Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-20 / 318. szám

1991. november 20., szerda uj Dunántúli napló 7 Új foglalkoztatásbővítő tá­mogatásformát javasolnak a Baranya Megyei Munkaügyi Központ szakemberei a bara­nyai cégek, vállalkozók szá­mára. A kezdeményezés felté­tele, hogy tartós munkanélkü­lit tartósan foglalkoztassanak a jelentkezők. Foglalkoztatás­bővítő támogatás Munkát a tartósan munka­nélkülieknek! igárates mm eliameréare méltó taljaaitmäng KGST helyett - versenyképesség A támogatást az a munkál­tató veheti igénybe, aki több mint hat hónapja munka nél­kül álló embereket, illetve több mint három hónapja mun­ka nélkül álló pályakezdő fia­talokat foglalkoztat huzamo­sabb ideig. A támogatás mér­téke a felvett dolgozók lét­számától függ. Annak a vál­lalkozónak, aki 1-20 ilyen ka­tegóriába tartozó embert fog­lalkoztat, egy évig a munka­ügyi központ fizeti ki az al­kalmazottak bérének vagy tár­sadalombiztosításának 60 szá- za lélkáit. Az aifkalimdzdtt 1-étsrám növekedésével arányban nő a támogatás mértéke is, így 20- 50 emberig 80, 50 ember fe­lett 100 százalékot a bér­vagy a tb-támogatás. A kezdeményezés célja, hogy minél hosszabb ideig munkát biztosítson a nehéz helyzetben lévő tartós munkanélküliek számára. Ezért az a cég, ame­lyik a támogatás idejének megfelelő időtartamig tovább foglalkoztatja a felvett embe­reket, újabb kedvezményt kap: választhat a korábbi támoga­tási forma, illetve az esedé­kes bér- és társadalombiztosí­tás 50 százalékának együttes támogatása között. Ha a mun­káltató számára ez utóbbi a kedvező, ezt fizeti a munka­ügyi központ. A felvételt is segíti a köz­pont. összehívják a feltételek­nek megfelelő állás nélkülie­ket, és a támogatást igénylő vállalkozó vagy cégvezető ma­ga válogathat a munkaerő­kínálatból. A megye egyre romló foglalkoztatási helyzetén sokat javítana, ha minél több cég jelentkezne támogatási igényével a munkaügyi köz­pontban. K. E. (FAB) A volt szocialista or­szágok regionális kereskedelmi forgalmának zuhanásszerű csök­kenésével időben egybeesett a KGST pénzügyi rendszerének megszűnésével. Nyugati és hazai szakemberekben egyaránt meg­fogalmazódott az a javaslat - legutóbb a szirákii nemzet­közi pénzügyi konferencián is —, hogy a közép- és kelet­európai övezetben a kereske­delem élénkítésére -hozzanak létre fizetési uniót. • Az indítvány lényege, hogy az unió tagjainak az egyes ügyleték ellenértékét -nem kell nemesvailutában kifizetniük — hiszen abból hiányuk van —, elegendő, ha a kölcsönös szállítások éves egyenlegét rendezik konvertibilis -pénzzel. Azákn-ak az országoknak pe­dig, amélyéknek ismétlődően adósságuk keletkezik a ta-g- országákkol szemben, az utób­biak, vagy külső hitelezők nyújtanak konvertibilis valutá­ban hitelt. Való igaz, a KGST-forgaiom összeomlása súlyos gondókat okozott az érintett országok­nak. Nálunk kivált néhány iparág, -illetve nagyvállalat számára, jóllehet, a mi -keres­kedelmünkben a KGST-for- galom aránya a 70-es -évek­ben már a teljes kereskede­lem felére csökkent. Ám, ha ne-m is a -teljes KGST-forgalom, de a szovjet forgalom meg­határozó maradt 'hazánk üzem­anyag-, s bizonyos -nyers­anyagok ellátásában, illet­ve m ezőga zda-sá g-i -él elm iszer­ipa-ri, gyógyszeripari, -gép- és járműipari kivitelében. Számos állami nagyvállalatunk ren­dezkedett be a szovjet piac igényeire, -ahol nemigen kel­lett versenytől tartami, s a minőséget, -korszerűséget ille­tően sem voltak ma-gas köve­telmények. Szó se róla, kényel­mes volt számukra ez a hely­zet, aminek azortba-n volt há­tulütője is: a maguk egyetlen piacán eladható termékeikkel lényegében ki voltok szolgál­tatva a -szovjet fél kónye- kedvére. • Nos, a fizetési unió — kon­vertibilis fizetőeszközöket kí­mélő metódusával — valóban orvos'lást jelentene a -gondok­ra, h-a ... -Ha a KGST, s ezen belül a szovjet forgalom ösz- szeomlását csakugyan az idéz­te volna elő, hogy -a korábbi, úgynevezett transzferábilis ru­belben történő fizetést -a kon­vertibilis pénzbeli fizetés vál­totta -fel, -minthogy ez utóbbi hiánycikk volt a Szovjetunió­ban is, a tagországok zömé­ben is. A dolog azonlba-n -már ott sántít, hogy a transzferábi­lis — azaz átruházható — rubel valójában nem volt átruházha­tó. -Egy szovjet viszonylatban transzferábilis rubelben kelet­kezett -követelést nem lehetett például egy lengyel adósság rendezésére fe-lhasznál-rti, mert annak — magyar—lengyel relá­cióban, de a többi -kétoldalú partneri kapcsolatban -is - más és -más volt a tényleges értéke. Nem is ez okozta a forgalom összeomlását, hanem a partnerek keresletének meg­felelő áru hiánya. A kínálati hiá-ny egyébként -már a KGST ifjúkorában is tapasztalható volt: hazánknak például 1968- 73 között több mint 1 m-i-lliárd dollár értékű követelése -ke­letkezett a Szovjetunióval szemben, mert szállítása ink el­lentételezésére nem volt elég olyan áru, -amire szükségünk lett volna. Az újalbb és újabb magyar aktívum Ikeletkezése ezt -követően is állandó prob­lémája volt a két ország gazdaságpolitikusainak, s -bár többféle -módon -próbálták egyensúlyba lh-ozn-1 a forgal­mat, a KGST megszűnésénike küszöbéhez ismét kétmilliárd dollár körüli magyar -követe­léssel -érkeztünk. A-mi a többi -KGST-országot illeti, egyesekkel megállapod­tunk ugyan a 'keményvalutát kímélő formák -valamelyiké­ben (-például a nemzeti valu­ták használatában az egymás közötti forgalomban), de ez sem állta -útját a forgalom visszaesésének. Egyrészt, -mert a fő gond a kínálat hiánya, másrészt, -mert a partnerek is igyekeznek átterelni exportju­kat a fejlett ipari régiókba. Ez a törekvés természetesen nálunk is erőteljes: -néhány év alatt több -mint 50 százalékkal nőtt a fej-lett -i-pa-ri országokba irányuló ikivitelünk, ami feltétle­nül Ígéretes és elismerésre méltó teljesítmény. Különösen, ha azt" is -figyelembe vesszük, hogy ott recesszió uralkodott és éles versenyben kellett piaci részesedésünket növelni. Összegezésként tehát nyug­tázhatjuk, -hogy a -KGST he­lyébe sikerült „ibeléptetnün-k” a -magyar gazdaság nagyobb versenyképességét. Szemben a fizetési unióval, amely csak a konvertibilis pénzhiányt tudta völ-na áthidalni — az áruhiányt nem. Bácskai Tamás Az emberi tényező aGE Tungsram Rt.-nél — A privatizáció előrehala­dásával nagyon sók vállalat Ikerül Olyan helyzetbe, hogy -megveszi Valamelyik fejlett amerikai, német Vagy eset­leg japán cég — mondja Horváth Miklós, a GE Tung­sram Rt. irtagykanizSai fény­forrás gyárának igazgatója. — Jön az áj technológia és óhatatlanul -felmerül a kér­dés, -vajon a vezetők eddigi teljesítménye, a dolgozók szaktudása elegendő tesz-e ennek a légimodernebb tech­nikának a -mozgatásához. Mi is átestünk ezen bz állapo­ton, a-m-ilkor két -évvel ezelőtt a General Electric megvásá­rolta a gyárat. Nem tudtuk, hogy fogunk -majd megfelel­ni az amerikai cég -által tá­masztott -követel menyeknek. Nem értettük, mi-ként le­hetséges, hogy ok hozzáve­tőleg ugyanannyi emberrel, ugyanolyan termékekből kö­rülbelül tízszer annyit Itud- -nalk előállítani, -mii-rtt -ml. Azt tudtuk, hogy az ő berende­zéseik korszerűbbek, de azt Is, hogy nem ennyivel. Miután az ö-merilkalök megjelentek a gyárban, rö­videsen rá kellett jönnünk, hogy az alapvető különbség nem a technikában, ha-nem a gondolkodásmódban, a munlka szervezésében van. A GE vállalatpolitikájá­ban szerepel, hogy a döntést -magára nézve mindenki kö- telezőnék tartja, amit -nem kell írásba foglalni, nem kell jegyzőkönyvet felvenni. Ha -valaki -csalk körülbelül hajtja végre a feladatot, ha nem pontoson teljesít, ni-ncs fe­gyelmi, szóbeli, -írásbeli fi­gyelmeztetés, hanem egysze­rűen elküldik. Ez nyilván odavezet, hogy a gyárban nem is dolgozik Olyan em­ber, aki megbízhatatlan. — A feladatokat minden egyes ember számára konk­rétan megfogalmazzák? — -Nem. Egy Olyan cégnél, mint a miénk, ahol három­százezernél is több ember dolgozik, ez lehetetlen vol­na. Elvéket _ fogalmaznák meg. Ezéket általában az el­nök ismerteti és meghatáro­zott alkalmakkor teszi közzé. Betartásukat halálosan ko­molyan veszik, de ez szük­ségszerű is, hiszen ezen el­vek alapján folyik a harc a konkurencia ellen. Vagy ők győznék le minket vagy mi őket. — Hallottunk arról, hogy a GE-nél és így természetesen a Tungsramnál is létezik az úgynevezett hármas követel­mény. — Egy mondatban megfo­galmazva ez így hangzik: „A feladatokat gyorson, a lehe­tő legegyszerűbb módon és kellő önbizalommal kell vég­rehajtani”. A gyorsaság pél­dául azt jelenti, hogy a gyárban nem lehet olyain szervezet, aminék az a dol­ga, -hogy a feladat végre­hajtását ellenőrizze. Nincs -belső ellenőr, osztályvezető, aki a -beosztottai munkáját ellenőrzi, hiszen mindenki tudja: iha hibázik, elküldik. A saklépcsős vezetés megszün­tetése -nagyban egyszerűsíti, de ugyanakkor fel is gyor­sítja a szükséges Intézkedé­sek megtételét. A GE-nél mindössze háromlépcsős a vezetés. Ezzel elértük azt, hogy az az ember, alléi a műhelyben, a csarnokban a terméket készíti, ne legyen messze az elsőszámú veze­tőtől. Ha egyáltalán lehet -sor­rendet felállítani az a-lapel- vék között, a kellő önbiza­lom a legfontosabb. Ezen a területen volt a legnagyobb -különbség kezdetben a GE és a -régi Tungsram között. Akkoriban a mégyezres lét­szám mellett 300 admin-rszt- inatív dolgozóink vőlt. Ez le fog csökkenni tíz-tizenöt fő­re. Akik megmaradnak, azoknak nyilván megfelelő önbizalommal kell rendel­kezniük, hiszen teljesen ön­állóan oldják meg a felada­taikat. Nem kell a főnököt keresgélni, nem -kell enge­délyt kérni. Csökken a po­zíciók, a beosztások száma, az emlberék nem arra törek­szenek, hogy -magasabbra kerüljenek a ranglétrán, ha­nem arra, hogy .minél több pénzt keressenek. HT Press Nem épít már új lakásokat az OTP Nincs mozgás az ingatlanpiacon A bérlakások kiárusításától minden megváltozhat Ax utolsó hagyományos ponolMások Pécs Kertvárosában Sorra számolják fel az épí­tőipari vállalatokat, jobb eset­ben felbomlanak működőképes egységeikre. így panellakáso­kat egyre kevesebbet építe­nek, holott korábban a lakó­telepek tömkelegével sem tudták kielégíteni az igénye­ket. Ennek ellenére az ingat­lanpiacon a panellakásárakat illetően hosszabb ideje nincs mozgás, sőt a tavalyi évhez képest átlagosan 10-15 szá­zalékos csökkenés figyelhető meg. Ami azonban biztos: az OTP korábbi egyeduralma a lakáseladásokban megszűnő­ben van, annál is inkább, mert nem terveznek az elkö­vetkező években Pécsett épí­tési beruházásokat (Mohá­cson viszont lesz még ilyen befektetés), a befejezés előtt álló „rózsadombi” épületek pedig jövő év végéig értéke­sítésre kerülnek. Egy 116 la­kásból álló blokkról van szó, melyből az első ütemben már 40-et eladtak. Ezeknek az in­gatlanoknak a fele azonban az önkormányzatot illeti, s to­vább rontja a helyzetet, hogy az utolsó 31 lakásba várha­tóan azok költöznek, akiknek az otthonát az IMS-technoló- gia miatt fel kell majd újíta­ni. Gyakorlatilag tehát körül­belül 25 db 78-82 négyzet- méteres lakás vár vevőre, négyzetméterenként 30 300 fo­rintos áron, vagyis a vásárlá­si összeg 2 360 000-nél kezdő­dik. Igaz, a helyiségek modern elrendezésűek, többnyire egy­benyitottak, étkezőjük is van, és minőségi a burkolat. Az in­gatlanközvetítő irodák adatai szerint viszont az ilyen típusú és méretű lakások ezen a kör­nyéken a szabadpiaci forga­lomban 2-3 ezer Ft-tal ol­csóbbak. Hogy mégis van rá vevő, az annak köszönhető, hogy a jelentkezők általában minőségi cserét bonyolítanak le, beszámítva az egyébként áron alul értékesíthető vagy eladhatatlan ingatlanukat. Van, oki így kíván élni a több gyerek után felvehető szociál­politikai kedvezménnyel, ami 3 gyereknél már 600 000 Ft. A pécsi lakáspiacon tehát hamarosan döntő többségé­ben csak használt lakások jö­hetnek számításba. Azoknak a szabadforgalmi árairól, a te­rületileg változó tendenciák­ról, a kereslet-kínálat alaku­lásáról a későbbiekben adunk majd részletes tájékoztatást. A pécsi önkormányzat ugyanis várhatóan e hónap végén dönt a tanácsi bérlakások ér­tékesítésére beérkezett pályá­zatokról, ezután pedig több ezer lakás kerül új anyagi fel­tételekkel a piacra, s ez je­lentősen befolyásolhatja az ingatlanárakat. Mészáros B. Endre Fotó: Szundi György A szovjet gazdaság egyik legpiacképesebb terméke: a Lada gépkocsik Fotó: Szundi György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents