Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-14 / 312. szám

1991. november 14., csütörtök uj Dunántúli napló 7 VÁLLALKOZÁSOK - ÜZLET Level Presftonbol Business-képzés - közelről Mifői és hogyan less valaki az üzleti élet Ismerője Nagy-Brltanniában Szerzőnk, a pécsi ianus Pannonius Tudományegyetem okta­tója tanulmányokat folytat Nagy-Britanniában, Prestonban, a Lancashire Business Schoolban. Az alábbiakban tapasztalatairól számol be. Vállalkozásfejlesztési napok Kaposvárott Első ízben rendezik meg Kaposváron november 20—22-én a vállalkozásfejlesztési szakmai napokat. A kis- és középvállal­kozók háromnapos fóruma az egyes területek elismert szak- tekintélyeinek részvételével hat szekcióban (vállalkozások fi­nanszírozása, vállalkozásfej­lesztés a településeken, okta­tás, vállalkozáskultúra, szolgál­tatások szerepe a vállalkozás- fejlesztésben, a vállalkozásfej­lesztés információs rendszere, nemzetközi kapcsolatok), és plenáris ülésen ad alkalmat a vélemények kifejtésére, ütköz­tetésére, az ismeretek bővíté­sére. Osztrák információs nap A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara november 19-én osztrák információs napot tart székházában (Budapest, Krisz­tina krt. 99.). A rendezvényen az osztrák piac iránt érdeülő- dő. illetve ott tevékenykedő magyar vállalati szakemberek, vállalkozók tájékozódhatnak az Ausztriában jelenleg érvényes, és az 1992-től várható új vám- és kereskedelempolitikai tudni­valókról, ausztriai vállalatalapí­tási lehetőségekről. Az infor­mációs nap 9.30-kor kezdődik. Expo Italia '91 A Magyar Gazdasági Ka­mara és a milánói kirendeltség fővédnökségével a milánói INTEREXPO harmadszor szer­vezi meg az Expo Italia ter­mékbemutatót november 26- 29-én Budapesten. A bemutató főbb termékkörei a következők: elektronikai gépgyártó beren­dezések, informatika, mezőgaz­daság és élelmiszeripar, kör­nyezetvédelem, háztartási tér mékek és készülékek, divatáru. Hogyan vállalkozzék Ausztriában? A Soproni Városi Gazdasági Kamara és a Burgenlandi Ke­reskedelmi Kamara Hogyan vállalkozzék Ausztriában? cím­mel egész napos továbbképzést szervez Sopronban. A tovább­képzés résztvevői többek kö­zött a hatékony partnerkeresés módszereivel, a cégalapítás kö­vetelményeivel, vegyes vállalati tapasztalatokkal ismerkedhet­nek, majd rövid látogatást tesznek Eisenstadtban. Tapasztalatom szerint Nagy- Britannia két dologban első a világon, de legalábbis Euró­pában. Az egy főre jutó fi­gyelmeztető és tiltó táblák, va­lamint a „business school"-ok számában. A táblák dolga cá­folhatatlan, csak körül kell te­kinteni bárhol. A gazdasági­üzleti iskolák nagy számának igazolására pedig vegyünk egy példát: a Manchester—Liver­pool—Bradford-Lancaster vá­rosok által határolt négyszög­ben (ez nem nagyobb, mint Baranya és Tolna megye együtt) 6, egyetemi-főiskolai szintű Business School műkö­dik, ezeken mintegy 8-9000 nappali és „levelezős” hall­gató tanúi egy időben és sze­rez különböző fokú képesítést. Az iskolák hallgatólétszáma fo­lyamatosan nő, ami az igé­nyek és elvárások, egyben az elhelyezkedési lehetőségek gyarapodására is utal. Miről szól a business-képzés ezen a tájon? Mitől lesz az üzleti élet ismerője, mi több, szakembere az, aki hosszabb- rövidebb ideig tartó tanulmá­nyok után képesítést, diplomát szerez ezekben a felsőfokú tanintézetekben? Szól mindenekelőtt a világ­ról, Európáról. Az oktatás nem hajlandó figyelembe venni az angol kormány hezitálását a Közös-Európa ügyében, az üz­leti világot egyesült méretek­ben és szervezeti formákban kezeli. Ebben az angolok gya­lázatos idegennyelv tudósa sem lehet akadály, mert (jog­gal) feltételezik, hogy az üz­leti életben jól—rosszul több­nyire beszélik az angolt. Más­részről a „Csatornán-túlról" is idejönnek képesítést szerezni. (A tanszék, amelynek vendége vagyok, pillanatnyilag 110 francia, 30 spanyol, 15 német diáknak nyújt egyéves tanul­mányi idővel Európai Business Bizonyítványt, az Erasmus- program keretében.) Központi kérdés a tanórá­kon az ember, az emberi erő­források, a készségek-képessé- gek és mindezek folyamatos fejlesztésének tárgyalása. Való­jában mindeddig elméletileg semmi új nincs, de mégis meglepő az ismeretek közvetí­tésének természetessége és oz a mód, ahogy a hallgatóság fogadja mindezt. Láthatóan nem a tanár, az előadó iránti lojalitás vezérli azt a maga­tartást, amelynek alapja a tananyag, a tudás hasznosít­hatósága iránti feltétlen biza­lom. Különösen a gyakorlati tapasztalattal már rendelkező hallgatók tudják pozitív (hang­súlyozom, pozitív) példákkal alátámasztani, visszaigazolni a hallottakat, olvasottakat. Va­lóban: egyszerű, elméletileg semmi újat nem tartalmazó is­meretekről van szó. De, hazai tapasztalataim alapján mond­hatom, menedzsereink többsé­ge minden bizonnyal zavarba jönne - ha például — a be­osztottak teljesítményének ér­tékelésére alkalmas gyakorlati módszerekről kérdezné őket valaki. Kell egyáltalán ilyene­ket és hasonlókat tudni? Vagy pedig nagybecsű professzo­runknak van igaza, aki koráb­ban mindig azt mondta, hogy a közgazdászhallgotó azzal bi­zonyítja legjobban pályára va­ló alkalmasságát, ha erőfeszí­téseinek minimalizálásával ké­pes elérni célját, a diploma megszerzését. Félek, hogy 1991- ben ez a gondolat már nem állja meg a helyét. Sőt, bűnt követ el az a, bármilyen kép­zésben részt vevő egyén, aki a jórészt már nálunk is rendel­kezésre álló ismeretanyagból nem a lehető legtöbbet akarja magának kiszakítani, elsajátí­tani, majd a gyakorlatban al­kalmazni! Kell tudni — és ne­künk otthon tanítani - azokat az egyszerű, gyakorlati eljárá­sokat, amelyek a business-kép­zés tananyagainak a jó részét jelentik. Alkalmazási példák, esettanulmányok, módszertani gyűjtemények kellenek az el­méleti ismeretek mellé a hazai üzleti képzés fejlesztéséhez. Nagyon érdekes és tanulsá­gos az individuum (az egyén) és a közösség viszonyának megjelenítése az üzleti világ tudományának oktatásában. A vállalkozás és a magántulaj­don szabadságának hangsú­lyozása korántsem jelenti az individualizmus kizárólagos­ságát. Az egyéni érdek és a közösség szerepének elismeré­se igen jól megfér egymás mellett abban a gondolatme­netben, amely az egyén (vál­lalkozó, vagy munkavállaló, vagy menedzser) — a munka- csoport - a nagyobb szervezet (vállalat, intézmény) — a kör­nyezet elemeiből építkezik. En­nek tárgyalása az egyes'kurzu­sokon történhet „'belülről", az egyénből kiindulva: de „kí­vülről", a környezet felől köze­lítve is. Bárhogyan történik is, a modellben a gazdasági élet minden szereplője megtalálja saját helyét éppúgy, mint azo­kat a kapcsolatokat és szabá­lyokat, amelyek tevékenységét a helyes irányba terelik. Gon­dolom, a gazdasági élet mű­ködésének az efféle beállítása kisebb mértékben van kitéve a politikai behatásoknak. (Bár a konzervatív — munkáspárti ösz- szecsapás élesnek ígérkezik a közelgő választásokon, de nem annyira a gazdasági, mint in­kább a szociális kérdések ke­zelése kapcsán.) Diák-oktató egyaránt rend­kívül komolyan veszi önmagát, mialatt panaszkodik a másikra, de hát ez az oktatási rendsze­rek általános jellemzője. Akár­hogyan van is, ez a felsőokta­tás gyarapodik, fejlődik, egyál­talán nem látszik válságága­zatnak. Polgárait nem írta le ez a rendszer. Folyamatosan irigylem őket, miközben szá­molom a napok múlását, amely egyre közelebb visz a hazaté­réshez. FARKAS FERENC Tőzsdei kisszótár a Mordline Értékpapír RVt.-töl Sorozatunk ebben a részé­ben oz opciós lehetőségről lesz szó. Az előző részben a tőzsdei megbízások másik 'két 'fajtáját mutattuk be, a promt (azonnali) és a határidős üz le töket. Az opciós ügyleteknek két alapvető típusa van. A vételi opció azt teszi lehetővé, hogy egy meghatározott időn belül, meghatározott áron meghatá­rozott részvényt vásároljon a befektető, amiért prémiumot (opciós dijat) fizet a jelenben. Ez esetben tehát vételi opciót vásárolnak. Az eladási opció pedig azt teszi lehetővé, hogy egy meghatározott időn belül, meghatározott áron meghatá­rozott részvényt adjon el a befektető, aki ezért a jelenben prémiumot fizet. Ebben az esetben eladási opció vásárló sárál van tehát szó. Egy egyszerű példán keresz­tül mutatjuk be, hogyan néz­nek ki ezek az üzletek a gya­korlatban. Tételezzük fel, hogy valaki rendelkezik egy lakás­sal, melyet egy befektető meg szeretne vásárolni, a jelenlegi ár egymillió forint, de a be­fektetőnek csak százezer fo­rintja van, így nem tudja meg­venni a lakást. Mit tehet eb­ben a helyzetben? Vételi op­ciót vásárol. Felajánlja, ad most az eladónak százezer fo­rintot, egy éven belül pedig az ő általa meghatározott áron megveszi. Az esetleges válasz: ha most kapok száz­ezer forintot, akkor egy éven belül másfél milliót kérek a házért. A befektető arra számit, hogy o ház többet fog érni, mint másfél millió forint, és azt nyereséggel továbbadja. Azért nem veszi meg o jelen­ben a házat, mert a kocká­zatát így csökkenti (mellesleg készpénzzel sem rendelkezik). Ha valami miatt csökkenne a ház értéke, akkor nem veszi meg. Vesztesége ekkor a száz­ezer forintos opciós díj keve­sebb, mintha azonnal 'kifizette volna a vételárat. Az eladó pedig úgy gondolkodik, hogy a ház nem fog másfél millió forintot érni, így mindenkép­pen jól jár, ha pedig a be­fektető eláll az üzlettől, akkor is nyereséggel zárja az üzle­tet, a kifizetett opciós díjjal. Lehetőség van arra is, hogy a befektető az opciós szerző­déssel kereskedjen. Minden azon múlik, hogy ki milyen nyereséget akar elérni. Még arra is lehetőség van, hogy akár az eladó vegye meg az opciót, így nem kell eladnia a házat. Az eladási opció vá­sárlója arra szerez jogot, hogy meghatározott áron adjon el részvényt. Tehát, ha egy be­fektető arra számít, hogy a jövőben csökkenni fognak az árak, akkor vásárol eladási opciót, hiszen ekkor egy el­adási szerződéssel fog rendel kezni. A gyakorlatban ez a követ­kezőképpen néz ki. Augusztus­ban úgy gondoljuk, hogy az IBUSZ-részvény ára csökkenni fog, kötünk egy eladási opciói száz IBUSZ-papírra szeptem­ber elsejei határidőre, 3500 forintra, és ezért hajlandóak vagyunk fizetni száz forint op­ciós díjat részvényenként. Ho az ár szeptember elsejéig 3400 forint alatt van (3500—100) nyereséget szerez, hiszen meg­veszi a piacon 02 értékpapirt, és érvényesíti az opciós jogát. GARANCSY ISTVÁN IC(P) Rt. tözsdeinfo Vezet a Kontrax Irodatechnika papírja Stabilan 800 pont fölötti tőzsdeindex és közepes, 4—8 millió forint közötti napi for­galom jellemezte az elmúlt hé­ten o Budapesti Értéktőzsdét. A kereskedést döntően az IBUSZ-, a FOTEX- és a két KONTRAX-részvények adás­vétele uralta. Az IBUSZ-érték- papír egész héten tartotta 3000 forint fölötti árfolyamát, az érdeklődés iránta azonban visszaesett az elmúlt hetekhez képest. A napi maximális for­galom kedden volt, hét kötés­ből 2 500 600 forint. A FOTEX- részvény árfolyama lassan emelkedett, 193 forintról 203 forintra nőtt, viszont naponta csak 4-6 ezer darabra jött létre kötés. A két KONTRAX-papír ke­reskedelme lassan elválik egy­mástól. A Kontrax Irodatechni­ka-részvények ára dinamikusan emelkedik, mór 24 500 fo­rint fölötti volt. A vételi op­ciók további emelkedést prog­nosztizálnak. A Kontrax Tele- kom-értékpapírok árfolyama kevésbé emelkedik, 24 000 fo- rint körül mozog és a keres­kedés is szerényebb. A SKÁLA-COOP-részvények átlagára mélyponton volt, 14 000 forint körül ingadozott. A STYL-RUHAGYÁR papír ja inak árfolyama továbbra is stabil, 3405 forint. Az Első Magyar Szövetkezet' Sörgyár Rt., Martfű részvé­nyeinek ára esett, a hét vé­gén csak 2180 forintot adtok érte a brókerek. Az alacsony ár miatt a Sztráda-Skála kibocsátója be jelentette, hogy visszavásárol ja a részvényeket. A bejelen­tés várható hatásaként ár­emelkedés következett be. 15 200 forintról 16 000 forintra. A DUNAHOLDING-papirok árfolyoma csökkent. Az októ bér utolsó napjaiban 30 000 forintos részvény a múlt hét végén már csak 28 500 forintot ért. A Budaflax és a Terra­holding értékpapírjainak ár folyama stabil, az előbbiért 1500, az utóbbiért 1005 forin tot adtak. Az Agrimpex-részvények tőzs dei visszavonását tervezik, ke­reskedelmét néhány napra felfüggesztették. Drasztikus áresést szenvedett a Konzum, a hét folyamán e papírok ára 900 forint aló csúszott. Majd’ egy hónap elteltével ismét prompt-kötés született a Novotrade Rt. részvényeire, 300 forinttal magasabban, 1500 fo­rintért kelt el a 100 papír. Mérlegen a Magyar Ifjúsági Kamara munkája Nemrég tartotta II. Nemzet­közi Közgyűlését Velemben o Magyar Ifjúsági Kamara (MIK). Az országos kamarába be­kapcsolódott nyolc város fia­taljai eredményes idei munká­ról számoltak be. Mindannyian a helyi igényeknek .megfelelően alakították programjaikat, ki­véve Esztergomot. Ott a ka­mara tagjai az ország jövőjé­re gondolva Egészség-pénztár megvalósítását kezdeményez­ték. Elvetik a társadalombizto­sítás központosítását, helyette régiónként kialakított, non- profittal működő rendszer lét­rehozását javasolják. A városok hosszú távú együtt­működését helyezik előtérbe a pécsiek és a győriek, -akik el­sőként kezdeményezték az ön­kormányzatúkkal történő kap­csolatfelvételt. A manager és a vállalkozásfejlesztő progra­múk során a helyi szervezetek közül szintén a pécsi és a győri kamara végzett legered­ményesebb munkát. Bár a mondás szerint csak a kisember tart rendet, o zseni a káoszt is átlátja, a szemé­lyiségfejlesztő programokat — elsősorban az időbanktrénin- get — sok helyen fontosnak tartották ebben az évben. A budapestiek elnöke ajánlott néhány jól bevált tréninget, melyek részvételi díja sajnos ‘még csak keveseknek enged­hető meg. A konferencián szó esett a világkiállítás megrendezésének kérdéséről is. A fiatalok úgy döntöttek, mivel ez maga is egy vállalkozás, támogatják. Hogyan? Saját környezetükben kell lobbizniuk a világkiállítás megrendezésének érdekében Arra a kérdésre is igennel fe leltek, hogy részt vegyenek-e o kormány gazdasági befolyó solásában, mint a MISZOT ho todi'k szakmai kamarája. Nemzetközi tevékenységükről kedvező visszajelzést kaptak a díszvendégként meghívott osztrák kamara elnökétől, illet ve dz. Anito Winklertől, a Né­met Ifjúsági Kamara elnökétől, aki a novemberben Helsinki­ben megrendezésre kerülő Vi­lágkonferenciára való kinn- tartóZkodóshoz tíz ingyen re pülőjegyet ajánlott fel a ma gyár delegáció tagjainak. To­vábbi lehetőségeket biztosító nak arra, hogy a MIK mind több tagja szerezzen külföl­dön gyakorlati tapasztalatot. A világszervezeten (JCI) belül ez igen nagy előnyt jelent a tagok számára, hisz' olyan he­lyekre, olyan mélységig juthat nak el szakmájukban, ame­lyet más módon nem érhet­nek el. A konferencia záró napján megválasztották az új nemzeti vezetőséget, melynek egyik el nökhelyettese, mint sajtófőnök, Helschtáb Klára, a Pécsi Fiatal Vállalkozók Kamarájának el­nöke lett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents