Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-02 / 300. szám
6 aj Dunántúli napló 1991. november 2., szombat Sokat keres a bér-elit? Szeptemberijén dr. Kis Zoltán • SZDSZ-képviselő „Az egyes állami vezetők költségtérítésének szabályozása" címmel interpellációt nyújtott be a 'miniszterelnökhöz. A címzett nevében — mint köztudott — a munkaügyi miniszter levélben válaszolt. A félig-meddig bizalmas — csak a képviselőkhöz eljuttatott — válasz tartalma sokakat érdekel. A Munkaügyi Minisztérium ugyanis ebben tájékoztatja a honatyákat az állami vezetők jövedelméről, amelyet összevet a gazdasági élet vezetőinek keresetével. Eszerint az állami vállalatok vezérigazgatói átlagosan 90 855 forintot keresnek havonta, közülük a 300 legnagyobb állami vállalat vezetőjének bérátlaga meghaladja a 208 ezer forintot. A szövetkezeti vezetők ártlagjövedelme 57 084 forint. Ebben a kategóriában a 300 legnagyobb szövetkezet vezetőinek átlagos bruttó bére 138 232 forint. Felmérték az összes gazdálkodó egység — az állami vállalatok, a szövetkezetek, a társulások — vezetőinek átlagkeresetét is. Ez országosan 69 479 forint, a háromszázas „top"-é 186 202 forint. A vállalkozások egyéb vezetőinek fizetései is érdekes arányokat mutatnak. A vezérigazgató-helyettesek és igazgatóhelyettesek havonta 99 043, a főosztályvezetők 85 021, az osztály- vezetők 58 567 forintot visznek haza. A Munkaügyi Minisztérium összeállítása megjegyzi, hogy ezzel szemben a minisztériumi főosztályvezetők havi átlagjövedelme 64 554 forint. Az összeállítás közreadja a legmagasabb fizetésű száz újságíró jövedelmének adatait is. Eszerint a fő- szerkesztők és helyetteseik bruttó jövedelme 58 299 forint, a szerkesztők és helyetteseik borítéka 51 228 forintot tartalmaz havonta, míg a lapterjesztés vezető munkatársai 56 381 forintot visznek haza — természetesen a levonásokat nem számítva. K. T. Videogyártás, -forgalmazás, -kereskedelem Kalózok az összes vizeken A videopiaci témák legtöbbje határterület, nem csupán azért, mert a művészet és a kereskedelem összekapcsolása során gyakran a nívóssóg és a szinvonaltalanság, a műalkotás és a fércmunka mezsgyéjén mozogva egyensúlyoznak o folyamat résztvevői, hanem azért is, mert a minden más szempontot megelőző anyagi érdek szülte versenyben nem ritkán éppen azok nyúlnak piszkos eszközökhöz, akik tisztes kis üzletük álcája mögött nagyban feketéznek a videopiacon. Az elmúlt évben Pécsett, a Kossuth Lajos utcában úthengerrel tiporták szét a kalózkazettákat Fotó: Läufer László Lopott mozikópiák A videogyártás. -kereskedelem. -forgalmazás Magyarországon is újabb kérdéseket vet fel Elsősorban a feketepiac okozta tarthatatlan helyzet a legfontosabb gond ma, visszaszorítására próbáltak vállalkozni azok, aki;k a tavaly alakult Videokazetta-kölcsönzők Orszá: gos Szervezete Egyesület tagjaiként vállalták, hogy csakis legális kazettákat vásárolnak és forgalmaznak. Tény, ;hogy a becsületes szándék nem hozza meg a kívánt hasznot, hiszen ők lényegesen hátrányosabb helyzetbe kerülnek a feketézőkkel szemben. Várták - és várják ma is —, hogy jogilag is rendeződnek a dolgok megszületnek a kívánt jogszabályok, törvények. Egyelőre hiába reménykednek. — Nem változott semmi ta vaiy óta - meséli elkeseredve Tálas János, a VIOOSZ pécs elnöke. — Mostani közgyűlé sünkön nem tudtunk lényege: eredményekről 'beszámolni. Na gyón sokan elvesztik a kedvüket, akik pedig tisztessége sek akarnak maradni, azoknál nagyon nehéz. Törvény végül i mégcsak lenne, de be is kel lene tartatni. Mit lehet csinálni, ha látom, hogy jön a feketéző a luxusautóval, hallom, hogy mi a legfrissebb, legújabb kínálat?! Nem lehet versenyezni velük, hiszen a mozivédettség miatt fél évig elvileg nem szabadna a filmet se videón, se 'kábeltévén bemutatni, sugárzott adásban is csak egy év után. Ráadásul a műsoros kazetták még mindig nagyon drágák, s az első, aki a 'kísértésnek ki van téve, maga a tékás, aki sokszor maga is kalóz lesz és másolja a filmet ■feketén. A nagy cápáknak persze, mint hírlik, jobb berendezéseik vonnak, mint a hivatásosoknak, így hát van olyan feketekazetta is, amelyik minőségre is kiváló. Azt mondják, egy foMegyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának főnyomozója egy országos razzia eredményei nyomán elmondta : — A hatnapos razzia során 216 eljárás indult, de mind csak szabálysértés lett. 16 650 video- és 5797 hangkazettát foglaltunk le, magyaroktól, külföldiektől. Egyébként — bár nem ez a rendőrség fő profilja - hat-hét éve kezdtük a munkát a feketepiac visszaszorítására. Két nagy csoportról van itt szó, azokról, akik vásárokon árulnak, illetve akik kölcsönzőket üzemeltetve feke- iáznek. A nyilvános videovetítö- helyek, sőt az árusítóhelyek körül sincs minden rendben. A jogszabályi háttér hiányzik. Többféle visszaélés lehetséges, gyakran egy úgynevezett baráti kör leple alatt működik a feketemásolás, aránylag keveseket érintve, de a szervezőt adómentes, szép jövedelemhez juttatva. A kazettahamisításnak különben számtalan rafinált változata van, attól a fantáziátlan megoldástól kezdve, hogy valaki felülcímkéz néhányat, egészen addig a trükkig, hogy az egész szalagot kiszerelik, s a tokba a hamis másolatot csempészik vissza. Sós János szerint ami égetően szükséges lenne: „Jogilag kellene egységes állásfoglalás, majd a kiadók között egy olyan jelrendszer vagy jelölés, mely a hamisítást azonnal felfedezhe tővé teszi.” Ez utóbbi feltétel úgy látszik gyorsabban teljesíthető, hiszen már van olyan cég (Magyarországon például a Mag- new), mely elektronikus másolásvédelemmel ellátott, külsőleg is feltűnően más kazettákat kínál a kiadóknak, forgalmazóknak eladásra. Jó minőségben, olcsón. A gond csak az, hogy egyáltalán nem biztos, a kiadótól az új kazettára került filmet megveszik azok, akiknek készülne. Mert ha másolni nem lehet, elveszik a feketén szerzett haszon. Nem elképzelhetetlen, hogy az ilyen kazettákat forgalmazó kiadó szélsebesen tönkremegy. És a kígyó most harap a saját farkába. Hodnik Ildikó repülőtértől páncélautóban. A legfrissebb kazettákat egyébként már 2000 forintos áron is terítik a piacon, miközben hivatalosan egy műsoros kazetta átlagára 3500 forint. A házilag másolt ócska kazettákért csak 6—800 forintot kémek. Magyar- országon egyébként a feketepiac forgalmát évente 1 milliárd forintra saccolják, részvételét pedig a legálishoz képest 80 százalékra becsülik. Hatnapos razzia Elvileg mindenkinek közös érdeke lenne a kalózpiac visz- szaszorítása, a rendőri tapasztalatok azonban mást mondanak. Sós János, a Baranya „Á két gyermeket mi küldtük át a szomszédba..." Kapható minden, csak legyen pénze az embernek Sorra nyílnak Baranya településein a maszek zöldséggyümölcs boltok, a vegyeskereskedések, a mini-ABC-k. Egyre többen látnak lehetőséget a kereskedelemben. A butikok mellett szaporodnak az autóalkatrész-kereskedések. A kisebb falvakban a magánboltok hiányt pótolnak, máshol a választékot szélesítik. Igazi konkurenciát még nem jelentenek. Az állami és magánboltok árai alig térnek el. * Sásdon az utóbbi időben több kiskereskedés nyílott, többek között a piactéren tíz. Nagyobb lett a választék, és már azt is érdemes megnézni, hogy mi, hol kapható olcsóbban. A község központjában tavasszal újabb tíz üzletet szeretne nyitni az önkormányzat, amelyben helyet kapna például egy ke- nyérbolt, egy tejivó, egy zöldséges-, egy papír-írószer-, egy ruházati bolt. A Hegyháti ÁFÉSZ sásdi ABC-je nemcsak a helybeliéHég több kiskereskedés kellene két, hanem a környező településeket is ellátja.- A magánkereskedő arra törekszik, hogy ne legyen kára — mondja Kardos Jánosné boltvezető-helyettes. - Nekünk viszont el kell látnunk az embereket nap mint nap. Péntekenként — piaci napon — egy fiatalember kenyeret árul, ilyenkor mi kevesebbet rendelünk, hogy ne maradjon a nyakunkon. Azonban, ha nem jön, hiányzik az a mennyiség. A vevők meg reklamálnak, hogy kevés a kenyér. Ami most van, az egyelőre nem konkurencia. Az árakban nagy különbség nincs. Áru az lenne, hetente van valamilyen akciónk is, csak lenne az embereknek pénze, mert a vevő az kevés. A Sellye! ÁFÉSZ harmincöt település alapellátásáról gondoskodik. Kovács Loránd kereskedelmi főosztályvezető elmondta, hogy csak 3—4 községben jelent konkurenciát a magánkereskedelem. Az eladhatóság miatt alacsonyabb haszonkulccsal dolgoznak, de a vásárlók még így is úgy érzik drága minden. Most nyitottak egy diszkontboltot is. Azonban csak azokat a termékeket tudják olcsóbban kínálni, amelyeket közvetlenül a gyártótól szegeznek be: a papír- és vegyi árukat, a szörpöket, borokat. A megkérdezett sellyei háziasszonyok szinte egytől egyig drágának találták a boltokat, és hiányolták a különféle akciókat. — Minél több magánkereskedésnek kellene nyílni ahhoz, hogy leverjék az árakat — mondja a Sellyei Szakmunkásképző Intézet gazdasági vezetője. — Pécsre járunk vásárolni, mert ott több a magáncég. A kft.-knél még alkudni is lehet, és az áraik is szofidab- bak. A Hankó és Társa Kft.- nél a jonatán alma kilóját 12 -16 forintért vettük, amiért Sellyén 30—35 forintot kértek. Helyben is megvásárolnánk mindent, ha csak egy—két forint lenne az eltérés, de általában 30—40 százalékkal olcsóbban tudunk vásárolni Pécsett. * Vajszlón is egyre több magánkereskedés nyílik, az árakon még nem érződik a hatásuk. Az áfész ABC-jében minden, amire egy háztartásban szükség lehet, kapható. Hamarosan egy diszkontáruház is nyílik. — Nincs autója mindenkinek, hogy elutazzon máshova bevásárolni — mondja az egyik vevő. - Itt mindent megkapok, amire szükségem van. Jók az ABC vezetői, mindent igyekeznek beszerezni. * Az egyik boltban a papírzsebkendő olcsóbb, a másikban a szalvéta, a harmadikban a mosószer. Mindenhol próbálnak a vevők pénztárcájához igazodni. A magánboltokban kédvesebbek, előzéke- nyebbek, de a legtöbb helyen alig tudnak valamit az árakból engedni. A vásárló meg csak bolyong az üzletek között és reménykedik, hogy egyszer megint elég lesz egy hónapra a mindennapi bevásárlásra borítékolt pénze . .. Sz. K. A pécsi mentősök munkáját már az év eleje óta segítik a korszerű Toyota-mentőautók Fotó: Läufer László Az élet szolgálatában Az emlékek rendre magukkal ragadják, de a történeteknek nincs vége azzal, hogy megtudjak, mi lett a beteg további sorsa. Lassan, a lényeget többször ismételve magyarázza, mi volt annál a mentésnél a leglényegesebb, aminek az elmulasztása akár végzetes következményekkel járhatott volna. Dr. Gavri János főorvosnak van, mire emlékeznie. Most, hogy közeleg az utolsó szolgálati napja, más megvilágítást kapnak az elmúlt évek munkanapjai. Kiszűrődnek a gondok, a küszködések, de ami marad, az is széppé válik attól, hogy megpróbálták megoldani. A pécsi mentő- állomás vezetője november 15-én dolgozik utoljára, de előtte még ünnepel: november elsején volt 31 éve, hogy a szakvizsga után az I. sz. Sebészeti Klinikáról a mentőkhöz szegődött. Beleivódott az életébe mindaz a változás, ami ha nem is rohamléptekkel, de azokban az években kezdődött a mentőiknél és ma is tart. Akár a kocsikat, akár a felszerelést nézzük. A korábbi években különösen sok múlhatott azon, mit tud, mire mer vállalkozni a mentőorvos, aki elsőként érkezik sérülthöz vagy beteghez. Dr. Gavri Jánost a koni'kotómia gyakorlott alkalmazójaként tartották számon. — Ezzel a beavatkozással a megfulladást tudtuk kivédeni — magyarázza a főorvos. — Lényege, hogy a pajzsporc és a gyűrűporc alatt megnyitjuk a légcsövet. Az egyik ilyen emlékezetes esetem egy fiatal erdészhez kötődik, aki szerelmi bánatában fejbe lőtte magát. A Gorica környéki erdőben találtunk rá. Ott a helyszínen alkalmaztam a koni- kotómiát. Pár hónap múlva felkeresett, nyújtotta a kezét. . . Később megtudtam, hogy a választottja hozzáment. A másik eset évekkel ezután történt, s akkor már voltak olyan eszközeink, amiket a helyszínre tudtunk vinni. Egy fiatal- asszony volt rosszul, leállt a légzése. Hiába próbáltuk csövön keresztül lélegeztetni, nem sikerült. Maradt a pajzsporc alatti metszés. Később tudtam meg, mi akadályozta az intubálást: gégeszűkülettel született. — Hasonlóan nagy szó volt, amikor a sokktalanítás érdekében a helyszínen kezdték alkalmazni a lokális érzéstelenítést, később az intravénás narkózist. Az utóbbinak különösen a közlekedési baleseteknél kocsiba szorult emberek kimentésében nagy a jelentősége, hisz percekre elaltatva megszabadulnak a kiemeléssel együttjáró fájdalomtól. Szenvedtek a mozgatástól a törött végtagú sérültek is, egészen addig, amíg nem jött a pneumatikus sín és a vákuum matrac. Mindez a hatvanas, hetvenes évek eredménye és minden új eszközhöz, új módszerhez rengeteg emléke fűződik. A csúcs azonban kétségtelenül az újraélesztés. — Arra a szívbeteg fiatalemberre különösen jól emlékszem, aki rosszul érezte magát és miután nekünk telefonált, kikészítette a zárójelentéseit. és a gyógyszereit. így azonnal tudtuk, hogy mire van szüksége, de miközben beadtam neki az injekciót, megállt a szíve. A felesége kórházban volt, a két gyereket mi küldtük át a szomszédba. Ma is nagyon örülök, hogy vissza tudtuk hozni. Huszonöt éves szolgálat után összeszámolta az újraéleszté- ses eseteit. Akkor 17-et ösz- szesített, de azóta eltelt hat év. Hamarosan lesz ideje hozzáadni a többit is. Most kezdte rendezgetni azokat a feljegyzéseit, amelyeket a számára legfontosabb eseményekről készített. Úgy tervezi, ez lesz egyik legkedvesebb időtöltése a tanítás mellett. Gavri főorvos ugyanis évek óta oktat egészségügyi szakiskolásokat és munka mellett tanuló egészségügyi dolgozókat. A maradék szabad idejét a donátusi kertben akarja tölteni. T t
