Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-12 / 310. szám
G aj Dunántúli napló 1991. november 12., kedd Első kézből jelentjük ........................................................................ F ranciaországban járt a Mecsek Kórus Magyar dallamok az óceán partján r U] barátok, felejthetetlen élmények Amikor o franciaországi Lourdes-ban, az egynapos zarándokok szentmiséjén felhangzott az egyházi műveket idehaza is gyakran megszólaltató pécsi Mecsek Kórus éneke, a tervezett műsor hossza miatt addig aggodalmaskodó tisztelendő is megnyugodott. A szertartás végén ő maga kérte ráadásra a szent hely hangulatától meghatott, akkor már öl napja úton lévő pécsi dalosokat. Ez év júliusában járt Pécseit az A Coeur Joie mozgalomhoz tartozó öt kórus tagjaiból szerveződött 180 tagú énekkar. A Bazilikában adott hangversenyük bizonyára sokak számára máig emlékezetes. A pécsi vendéglátók számára akkor nyújtotta ót a viszontlátogatásra szóló meghívást a Pireneusak- Adour vidéki öt kórusa nevében a kórusszervezet elnöke, Gilbert Colrard. így Franciaország délnyugati részén tett hangversenykörutat a már önálló hanglemezről is ismert, ötön és az Atlanti-óceán partján fekvő Anglette-n át Dax- ig vezető csodálatos körút, melynek minden állomásán kitüntetett kedvességgel és apró ajándékokkal fogadták csoportunkat. Új barátokat, felejthetetlen élményeket hozott a hangversenykörút, s ahol közönség elé léptünk, ott jóleső érzéssel nyugtázhattuk a temperamentumos déliek elismerő tapsát. Sinkóné Kancsár Tünde szép szólóéneke külön is sikert aratott. A kitartó, sokéves kórusmunkáról is szó esett azon a játékos kedvű, hangulatos, birkasütéssel egybekötött erdőszéli pikniken, Tarbes közelében, ahol spanyol, olasz, francia, angol és magyar nyelvei igyekezett ki-ki minél többet megtudni a másikról. Rólunk például azt, hogy közülünk még kevesen látták a rettenthete - len óceánt, hogy (ezúttal is) kevesen ettek langusztalevest, s hogy egy mediterrán magyarországi városban hétről hétre két alkalommal összejövünk, s énekelünk. Dékány Hilda Lehet vitatkozni róla, lehet kételkedni, a tényékhez azonban nem fér kétség: a magyar mezőgazdaság évente 2,5 milliárd dollár bevételt termel az országnak. Ebből keréken egymillió dollárt a kistermelők, a magángazdaságok állítanak elő. Amikor nyilvánosságra került a kormánynak az adókedvezmények csökkentését szorgalmazó álláspontja, sokan megkongatták a vészharangot a mező- gazdaság felett. Dr. Raskó Györgyöt, a Földművelési Minisztérium közigazgatási államtitkárát kérdeztük: mi a tárca álláspontja, valóban válságba kerülhet a mezőgazdasági termelés? — A jövő évi költségvetés előterjesztői az adókedvezmények - és köztük a mezőgazdasági termelők 500 ezer forintos adómentessége — ellen foglalnak állást és csupán 150 ezer forintnyi bruttóbevétel adóalapcsökkentő „leírását" támogatják. Számításaink szerint ennyit azok a gazdák tudhatnak be tiszta jövedelemként, akik mondjuk évente lön a földadó 200 vágósertést adnak le. Ebbe a felső kategóriába azonban jó ha kistermelők 10 százaléka tartozik.- A kérdés csupán az, hogy a termelési kedv ezek után is megmarad-e, vagy ismét megindul az elvándorlás a löldekröl? — Ettől nem tartunk. A pénzügyi tárca a jövőben a mezőgazdasági kistermelőket is szeretné jobbon rászorítani a vállalkozásszerű könyvelésre. Ha valaki vállalja, hogy a kiadásait, ráfordításait számlával is alátámasztja — és ebben a maga termelte takarmány felhasználását is betudhatja kiadásként — akár még kedvezőbb jövedelmi viszonyok közé kerülhet, mint az, aki továbbra is „átalánydíjjal” számol el. — Megjelenik egy új adófajta, a földadó is . . . — A költségvetés jövőre két- szerannyi bevétellel számol földadó címen, mint amennyi az idén befolyt, de ez nem jelenti az adó mértékének emelését. Pusztán arról van szó, hogy ezentúl mindenki — a téeszek, az állami gazdaságok és a kistermelők is — egységesen, minden megkülönböztetés nélkül fogják fizetni ezt az adót. — A mértéke? — Semmiképpen sem akkora teher, ami a termelés gazdaságosságát befolyásolhatná. Az idén hektáronként mintegy 30—35 ezer forintba került o szántóföldek megművelése. Jövőre ezt a költséget - átlagos földminőséget véve alapul — mintegy újabb 400 forint terheli majd. Gyümölcsösnél, véleményeknél hektáronként 800, az erdőknél, legelőknél 200 forint adóval lehet számolni, a megművelt föld aranykorona-értékének arányában. (somfai) Ferenczy—Europress Rostálás a Nem lesz könyvégetés Kábítószert osztogatnak a gyerekeknek Szentlőrine közbiztonsága Nincsenek tiltott könyvek Valaha kötelező irodalom ivóit, mára értéktelen brossára. Nemrég még illett ismerni, tartani, megszerezni őket. Azt mondják, ennek ellenére sem az elmúlt idők politikai irodalmának gyöngyszemei tették ki a könyvtárak állományának elsöprő hányadát, de ennek csak örülni lehet. Most viszont időszerűvé vált, hogy a könyvtárak alaposan felülvizsgálják, mire van és mire nincs szükségük, megkezdődött tehát a rostálás, selejtezés. Érdekelt, hogyan folyik ez a munka, kik és milyen szempontok alapján döntenek arról, mit érdemes megtartani és mit nem, hová kerülnek a szükségtelennek ítélt kötetek, és úgy egyáltalán, milyen értéket képvisel mindez? ven tagú pécsi kórus, melyet Nagy Ernő karnagy vezetett. A kórusok között hagyományos jó kapcsolat segített át bennünket az utazás gyötrelmein. Az olaszországi Trento- ban oda-, s visszafelé is minden várakozást felülmúló gondoskodással fogadtak barátaink. Az ő segítségük nélkül alighanem még fáradtabban léptünk volna másnap este Gardanne templomában a nagyszámú és lelkes francia közönség elé. Ebből a kisvárosból indult aztán a Pau-n, Oloron-on, Tarbes-on, LourdesENC IKLOPÉDIA • 1 Megjelent □ Magyar Larousse enciklopédia - a világhírű francia Larousse magyar változatának - első kötete - jelentették be az Akadémia Kiadó november 6-i sajtótájékoztatóján. A háromkötetes sorozat első darabja több mint ezer oldalas, a szócikkek huszonöt százaléka magyar vonatkozású kiegészítés. A könyv hatvanezer példányban jelent meg, kétharmadát már eladták. A sorozat következő darabja jövő év novemberében jelenik meg. Fotó: Bruzák Noémi A könyvtár nagyságához, állományához mérten mindenhol másként oldják meg a feladatot. Közös: nincs olyan hely, ahol ne örülnének a felszabaduló üres polcoknak. Dr. Surján Miklós, a Megyei Könyvtár igazgatója elmondta: — A teljesen értéktelen és az amúgy is idejétmúlt brossúrák kivételével mindenből megtart a könyvtár egy példányt. Aki kutatni óhajt, annak rendelkezésére állnak majd a kötetek. Mint a megye legnagyobb köz- művelődési könyvtára, nem dobhatunk ki könyveket, de valószínű, hogy másutt más a helyzet. Nálunk folyamatban van a munka. Arról, hogy az állománynak hány százalékát érinti mindez, csak becsült értéket tudok mondani, a társadalomtudományi irodalom úgy 15%, és a most érintett kör csak egy része ennek. Pécsett a városi könyvtár hasonlóan oldja meg a helyzetet. Ujváryné Füzy Ágnest elsősorban arról faggattam, ki dönti el, mi kell és mi nem.- A megítélés személyes. Nem várhatunk olyan listát, amely a tiltott könyveket tartalmazná. Felnőtt, művelt emberek dolgoznak itt, akik vannak annyira felkészültek, tájékozottak, hogy vállalják a felelősséget döntéseikért. Egyébként működik az igazgatótanács, ahol minderről szó esik. Lényeg az: könyvégetés nem volt, nem is lesz! Mi megpróbáljuk eladni a fölös példányokat. Hogy milyen értékel képviselnek ezek a könyvek? Jó kérdés, de mit lehet erre mondani? Akkor egy könyv beszerzési értéke 5-10 forint volt, ma 300. Az eszmei értéket pedig nehéz meghatározni. Dr. Bérdi Györggyel, az Egyetemi Könyvtár megbízott igazgatójával már arról is szót váltunk, voltaképpen milyen egy könyvtár szerepe, hiszen nehéz megítélni, miképpen viselkedjék hasonló helyzetben. Vagy nagyon is egyszerű? — Egy könyvtár információkat gyűjt, az érték megítélése nem az ő feladata. Egyébként mi is csökkentjük az állományt, de minden könyvből megőrzünk, úgy, mint azelőtt. Különben elég nehéz megszabadulni a készlettől, és a MÉH sem veszi át őket... Kisebb helyen, községi könyvtárban például gyakran nem is esett a gyűjtőkörbe kérdéses mű. Siklóson jobbára igen, ahol a könyvtár vezetője, Rozsnyói Ilona elmondta: ők három csoportba osztják a könyveket, alapművek a kézikönyvtárban hozzáférhetők, van, ami raktárba kerül, és van, amit kiselejteznek. Elavulás címen másrészt régebben is végeztek hasonló válogatást, sőt van, aki emlékszik rá, hogy az ötvenes évek végén, 56 után is volt Húsfeldolgozó Pécsváradon Mindössze tíz hónapja gazdálkodik önállóan a Pécsváradi Állami Gazdaság, január elsejével vált ki a pécsi gazdaságból bizonyítva, hogy a nehéz mezőgazdasági helyzetben is megállja a helyét, talpon akar és tud is maradni. A működőképességüket kívánják megőrizni és nagy figyelmet szentelnek a minőségi munkának, és a fegyelemnek - mondta Mándy Loránd, a gazdaság igazgatója — hiszen ennek hiányában nem képzelhető el a fennmaradás. Az 1500 kocós sertéstelepük egy nagyobb tisztogatás. Később igazán kivonni már csak Mao Ce Tungot kellett, no meg a tiltott könyveket, igaz, hogy az ajánlás többnyire csak arról szólt, hogyan kell az olvasót megakadályozni a könyvhöz jutásban. Annyi biztos, hogy ma legalább nincsenek tiltott könyvek. És azért az is egy jó hír. Hodnik I. Működik az önkormányzati rendőrség A szentlőrinci egészségügyi szolgálat információi szerint a kábitószer-maffia Szentlőrincre és környékére is kiterjesztette működését. Ifjúsági rendezvényeken, iskolák környékén ingyen osztogat kábítószert tartalmazó cigarettát, rágógumit azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a fiatalságot kábítószer- függővé tegye, s ebből aztán tetemes haszonhoz jusson — olvasható a Lőrinci Figyelő frissen megjelent számában. Gábor lózsef rendőr őrnagy, a Szigetvári Rendőrkapitányság vezetője Szentlőrine képviselő-testületének legutóbbi ülésén elmondta, a számszerű növekedéssel párhuzamosan országosan megfigyelhető a bűnözés szerkezetének olyan változása, amelyben a „hagyományos" elemek mellett a veszélyesebb jellegű tendenciák tűnnek fel vagy erősödnek meg. A bűnözés szerkezetének alakulása szempontjából különös figyelmet érdemel a kábítószer, keménydrogok megjelenése, a nemzetközi bűnözéssel való kapcsolat. Szentlőrincre nagy számban járnak be munkavégzés vagy bevásárlás céljából a környező településekről. Igen jelentős az átmenő forgalom. Növekszik a házalással elkövetett, besurranásos lopások száma. A magántulajdon védelme alacsony színvonalú, gyakran maradnak nyitva lakások, őrizetlenül vagyontárgyak. A községhez tartozó szőlőhegyben az őszi—téli időszakban szaporodnak el a bűncselekmények. Szentlőrincen ma még Gábor József véleménye szerint a nap bármely szakában kielégítő a közbiztonság. Bár o nagyközség egyes részei fokozott ellenőrzést igényelnek. A közlekedési morál alacsony színvonalú, de ez nem helyi sajátosság. Tervezik a közlekedés szervezett és rendszeres ellenőrzését különös tekintettel az egyre inkább baleseti for-, rást jelentő kerékpárosokra vonatkozóan is. 1991. július elsejétől nagyobb létszámú rendőri erőt telepítettek a településre, melynek további fejlesztését tervezik. Dr. Ernyes Mihály ezredes, Baranya meqyei rendőr- főkapitány aláírásával már jo- qilag is elismert a szentlőrinci önkormányzati rendőrség, amely hivatalosan november elseiétől működik öt önkéntes és két hivatásos rendőrrel. K. J. A. Rövidesen saját boltot nyit az állami gazdaság a megyében a legnagyobb, ahol évente 22 ezer sertést állítanak elő, ebből 16—17 ezer hízósertést, 5—6 ezer malacot értékesítenek és dolgoznak fel. Az év folyamán továbbfejlesztették a vágóhidat és a feldolgozó húsipari üzemüket, amelyre már eddig tízmillió forintot beruháztak, de a korszerűsítést folytatni kívánják még ebben az évben. Érdemes a fejlesztésre áldozni — jegyezte meg az igazgató -, mert van piaca a tőkehúsnak, a húskészitménynek, csak árban kell versenyképesnek lenni és jó minőségű árut adni a vevőnek. A pécsvára- diak ezt biztosítani tudják. Októberben 1375 sertést, 57 szarvasmarhát vágtak és ennek 40 százalékát feldolgozták töltelékárunak és különféle hús- készítménynek. Az igényeknek megfelelően vágnak és szállítanak borjú- és birkahúst is. A választékot igyekeznek bővíteni, jelenleg 27-féle húskészítményt állítanak elő. A vevőkör is széles skálán mozog: szállítanak Budapestre a vásárcsarnokba, Szigetszent- miklósra. Pécsett 20, Komlón 8 üzletben várják a vevők a jó termékeiket. Pécsvárad lakóinak ellátásában is szeretnének többet tenni, de sajnos kevés árut szállítanak a községbe rendelés híján. Nagyobb választékot tudnának biztosítani és ami a legfontosabb, hogy olcsóbban tudnák árusítani a tőkehúst, ho saját üzJetük lenne a nagyközségben. Tárgyalnak a mező- gazdasági szakmunkásképző intézet igazgatójával egy üzlet helyiség kialakításáról. Ha teljesíteni tudják az előirt követelményeket, akkor belátható időn belül nyithatnak egy hús- boltot Pécsváradon. Sántha László Az egykor nagy népszerűségnek örvendő müvek ma a könyvtárak raktáraiban várják sorsuk jobbra fordulását Fotá: Szundi György
