Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-21 / 319. szám
8 uj Dunäntüli napló 1991. november 21., csütörtök Az energiaárakkal szemben Állásfoglalás Egyesületünk tudomásul veszi, Ihogy a piacgazdál- Ik adósra Valló ötté rés áldozattal! jár ás Ihogy az állami dotációnak az elmúlt negyvenöt !évlben kialakult gyakorlata hosszú távon nem tartható fenn. Amit 'nem tudunk él- fogadni, hogy ezt az intézkedést egyszerre és ilyen mértékű díjemeléssel 'kívánj óik vég rehaj tani és hogy ezt az áldozatot csalk attól a rétegtói várják él, alléi eddig is szenvedő alanya vollt 'minden gazdasági átalakulási 'kísérlletnék. Azt se tudják elfogadni, hogy a Számvevőszék,miért csalk a fűtési idény Ikezde- tére hozta meg az állás - fogl ailását a távfűtő váll - Hallótok átszervezéséről! és az egyedi mérés és elszámolásra valló áttérés szükségességéről!. Továbbá miiért 'képzeli, hogy az áttérés költségeit, almely 'lakásomként meghaladja a 20—25 ezer forintot, a 'lakosságinak kell fedezni? Tiszteletet érdeméi minden 'helyi kezdeményezés, amely az állalmi dotáció ímeg szüntetésének 'kompenzációjára 'irányul. Azonban ez a támogatás nem- dsak a ténylegesen rászo- irűlólkat, hanem a téhető- séket 'is előnyős helyzetbe hozza azakka'l szem'ben, Okik más energiaihordozó igénybevételére kényszerülték. A probléma kezelésének egyetlen és célravezető megoldása, ha a kompenzációt az kapja, aki erre irászorül, függetlenül attól, hogy milyen fűtési meg- áldást vesz igénybe, így többek között az a kétmillió nyugdíjas, aki a (Statisztikai Hivatal szerint) a létminimum szintjén él. A kompenzáció mértékét háztartásonként és folyamatosan, a fűtési idény kezdetétől (visszamenőlegesen), végéig kell folyósítani, mégpedig az Újpesti Család seg ítő Központ 1991. éktáber 1-ijei l| étmi nimum -'számításának figyelem'beVétél'ével, amely szerint egyedülállóknál 9800 Ft, házaspároknál 16 000 'Ft/'hó felső határig és 1200 ‘Ft/hó lösszeg'ben. Kérjiük i (követeljük), Ih og y az állásfogiiail'ásumklbain megfogalmazottakat a kormány mielőbb fárgyalUja meg és sürgősségi indítvánnyal terjessze az országgyűlés élé. Nyugdíjasok Pécsi Egyesülete A siklós-gyüdi szociális otthon gondozási díjáról Zaklatott hangú levélét hozott a posta az új siklás- gyűdi szociális atthanlbál. Az aláíróik azt .panaszolták, hogy az önkormányzat felemelte a gondozási díjat: az eddigi 2070 forint helyett március 1-íjától a nyugdíjak 70 százalékát ikel'l e célira befizetni. A sérelmes intézkedésre 'nem 'kaptáik elfogadható magyarázatot, azt viszont megtudták, hogy minden más szociális otthoniban változatlanul 2070 forintot fizetnek. Utánajártunk az ügynek, s a megyei önkormányzati hivatalban elismerték: a silklós- gyű'di az országiban a legmagasabban megállapított gondozási díj, ami joggal váll tóttá ki az érintettek elégedetlenségét. Azt is megtudtuk, hogy az Alkotmánybírósághoz 'fordultaik ez ügyiben. De hogy senkiiben ne keltsünk hiú reményeket, az is a tudomásunkra jutott az ügy 'kapcsán, hogy készül a szociális otthoni gondozási díjaik új szabályozása, s ha a gyűdiek valami elégtételt kapnának is most, annak nem sokáig örülhetnének. Esetleg csak az év végéig. Mert a rendezés — ezt ugye mondanunk sem 'keli — emelést jelent. Megkerestük az ügyben dr. Csongor iLászlót, Siklós város jegyzőjét, aki így indokolta a képviselő-testületi döntést: — A gondozattalak vadonatúj épületbe költöztek át, a díj új megái laipitásáná'l erre is gondolnunk kellett. A 2070 forint még 1981-lben született, s az akkori nyugdíjimlinimium 70 százalékának felelt meg. Azóta sók minden változott: emelkedtek a nyugdijak is, és drágulták o fenntartás költségei is. Az új otthonban magasabb 'színvonalú ellátási tudunk biztosítani, ezért úgy vélem, indokolt volt a ma érvényes 70 százalék mellett dönteni. ■Mit is lehet erre mondani? Az 'önkor mán yzataalk jogában állt emelni a dijat — ez nem vitatható. Az sem, hogy az új otthoniban ez indokolt is. 'De az már igen, hogy talán érdemes lett volna az intézkedést — még a bevezetés előtt — megbeszélni az érintettekkel. Hátha eloszlathatok lettek volna a félreértések. H. I. Segítség a Körösi Csorna utcai klubnak Ideiglenes otthon Már otthonos a hangulat a Gyerekházban berendezett klubszobában Fotó: Läufer László Biológiai óra Ki segít az öregeknek? 'Nyáron kiialkallaittálk Pécseit, a Körösi Csomó Sándor utcai nyug díjasklubot. Ezt 'követően hónapokon keresztül egymás lakásán jöttéik össze a klub tagijai. Ha szép volt az idő, kirándulni menték. 'Néhány hete azoniban megváltozott az életük. Kedden délutánonként Pécsett, a Szivárvány Gyermekházban találkoznak. — Olvastunk az újságban arról, hogy az uráinvárasi 'Körösi Csorna Sándor utcai nyug- díjasklulbnók nincs helye — mondja Sárosiné Horgas Klára, a Szivárvány Gyermekház munkatársa. — Megkerestük a klulbvezetót és felajánlottuk néki az egyik klubtermünket. Itt elhelyezhetik a veszélyben lévő hőlmijüikat, és ha előadói szeretőénél: hívni, egy nagyobb termet bocsátunk a 'rendelkezésűikre. Szeretnénk a tevékenységünket kibővíteni, és nem,csak az ebben a városrészben élő gyerekéknek, hanem minden itt élő embernek szabadidős programot nyújtani. A terveink között szerepeli már régóta, hogy megalakítjuk a nagymamák, nagypapák klubját, omelynék a tagjai alkar a gyenékékkel együtt is szervezhetnék program dkat. A Körösi Csomó Sándor utcai nyugdfjasiklu'b tagjai nagyon őrülteik, almikor felajánlottuk nékik a iéhef őséget, hogy ezentúl .hetente egyszer, kedden nálunk összejöhetnék, és továbbra is megtarthatják téljes önállóságúikat, és mlég terembért sem .kelil fizetniük. Szívesen adtunk .nékik helyet, de sem mi, sem ők nem tartják ezt végleges úl'laipot- nak. Tudják, hogy olyan önálló klubot szeretnének, mint amilyen a Körösi Csorna Sándor utcáiban volt. Sz. K. „Este van, este van: ki-ki nyugalomba ..Jól ismerjük Arany János Családi kör című versét, melyben gyönyörűen Írja le a természet csendjét a leszálló estében és az emberek, a család békéjét, harmóniáját a tűzhely mellett. Biztosan sokan varrnak, akik nap mint nap, hazatérve a kemény munkából megélhetik e biztonságot, szeretetet adó perceket, családjuk aprajával, nagy- jáVal 'körülülve az asztalt, s „jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek ..Tényként kell azonban elfogadnunk, hogy az elmúlt évtizedek nagy társadalmi változásai, .mint például az ipar és a városdk rohamos fejlődése, hatalmas mobilitást indított el az országiban. A nagyobb jövedelmek reményében nagyon sokan szakadtaik ki családjukból, indultak el „szerencsét .próbálni” valahova, új környezetbe, új világiba. E folyamatok időben jól kitapintható hullámokban jelentkeztek. Először az 50-es évek erőltetett iparosításának 'időszakában. Aztán a 60-as évek elején, a termelőszövetkezetek szervezésekor, amikor az ezen időben aktív korosztály, a 20- 30 évesek útrakelt generáciojc pz, akik egy döntően új létforma, családi struktúra kialakítására kényszerültek. Mindezek mellett a nők tömeges munkába állása is ó család hagyományos funkcióinak átalakulásához vezetett. Mc már tudjuk, hogy e folyamatok áldozatai nem ritkán a gyerekék, akik az egyre több munka vállalására kényszerülő szülők mellett, a velük meghitten együtt töltött idő lerövidülése miatt mintegy érzelmi vákuumba kerülték, ami kellő segítő, támogató erők hiányában nem ritkán vezethet a serdülőkorban, fiatalkorban emocionális válságokhoz, a környezetbe való Ibeilleszlkedés zavaraihoz. Ezt sokszor emlegetik a fiatalkori bűnözések, drogfogyasztás és öngyilkosságok számának emelkedésekor. A családok széthullásának azonban van egy másik Oldala is. Nemcsak azokat sújtotta e folyamat, akik kiszakadtak eredeti környezetükből, honem azdkat is, akik otthon maradtok. A nagy társadalmi mobilitás mintegy másik oldalaként kell szembenéznünk a .magúikra maradt öregekkel, a;ki!k gyermekeiktől távol, segítségük nélkül cipelik vállukon a meg- öregedés minden terhét. £ folyamatok vlsszafordíthatatlanok. Nemeseik azért, mert életpályákban, karrierekben rögzülték, hanem azért 'is, mert falakba épülték, lakás-négyzetméterekbe, ahol a több generáció együttélése igen nehéz. E helyzetben a mora'lizálás sem segít, hiszen nem az a baj, hogy a felnőtt gyermekek nem érzik az idős szülők támogatásának erkölcsi parancsát. A 'kérdés inkább az, hogy ez hogyan valósítható meg. Az érzelmileg feszítő dilemma az, hogy az idős ember a gyermeke segítségére vár, miközben ő, hogy segíteni tudjon, küszködik idővel, energiával, anyagi gondokkal és a bűntudattal, hogy amit ki tud préselni magából, az nem elég. Különösen akkor, ha az idős szülő betegsége miatt agyiba kényszerül, folyamatos ápolásra szorul. A szülők magára maradása nem az idős korban kezdődik, „üres a fészek" szindrómának nevezik azt a krízist a családi életben, amikor a szülőknek szembe kell nézni azZal a ténnyel, hogy felnőtt gyermekeik másutt és mással folytatják életüket. Jó lenne őket visszatartani, magukhoz .kötni. Id-eiig-óráig talán lehet is, hiszen .még ők is félnek az újtól, a rájuk szakadó sereg bizony ta lanság tál.. De a gyerekek egyre inkább szeretnének saját lábukra állni. A túlzott önmagunkhoz kötés egyre viharosabb szabadulásvógyat ébreszt, ami egyre nagyobb távolságiba sodorja az 'ifjú generációt. A nagy erővel s/éttépett .kapcsolatok aztán egyre nehezebben köthetők újra. Az Öreg gólyák, amikor a lki.s gályáikat repülni tanítják, éles csőrükkel nem egyszer odacsapnak a fiókáiknak, „gyerünk, repülés!”, mert ők ösztöneikben tudják, hogy a közelgő őszre át kell tudni repülni a tengert. Ha sorsunkat tudomásul vesszük és elfogadjuk, akkor az nem táplál bennünk indulótokat az elszakadóval, saját útiát járóval szemben. Nem kényszerít egyre erősebb kapaszkodásra, egyre hangosabb segélykióltásakra, hanem arra ösztönöz, 'hogy a támogatást próbáljuk meg önmagunkban és önmagunk körül megkeresni. Sajnos, a különböző szervezetek által foglalkoztatott és fenntartott 'szociális gondozók és öregek otthonainak száma nagyon kevés. Sokszor az általuk nyújtott szolgáltatás színvonala — tisztelet az egyre gyakoribb kivételeknek — is sok kívánnivalót hagy maga után. De a megoldás útja .mindenképpen az, thogy egy élet munkájával meg kell tudnunk teremteni azt a lehetőséget önmagunk számára, hogy amikor ellátásra szorulunk, ezt szolgáltatásként meg tudjuk kapni attól a társadalomtól, amit >mi szolgáltunk, almikor erre képesek voltunk, így gyermekeink szeretete is megmarad tiszta és őszinte szeretetnek, almit nem terhel túl .fáradtság, küsZködés. Ennek vállalása a megöre- gedés modern kultúrája, ami már a 21. század társadalmi folyamataira épül, de a lapjait itt és most Ikell leraknunk, önmagunkban is, elfogadva saját megöregedésüriket, és a társadalomban is, hogy anyagiakban és megfelelő intézmények .kialakításával ennék feltételeit megteremtsük. Dr. Kóczán György Petíciók demonstráció vagy valami más? Együttes ülést tartott hétfőn a Szakszervezetek Házában a megyei szakszervezeti nyugdíjas választmány és a Nyugdíjasak Baranya Megyei Kamarájának a tanácsa. Az ülés napirendjén szerepelt az MSZOSZ közelgő rendkivüli kongresszusán a nyugdíjasok helyzetével foglalkozó előterjesztésről szóló tájékoztatás, a Baranya megyei rendőrkapitányságnak az idősek védelmére vonatkozó elképzelései, valamint a kamara tevékenységével összefüggő kérdések. © Az MSZOSZ kongresszuson - ahol a félmilliós létszámhoz képest mindössze húszán képviselhetik a nyugdíjasokat - Viola István tájékoztatója szerint 20 perces beszámoló hangzik el a nyugdíjasok helyzetéről, s 9 pontban foglalják ösz- sze e nagy társadalmi réteg helyzetének javítására vonatkozó javaslatokat. Az országos szakszervezeti nyugdíjas választmányi ülésen egyebek közt elhangzott: semmilyen fórumon nem veszik figyelembe a nyugdíjasak dolgait, ezért is vetődött fel a figyelem felkeltése végett — a vidéki városokban tartandó demonstrációk gondolata. Ott úgy foglaltak állást, hogy ezzel meg kellene várni a ikongresszusi határozói alapján a kormányhoz küldendő petíció sorsát; ha a válasz elmarad vagy nem kielégítő, akkor kell a demonstráció esziközéhez 'nyúlni. A pécsi vitáiban kifogásolták, hogy a pontok között nem szerepel a 13. havi nyugdíj követelése. Elhangzott az is, hogy nincs ma még egy társadalmi réteg, melynek annyira azonosak lennének az érdékei, mint a nyugdíjasoké, hiányzik azoniban a hatékony érdekérvényesítés, a kormányzat igyekszik .megbontani azt a gyenge egységet is, ami létezik, .ugyanakkor fokozódik az aktív dolgozók ellen- érdekeltsége. © A közelmúltban Bojtár László, a kamara ügyvivője felkereste dr. Ernyes Mihály megyei rendőrkapitányt, hogy segítségét kérje az időseik sérelmére elkövetett szaporodó 'bűncselekmények ellen. Ennek eredményeként vett részt az ülésen a bűnmegelőzési alosztály munkatársa, Czeglédi László rendőrfőhadnagy, oki azt ajánlotta, hogy 0 kamara alakítson ki élő íkapcsolatot a Bűn- megelőzési Tanáccsal, a rend- őrállomásókon pedig, ahol állandó ügyeletet tartanak, szükség szerint bejelentést lehel tenni. A megyei rendőrkapitányság — annak ellenére, hogy Baranyában nem tapasztalhatók imég oly mértékben az idősék sérelmére elkövetett bűncselekményék, mint a fővárosiban — gondoskodni kíván az idősek védelméről. © Bajtor .László kamarai ügyvivő a rendkívüli országos kamarai ülésről 'beszámolva ismertette azt ä rövid petíciót, amit a kormányhoz intéztek. Ebben tiltakoznak az ellen, hogy a Pénzügyminisztérium nem akarja kifizetni a megígért év végi 3000 forintos segélyt, s felteszik a kérdést: hová lett az e célra félretett pénz? Kifogásolják, hogy az 1992-es költségvetés tervezetében nem szerepel az alacsony nyugdíjak sZintrehozásának a programja, amiről — információk szerint — Kupa Mihály pénzügyminiszter hallani 'sem akar. Ugyan miért? Tiltakoznak az ellen is, hogy a jövő évi nyugdíjemelést április, májusra tervezi a kormány, ez tovább rontja a nyugdíjasolk helyzetét, a terv tehát nem fogadható el. 'Ennék nyomán vita bontakozott Iá arról, hogy petíciókkal el léhet-e bármii Is érni Vagy más, törvényes eszközhöz kell nyúlni. Ilyennek tekinthető lenne egy aláírás- gyűjtő akció, amivel el lehetne érni az egyesületeken, klubokon kívüli nyugdíjasokat is- ilyenek rengetegen vannak! Ilyennek tekinthető egy demonstráció .is, ami a nyugdíjasok tömegében rejlő csendes, nyugodt erő kifejezője lehet. Volt vélemény, ami szerint ezék sem lehetnek eredményesek. A javaslat: .rövid, névre szóló levélben kell a képviselők lelki isme rétéhez, emberségéhez apellálni, hogy a nyugdíjasókat érintő kérdésekben eszerint, s nem pártérdekeket szem előtt tartva szavazzanak. A javaslatot 'megvalósítás végett az országos 'kamara elé terjesztik. H. I.
