Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-02 / 300. szám

IO új Dunántúlt napló 1991. november 2., szombat Főszereplők akkor és most Kis János meglepetésszerü távozáso az SZDSZ éléről egyáltalán nem különleges esemény a magyar közéletben. Az elmúlt években a politika színpadára hirtelen új sze­replők törtek be. Statisztákból sztárok lettek és viszont. A változások aránya meghökkentő. MDF Az MDF Lakitelken szüle­tett. Az első lakitelki talál­kozón 1987 szeptemberében a Lezsák Sándor kertjében összegyűlt 160 ember között a fővendég Pozsgay Imre volt, akkoriban o Hazafias Nép­front elnöke, s az MSZMP-n belüli reformerők vezetője. Ott volt a későbbi SZDSZ-ből Konrád György, a mai MSZMP-ből Kása Ferenc, a későbbi kisgazdovezető, Dra­gon Pál. De nem volt ott például Antall József vagy Kónya Imre. S hiányoztak - mert a találkozó legalitását féltve nem hívták meg őket - a demokratikus ellenzék szamizdatos „kemény magjá­hoz” tartozók, például Kis János, Demszky Gábor vagy Kőszeg Ferenc. Amikor 1989 júliusában az MDF párttá alakult, az MSZMP-ből alig fél évvel korábban kiebrudalt Bíró Zoltán lesz annak első ügyvezető elnöke. Ezt a tiszt­séget csak néhány hóna­pig tölti be, mert októberben az MDF országos gyűlése Antall Józsefet választja a párt elnökévé. Bíró Zoltán azonban továbbra is az el­nökség tagja marad, még egy évig, mert 1990 novem­berében - tiltakozásul a párt jobbratolódása ellen - el­nökségi tagsáqáról lemondva kilép az MDF-ből. Régi barátja, Pozsgay Imre ugyanazokban a napokban bejelenti kilépését a Magyar Szocialista Pártból, amelynek akkor parlamenti frakcióveze­tője, egy évvel korábban pe­dig köztársasági elnökjelöltbe volt. Nyers Rezső helyét az MSZP élén Horn Gyula fog­lalja el, Pozsgay és Biró pe­dig idén májusban együtt jelenti be a Nemzeti Demok­rata Szövetség megalakítását, ami a politikai szintér centru­mában baloldali, nemzeti és népi értékeket kíván képvi­selni. Ahogy ellenfeleik nevezték őket. az MDF ,,Cs gárdája", a három író, költő, Csengey, Csoóri és Csurka, a párt elnökségében a népi-nemzeti szárny reprezentánsa. Közü­lük Csengey Dénes, a párt „harcos frontembere" idén tavasszal elhunyt harminc- nyolc éves korában. Csoóri Sándor, aki a hetvenes évek vége óta a magyar ellenzék talán legtekintélyesebb sze­mélyisége volt, a Hitelben ta­valy megjelent visszaemléke­zése miatt támadt vihar nyo­mán gyakorlatilag visszavo­nult a politikai életből. Hár­muk közül ma egyedül Csurka István tartja a frontot pártjában és a parlament­ben. Végig az első vonalban szerepel Für Lajos - 1989 végén köztársasági elnökje­lölt, 90 tavaszától honvédel­mi miniszter, s a közvéle­mény-kutatások szerint az MDF legnépszerűbb politi­kusa. A lakitelki házigazda, Le­zsák Sándor költő, tanár, nem találta helyét a kor­mányzópárt professzionalizá- lódó és szükségképpen bü­rokratikus központjában. Visz- szavonult a háttérbe és Laki- telekre. Távozott az MDF másik alelnöki posztjáról Kiss Gy. Csaba is, aki ta­valy decemberben azért mon­dott le, hogy tiltakozzon „az MDF-ben eluralkodó antide­mokratikus tendenciák, a pre- zidenciális rendszer" ellen. Az SZDSZ 1989. november 13-i alakuló közgyűlése 8 ügyvivőt választ, ezek Göncz Árpád, Iványi Gábor (lelkész, a SZETA egyik megalapítója), Kőszeg Ferenc (a Beszélő szerkesztője), Magyar Bálint, Mécs Imre, Szabó Miklós, Szentiványi István, Vass Ist­ván. Ma valamennyien parla­menti képviselők, s közülük egyedül Vass István az, akiről nemigen hallani. Ö 15 éve­sen részt vett az 1956-os for­radalomban, s ezért 4 évet töltött rács mögött, később még • kétszer ítélték börtön- büntetésre. Érdekes, hogy '88 végén még sem Demszky!, sem Kist nem találjuk az ügyvivők között, sőt az SZDSZ mai vezető személyiségei kö­zül Pető Iván vagy Tölgyessy Péter még a 35 tagú tanács névsorában sem szerepel. FKGP A Független Kisgazdapárt egy nagymúltú szervezet újjá­születéseként lépett színre 1988 novemberében, s élére, - ha mint kiderült csak rö­vid időre is — a régi Kisgaz­dapárt még (itthon élő) két legtekintélyesebb politikusa, elnökként Pártay Tivadar, fő­titkárként Futó Dezső állt. Az elmúlt két és fél évben szinte követhetetlenné váltak a vezetőcserék a pártban. Volt elnök Vörös Vince (1935 óta az FKGP tagja), Nagy Ferenc József és Torgyán József, főtitkár Prepelicza y István, Oláh Sándor és Né meth Béla. Mindeneset­re Pártay Tivadar a mago részéről Torgyán júniusi el­nökké választása után kilé­pett a pártból. KDNP A legkevésbé sem „bot­ránypárt” a Kereszténydemok­rata Néppárt, amelyet a há­ború utáni, Barankovics-féle Demokrata Néppárt utóda­ként szervezett meg, 1989 márciusában Keresztes Sán­dor. Amikor a politikust ta­valy hazánk vatikáni nagykö­vetévé nevezték ki, Surján Lászlót választották utódául. A pártban eddig a legna­gyobb feltűnést keltő szemé­lyi változás azonban az volt, amikor Ugrin Emese, aki a pártnak, megalakulása után egy éven át főtitkára volt, idén nyáron átlépett o Kis­gazdapártba. És végül: a viszonylagos stabilitás jegyeit mutatja a FIDESZ. Talán azért is, mert olopítói meglehetősen zárt körből, az ELTE Bibó István jogász-szakkollégiumából ke­rültek ki. Az alapító nyilat­kozatot 1988. március 30-án 37-en írták alá. Az ekkor létrehozott választmány tag­jai: Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Orbán Viktor, Tirsch Tamás, ma is a helyükön vannak. Hajdú András ígérotes alapkutatások, hiányos fölszereltség Az ortopédia lehetőségoi Csontsebészeti lézerközpont Pécsett —- Tengeri korall pótolja a csontot Kréta szigetéről érkezett vissza dr. Bellyei Árpád egye­temi tanár, a POTE Ortopé­diai Klinikájának igazgatója. Krétán a SICOT. az ortopé­diai és traumatológiai világ- szervezet tartotta végrehajtó­bizottsági ülését. A világszer­vezetben a tagországokat min­dig a három évre megválasz­tott nemzeti küldött képviseli, s ezt a tisztet jelenleg dr. Bellyei Árpád tölti be. A ta­nácskozáson a szokásos szer­vezési teendők 'mellett, többek között arról is szó esett, hogy a világszervezet zártságát ol­dani kell, s a résztvevők meg­hallgatták egy 'beszámolót az ortopédia helyzetéről Kelet- Európábán. Bellyei professzort arról kér­deztem, milyen az ortopéd szakorvosok felkészültsége Ma­gyarországon, Pécsen, folytat­nák-e ortopédiai alapkutatá­sokat? — Ügy látom, az orvosok felkészültségével, legalábbis az egyetemről való kilépés pilla­natáig nincsen gond. Magyar- országon a 'legkorszerűbb módszerekkel végeznek bizo­nyos műtéteket, így a végtag­hosszabbításokat, az ízületi protetikát, a gerincferdülés korrigálását, a rekonstrukciós beavatkozásokat. Igen ered­ményesek a csecsemőkori szer­vezett megelőző vizsgálatok is. — Hol kezdődnek a bajok?- Az ortopédia nagyon technikafüggvényű szakma, s ezek a technikák a gazdasá­gilag prosperáló országokban igen gyorson fejlődnek. Orvo­saink, kutatóink már régebb óta rendszeresen járnak 'kül­földi tanulmányútokra, ösztön­dijakra, s elsajátítják a leg­újabb módszereket. A gond ott jelentkezik, hogy itthon sokszor nem tudják kamatoz­tatni ismereteiket, mert felsze­reltség, műszerek hiányában nincsen rá lehetőségük. Na­gyon kell arra figyelni és vi­gyázni, hogy ne következzen be az a szakadás, ahol o technikai lemaradás miatt ak­kora lenne a távolság a világ élvonlában álló szakemberei és a mieink között, hogy már a szürkeállomány sem képes áthidalni a távolságot...- A gyakorlati fejlődéshez nem csak műszerekre van szükség, hanem elengedhetet­len a különféle alapkutatások lolytatása. A pécsi klinikán milyen területekkel foglalkoz­nak? — Saját kutatási területem a csípőreagálások vizsgálata a különböző betegségekre gyermekkorban. Klinikánkon, lévén intézetünk országos csontsebészeti lézerközpont, többen foglalkoznak lézer csontsebészeti kutatásokkal, azokkal a lehetőségekkel, ami­kor a hagyományos beavat­kozási módokat a precízebb, kisebb megterhelést jelentő fézersebészeti eljárások váltják fel. Igen fontos terület a csonttranszplantáció, s ígére­tes eredményekről is beszá­molhatunk. A csontbeüilteté- seknél felmerült egy korszerű, igen etikus és ami nem ke­vésbé fontos, a szervezet szá­mára is előnyös lehetőség. A tengeri korall alkalmazásé­ról van szó, amely nemcsak hogy pótolni tudja a csontot, hanem a csontfejlődést is serkenti. A tavalyi montreali kongresszus egyik fő témája volt a koraijai végzett kísér­letek összegzése. Az állatkísér­letek eredményesek voltak, kí­sérleti alkalmazása elkezdő­dött humán területen is. A mi klinikánkon is folynak ilyen kísérletek, kutatások, s ehhez a kollegám külföldről kapja az igen drága, tisztított ko- rallt. Amíg a kísérletek tarta­nak, ingyen jutunk hozzá, ám utána valutáért kelj beszerez­ni. Ugyancsak a csonttransz­plantációhoz tartoznak azok a kutatások is, amelyek kémiai úton előállított csontpótló anyagok előállítását célozták meg, s itt is jelentkeznek biz­tató eredményék. A klinikán, francia—magyar államközi sze'- ződés keretében, immun hisz- tológiai alapkutatást is végez egyik kollégám.- Mely irányok hiányoznak leginkább a klinikai alapkuta­tásokból? — Elsősorban a biokémiai alapkutatások, s azok, ame­lyek az ipari kapcsolatból adódha'nának. Ez bizonyára menagement és szemlélet kér­dése, mert Nyugaton az ipar és a tudományos kutatások kézenfogva segítik egymást.- Az egyetem szűkre sza­bott költségvetése mellett ho­gyan lehet fejleszteni a klini­ka felszereltségét? — Személyes kapcsolatok révén nemzetközi támogatókra is találtunk. Az Amerikai Egyesült Államokból és Nyu- gat-Európából is kaptunk több tízezer dollár értékű műszere­ket ajándékba. Jó lehetőség­nek tartom ezenkívül a külön­böző pályázatokat, alapítvá­nyokat. Például az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) három pályázatunkat is elfogadta. Azt egyébként látni kell, hogy minden terü­leten nem tudunk csúcstech­nológiát elérni, de néhányon igen. A betegeink, vélemé­nyem szerint ott vannak a leginkább hátrányban a nyu­gat-európai betegekkel szem­ben, hogy nálunk a kórházak, klinikák struktúrája elavult, a kórtermek nagyok, zsúfoltak, kényelmetlenek, hogy egy fo­lyosó betegeire egy fürdő és egy illemhely jut. Nálunk is ilyenek a körülmények, s nem titok, hoqy ez a négyszáz- ágvas klinika régen nem a, leokorszerűbb. s hogy vagy bővíteni, modernizálni kellene vagy építeni egy újat.- Milyen szinten áll a kon­zervatív kezelés és a rehabi­litáció? — A fizikoterápiás, hidro­terápiás kezelőnk huszonöt évvel ezelőtti felszereléssel küszködk. Már régóta össz- eqyetemi feladatokat rónak rájuk, ám eközben nem fej­lesztették sem a felszereltsé­gét. sem a személyi állomá­nyát! Óriási a lemaradásunk, noha roppant fontos terület mindkettő. Az új egyetemi ve­zetés átlátta ennek nélkülöz­hetetlenségét, viszont anyagi lehetőségeik nem teszik le­hetővé, hogy mielőbb segítsé­get nyújtsanak a fejlesztés­hez. Barlahidai Andrea A pécsi ortopédiai klinika hangulatos gyermekkórterme segít elviselhetőbbé tenni az itt töltött időt Fotó: Szundi György 35 évvel Só után Három nemzedékbeli magyarok önvallomását közölte 1956-ról és mai közérzetünkről a The Independent című brit lap. Gondo­lataikat Adom Lebor, az újság budapesti tudósítója jegyezte le. „Ha Magyarországot erköl­csileg elismeri a világ, az a forradalom miatt van" — mondta a 73 éves Földes Pé­ter, aki 1956-ban a Szabad Kossuth Rádiót szervezte, majd kilenc évet ült börtönben. Úgy vélte, „most valami elkezdő­dött nálunk, amit 1956-iban egy külföldi hadsereg és báb­jai leromboltak". „Földes kom­munista volt, a Rajk-per áb­rándította ki. „A kommuniz­mus az emberiség legnagyobb tévedése volt. De ha Sztálin Rooseveltet és GhurcbiMt is be tudta csapni, hogyne tudta volna az egyszerű embere­ket?" — mondta Földes Pé­ter. Úgy vélte, igazságtétel jár az áldozatoknak, habár nem véres igazságtétel. „Az áldozatok ne éljenek rosszab­bul, mint az elnyomók”. A jö­vőről az a véleménye, hogy Magyarországon „veszekedés­sel bizonytalansággal teli, balkáni-féle demokrácia vár­ható, afféle demokráciaóvo- da", mielőtt kialakul az igazi demokrácia. „De az a fontos, hogy az emberek szabadok, és nem kell félniük”. Rajk László, 42 éves épí­tészmérnök és ellenzéki par­liament! képviselő először gyer­mekkori meg h ureal tatása ró I, majd az 1956. noveréber utáni irománíai száműzetés 'élmé­nyeiről 'beszélt. Apja történe­téből azt a tanulságot vonta le, hogy az ember nem ren­delheti alá emberi lényegét valamilyen pártnak. Az ellen­zéki mozgalom kezdeteire így emlékezett: „Magyarország a szocializmus kirakata volt, a Szovjetunió Hongkongja, ez megfelelt mindkét nagyha­talomnak. Nem annyira Kádár politikája vagy az 1956-os el­lenállás, hanem a világpoliti­ka kényszeritette liberalizmus­ra. Kezdetben az ellenzék nem szervezet, hanem baráti kör volt", lengyel és cseh kapcso­latokkal. Végül — a kommu­nista párt becslése szerint - 200 aktivistájuk és 2000 tá­mogatójuk volt, s a szamizdat sajtó 10 ezer emberhez jutott el — mondta. Számukra nem volt újdonság, hogy a kom­munizmusnak vége, és győz­tek. „Most számos olyan kér­dés kerül élő, amely évekig be volt fagyasztva: antiszemitiz­mus, cigánykérdés, nacionaliz­mus. 1956 emléke halványul, de nem törlődik ki, mert alig akad Magyarországon bárki is, akinek családját ne érintette volna 1956" — mondta Rajk László. A 25 éves Milotay Nóra gimnáziumi tanárnő azt me­sélte el, milyen volt az élet gyerekkorában: mindenki sze­gény volt, de egyformán sze­gény, s kivételnek számított, hogy ö 14 éves korában Olaszországba utazhatott, ön­tudatra ébredését a zárt aj­tók mögötti családi beszélge­tések és kiváló tanárai segí­tették elő. „Az egyetemen már biztosan tudtam, hogy a kom­munista rendszer összeomlik" — mondta, úgy vélte, az em­berek még nem változtak meg, még nem tudnak 'kapi- toliiista módra gondolkodni, 'még mindig a régi kiskapu­ikat keresik. De az ő »nem­zedéke már képes a valódi érdemek elismerésére. Nem lesz olyan könnyű az élet, mint Nyugaton — nem is kell teljesen olyannak lennie, mert Nyugaton sok az egoizmus és az elidegenedés —, de most már érdemes tanulni, vannak 'lehetőségek, az em­ber megtervezheti az életét - mondta a fiatal tanárnő a The Independentnek, s hozzá­tette: „azelőtt külföldön akar­tam élni, de most, hogy sza­badon lehet utarni, inkább itthon maradok". Mészáros György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents