Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-02 / 300. szám

1991. november 2., szombat aj Dunantüii napló 3 Hírek, informöciök. események Baranya környezetkímélő energiafnrrásai Ankét az MTA pécsi székhazában Az MTA Pécsi Akadémiai Bi­zottság Műszaki és Földtudo­mányok Szakbizottsága, az Ag­rártudományi Szakbizottság, a Magyar Energetikai Társaság és a Zötd-híd Egyesülés szer­vezésében ankét lesz Baranya megye környezetkímélő ener­giaforrásainak felhasználási le­hetőségeiről. Melyek ezek az energiaforrások? A mecseki kőszén medencé­ben a szén keletkezésekor me­tángáz is fejlődött, amely a nagy mélység miatt nem tudott eltávozni és a szén felületéhez kötődötten van jelen. Ho a szenet bányásszák, mechani­kailag lazítják, mozgatják, ez a metán felszabadul, és szellőz­tetéssel kell eltávolítani, de szerencsétlen esetekben sújtó­légrobbanást okoz halálos ál­dozatokkal. Külföldi gyakorlat alapján a metángáz a nem mű­velés alatt álló szénbányáknál különleges eljárással lefejthe­tő és hasznosítható. Mi is ez a metángáz? A metángáz a leve­gőnél -kisebb sűrűségű éghető gáz és a fűtőértéke 34 MJ/m:!, illetve 42,5 MJ/kg. A metán nagy előnye, hogy nem tartal­maz éghető ként. A földgáz­nak is 90—96%-át a metán ké­pezi. Ha egy kg metánt elége­tünk, akkor az a Pécsi Hőerő­műben közel 4 kg eltüzelt szén hőegyenértékének felel meg. A metán elégetésekor víz-gőz ke­letkezik kevés széndioxid kísé­retében és egyáltalán nem ke­letkezik a levegőt szennyező por és kéndioxid. Ez a metán­gáz nem csak az energiaipar­ban használható, hanem a ház­tartásokban is. Ha ezt a me­tángázt használhatnánk fel a hő- és villamosenergia terme­lésére, akkor Pécs város térsé­gében a légszennyezés mérté­ke igen jelentős mértékben ja­vulna. A megye több településének jelentős hőenergiahordozó kö­zege a termálvíz, melyet eddig nagyrészt a gyógyfürdők és a szállodák használtak fel. Az energetikai célú felhasználás is megkezdődött, de műszaki hi­bák miatt háttérbe szorult. Úgy véljük, hogy a mai energiaárak mellett és a környezetvédelmi követelmények szigorodása mi­att magasabb műszaki felké­szültséggel érdemes — és szük­séges — a témával újra foglal­kozni. A külföldi tapasztalatok alapján vannak olyan műszaki berendezések, eljárások, ame­lyek elháríthatóvá teszik az ed­digi sikertelenséget okozó problémákat. A megyében számos olyan haszonnövényi anyag termelő­dik, melyeknek egy részét hul­ladékként kezeljük. Ilyen anya­gok a szalma, a kukoricaszár, a szőlő- és fanyesedék, vala­mint az erdőgazdasági fahulla­dék, melyeknek gyűjtőneve bio­massza. Ez a biomassza min­den évben újra termelődik és mindig gondot okoz a felhasz­nálásuk, eltüntetésük. Ezekből a hulladékokból cél­szerű eszközökkel, eljárásokkal biobrikett állítható elő, mely­nek fűtőértéke 18—20 MJ/kg, tehát egyenértékű a háztartá­si szénnel, de az elégetése so­rán nem keletkezik salak és kéndioxid. Ez a biomassza egyébként speciálisan kialakí­tott tüzelőberendezéseken köz­vetlenül is elégethető és így hőt termel. Az így termelt hővel terményszárítókat, melegháza­kat, kisebb fűtőműveket, de még villamosenergiát is lehet termelni csökkent légszennye­zés mellett. A biomassza olyan hőforrás, amely szakszerű nö­vénytermesztéssel fokozható és jelentős forrása lehet a növek­vő energiaigények kielégítésé­nek. Az így megtakarított szén- hidrogének a hőerőművekben hő- és villamosenergia-terme- lésre felhasználhatók. Ma már vannak olyan eljá­rások, melyeknek alkalmazásá­val a kéntartalmú szenek is ki­sebb légszennyezést akozva használhatók fel hőenergia­termelésre. Az ilyen eljárások során a szenet elgázosítják zárt térben és a keletkezett qázbói a kénvegyületeket eltá­volítják, majd a megtisztított gázt eltüzelik vagy a vegyipar részére szintézisgázt állítanak elő. A szén környezetkímélő módon történő feldolgozása fontos gazdasági kérdés, hisz a Mecsekben jelentős mennyisé­gű szénvagyon van. Az ankét során a fenti té­mákkal kívánjuk megismertetni a meghívott vendégeket és az érdeklődőket. Az ankét novem­ber 6-án, délelőtt 9 órakor kezdődik a Pécsi Akadémiai Bizottság székhazában (Jurisics M. u. 44.). Dr. Veszély Károly Ilyen is van Iskolatáska és iskolakez­dés elválaszthatatlanul összekapcsolódnak. Mint igyekvő szülő, még a nyár utolsó napjaiban be is szereztem a szükséges leg­újabb darabot. Egy erős hátizsák, amely­nek tartása is van, nem két fillér, úgy 1300—1500 forint. Meg is döbben­tem, amikor a napokban a táska teteje kezdett elvál­ni az aljától. Igaz, túlsú­lyokat kell az iskolába ci­pelni, de azért talán a táska is lehetne strapabí- róbb. Ki varrja meg, meg lehet-e csináltatni egyál­talán? Telefonálok a bolt­ba, a pécsi Kossuth utcai „táska-üzletbe”, tanácsot kérek. A hölgy kedvesen in­vitál, vigyem be, ők majd megtekintik. Kicsit félve lépek be, ta­pasztalataim a reklamá­ciók ügyében óvatosságra intenek. Annál nagyobb a kellemes csalódásom. A táska a megvonás után sem lenne tartós, válasz­szák másikat. Viszont ép­pen nincsen megfelelő mé­retű hátizsák. A hölgy be­nyúl a fiókba és elém te­szi az 1500 forintot. Ha tu­dunk várni, egy hét múlva kapnak árut, ha nem, néz­zük meg máshol, s nagyon sajnálja az esetet. Én még köszönéskor is alig hi­szem, hogy mindez nem a mesében történt, de az­után örülök, hogy már ilyen boltok (boltosok) is akadnak. B. A. Kisiklott egy tehervonat Tatán Pénteken délelőtt 10 órakor .kisiklott egy tehervonat a tatai vasútállomáson. Az eddigi megállapítás szerint helytelen váltóállítás miatt siklott ki a szerelvény 3 kocsija. Személyi sérülés nem történt, de a meg­rongálódott vágányok miatt még a késő délutáni órákban Is szünetelt a forgalom a vas­útállomás területén. Új kereskedelmi egység nyílott tegnap Beremenden. A Szimpatei Rt. ruházati cikkeket, rövid- és méterárukat kínáló boltja a hasonló siklási áruházéval azonos választékot nyújt a község lakói- nak._________________________________________________________________________Fotó: Szundi György Világbanki „röntgenkép” a magyar felsőoktatásról A felsőoktatás részesedése a nemzeti jövedelemből kevés, a ráfordítások felhasználása vi­szont sok tekintetben gazda­ságtalan — állapítja meg az az elemzés, amelyet a Világ­bank szakértői nemrég a ma­gyar felsőoktatásról készítettek. A „látlelet" szerint a hallgató­oktató arány alacsony, intéz­mények szerinti alakulása pe­dig véletlenszerű. Az elemzés összeveti a magyar hallgató­oktató arányt az angollal. Eb­ből kiderül, hogy míg nálunk 5,5 hallgató jut egy oktatóra, addig az angoloknál 10-1 az arány. Ugyanakkor — véli a vi­lágbanki elemzés - kicsi a fel­sőoktatásban tanulók aránya. Különösen igaz ez az állítás a természet- és a társadalomtu­dományi karokra. Arra is fi­gyelmeztet az értékelés, hogy a felsőoktatást hamarosan elérő demográfiai hullám nagy nyo­mást gyakorol majd az intéz­ményekre. Az emiatt szükséges bővítéseknél figyelembe kell venni a munkaerőpiac hatásait. Holnap az Új VON* Meg nem született OTP-gyerekek‘ ff ff Harminc százalékos lemaradás Pécsi nőgyógyász az indiánok között Gunyhókban operáltak Rabszolgák Baranyában Aki nem jól dolgozott, megverték Európába menet - tészta nélkül Rádió mellett. . . Rab Ferenc rovata Freppán járja a Dunántúlt Révbe ér-e végre a pécsi labdarúgó? Gr6ff Teleki Pál dombormiiifének awatái Mindig ellátogatott a cser- késztáborokbo, lovon érkezett, s felnőttként sem szégyellte a cserkészek rövidnadrágját. A tábortűznél beült a fiatalok közé, és beszélgetett velük. Azt vallotta, a vezető példa, s en­nek szellemében dolgozott, az ifjúságot a tiszta, becsületes életre akarta nevelni — emlé­kezett gróf Teleki Pálra Porvay László örökös tiszteletbeli cser­készcsapat-parancsnok tegnap este a pécsi Nagy Lajos Gim­náziumban, ahol felavatták gróf Teleki Pál domborművét. A domborművet Léka László, a Pécsi Nemzeti Színház nyug­díjas maszkmestere készítette, abból az alkalomból, hogy öt­ven évvel ezelőtt hunyt el tra­gikus körülmények között gróf Teleki Pál miniszterelnök, egye­temi tanár, földrajztudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki 1922-1941 között magyar főcserkész is volt. Gróf Teleki Pál történelmi, politikai szerepének és tudományos munkásságának objektív elem­zésével mind a politika, mind a tudománytörténet adós. A dombormű avatásánál megjelent a 47. számú Szent Hajléktalanok a pécsi átmeneti szállókon Jövőre valószínűleg jelképes összeget kell fizetni a szállásért és az ebédért A Támasz Alapítvány Gom­ba utcai szállását a közel- múltban alakították ót: a fé­rőhelyek számát hússzal nö­velték - jelenleg nyolcvan férfit tu dm a fogadni. Az idő hidegre fordulásával naponta hármon, négyen is bekopog­tatnak ide. Jelenleg negyve­nen vonnák. Éjjel—«nappal ügyeletesek és a szociális gondozó foglalkozik velük. Mielőtt bárki helyet kapna, fertőtlenítésen és orvosi vizs­gálaton esik át. A szállón ágyat, öltözőszekrényt, ruhá­kat — Caritástál, Vöröske­reszttől - tisztálkodószereket, ágyneműt kapnak. A szociális gondozó intézi az ügyes-bajos dolgaikat: személyi igazol­vány, munkakönyv beszerzése, segélyek elintézése ... az or­szág minden részéről érkeztek ide emberek. A legtöbbjük büntetésvégrehajtó intézetek­ből szabadult, állami gondo­zottként nem ismeri a roko­nait, az idősebbek között 15- 20 éves csövezők is akadnak. Róluk a családjuk hallani sem akar italozó, csavargó életmódjuk miatt. Sókuk egészségügyi állapota teljesen leromlott. Kórházban, vagy szociális otthonban válna o helyük. . . A női szállás Borbálatele­pen, a Bittner Alajos utca 80. szám alatt kapott helyet. E2 sokkal otthonosabb, komforto­sabb, mint a férfiaké. Igaz jóval kevesebben — húszán - lakhatnak itt ideiglenesen. Mindenki maga takarítja, csi­nosítja a szobát, az ágyát. Kézimunkák, kisebb díszek jelzik az igyekezetüket. Két teakonyha várja a főzni tu­dókat. E szállá előnye, hogy nemcsak egyedülálló nőket, gyermekes anyákat fogadnak itt a gyermekeikkel. A házirend mindenütt szi­gorú. Reggel nyolckor el kell hagyni a szobákat. A vissza­érkezés este 23 óráig történ­het. Akinek nincs munkahelye, pénze — naponta egyszer, dél­ben meleg ebédet kap a Tá­masz Alapítvány Népkonyhá­ján. Ezt hét végén költöztetik: a Dobó István utcából az Engels u. 2. sz. alá. Hétfőn már ide várják az ebédelni kívánókat. Az étterem nyitva tartását növelik: 12 órától 16 óráig, később 18 óráig is nyitva tartják. Nappali mele­gedőnek is szánják, azokra gondolva, akik nem tudnak sehol elhelyezkedni és nincs munkájúk. Tervezik, hogy jö­vőre a szállásért és az ebé­dért jelképes összeget kérnek. Fánai László, a Támasz Alapítvány titkára és e há­rom intézmény vezetője el­mondta, hogy a működésük óta eltelt idő alatt kiderült - sokan náluk „ragadtak”, nincs hova menniük. Hat hónap alatt a többség nem tudja a lakás- és áHáskéndését meg­oldani. Félő, hogy hasonlóan a múlt évihez — télen a pesti csövesek is ide szorulnak Pécsre. Ádám Erika László király (PCF) cserkész- csapat. A vendégeket a Nagy Lajos Gimnázium igazgatója, Póla József és Ivasivka Mátyás tanár, karnagy, cserkésztiszt köszöntötte. Az ünnepi műsor­ban megszólalt a dombormű alkotója, Léka László, Porvay László és az egykori főcser­kész unokája, Teleki Pál. Tele­ki Pál elmondta, nagyapjáról szülei visszaemlékezéseiből al­kotott képet, hiszen négyéves volt gróf Teleki Pál halálakor. Gyakran forgatta nagyapja írásait, s egyik könyvét, amely nemsokára Magyarországon is megjelenik. Gróf Teleki Pál egyik életcélja volt az ifjúság nevelése, s a cserkészetet igen fontosnak tartotta. Arra ne­velt, hogy a fiatalok őrizzék országuk hagyományait, egy­más közt ne szítsák a viszályt, s törekedjenek Magyarország gazdasági felemelkedésének el­érésére. Teleki Pál 1956-ban, gimnazista korában hagyta el Magyarországot, az Amerikai Egyesült Államokban telepe­dett le, s ma is ott él felesé­gével és két leányával. Geo­lógus, de a bányászattal és olajiparral is foglalkozik. Ta­valy óta Bőd Péter Ákos ipari miniszter felkérésére Magyar- országon dolgozik kormányta­nácsadóként, de továbbra is az amerikai kormány tisztvi­selője. b. a.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents