Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-20 / 318. szám

e uj Dunántúli r*gpió 1991. november 20., szerda Helytelen az a stratégia, ha a gazdaság hosszú távú importszénre rendezkedik be Szerkezetá ta la k ítás előtt a bányászat Történelmi jogaikat követelő városok Lefiefnelr-e új megye­székhelyek? A vájvégen '(MTI-iPness) A nemzetközi energetikai fórumákan egyre itöbb szó esik arról, hogyan történik maljd az egysiéges Európa energetikai és bánya- sitratégiáljámalk összehangolá­sa. Az előrejelzéseik szerint számítani keli az energ'iblhar- dozák, köztük a szén draszti­kus világpiaci áreméhkedésére. Ez jelentősen felértékeli majd a nemzetga rda ságoik természe­tű erőforrá'Svagyanát — ‘közte a szlén- és szénlhiidroglén- Ikészletéket —, javítja a gazda­ságossági feltételéket. A nem­zetgazdaságaik 'könnyen kerül­hetnek az iirrvpartkiiiszolgiálta- tottság helyzetébe, ha a pil­lanatnyilag olcsó import reimé- ínyében felszámolják saját ki- itenmelőhe Iyeíket — óvnak o ta- inulmányók. Magyarországon jelenleg a nyolc szénibánya-válilálaltiból hatot ért utol a végzet, csőd- r/agy szanálási eljárás formá­jában. A szerkezetátalakítást célzó folyamataik egy tavalyi, 1990. augusztus 30-:í kormány- Ihatározatnülk megfelelően in­dultaik el. Ez megífogállmazta, hogy a hazai szénbányászatot a liberalizált piac feltételeinek kell kitenni, azaz legyein ön­finanszírozó az ágazat. Egy­idejűleg azt is deklarálta a kormány, hogy a meglévő 2000 megawattnyi szénibázisú hő­erőművet hazai szénnel kell eltátnii <£000 után is. Magyar- ország összes viiffamosenengíia- termelésénék 30 százalékát ad­ják a szénbázisú hőerőművek. A bányaipari szektor tavaly óta várja, hogy parlament elé kerüljön a kormány által ígért hosszú távú; a bányákra vo- vatkozó iparpolitikai koncep­ció, amely megfelel a nemzet- gazdaság és a föld állott dol­gozók érdekeinék egyaránt. A törvény még nem született meg, a bányászók és a bá­nyák helyzete pedig egyre tart­hatatlanabb — véli a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, amelynék elnökié­vel, Sahalkhaimimer Antallal a krízis megoldásának iehetős/é- gei ről beszélgettü nk: — Hol van konfliktus a BDSZSZ által elképzelt keze­lési módok és a kormányzat jelenlegi iparpolitikája között? — A szén- és uránliipkwban bányánként vizsgálják a gaz­daságosságot, kreált vagy Vélt világpiaci árakhoz mérve. Ez alapiján nagyon sók bánya veszteséges, s így felszámolás­ra van ítélve. Mi nem állítjuk, hagy a ma- gyair bámyaiparnak nem kell átesnie egy, a piacgazdaság­nak megfelelő szerkezetátala­kítási folyamaton, azonban helytélen el'kápzélésnék tart­juk, hogy a kialakítandó struk­túrát csólkis a piac szálból yoz- za. Azonkívül nem megfelelő a célhoz rendelt módszer, a csődellj órás sem. A csődeljárás célja, hogy a vállalati vagyonból a hitele­zőiket a legteljesebb mértékig kielégítse. Márpedig a nyolc szénbánya-vállalatnál az adós­ság körülbelül 20 milliiárd fo­rint. Ez Olyan nagy összeg, hogyha a vállalati vagyont ki­zárólag erre fordítják, nem ima- írod szénbányászat. A csődel­járás nem ad lehetőséget in­vesztíciók igénybevételére. Ez ellen mi tiltakozunk. — A gyárak bezárása még «mindig kisebb rossznak tűnik, mint a veszteséges tevékeny­ség folytatása ... — Számokkal tudom igazol­ni, hogy ez nem felel meg sem a nemzetgazdaságnak, sem a lakosság érdekeinek. Idén a Magyar Villamosművek Tröszt összesein 115 petaljoul hő­mennyiséget vesz át a hazai szénbányáiktól, jövőre csupán százat, vagy ónnál kevesebbet azzal az indákkal, hagy a ha­zai szén'ből előállított villamos energia nyeresége a Iegállá- csanyalbfo. Áztál, hogy az MVT nem a szénbázisú, hanem in­kább nukleáris, szénhidrogén- és egyéb bázisú erőműveit já­ratija, évi 7—800 millió forint­tal több nyereségre tesz szert. A1 nyolc bán yaváilalot og ya>n - alkkor 7,5 milliárd forinttal ke­vesebb árbevételhez jut, így imár esélyűik Sincs a termelés lfenntantásá.ra, sőt, a béreik ki­fizetésére sem. A bányák be­zárását pedig vailalkiinek fi­nanszíroznia kell, s ez az adó­fizetőkre hárul. Egyébként hoz­záteszem, a hazai szénlbázi- san termelt energia 20 száza­llékkal olcsóbb, mint a Szovjet­unióiból értkező villamos ener­gia, amelyből évi 1500 mega­wattnyit imp ártól umlk. — Ugyanokkor itt van az ol­csó és jó minőségű csehszlo­vák és lengyel importszén. — Helytelen az a stratégia, ha a gazdaság hosszú távon importszénre rendezkedik be. Köztudott, hogy a szén világ­piaci ára nőni fog. Ha az or­szág leállítja a hazai terme­lést, három év múlva ki lesz szolgáltatva exportőröknek. A bányák bezárása visszafordít­hatatlan folyamat. A bánya­ipar nem bírja el a Stratégiai ingadozásokat. Egy bánya ki­építése 7—8 év, stabilitása több évtizedre szól. A liberális piaci változásokat nem lehet össze­kötni a gazdaságosság meg­ítélésével. — A bányák bezárása folyik, de mit tesz a kormány az ez­zel járó munkanélküliség le­küzdésére? — A kormányzót a létreho­zott foglalkoztatáspolitikai ála- pdkra apellál. A bányászból azonban nem lesz egykönnyen más iparág ’kvalifikált szak­munkása. A bányaiparban 1985 óta 30 ezer fővel csökkent a dol­gozóik száma, ennék fele az utóbbi két éviben hagyta el az ágazatot. A csökkenés kü­lönböző megoldásokkal - kar­engedményes nyugdíj, végki­elégítés stb. — jött Pétre, ezek azonban nem preventív meg­oldásaik. A bányászatban je­lenleg csak néhány száz főre tehető a munkanélküliség. — Mikorra várható határo­zott lépés a kormánytól? — Jós lennék, ha meg tud­nám mondani. De december végiéig — ha nem is döntósék, de kifejezett szándékok szint­jén — Választ várunk. Ha ez év végiéig sem tud tárgyalá­sok útján közelíteni egymás­hoz a kormány és a szakszer- vezeték álláspontja, nem lesz más lehetősége a szákszerve- zetnék, minthogy a Végső esz- Ik’özIhÖz, az általános sztrájk­hoz nyúljon. — Önök a napokban levelet intéztek Göncz Árpádhoz az ügyben. Mit tud tenni a bá­nyaiparért a köztársasági el­nök? — Nagyon is sokat. Ha szor­galmazza a táirgyallásák fél­gyorsítását, ha asztalihoz ül­teti a feleket, nagy szölgála- tot tesz nemcsak a bánya- i,pOir, hanem az egész magyar társadalom szálmára. U. Z. (MTI—Press) Több újságcikk, s rádióműsor is hírt adott róla: néhány városunk megpróbálja visszaszerezni hajdani megye- székhelyi címét. Gyuláról hírlik, hogy a városi képviselőtestület tanulmányt készít a megyei közgyűlésnek történelmi jogai­ról, s így perelné vissza Bé­késcsabától az 1950-ben el­vesztett rangot. Más városok — így Balassagyarmat, Nagykani­zsa, Sopron — polgárai köré­ben is felötlött hasonló elkép­zelés szőkébb pátriájukat ille­tően. Az MTI—Press a Belügy­minisztériumban érdeklődött: van-e lehetőség ilyen elképze­lések megtárgyalására. Beszél­getőpartnerünk: dr. Kara Pál, önkormányzati helyettes állam­titkár.- Érkezett már önökhöz hi­vatalos kérelem ez ügyben?- Még nem, de különféle sajtóforrásokból. beszélgeté­sekből előttem sem ismeretlen néhány város honatyáinak ez a szándéka. Úgy tudom, min­denütt az a legnyomósabb ér­vek egyike, hogy a történelem során kiérdemelt jogaikat az elmúlt rendszerben politikai döntés alapján vette el tőlük az akkori hatalom, s ennék a politikai döntésnek ma már nincs alapja. Talán egyedül Sopron helyzete más, ez a vá­rosunk akár egy új megye szék­helye is lehetne egyes elkép­zelések szerint.- Van-e törvényes akadálya ilyen kérdések komoly megvi­tatásának?- Semmiesetre sincs és ar­ról tudok tájékoztatást adni, hogy rövidesen — talán még novemberben — az Országgyű­lés elé kerül egy — a megyék kis területeit érintő — terület- átcsatolási terv, amelyet a hoz­zánk befutott és jogosnak vélt kérések alapján állítottunk ösz- sze. Egy megyeszékhely-válto­zás persze ennél jóval gondo­sabb előkészítést és körülte­kintést kíván, hiszen az a me­gye egész lakosságát érinti. Feltehetően az ilyen döntést megyei népszavazásnak kell megelőznie, hiszen az önkor­mányzati törvényben is van ilyen rendelkezés. Ám a me­gyei népszavazás pontos és részletes szabályainak megha­tározásához - beleértve azt is, hogy kiírásához a helyi lakos­ság milyen arányú támogatása szükséges — külön rendeletet kell alkotni.- Elvi akadálya tehát nincs a megyeszékhelyek megváltoz­tatásának. Milyennek ítéli meg a gyakorlati megvalósítás le­hetőségeit? — Cseppet sem találom egy­szerűnek egy ilyen elgondolás végrehajtását. És nemcsak a vonatkozó ren­deletek pillanatnyi hiánya miatt, hanem azért sem, mert az egész megyerendszer kér­dése évtizedek óta kényes — majdhogynem tabu — kérdés. A rendezés igénye, teljesen reális indokokkal alátámasztva is sokszor fölvetődött, de vala­mi miatt mindig elodázták a megtárgyalását. Pedig a honi megyerendszerről azt el kell ismerni, hogy tényleg óriási aránytalanságok hordozója, nemcsak ma, hanem bármelyik korszakában államunknak. Csakhogy eldönteni: hogyan lehetne célszerű és jó megol­dást találni — ez eddig nem sikerült. — Sok vagy kevés a 19 me­gye? — A kérdés szakértői sincse­nek azonos állásponton, a megoldás során érintett terü­letek képviselői nyilván még kevésbé. A csökkentésre, a nö­velésére, de még a mai me­gyerendszer fenntartására is bőven sorakoztathatok fel ész­szerűnek tűnő érvök. Egy bizo­nyos: idáig elmaradt a kérdés teljesen tudományos alapokon nyugvó vizsgálata, s nyugod­tan hozzátehetem azt is, hogy ezzel nem lehet már sokáig várni. Ami pediq a szóba ke­rült új-megyeszékhely (önjelöl­tek igényeit illeti: azokban tényleg sok a megfontolásra érdemes érv és gondolat, mert esetükben nem vitatható, hogy a múltban méltánytalanul ke­rültek hátrányba a mai szék- helyvárosokkal szemben. Ám ahhoz nem tudok hozzászólni, hoqy egy végrehajtott változás milyen helyi problémák halma­zával iárna. Annvi biztos: egy ilyen döntésnek komoly kon­zekvenciái lennének, s ezeket előzetesen kell felmérni. És a kérelmezők jó ha arra is gon­dolnak: megyeszékhelynek lenni nemcsak — főleg rang­béli — előnyökkel jár, hanem súlyos kötelezettségekkel Is. Hogy ezek teljesíthetők legye­nek, annak a feltételeit is meg kell teremteni, méghozzá ön­erőből, hiszen az ország nincs olyan helyzetben, hogy ilyen törekvéseket a költségvetésből tudna támogatni. így például egy megyeszékhelyhez méltó intézményrendszerrel keli ren­delkezniük. Schöffer Jenő Műszak után Läufer László felvételei Magyar vérsejt­mosó és - elemzőműszer Magyar szabadalom alap­jain a Világon egyedülálló automatikus Vérsejtelemző mű­szert készített a budapesti Modisoft Számítástechnikai Programókat Fejlesztő Kft. Buczkó József a Modisoft Kft. ügyvezető igazgatója el­mondta: a műszer nélkülözhe­tetlen műtétek közben, amikor vérátömlesztést kell alkalmaz­ni, ugyanis a műszer kimutat­ja az antitesteiket, illetve az antigéneket az átömlesztésre váró vériben. Eddig még a legjobban felszerelt klinikákon is résiben szemmel állapítot­ták meg a vizsgálat eredmé­nyét. Ezt teszi feleslegessé a Modisoft által kifejlesztett mű­szer, teljesen automatikussá téve a vizsgálatot, ami nagy­iban növelné a biztonságot is. A fejlesztésben részt vettek 0 Központi Honvéd Kórház szakorvosai. A berendezést, amelynek legfontosabb elemei egy IBM számítógép és egy 10-.szer 30 centiméteres speci­ális maxanmotor, már több magyar kórházban is alkal­mazzák Békéscsabán, Mezőtú­ron, Szegeden, Siófokon és Budapesten. A spanyolok megcsinálják Expo-látogatáson Sevillában A budapesti világkiállítás kapcsán érvek és indulatok feszülnek egymásnak. A vitá­zó szakemberek és a közvé­lemény lassan odajutnak, hogy a véleménytengerből ki­ki vérmérséklete szerint, talá­lomra húz ki egyet, melyet aztán képvisel. Jó néhány ma­gyar küldöttség járt már Se­villában személyes tapaszta­latokat, • információkat gyűj­teni. A Balatoni Gazdasági Kamara küldöttsége is meg­tekintette a '92-es világkiál­lítás előkészületeit. Gulyás József elnökségi tagot kér­deztük benyomásairól. — Az első meglepetés ak­kor ért bennünket, mikor megtudtuk, hogy már a soka­dik magyar látogató csapat egyike vagyunk. A második pedig akkor, amikor kiderült, hogy Sevillában hatalmas tu­dásanyag áll rendelkezésre az Expóra vonatkozóan, melyből csapataink mindmáig alig- alig szállítottak haza 'Infor­mációkat. — Leglényegesebb tapasz­talatai? — A világkiállítási beruhá­zás megítélésem szerint egyik meghatározó ismérve — amit mi szemlesütve még ma sem szeretünk emlegetni —, hogy a munkálatok élén egy teljes körű felhatalmazással bíró kipróbált szakember áll. A tágabb környezetében is csak véreskezűként emlegetett, ám rendkívüli tiszteletnek örven­dő szakember óriási fegyel­met tart a magyaros munka- fegyelméről hires andalúz környezetben. Le kell szögez­nünk azt is, hogy az Expo tisztán spanyol beruházás, és ahogy mondják, a kerítésen belüli beruházások megtérül­nek a szponzori és belépője­gyek bevételéből. Ugyanok­kor a térséget érintő egyéb elengedhetetlen beruházá­soknak pusztán csak határ­időt szabott a világkiállítás. Sevilla célja, hogy a majd kétszáz éves sorvadó egykori világkereskedelmi központ újra felvirágozzék. — Gondolom az andalúzok legnagyobb dilemmája is az: vajon mi lesz az Expo után? — így igaz, hiszen a szinte átmenet nélkül megsokszoro­zott idegenforgalmi kapacitás gondos utóhasznosítás nélkül ijesztő csőddel fenyegetne. Ám az andalúz kormány rész­letes idegenforgalmi koncep­cióval rendelkezik a tarto­mány egészének lendületben tartására. Elképzeléseik ve­zérlő elve a minőségi ide­genforgalom és a tudatos te­rületi tehermegosztás érvé­nyesítése. S mint kiderült, ez a koncepció nem titkos. Ép­pen ezért — reményeink sze­rint — gondolatait jól tolmá­csolhatjuk az illetékeseknek, mind a Balaton-part, mind a megye fejlesztésekor, akár lesz Expo, akár nem. (HT Press)

Next

/
Thumbnails
Contents