Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-20 / 318. szám
e uj Dunántúli r*gpió 1991. november 20., szerda Helytelen az a stratégia, ha a gazdaság hosszú távú importszénre rendezkedik be Szerkezetá ta la k ítás előtt a bányászat Történelmi jogaikat követelő városok Lefiefnelr-e új megyeszékhelyek? A vájvégen '(MTI-iPness) A nemzetközi energetikai fórumákan egyre itöbb szó esik arról, hogyan történik maljd az egysiéges Európa energetikai és bánya- sitratégiáljámalk összehangolása. Az előrejelzéseik szerint számítani keli az energ'iblhar- dozák, köztük a szén drasztikus világpiaci áreméhkedésére. Ez jelentősen felértékeli majd a nemzetga rda ságoik természetű erőforrá'Svagyanát — ‘közte a szlén- és szénlhiidroglén- Ikészletéket —, javítja a gazdaságossági feltételéket. A nemzetgazdaságaik 'könnyen kerülhetnek az iirrvpartkiiiszolgiálta- tottság helyzetébe, ha a pillanatnyilag olcsó import reimé- ínyében felszámolják saját ki- itenmelőhe Iyeíket — óvnak o ta- inulmányók. Magyarországon jelenleg a nyolc szénibánya-válilálaltiból hatot ért utol a végzet, csőd- r/agy szanálási eljárás formájában. A szerkezetátalakítást célzó folyamataik egy tavalyi, 1990. augusztus 30-:í kormány- Ihatározatnülk megfelelően indultaik el. Ez megífogállmazta, hogy a hazai szénbányászatot a liberalizált piac feltételeinek kell kitenni, azaz legyein önfinanszírozó az ágazat. Egyidejűleg azt is deklarálta a kormány, hogy a meglévő 2000 megawattnyi szénibázisú hőerőművet hazai szénnel kell eltátnii <£000 után is. Magyar- ország összes viiffamosenengíia- termelésénék 30 százalékát adják a szénbázisú hőerőművek. A bányaipari szektor tavaly óta várja, hogy parlament elé kerüljön a kormány által ígért hosszú távú; a bányákra vo- vatkozó iparpolitikai koncepció, amely megfelel a nemzet- gazdaság és a föld állott dolgozók érdekeinék egyaránt. A törvény még nem született meg, a bányászók és a bányák helyzete pedig egyre tarthatatlanabb — véli a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, amelynék elnökiével, Sahalkhaimimer Antallal a krízis megoldásának iehetős/é- gei ről beszélgettü nk: — Hol van konfliktus a BDSZSZ által elképzelt kezelési módok és a kormányzat jelenlegi iparpolitikája között? — A szén- és uránliipkwban bányánként vizsgálják a gazdaságosságot, kreált vagy Vélt világpiaci árakhoz mérve. Ez alapiján nagyon sók bánya veszteséges, s így felszámolásra van ítélve. Mi nem állítjuk, hagy a ma- gyair bámyaiparnak nem kell átesnie egy, a piacgazdaságnak megfelelő szerkezetátalakítási folyamaton, azonban helytélen el'kápzélésnék tartjuk, hogy a kialakítandó struktúrát csólkis a piac szálból yoz- za. Azonkívül nem megfelelő a célhoz rendelt módszer, a csődellj órás sem. A csődeljárás célja, hogy a vállalati vagyonból a hitelezőiket a legteljesebb mértékig kielégítse. Márpedig a nyolc szénbánya-vállalatnál az adósság körülbelül 20 milliiárd forint. Ez Olyan nagy összeg, hogyha a vállalati vagyont kizárólag erre fordítják, nem ima- írod szénbányászat. A csődeljárás nem ad lehetőséget invesztíciók igénybevételére. Ez ellen mi tiltakozunk. — A gyárak bezárása még «mindig kisebb rossznak tűnik, mint a veszteséges tevékenység folytatása ... — Számokkal tudom igazolni, hogy ez nem felel meg sem a nemzetgazdaságnak, sem a lakosság érdekeinek. Idén a Magyar Villamosművek Tröszt összesein 115 petaljoul hőmennyiséget vesz át a hazai szénbányáiktól, jövőre csupán százat, vagy ónnál kevesebbet azzal az indákkal, hagy a hazai szén'ből előállított villamos energia nyeresége a Iegállá- csanyalbfo. Áztál, hogy az MVT nem a szénbázisú, hanem inkább nukleáris, szénhidrogén- és egyéb bázisú erőműveit járatija, évi 7—800 millió forinttal több nyereségre tesz szert. A1 nyolc bán yaváilalot og ya>n - alkkor 7,5 milliárd forinttal kevesebb árbevételhez jut, így imár esélyűik Sincs a termelés lfenntantásá.ra, sőt, a béreik kifizetésére sem. A bányák bezárását pedig vailalkiinek finanszíroznia kell, s ez az adófizetőkre hárul. Egyébként hozzáteszem, a hazai szénlbázi- san termelt energia 20 százallékkal olcsóbb, mint a Szovjetunióiból értkező villamos energia, amelyből évi 1500 megawattnyit imp ártól umlk. — Ugyanokkor itt van az olcsó és jó minőségű csehszlovák és lengyel importszén. — Helytelen az a stratégia, ha a gazdaság hosszú távon importszénre rendezkedik be. Köztudott, hogy a szén világpiaci ára nőni fog. Ha az ország leállítja a hazai termelést, három év múlva ki lesz szolgáltatva exportőröknek. A bányák bezárása visszafordíthatatlan folyamat. A bányaipar nem bírja el a Stratégiai ingadozásokat. Egy bánya kiépítése 7—8 év, stabilitása több évtizedre szól. A liberális piaci változásokat nem lehet összekötni a gazdaságosság megítélésével. — A bányák bezárása folyik, de mit tesz a kormány az ezzel járó munkanélküliség leküzdésére? — A kormányzót a létrehozott foglalkoztatáspolitikai ála- pdkra apellál. A bányászból azonban nem lesz egykönnyen más iparág ’kvalifikált szakmunkása. A bányaiparban 1985 óta 30 ezer fővel csökkent a dolgozóik száma, ennék fele az utóbbi két éviben hagyta el az ágazatot. A csökkenés különböző megoldásokkal - karengedményes nyugdíj, végkielégítés stb. — jött Pétre, ezek azonban nem preventív megoldásaik. A bányászatban jelenleg csak néhány száz főre tehető a munkanélküliség. — Mikorra várható határozott lépés a kormánytól? — Jós lennék, ha meg tudnám mondani. De december végiéig — ha nem is döntósék, de kifejezett szándékok szintjén — Választ várunk. Ha ez év végiéig sem tud tárgyalások útján közelíteni egymáshoz a kormány és a szakszer- vezeték álláspontja, nem lesz más lehetősége a szákszerve- zetnék, minthogy a Végső esz- Ik’özIhÖz, az általános sztrájkhoz nyúljon. — Önök a napokban levelet intéztek Göncz Árpádhoz az ügyben. Mit tud tenni a bányaiparért a köztársasági elnök? — Nagyon is sokat. Ha szorgalmazza a táirgyallásák félgyorsítását, ha asztalihoz ülteti a feleket, nagy szölgála- tot tesz nemcsak a bánya- i,pOir, hanem az egész magyar társadalom szálmára. U. Z. (MTI—Press) Több újságcikk, s rádióműsor is hírt adott róla: néhány városunk megpróbálja visszaszerezni hajdani megye- székhelyi címét. Gyuláról hírlik, hogy a városi képviselőtestület tanulmányt készít a megyei közgyűlésnek történelmi jogairól, s így perelné vissza Békéscsabától az 1950-ben elvesztett rangot. Más városok — így Balassagyarmat, Nagykanizsa, Sopron — polgárai körében is felötlött hasonló elképzelés szőkébb pátriájukat illetően. Az MTI—Press a Belügyminisztériumban érdeklődött: van-e lehetőség ilyen elképzelések megtárgyalására. Beszélgetőpartnerünk: dr. Kara Pál, önkormányzati helyettes államtitkár.- Érkezett már önökhöz hivatalos kérelem ez ügyben?- Még nem, de különféle sajtóforrásokból. beszélgetésekből előttem sem ismeretlen néhány város honatyáinak ez a szándéka. Úgy tudom, mindenütt az a legnyomósabb érvek egyike, hogy a történelem során kiérdemelt jogaikat az elmúlt rendszerben politikai döntés alapján vette el tőlük az akkori hatalom, s ennék a politikai döntésnek ma már nincs alapja. Talán egyedül Sopron helyzete más, ez a városunk akár egy új megye székhelye is lehetne egyes elképzelések szerint.- Van-e törvényes akadálya ilyen kérdések komoly megvitatásának?- Semmiesetre sincs és arról tudok tájékoztatást adni, hogy rövidesen — talán még novemberben — az Országgyűlés elé kerül egy — a megyék kis területeit érintő — terület- átcsatolási terv, amelyet a hozzánk befutott és jogosnak vélt kérések alapján állítottunk ösz- sze. Egy megyeszékhely-változás persze ennél jóval gondosabb előkészítést és körültekintést kíván, hiszen az a megye egész lakosságát érinti. Feltehetően az ilyen döntést megyei népszavazásnak kell megelőznie, hiszen az önkormányzati törvényben is van ilyen rendelkezés. Ám a megyei népszavazás pontos és részletes szabályainak meghatározásához - beleértve azt is, hogy kiírásához a helyi lakosság milyen arányú támogatása szükséges — külön rendeletet kell alkotni.- Elvi akadálya tehát nincs a megyeszékhelyek megváltoztatásának. Milyennek ítéli meg a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit? — Cseppet sem találom egyszerűnek egy ilyen elgondolás végrehajtását. És nemcsak a vonatkozó rendeletek pillanatnyi hiánya miatt, hanem azért sem, mert az egész megyerendszer kérdése évtizedek óta kényes — majdhogynem tabu — kérdés. A rendezés igénye, teljesen reális indokokkal alátámasztva is sokszor fölvetődött, de valami miatt mindig elodázták a megtárgyalását. Pedig a honi megyerendszerről azt el kell ismerni, hogy tényleg óriási aránytalanságok hordozója, nemcsak ma, hanem bármelyik korszakában államunknak. Csakhogy eldönteni: hogyan lehetne célszerű és jó megoldást találni — ez eddig nem sikerült. — Sok vagy kevés a 19 megye? — A kérdés szakértői sincsenek azonos állásponton, a megoldás során érintett területek képviselői nyilván még kevésbé. A csökkentésre, a növelésére, de még a mai megyerendszer fenntartására is bőven sorakoztathatok fel észszerűnek tűnő érvök. Egy bizonyos: idáig elmaradt a kérdés teljesen tudományos alapokon nyugvó vizsgálata, s nyugodtan hozzátehetem azt is, hogy ezzel nem lehet már sokáig várni. Ami pediq a szóba került új-megyeszékhely (önjelöltek igényeit illeti: azokban tényleg sok a megfontolásra érdemes érv és gondolat, mert esetükben nem vitatható, hogy a múltban méltánytalanul kerültek hátrányba a mai szék- helyvárosokkal szemben. Ám ahhoz nem tudok hozzászólni, hoqy egy végrehajtott változás milyen helyi problémák halmazával iárna. Annvi biztos: egy ilyen döntésnek komoly konzekvenciái lennének, s ezeket előzetesen kell felmérni. És a kérelmezők jó ha arra is gondolnak: megyeszékhelynek lenni nemcsak — főleg rangbéli — előnyökkel jár, hanem súlyos kötelezettségekkel Is. Hogy ezek teljesíthetők legyenek, annak a feltételeit is meg kell teremteni, méghozzá önerőből, hiszen az ország nincs olyan helyzetben, hogy ilyen törekvéseket a költségvetésből tudna támogatni. így például egy megyeszékhelyhez méltó intézményrendszerrel keli rendelkezniük. Schöffer Jenő Műszak után Läufer László felvételei Magyar vérsejtmosó és - elemzőműszer Magyar szabadalom alapjain a Világon egyedülálló automatikus Vérsejtelemző műszert készített a budapesti Modisoft Számítástechnikai Programókat Fejlesztő Kft. Buczkó József a Modisoft Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a műszer nélkülözhetetlen műtétek közben, amikor vérátömlesztést kell alkalmazni, ugyanis a műszer kimutatja az antitesteiket, illetve az antigéneket az átömlesztésre váró vériben. Eddig még a legjobban felszerelt klinikákon is résiben szemmel állapították meg a vizsgálat eredményét. Ezt teszi feleslegessé a Modisoft által kifejlesztett műszer, teljesen automatikussá téve a vizsgálatot, ami nagyiban növelné a biztonságot is. A fejlesztésben részt vettek 0 Központi Honvéd Kórház szakorvosai. A berendezést, amelynek legfontosabb elemei egy IBM számítógép és egy 10-.szer 30 centiméteres speciális maxanmotor, már több magyar kórházban is alkalmazzák Békéscsabán, Mezőtúron, Szegeden, Siófokon és Budapesten. A spanyolok megcsinálják Expo-látogatáson Sevillában A budapesti világkiállítás kapcsán érvek és indulatok feszülnek egymásnak. A vitázó szakemberek és a közvélemény lassan odajutnak, hogy a véleménytengerből kiki vérmérséklete szerint, találomra húz ki egyet, melyet aztán képvisel. Jó néhány magyar küldöttség járt már Sevillában személyes tapasztalatokat, • információkat gyűjteni. A Balatoni Gazdasági Kamara küldöttsége is megtekintette a '92-es világkiállítás előkészületeit. Gulyás József elnökségi tagot kérdeztük benyomásairól. — Az első meglepetés akkor ért bennünket, mikor megtudtuk, hogy már a sokadik magyar látogató csapat egyike vagyunk. A második pedig akkor, amikor kiderült, hogy Sevillában hatalmas tudásanyag áll rendelkezésre az Expóra vonatkozóan, melyből csapataink mindmáig alig- alig szállítottak haza 'Információkat. — Leglényegesebb tapasztalatai? — A világkiállítási beruházás megítélésem szerint egyik meghatározó ismérve — amit mi szemlesütve még ma sem szeretünk emlegetni —, hogy a munkálatok élén egy teljes körű felhatalmazással bíró kipróbált szakember áll. A tágabb környezetében is csak véreskezűként emlegetett, ám rendkívüli tiszteletnek örvendő szakember óriási fegyelmet tart a magyaros munka- fegyelméről hires andalúz környezetben. Le kell szögeznünk azt is, hogy az Expo tisztán spanyol beruházás, és ahogy mondják, a kerítésen belüli beruházások megtérülnek a szponzori és belépőjegyek bevételéből. Ugyanokkor a térséget érintő egyéb elengedhetetlen beruházásoknak pusztán csak határidőt szabott a világkiállítás. Sevilla célja, hogy a majd kétszáz éves sorvadó egykori világkereskedelmi központ újra felvirágozzék. — Gondolom az andalúzok legnagyobb dilemmája is az: vajon mi lesz az Expo után? — így igaz, hiszen a szinte átmenet nélkül megsokszorozott idegenforgalmi kapacitás gondos utóhasznosítás nélkül ijesztő csőddel fenyegetne. Ám az andalúz kormány részletes idegenforgalmi koncepcióval rendelkezik a tartomány egészének lendületben tartására. Elképzeléseik vezérlő elve a minőségi idegenforgalom és a tudatos területi tehermegosztás érvényesítése. S mint kiderült, ez a koncepció nem titkos. Éppen ezért — reményeink szerint — gondolatait jól tolmácsolhatjuk az illetékeseknek, mind a Balaton-part, mind a megye fejlesztésekor, akár lesz Expo, akár nem. (HT Press)
