Hűtőben hagyjuk egy kicsit dermedni, majd bár­milyen gyümölcsöt (banán na­rancs), vagy levétő! lecsurgatott befőttet teszünk a tetejére és egy adag eper- vagy málnaízü gyümölcskocsonyával leöntjük. Hűtőben legalább 3-4 óráig hagyjuk állni, de fagyasztani nem szabad. Hidegen a krém megszilárdul. Fogyasztás előtt le­vesszük a tortakarimát és tálra téve úgy szeleteljük, mint a tor­tát. Nagyon mutatós, különleges édesség. W. M. Munkatársakat keresünk gépkocsikölcsönzőbe és gépkocsi eladáshoz. Jelentkezést „Kft. 1991.” Jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. (8197) Video slágerlista ; 91.10.19-91.11.02. I 1. (-) Nagymenők 2. (-) Higgy neki, hisz zsare 3. (1) Utcai vadász 4. (-) Bosszúálló gép 5. (-) Terminátor 1. Videomalom Jókai u. 6. Nyitva: nonstop 0-24-ig. Zenemalom Pécs, Kossuth 91. Nyitva: 8.30-21-ig. (17990) ­L Pécsi gépkocsikölcsönzőnk üzemeltetésére keresünk munkatársat. Feltételek: minimum középfokú végzettség + gépkocsi üzemeltetéssel kapcsolatos ismeretek. Hivatásos, min. „B” kategóriás "jogosítvány, érvényes erkölcsi bizonyívány. Angol vagy német nyelvtudás előnynek számit. Érdeklődni: Pécs, Lánc u. 2/d. Tel.: 27-944. vasamapi 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents