Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-31 / 298. szám
1991. október 31., csütörtök uj Dunántúli napló 7 VÁLLALKOZÁSOK - ÜZLET Könyvajánlat Dr. Bayer József: Piac, verseny, stratégia Az új vállalatvezetői szemléletmód elmélete és gyakorlata A piaci viszonyokra fokozatosan áttérő magyar gazdaságban működő vállalkozások vezetőitől a jelenlegi instabil belső és külső gazdasági környezet olyan üzletpolitikát követel meg, amely lehetővé teszi a maximális alkalmazkodóképességet a gyorsan változó körülményekhez. Efemer gazdasági körülmények között egy-egy . vállalkozás csak akkor képes fennmaradni — vagy éppen fejlődni ha hozzá tud járulni a teszitő társadalmi problémák megoldásához. A szinte hihetetlenül gazdag szakirodalmi bázis nagyon sok hasznos üzletpolitikai módszert fejlesztett mór ki, de a rendelkezésre álló módszerek széles skálájából a vállalkozók, a vállalati vezetők csak akkor tudják a számukra legmegfelelőbbet kiválasztani, ha tisztában vannak a különböző módszerek előnyeivel és hátrányaival, valamint eligazodnak a vállalati stratégiák kidolgozásának folyamatában. Tisztában kell lenniük ugyanis azzal, hogy nincsen bármely vállalatra ráhúzható — vagy más kifejezéssel élve: egyedül üdvözítő — modell. A vállalati vezetést ugyanis soha nem lehet gz adott társadalmi és gazdasági környezettől elhatároltan szemlélni, hanem megalapoA könyv mindazok munkáját segíti, akik új vállalkozásba fognak vagy már működő vállalatok megújulását, esetleges válságos helyzetének megszüntetését kívánják elérni. A fejtegetések megértését több mint 50 ábra segíti. A könyv fö célja az, hogy elősegítse a fejlődés mozgatórugóinak, a változások szükségességének felismerését, a gazdasági problémák lényegének feltárását, a fejlesztési alternatívák kidolgozását, a legjobb megoldás kiválasztását, a cselekvési programok elkészítését és kivitelezését. zott üzemgazdasági felkészültséggel kell a ma rendelkezésre álló vállalatvezetési eszköztárt alkalmazni. A vállalatok stratégiai vezetésének elvi alapjait és alapmódszereit tehát ismerni szükséges. Ennek megfelelően ebben a munkában is a vállalkozások társadalmi felelősségéből kell kiindulnunk. A bizonytalanság az élet minden területén egyre inkább növekszik. Ez ugyan nem sajátosan magyar jelenség, de a magyar gazdaságra talán még fokozottabban érvényes. Mi most olyan helyzetben vagyunk, amilyenben történelmünk folyamán nem voltunk: az újhoz alkalmazkodás mechanizmusa túlságosan lassú a változás menetéhez képest, ezért döntéseinket sokszor olyan feltételezésekre alapozzuk, amelyek a döntés megvalósulásakor esetleg már nem is érvényesek. A vállalatok vezetésében ezért olyan stratéc ,-kat kell alkalmazni, amelyen alkalmasak a gazdasági eredményesség reális fel mérésére, valamint a vállalati fizetőképesség fenntartására. A megfelelő stratégia kiválasztása persze néha csak megközelítő pontossággal lehetséges: például a kínált termékek és szolgáltatások fejlesztésre érdemességének rangsorolásával, illetőleg finanszírozási források összevonásával. Új piaci stratégia kidolgozását megelezően a vállalati vezetőknek fel kell tárniuk a korábbi stratégia nem kellő hatásosságának az okait (pl. a szállítási határidők túllépése, felesleges technikai módosítások). Ezek egy része könnyen felderithető, más része viszont csak nagyon részletes elemzéssel tisztázható (pl. a vállalaton belüli kapcsolatrendszer elemei). A könyvben adott elméleti fejte getések és gyakorlati útmuta tások kivétel nélkül ahhoz kívánnak segítséget adni, hogy a vállalati vezetők ne hátráljanak meg a megfelelő üzletpolitikai döntésekkel kapcsolatos nehézségek elől, és képesek legyenek a rendelkezésre álló döntéselőkészitési eszköztárból az adott körül iményekhez legjobban igazodókat kiválasztani. Tért hódít a külföldi töke Bankvilág Magyarországon A magyar pénzpiacon jelenleg 13 részben, vagy teljes egészében külföldi érdekeltségű bank működik. A hazai pénzintézetek alaptőkéjében a külföldi tulajdonosok érdekeltsége mintegy 12 százaléknyi. Másként kifejezve ez azt jelenti: a külföldi pénzintézetek Magyarország 2 milliárd dolláros tőkeimportjából tetemes hányadot vállalnak magukra. Mint azt dr. Rusznák Tamástól, az Állami Bankfelügyelet helyettes vezetőjétől megtudtuk, a magyar fél abban érdekelt, hogy a külföldi befektetők segítsenek korszerűsíteni a hazai bankok technikai hátterét és részt vállaljanak a szakemberek képzéséből is. A magyar gazdaság pénzügyi gondjainak egy részét joggal írják a bankok nehézkes munkastílusának számlájára, hiszen egy-egy átutalás ma még hetekig vándorol a gyakran egymástól mindössze két sarokra lévő pénzintézetek között. Ezt az ütemet nem minden vállalkozás tudja átvészelni, nem mindenkinek a számláján van annyi pénz, hogy finanszírozni tudja a csigalassúságú bankoktól késve befutó bevételeket. A külfölddel való együttműködésnek is gátja ez, joggal számíthatunk tehát arra, hogy a befektetők segítsenek az elektronikus úton történő átutalások mielőbbi bevezetésében, a vidéki fiókhálózatok kiépítésében. A külföldi tőke megjelenése a bankszférában egészséges hatással van a befektetési kedv általános élénkülésére is. A magyar gazdaság iránt érdeklődő külföldi vállalkozóknak bizalmat adhat, ha pénzügyeiket valamelyik ismert külföldi bank magyarországi leányvállalatára bízhatják, ha netán saját hazai bankjukkal kerülnek itt is kapcsolatba. A további külföldi bankalapítások engedélyezésekor az Állami Bonkfelügyelet elsősorban a biztonságos működési feltételek meglétéből indul ki és ugyanazokat a normativ előírásokat érvényesíti, mint a magyar tulajdonban levő pénzintézeteknél. (BÍRÓ) FERENCZY-EUROPRESS ICfPJ Rt. tőzsdeinfo Az átlagostól nagyobb forgalmat bonyolítottak le az elmúlt héten a Budapesti Értéktőzsdén. A promot-kötések értéke hétfőn mindössze 3,5 millió forint volt, keddtől azonban 15—18 millió forintra emelkedett. A jelentős emelkedés főként az IBUSZ Rt. részvényeinek volt köszönhető. Számottevő volt még a KONTRAX Irodatechnika Rt., a KONTRAX TELEKOM Rt. és a FOTEX papírok iránt az érdeklődés. Az opciós ügyleteket is az IBUSZ és a KONTRAX két részvényére kötötték. Az IBUSZ Rt. értékpapírjainak 10 millió forint körüli forgalma emelkedő árfolyammal párosult. Fokozatosan nőtt a hét végére 2870 forint volt az átlagár és ennél magasabb, 3000 forintos árat is adtak érte sok esetben. A két KONTRAX-részvény piaca is élénkült. Mindkét papír árfolyama emelkedett. A KONTRAX Irodatechnika részvények árban és a forgalom összértékében is megelőzték a KONTRAX TELEKOM papírjait. Az előzőért jelenleg 23 900 forint körül, az utóbbiért 23 850 forint körül fizettek a befektetők. Az állandó piaci szereplő, a 100 forintos névértékű FOTEX részvénye stabilan tartotta, viszonylag alacsony 193 forintos átlagárát. Szintén tartotta egy héttel előbbi árfolyamát a STYL Ruhagyár is. A napi jelentős, 300—700 db-os tételek 3400 ■forintos áron cseréltek gazdát. A KONZUM-papírok zuhanása tovább tartott. Az ez évi maximumnak már csak a feléért — 1009 forintért — találtok vevőre. Két hét szünet után 500 forinttal alacsonyabban 13 000 forinton kötöttek üzletet pár tucat MŰSZI-részvényre. Ugyanennyivel emelkedett viszont a SKÁLA-COOP átlagára. Ezzel a 15 000 forinttal sem éri el az árfolyam az évi legmagasabb érték felét. Pécsi gazdasági napok Pécs Megyei Jogú Varos Onkormanyzata, a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara és a Szerve zési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya november 4-6-án pécsi gazdasági napok - Vállalkozásfejlesztési és együttműködési lehetőségek a régióban — címmel regionális programot szerveznek Pécsett, a Városháza dísztermében. PROGRAM: November 4,, hétfő 10.00: Megnyitó — dr. Krippl Zoltán polgár- mester. 10.00: Pénzügypolitika a gazdasági fejlődés szolgálatában — Kupa Mihály pénzügyminiszter. 11.30: Regionális gazdaságok hazai és nemzetközi fejlesztésének lehetőségei - lean Pierre Aubert. 14.00: Külgazdasági stratégia és a valoravál- tás időszerű kérdései — Kádár Béla nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere. 15.00: A mai vállalkozások helyzete és a fejlesztés szükséges irányai - Palotás János, a VOSZ elnöke. 16.10: A magyar és francia városok és régiók közötti együttműködési program ismertetése - Pierre Dommerques. 17.00: Konzultáció. November 5., kedd 9.00: A gazdasági jogrendszer a vállalkozások szolgálatában - dr. Kecskés László igazságügyi helyettes államtitkár. 9.50: A grazi önkormányzatok vállalkozásfejlesztési lehetőségei és céljai (grazi ipari parkok) - dr. RudolI Ebner. 10.45: A Grazi Kereskedelmi Kamara vállalkozásszervező tevékenysége — Kurt K. Uhlmann. 11.50: A triesti ipari zóna és a BIC működésének bemutatása — dr. Franco Tobacco, Fran cescc Zacchigna - A pécsi ipari park terveinek ismertetése — Antonio Sliligoj. 14.00 Kis- és középvállalkozások és az önkormányzatok kapcsolata - Friedrich-Wilhelm Kiel fellbachi főpolgármester. 14.50: A tucsoni önkormányzat vállalkozásszervező tevékenysége — Thomas I. Völgy főpolgármester. 15.50: Amerikai—magyar gazdasági kapcsolat- teremtés eddigi eredményei és további lehetőségei Baranyában - Robert M. Pierce gazdasági tanácsadó. 16.40: Konzultáció. November 6., szerda 9.00: Iparfejlesztési feladatok — Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter. 10.00: Egyetemek szerepe a vállalkozásösztönzésben — Mr. William K. Holstein, University New York. 11.00: A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány feladatai a vállalkozások szervezésében — dr. Baracs Anna 14.00: A bankrendszer szerepe az átalakulásban - Lex Zoltán OTP-vezérigazgató-helyettes. 14.50: A magyarországi inkubátorház működése - Nagy Péter, SED, mb. ügyvezető igazgató. 15.30: Konzultáció. 16.00: Sajtótájékoztató. Közgazdasági továbbképzés mérnököknek A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Továbbképző Központja felvételt hirdet az 1992 februárjában induló „Közgazdasági szakokleveles mérnök, illetve üzemmérnök'' szakra. A képzés részletes tudnivalóit tájékoztató tartalmazza, melyet a jelentkezési lappal együtt a JPTE Közgazdaságtudományi Kar dékáni hivatalában Király Lajosnénál (Pécs, Rákóczi út 80., tel.: 11-433 166) lehet beszerezni. Jelentkezési határidő: december 31. ÚJ SZÁMVITELI TORVÉNY - CÉLTANFOLYAM A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Továbbképző Központ közgazdaságtudományi kari szekciója céltanfo- lyamot indít az Új számviteli törvény bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései címmel. Az elméleti kérdések tárgyalására november 18.—december 31. között, a gyakorlati kérdésekre pedig 1992. január 1.-február 18. között kerül sor a Pénzügyminisztérium által kiképzett oktatók bevonásával. Jelentkezni lehet mind az elméleti, mind a gyakorlati kérdésekkel foglalkozó tanfolyamra külön-külön, és mindkettőre is (JPTE Közgazdaság- tudományi Kar, 7622 Pécs, Rákóczi út 80., Fülöp Istvánná, telefon: 11-433 139). Nordline Tőzsdei kisszótár a Értékpapír Rt.-től Sorozatunkban ezúttal a tőzsdei megbízások fajtáit mutatjuk be, a prompt (azonnali) és a határidős üzletekre. A Budapesti Értéktőzsdén a leggyakoribb üzletfajta az azonnali adásvétel. Az ügyfél megadja az értékpapír nevét, darabszámát, vásárlásnál a maximális árfolyamot, eladásnál a minimálárát, valamint a szerződés határidejét. Ez köthető egy pontos dátumhoz, vagy megadható visszavonásig. A brókerek ezt a megbízást a megadott határidőig megpróbálják teljesíteni, tehát eladják vagy megveszik a kívánt értékpapírt. A szerződés az ügyfél kívánságára bármikor módosítható vagy megszüntethető. Ez az ügyletfajta viszonylag nagy kockázatot rejt magában, hiszen semmilyen biztosítékot nem tartalmaz az árfolyamesés ellen. így, ha az árfolyamok csökkennek a vásárlás után, vesztesége keletkezhet az ügyfélnek. Speciálisabb forma a határidős üzlet. Ez az ügyletfajta már lehetőséget ad kisebbfajta spekulációra. Az ügyfél egy későbbi időpontra köthet eladási vagy vételi szerződést. Hazai példa: valaki Fotex- papirra eladási szerződést köt' december 20-ra, ha az ár december 20-án magasabb lesz, mint az ügyfél által kikötött ár, az ügyfél veszteséggel száll ki az üzletből, hiszen olcsóbban (a szerződésben megadott áron) kell eladnia papirjait. Ha az ár december 20-án alacsonyabb, mint a szerződésben rögzített ár, az ügyfél nyereséggel száll ki az üzletből. Még egy előnye van ennek az üzlettípusnak: a vételi árat a határidő napján kell befizetni. Ezeket a lehetőségeket kihasználva született meg a tőzsdén szeptemberben az eddigi legnagyobb volumenű határidős üzletkötés. Az egyik bróker ötszázezer db Fotex- értékpapírt (100 millió Ft) kínált eladásra azonnali üzletben. Az üzletet megkötötte magával, azaz önmaga vette meg a papírokat. Ezután ugyanazt a mennyiséget felkínálta határidős eladásra ugyanazon az áron (207 Ft), az üzletet megint önmagával kötötte meg. Mi állhatott e pénzügyi tranzakció hátterében? Valószínűleg hitel- nyújtásról volt szó (hiszen a határidős ügyletet később kell teljesíteni). A papírok tulajdonosa úgy jutott hitelhez, hogy most eladta részvényeit (prompt ár 207 Ft), és kötött egy határidős szerződést a visszavásárlásra is, így meglett a hitelügylet fedezete. Ennek a bonyolult pénzügyi tranzakciónak azonban volt egy szépséghibája, azon a napon, amikor ezt az üzletet megkötötték, a Fotex ára 201—202 forintos sávban mozgott, Így könnyen rá lehetett jönni az üzlet hátterére. Harmadik fajta ügylet lehet az opciós megbízás, bonyolultsága, nehézsége miatt sorozatunk következő részében lesz róla szó. GARANCSY ISTVÁN
