Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-14 / 312. szám

aj Dunántúli napló 1991. november 14., csütörtök fi pécsi gazdasági napok tanulságai Verseny és privatizáció Nemzetközi vélemények gazdasági lehetőségeinkről Értékes nemzetközi kapcso­latokkal gazdagodott a pécsi üzleti élet — köszönhetően az első Pécsi Gazdasági Napok­nak. Francia, olasz és ameri­kai srqkem'berek ismertették tapasztalataikat a magyar gazdaság hiányosságairól és pozitívumairól, melyek jelentő­sen befolyásolhatják a külföldi tőke magyarországi megjele­nését, a magyar termékek nyu­gat-európai fogadtatását. A piacgazdaság etikájától a stratégiai tervezésig sok min­denről szó esett az előadáso­kon, melyekből a pályakezdő, vagy gyakorlott vállalkozó egyaránt sokat tanulhatott. Most a fontosabb francia és amerikai gondolatokat ismer­tetjük. francia üzenet Pierre Dommergues, a Tria­de, francia közösségek, válla- latök, egyetemek társkereső szövetségének főtitkára, aki Magyarországon kíséri figye­lemmel az együttműködési kí­sérletek alakulását, négy üze­netben foglalta össze monda­nivalóját: Régióbeli, városi terveket keil kidolgozni, cselekvési ter­veket, amelyek illeszthetők egy nagyobb, átfogó területi kép­be. Pécsnek helyi forrásokból igen gyorsan egy fejlesztési magot kell kialakítania te'hát azokból a gardasági lehetősé­gekből, amelyekben van fan­tázia, majd ezt kiterebélyesí- teni. Nemzetközi kapcsolatokat, együttműködési szerződéseket kell kötnie a kisebb területi egységeknek, de úgy, hogy az egyes területfejlesztési terveket is be kell illeszteni a nemzet­közi gazdaságba. Ez a módja ugyanis a nemzetközi távolsá­gok -áthidalásának. Nincsenek elítélt gazdasági területek, csak legfeljebb olya­nok, amelyeknek nincs fejlesz­tési tervük. A tervelőkészités, a nehézségek feltérképezése, az erőforrások ismerete, az erős és gyenge pontok megadása a legfontosabb ezekben. A meg­valósítás kezdeményezőinek a megválasztott önkormányzati vezetőknek kell lenniük. Gya­korlatilag kis, megyei szintű „minisztériumokat" kell létre­hozni, s azok folytatnak majd tárgyalásokat más régióbeli és külföldi partnerekkel. A nemzetközi együttműködé­seik egyre kevésbé államköziek, egyre inkább városok és ré­giák egymásközti kapcsolatára szűkülnek. A létrejövő decent­ralizáltság után is megvalósul azonban az állam gazdaság- szabályozó szerepe. Továbbra is feladata lesz tehát segíteni a hátrányosabb adottságú ré- régiák fejlődését, az egyen­súlyra törekedve. A városoknak pedig szerződéseket keil köt­niük az állammal, melyekben megfogalmazzák igényeiket a fejlesztési tervek megvalósítá­sához. Az európai egység is ebbe az irányba halad, mert ez a módja a harmonikus élettér megteremtésének. S hogy mindez nemcsak elmélet, arra jó példa a már megvalósult Debrecen—Lyon, valamint a Csongrád—Finistére megyék köz­ti kapcsdlat, Pécs pedig Poi- tiers-vel kezdi most hasonló­képp az együttműködést. Az amerikai befektetők lehetőségei Robert M. Pierce anerkai gazdasági szakember az ame­rikai befektetők baranyai le­hetőségeit elemezte. Kiemelte Pécs kedvező stratégiai elhe­lyezkedését, az itt élők ven­dégszerető hozzáállását, az önkormányzati vezetők nyitott­ságát és a színvonalas felső- oktatást. De szólt a negatívu­mokról is: az igen rossz köz­lekedési infrastruktúráról, vala­mint a kormány és a hatósá­gok túlzott központosítási tö­rekvéseiről, melynek eredmé­nyeképpen az emberek menta­litása is ilyen irányba toló­dott. Az amerikai befektetőiket azonban más is riasztja. Az elmúit 40 év maradványainak eltüntetésére nagyon sok tör­vénynek kellett és kell még megváltoznia. De az állandó törvényváltoztatások is hitel­rontáshoz vezetnek, hiszen a tőkebefektető sem kockáztat, ha a játékszabályokat állan­dóan módosítják. Visszahúzó erő az is, hogy a városok ahelyett, hogy a demokrácia melegágyai lennének, sokszor még a helyi gondokat is poli­tikai dogmák figyelembevéte­lével próbálják megoldani. Végezetül egy elgondolkoz­tató javaslat is elhangzott: ne hadakozzanak a nagy vá­rosok állandóan Budapest el­len, hozzanak ott inkább létre egy Magyarország Házat. Mégpedig azzal a céllal, hogy ott vitassák meg az egymástól átvehető jó ötleteket, és csá­bítsák el a fővárosból a jó üzletembereket, felkínálva ne­kik vidéken a még jobb ér­vényesülési lehetőségeket. MÉSZÁROS ENDRE Kamarai szemináriumok A Magyar Gazdasági Kamara Oktatási Központja Társadalom­biztosítás címmel egynapos to­vábbképzést szervez december 6-án Budapesten. A továbbkép­zés alapvető célja, hogy a résztvevőket megismertesse a társadalombiztosítás új rendsze­rével, az irányítás és jogi sza­bályozás gyakorlatával, továbbá segítséget nyújtson a témával kapcsolatos önkormányzati fel­adatok végrehajtásához. Franchise vállalkozás márka­névvel a címe a december 9-én tartandó egynapos budapesti szemináriumnak. A továbbképzés résztvevőit azokról a lehetősé­gekről tájékoztatja, amelyeket a franchise (egy bevezetett márka­név alatt együttműködő, de jo­gilag egymástól független vál­lalkozók csoportja nyújthat a piacosodó magyar gazdaság szá­mára.-i-- • •. • i,; - - v y . c *4' -x ' ‘‘ ' < \ ■ Jö tanácsok adösöknak Jogszabályváltozások a lakáscélú megtakarítás esetén A i odóreform bevezetésekor a pénzügyi kormányzat — is­merve o laikáshoz jutás hatal­mas anyagi terheit - adóked­vezményt és adómentességet kívánt biztosítani azoknak, akik jövedelmükből lakáscélú megtakarításra fordítanak bi­zonyos összeget. Az 1987. évi VI. törvény (sze­mélyi jövedelemadó törvény), mely 1988. január 1-jén lépett hatálybo, az alábbi módon szabályozta a lakás-előtaka- rékossággal kapcsolatos ked­vezményeket : A törvény 20. §. (1) bekez­dés a) pontja értelmében a fizetendő adóból levonható a lakótelek és lakás vásárlása, építése, bővítése céljából oz adott évben a pénzintézetnél — g megtakarító nevére — el­helyezett, elkülönítetten kezelt, legfeljebb évi 36 000 forint összegű megtakarítás 20%-o. 1990-től az 1989. évi XLV. tv. 39. §. (1) bekezdés szerint maximum évi 60 000 forint 20%-a. A törvény pontosan felsorol­ja, hogy az adókedvezményre jogosultság szempontjából me­lyek azok a felhasználási mó­dok, melyekre a betét össze­ge fordítható. Ezek: a lakó­telek és lakás vásárlása, a lakásépítés és -bővítés. Ez o felsorolás szigorúan értendő, tehát másféle lakáscélú fel­használás — így vált tanácsi, jelenleg önkormányzati bérla­kás használatbavételi díjának megfizetése, már tulajdonban lévő lakás OTP-törlesztésének egyösszegű kifizetése, lakás- felújítás stb. — ezen adóked­vezmény és alább még részle­tezésre kerülő kamat utáni adómentesség igénybe vételé­re nem jogosít. A megtakarítás éves össze­ge után igénybe vehető adó­kedvezményen túl mind az 1987. évi VI. tv., mind a jelen­leg hatályos 1989. évi XLV. tv. további lehetőséget nyújt a la­káscélra takarékoskodóknak, amikor úgy szabályoz, hogy „Adómentes az ifjúsági taka­rékbetét és egyéb lakáscélú takarékbetét kamata, prémiu­ma, ha a betét összegét lakás építésére, vásárlására, bővíté­sére használják fel." A pénzintézet az ifjúsági betétkönyv és egyéb lakás- takarékossági betétkönyv meg­szüntetésekor nyilatkoztatja a betétest arról, hogy lakás cél­jára kívánja-e felhasználni a felvett összeget, s ezen nyilat­kozat alapján nem vonja le, illetve levonja a nemleges vá- lesz esetén a kamat után a 20% forrásadót. A pénzintézetek a jövede lemadó törvény életbe lépése utón felszólították a betét­tulajdonosokat, hogy nyilat­kozzanak arról, hogy ifjúsági takarékbetétjüket majdan la­káscélú felhasználósra kíván­ják-e fordítani, s ezt a nyilat­kozatot az 'újonnan kötött szer­ződéskötéskor is megkérik. A nyilatkozatot adók részére min­den adóévet követően igazo­lást adnak orról, hogy az éves megtakarítás összege után a betételhelyező hány forint adó- kedvezményt vehet igénybe. Az adózó ezen igazolás bir­tokában készíti el adóbevallá­sát, illetve tesz rólo nyilatko­zatot az adóbevallá'sát elké­szítő munkáltatójának. A jogi szabályozás 1988 óta nem változott abban a vonat­kozásban, hogy az adókedvez­mény (mely a megtakarítás li­mitált értékének 20%-a) csők a jövedelemadó-bevallásban kiszámított adókötelezettség mértékéig vehető igénybe. Az­az, akinek nincs adókötelezett­sége, vagy annak összege ala­csonyabb a megtakarítás 20% ónál, adókedvezményt nem, vagy csak kisebb összegben tud igénybe venni. A törvényi szabályozás sze­rint a betét megszűnését kö­vető 90 napon belül az adózó­nak igazolnia kell, hogy a megtakarítás összegét saját maga, házastársa vagy egye­neságbeli rokona részére la­kás vásárlására, építésére, bő­vítésére használta fel. Ha a lakáscélú felhasználás igazolása az adóhatóság előtt nem történik meg, vagy az adózó nyilatkozatot tesz arról, hogy a betét összegét nem la­káscélra használta fel, az igénybe vett adókedvezmény összegét 1988-1989-re 40%­kal, 1990-re 60%-kal, 1991 január 1-jétől késedelmi pót­lékkal emelt összegben kell visszafizetni. 1991. január 1-jétől változás történt az adókedvezményre jogosultság feltételeiben. To­vábbi feltétel, hogy az adó- kedvezmény a korábbiakon túl a legalább egy évig lekötött, elkülönített, legfeljebb évi 60 000 forint összegű megtaka­rítás 20%-a után vehető igénybe. Az adóhatóság ugyanis az esetben is a késedelmi pót­lékkal növelt összegű adóked­vezmény visszafizetésére fogja kötelezni az adózót, ha a be­tét összegét ugyan a törvényi feltétel szerint lakáscélú fel­használásra fordította, de o lakás-előtakarékosságot szol­gáló betétkönyv kiállítását, il­letve a szerződés megkötését követő egy éven belül történt a betét összegének felvétele. A pénzintézetek általában felhívják a betétkönyvet meg- szüntetők figyelmét arra, hogy 90 napon belül fel kell keres­niük az adóhatóságot a lakás­célú felhasználás igazolására, illetve nyilatkozat tételére a nem lakáscélú felhasználásról. Ezen túl azonban a törvény orra köteilezi a pénzintézete­ket, hogy a betét felvételével egyidejűleg adatot közöljön az adóhatóságnak a megszűnő betétekről, a kiadott, adóked­vezményre jogosító igazolá­sokról és a le nem vont kamat utáni adó összegéről. így az adóhatóság rendsze­resen ellenőrzi a megszűnt be­tétkönyvek betételhelyezőit, ha bejelentési kötelezettségüknek önként nem tesznek eleget. Az adóhatóság az adóked­vezmény és pótléka megfizeté­sével egyidejűleg a megtaka­rítás kamatának adóját is megfizetteti az adózóval, ha az adómentességet jogosulat­lanul vette igénybe. Vannak olyan ifjúsági betét- tulajdonosak, akik nem nyi­latkoztak előre a lakáscélú le­kötésről a pénzintézetnél, s csak az összeg felvételekor tettek a lakáscélú felhaszná­lásról nyilatkozatot. Ök érte lemszerűen adókedvezményt nem vettek igénybe, de a ka­mat utáni adómentességre jo gosultak, így a lakáscélú fel- használást nekik is 90 napon belül Igazolni kell az adóható­ságnál. ÉVANÉ DR. KAMARAS ZSÓFIA főrevizor Baranya Megyei Adófelügyelőség A magyar bankrendszer szerepe a piacgazdaságban A bankrendszer szerepe a magyar piacgazdaságban még csak most van kialakulóban. Az azonban tény, hogy az elmúlt 5—6 évben a kereskedelmi bankjaink óriási fejlődésen mentek keresztül, felülmúlva minden hazai várakozást, s a nemzetközi elismerést is kivív­ták. Ez a fejlődés nemcsak a környező országokénál volt gyorsabb, de a gazdasági át­alakulásunk ütemét is jóval meghaladta. Hogy végül is hú­zó erő lesz-e, folytat-e vállal­kozásélénkítő magatartást — er­ről Lex Zoltán, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a pé­csi gazdasági napokon tartott előadásában így nyilatkozott: A bankok nyersen haszonér­dekeitek, így tőlük csak ennek megfelelő szerep várható el. Húzóerőként pedig legfeljebb egyikként, de semmiképpen nem egyetlenként lehet szómon- tartani a gazdaságban. A vál­lalkozásokat természetesen ki­emelt stratégiai kérdésként ke­zelik, éppen a profitérdekeltsé­gük miatt. Ezt mutatja a nö­vekvő bankári tanácsadói te­vékenység, a javuló szolgálta­tási színvonal is. De a komplex ügyfélellátós — termékek érté­kesítése, deviza és számla üqyintézés, hitelezés, értékpa­pírok kezelése - mellett gyak­ran tőkebefektetéssel is részt vesznek a bankok a jónak íqér- kező vállalkozásokban. A leg­nagyobb segítség pedig a ked­vezményes hitelek — olasz, finn, svéd államhitelek, világ­banki, start- és egzisztencia­hitelek — folyósítása. A bankprivatizáció iövőre mindenképpen elkezdődik. A kereskedelmi bankok elképze­léseiben az új tulajdonosok közt (most túlnyomó többsé- qükben csaknem 100 százalé­kig az állam a tulajdonos) kül­földi és hazai szereplők egya­ránt megtalálhatók. Ami viszont biztos, nálunk nem valósulhat meg a nyugati gyakorlat: bank és biztosító összefonódása. Utóbbi csak külön üzletágként jelentkezhet, mert ez már tör­vényben szabályozott. Ami bi­zonytalan - többek között ez is hogy a körülbelül 90 mil­liárd forint össz-alaptőkével rendelkező kereskedelmi ban­kokban pillanatnyilag elhanya­golható a magántőke aránya, s nem tudni, hogy a bankpri­vatizációval milyen mértékben lesz lehetősége a magánsze­mélyeknek is bankrészvényeket vásárolni. További tőkebevo­násra mindenképpen szükség lesz, de hogy kerülnek-e ban­kok a tőzsdére, és ha igen, ak­kor melyek azok, ezek még tisztázatlan kérdések. Az igazi valóság az, ami a bankversenyt napjainkban jel­lemzi. A lakossági üzletágban a takarékpénztár szerepe el- sődleqes. A bankok harca most legerőteljesebben növekvő ré­teg, a vállalkozók bizalmának elnyeréséért folyik. A kereske­delmi banki üzletágban a for­ráshiány a legfőbb aond. Ezért a verseny itt a forrásokért, a meqbízható ügyfelekért zajlik - például az önkormányzatokat testre szabott részletes oon- doskodás ígéretével próbálják meqnyerni. Persze azért nem ennyire za­varmentes a bankrendszer di­namikus- fejlődése. Jelenleg is vonnak méa kormányzati mu­száj feladatok. Nem valósult meg a lakossági és a vállalati pénzpiac integrációja sem. Túl- tenqenek a nagybankok a pénzpiacon és hiányzik a koc­kázati tőkebefektetés lehetósé- qe, valamint a megfelelő fel­készültségű bankszakemberek is. Milliárdosak az odóstáaál- lománvok. Az úi számviteli tör­vény lesz hivatott átvilágítani 1992-ben a bankok helyzetét, ekkor derül uayanis ki, hogy az egyes bankoknak milyen óriási behajthatatlan kintlévő­ségei vonnak, azaz hogvan is állnak valójában. M. E. B. A Pécsi ipartestület hírei A Pécsi Ipartestület Külkereskedel­mi alapismeretek címmel tanfolya­mot szervez jogászok részére. A tanfolyam o saját jogú külkereske­delmi tevékenység megkezdésével, az egyszerű import és export, to­vábbá a bérmunka külkereskedelmi lebonyolításával és a vámeljárás egyes elemeivel foglalkozik olyan módon, hogy a külkereskedelemben járatlan ügyfelek részére a jogász szakember megfelelő tanácsot, se­gítséget tudjon nyújtani. A tanfo­lyam idótartamo: november 21*én és 29-én 14-11 óráig, valamint no­vember 23-án és 30-án 1.30-13. óráig, összosen 20 óra. Piacorientált vállalkozásvezetés címmel kétnapos szemináriumot *•«*■ dez a Pécsi Ipartestület november 30-án, szombaton 9-1B óra között és december 1-jén 9-13 óra között. A vállalkozók marketingje és rek­lámja, költség- és teljesítmény­elszámolás és egyéb témákban ai előadásokat német szakemberek tartják. Mindkét szemináriumra a Pécsi Ipartestület ügyfélszolgálatán lehel jelentkezni. Várja Önt a OOLD S LUÄ ÉKSZERBOLT Pécs, Megye köz (bejárat a Hunyadi út felől) Arany, ezüst ékszerek, márkás órák gazdag választékban- jegygyűrűk egyedi méretben és fazonban való készítése- ékszerjavítás és készítés- arany ékszerek bizományba való átvétele. Keressen meg bennünket! Nyitás: november 18-án, hétfőn 9 órakor. (43832)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents