Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-16 / 314. szám
IO aj Dunántúli napló 1991. november 16., szombat Égi vadászok Itthon sokáig hétpecsétes titokként őrizték a katonai repülőtereket. A rendszerváltós jótékony hatása azonban itt is érezhető. — A vadászpilótát egyszemélyes kft.-nek is nevezhetjük, hiszen repülőgep- vezető, lövész, navigátor és rádiós is egyszerre. Ez o véleménye Gál Péternek is, a pápai Harcászati Repülőezred alezredes törzsfőnökének is. A főiskola elvégzése után általában tíz évnek kell eltelnie, amíg a „pályakezdőből" első osztályú vadászpilóta lesz. A magyar légierőnél az emberanyag kiváló, a technikáról viszont nem mondható el ugyanez. — A bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon százhúsz harci gépet engedélyeztek Magyarországnak, ám jó, ha ennek a felével rendelkezünk. Pápán MIG-21-esek és MIG-23-asok vonnak. A szolgálat ennek ellenére olyan, mint eddig. Csupán biztosítói feladatot látnak el. Kevesebb a repülési idő, a gyakorlat. Az év elején nyolcvan árát terveztek, de valószínű, hogy nem lesz több hatvannál. Hogy ez menynyi? A britek már a kétszázat is kritikusnak tartják .. . Általában 12 000- 14 000 méter magasan hajtják végre a feladatokat, a legnagyobb elérhető sebesség 2175 kilométer óránként. A pápai repülőtér betonján katonás rendben sorakoznak egymás mögött a MIG-21-esek és 23-asok. A repülőket át- vontotják a kiindulóállásra. Minden repülés előtt többször átnézik a gépeket. (HT Press) Másoddiplomás továbbképzés A PÉCSI JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM az MTA Regionális Kutatások Központjával együttműködésben 1992 februárjától négy féléves terület- és településfejlesztési kiegészítő (másoddiplomás) továbbképzést indit. A tanulmányok során a hallgbtók magás színvonalú ismereteket kapnak a terület- és településfejlesztés elméleti és módszertani kérdéseiről, a regionális fejlesztés és o településirányítás hazai és nemzetközi eredményeiről. A hallgatók tanulmányaik befejeztével terület- és településfejlesztő szakos diplomát kapnak. A továbbképzésre felsőfokú végzettségű közgazdász, jogász, műszoki, pedagógus és államigazgatási szakemberek jelentkezhetnek. Jelentkezési lapok és tájékoztatók az MTA Regionális Kutatások Központjában (Pécs, Kulich Gy. u. 22., 7621 Pf.: 199.) igényelhetők. A jelentkezés határideje: 1991. december 31. Részletes felvilágosítást ad: Szabó János- né 72/12-755/17 mellék. Sajfőbesiélgetés a képuiaelökkel Felelősségrevonás, elszámoltatás? Tiszta meggyőződéssel Getto József, SZDSZ:- Csak a saját véleményemet mondhatom, de ez nagy jóból megegyezik a párt álláspontjával. Természetesnek tartom, hogy az emberekben van egy olyan morális igény, hogy a tényleges bűnösöket megnevezzék és felelősségre vonják. Én érzelmileg teljes mértékben azonosulni tudok ezzel az igénnyel, s a választások időszakában úgy látszott, a magyar jogrendszer alkalmas ennek kivitelezésére. Ugyanakkor éppen a mostani törvényvita során rá kellett jönni, hogy súlyos törvényességi akadályokba ütközik. Ugyanis ez a törvényjavaslat számos dolgot nem tisztáz — hogy csak egyet, az elévülés kérdését említsem -, ezért úgy vélem, sok esetben csak jogsértés útján lehetne érvényesíteni ezt az egyébként morális igényt. Az én tartózkodó sza vazatom tehát amiatt volt, hogy bár egyetértek az igénynyel, a törvényjavaslat alapszándékával, de a konkrét jogi kivitelezéssel nem. így tiszta meggyőződéssel nem állhattam egyik oldal mellé sem. Werner lózsel, SZDSZ:- Az én tartózkodásomnak kettős oka volt. Ném tartottam eléggé előkészítettnek a törvényjavaslatot, és főként nem értettem egyet az időzítéssel. Egyetértek a felelősségre vonás szükségességével, vagyis azzal, hogy nézzünk szembe a múltunkkal, és aztán zárjuk le. Azonban a mai jogszabályok is lehetővé tették volno az olyan főbűnök számonkérését, mint gyilkosság, súlyos testi sértés, vagy akár a gazdasági bűntettek, vagy említhetném a 3/3-as ügyet is. De ezt a legelején kellett volna megtenni, amikor még a gazdasági ügyekkel ténylegesen nem tudtunk foglalkozni, és a rendszerváltás első lendületében jobban is keresztül lehetett volna vinni. A mostani időzítést elkésettnek és veszélyesnek ítélem, mert szinte a költségvetési koncepció helyett dobták be ezt. Úgy tűnik, hogy a törvénykezési mechanizmussal baj van. Azonkívül a javaslatot sem tartom eléggé szakszerűnek. Getto József, SZDSZ:- A szakszerűségről szólva, hadd csatlakozzak még egy megjegyzéssel. Ha jó lett volna az előkészítése, akkor az elévülés problémáját is kidől gozta és a törvénybe foglalta volno. Míg ebben a formában ezt a kérdést megkerüli, ugyanakkor a konzekvenciái nagyon súlyosak lehetnek. Nem lehet egy életen keresztül va lakit politikai bűnökért bizonytalanságban tartani - és itt nem a súlyos bűnökre, mint például a gyilkosságra gondolok —, különösen akkor, ho tudjuk, hogy az ilyen bűnök politikai indíttatású megítélése milyen törékeny. Gondoljunk csak a nürnbergi perre, ami akkor elfogadott volt. S most ugyanazok, akik ítél kéz tek, már azt mondják, nem volt jogszerű. Többen úgy véltük tehát, hogy ez a törvényjavaslat egy sor kérdést nyitva hagyott, nem tisztázott, ezért nem vállalhattuk, hogy szavazatunkkal jogellenes állapoto kot hozzunk létre. Mert ez a törvény, ahogy előterjesztették, ezt egyáltalán nem garantálja. Nem érzek benne garanB aranya megye országgyűlési képviselői ismét találkoztak a sajtó képviselőivel. Ezen az eszmecserén a Parlamentben múlt héten elfogadott ún. felelösségrevonási törvénytervezetről, valamint a 3 3-as ügyről volt szó. A vitavezető Belé- nessy Csaba újságíró volt, aki azt firtatta, vajon mi az oka annak, hogy amíg annak idején szinte valamennyi párt választási programjában szerepelt a múlt bűneiért a felelősségrevonás, elszámoltatás ígérete, ugyanakkor most ennek a törvényjavaslatnak a megszavazásakor igen sokan tartózkodtak. kommunista volt. Ezeket az embereket a bíróság elítélte. Most a törvény szerint ezek - akik tulajdonképpen gyilkosok - elégtételre számíthatnak, és felelősségre vonható az őket elítélő bíró. Bíró Ferenc, MDF:- Biztos vagyok benne, hogy az ilyen eseteket, ha felülvizsgálják, nem fogják másnak minősíteni, mint közönséges gyilkosságnak. Viszont akik politikai okokból gyilkoltak, kínoztak, azok igenis feleljenek a tetteikért. Azok az elvtársak, akik brutálisan kíA beszélgetés résztvevői Pécsett, a Lenau-házbon Fotó: Läufer László ciát arra például, hogy nem fordulhat elő olyan, hogy valahol három ember összebeszél egy negyedik ellen bosz- szúból, és bejelentik, hogy bizonyítani tudják, hogy ez a negyedik 56-ban forradalmárokat lőtt le. Ez a negyedik ember pedig semmi ellenbizonyítékot nem fog tudni felmutatni, pedig ártatlan. Egy fejezet lezárul Belénessy Csaba:- Az eddigiekből nagyjából az derült ki, hogy az ellenzék tulajdonképpen o törvény szándékával egyetért, csupán részleteiben és megvalósíthatóságában nem tartja elég jónak. Ha ez így van, nem lett volna érdemes tovább csiszolni és a vitatott pontokat pontosabban kidolgozni? Talán így többen tudtak volna melléállni. Bíró Ferenc, MDF:- Ezt a törvényt alaposan előkészítették. A héthónapos előkészítési időszak alatt számos jogi szakértő dolgozott rajta és véleményezte, és neves jogászprofesszoroknak az volt a véleménye, hogy ez a törvény jó, nem csak morálisan állja meg a helyét, de jogi oldalról sem támadható. Ez a törvény bizonyította azt is, hogy nem elsődleges célja a leszámolás, mert benne van a korlátlan enyhithetőség fogalma, amivel minden bíróság élhet. Az egyetlen kritika, ami elfogadható, hogy késett, valóban előbb lehetett volno ezzel foglalkozni. Azonban na gyón fontos törvény, hiszen a múltunk, a történelem egy fejezetének lezáróso történik meg ezzel. Az SZDSZ tartózkodását nem egészen értem. Mert, ho - mint mondták — az alapelvek- kel egyetértenek, csupán voltak kifogásolható pontjai a törvénynek, miért nem éltek módosítási javaslattal? Az megint más kérdés, hogy a szavazáskor a tartózkodás tulajdonképpen minek minősül, vagyis tartózkodással ugyanúgy meg lehet buktatni egy törvényt, mint a nem szavazatokkal. Pap András, MDF: — Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nagyon fontos törvény volt. Lehet, hogy későn indultunk vele, ezt a kritikát el lehet fogadni, de mindenképp meg kellett csinálni, mégpedig most, nem lehetett ezzel tovább várni. Meg kell mondanom, én szereptévesztésnek tartom a nemmel vagy a tartózkodással szavazók hozzáállását. Mégpedig azért, mert nem a saját álláspontjukat képviselik a parlamentben, hanem azokét, akik megválasztották. Ugyanis ezzel nem adják meg a lehetőséget azoknak, akik ténylegesen a sérelmeket elszenvedték, hogy ők dönthessenek, akarnak-e perelni, vagy sem. Azoknak a képviselőknek a kiállását is szereptévesztésnek érzem, akik a megbékélésre, megbocsátásra szólítottak fel a törvény helyett. Nagyon tiszteletreméltó ez az igény és szándék, de ezt meg kell hagyni azoknak, akiket megkínoztak, bebörtönöztek, akiknek a hozzátartozóját halálba küldték, hogy ők döntsenek, megbo- csátanak-e. És erre kellett ez a törvény. Biztos vagyok benne, hogy senki nem él vissza ezzel a törvénnyel, nem lesznek monstre perek Magyarországon, inkább enyhe, mondhatnám, jelképes ítéletekre számítok. Wekler Ferenc, SZDSZ: — Én pedig attól félek, hogy sok mindent nem tisztáz ez o törvény. Vegyünk egy konkrét példát. Az egyik baranyai faluban agyonverték az akkori tanácselnököt. Aki kétségtelen, noztak embereket, igenis legyenek elítélve. Nagy Varga Dezső, FKGP:- Biztos vagyok abban, hogy egyetlen jogtalan ítélet sem fog születni ennek a törvénynek a következményeként. Erre garancia a jogállamiság, az, hogy szabadon választott ügyvéd van, nem kirendelt, és nem fognak a pártközpontból leszólni, hogy az egyes vádlottal mit tegyenek, vagy mit ne tegyenek. Inkább az fog előfordulni, hogy sok bűnös ki fog csúszni az igazságszolgáltatás alól. Megnyugvás lesz ? Belénessy Csaba: — Azt szeretném megkérdez ni, hogy véleményetek szerint ez a törvény a társadalom megnyugvását fogja szolgálni, vagy ellenkezőleg, egy meg- nyugvófélben lévő társadalmat fel fog zaklatni? Bíró Ferenc, MDF:- Azt mondanám erre, amikor a tüskét kihúzzák a köröm alól, az is fáj. Tehát ez a törvény is biztosan okoz kellemetlenségeket, és biztosan sokan lesznek, akiknek ez majd nem tetszik. De hangsúlyozom, nem lehet műtétet úgy végrehajtani, hogy ne fájjon. Getto József, SZDSZ: — Azok, akik keresztülmentek ezen, akik börtönben voltak, akiket halálra ítéltek, akik tehát a múlt bűnét valóban végigélték, azok nem engedik meg maguknak, hogy könnyen halált kiáltsanak egy másik emberre. Ugyanis ők megértettek egy olyan igazságot, amit mi nem tudhatunk. Példa volt erre a képviselők között is, akik vagy személyesen végigélték, vagy családtagjuk, azok - már morális okok miatt is — nem szavazták meg. Wekler Ferenc, SZDSZ: — Szerintem nem fog megnyugvást hozni. A sértettek számára az igazi megnyugvást a valódi kárpótlás jelentené. Az lenne megnyugvás, ha az 56-os kárt szenvedetteknek nem kellene tovább éhezniük, ha nem sújtaná tovább őket — mint ahogy még ma is — a 40 év rendszere, ami nagy szégyen a mostani másfél éves demokráciára nézve, és ha valóságosan segíteni fogják az emiatt súlyos anyagi problé mákkal küszködőket, vagy er kölcsi rehabilitációt nyújtanának. Nagy Varga Dezső, FKGP: — Ez a törvény nem a volt 800 ezer párttag megnyugvását célozza, hanem a többi sok százezer embert akarjo megnyugtatni. A parlamenti viták alatt is azt éreztem, kissé túl van hangsúlyozva, hogy jaj, istenem, mi történik azok kai a volt párttag százezrekkel, akik alapjában véve nem voltak bűnösök. Akinek nyugodt a lelkiismerete e téren, az nyugodtan aludhat, akinek nem, az ne aludjon nyugodtan. Amiatt senkit nem fognak Magyarországon megpiszkálni, hogy párttag volt. Ezt mindenki számolja el önmagával szemben. De akiről tudjuk, hogy bizony, nem tisztességes sőt bűnnek nevezhető dolgokat követett el, azt vonjuk felelősségre, vagy legalábbis ne vezzük nevén a dolgokat, és bizonyos közéleti funkciók ellátásától tiltsuk el. Én azt hiszem, ez hozná meg a megnyugvást, mert ez nem bosz- szúállás lenne, hanem a dolgok helyretétele. Miér! most? Wekler Ferenc, SZDSZ: — Hadd jegyezzem meg itt ismét, messze nem ezt tartom most az ország legfontosabb dolgának. Nagyon sajnálom, hogy erre emésztjük fel az energiát. Ismétlem: az első pár hónapban nagy nekiru .gaszkodással le lehetett volna ezt rendezni, de ha nem sikerült, csak akkor kellene vele foglalkozni, amikor már idő van rá, amikor a gazdasági ügyeket rendbetettük. Lehet, hogy néhány embernek megnyugvást hozunk, de emiatt húzódik olyan fontos törvények megalkotása, mint a szövetkezeti törvény, a tulajdonjogokat szabályozó, az átalakulást, privatizációt gyorsító törvény, az önkormányzatokat érintő alapvető törvények, Tehát egy sor olyan dolog, ami nem csak egy szűk réteget, hanem az egész országot, egész gazdaságunkat érinti. Nekem úgy tűnik, amikor a kormányzat úgy érzi. kicsit la bilis a helyzete, nehézségei vannak, előkap valami ilyen kezdeményezést. Lásd: önkormányzati választások idején Justitia. Lehet, hogy ez véletlen egybeesés, de az is lehet, hogy tudatos, és akkor ez már eléggé veszélyes, és valahogy emlékeztet korábbi módszerek továbbélésére. Pap András, MDF: — Érdekes, amikor az ellenzék meginog, mindig ezekkel az érvekkel jön elő, hogy o kormány nem stabil. Nagyon hatásos azt mondogatni, hogy a kormány miért nem a gazdasági ügyekkel foglalkozik? Nos. kijelentem, a kormány soha stabilabb nem volt, mint most, s az eddig meghozott, igen fontos és rengeteg gazdasági törvény után most iga zán időt szakíthatott ennek az igen fontos, korszakzáró törvénynek a meghozására. Sarok Zsuzsa
