Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-31 / 298. szám
8 uj Dunántúli napló 1991. október 31., csütörtök UMLLALKOZASOK — ÜZLET Jó tanácsok adózóknak Mit kell tudni az egyszerűsített ellenőrzésről? Az idei év január 1-jén hatályba lépett az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény. A hatályba lépést megelőzően az adóhatóság ellenőrzését több, eltérő szintű jogszabály szabályozta. Az ellenőrzés tekintetében az állami pénzügyekről szóló törvény megkülönböztette a pénzügyi—gazdasági, illetve adóellenőrzést. Az új törvényi szabályozás megszüntette az ellenőrzés fenti tagolását és valamennyi adózó tekintetében ugyanazt a szabályt rendeli alkalmazni. Az adóhatóság adóztatási tevékenységének fontos része - a jogalkalmazás mellett- az ellenőrzés. Az ellenőrzés az adóztatással kapcsolatos jogszabályok megtartását vizsgálja. Az önadózás esetében az adózók maguk számítják ki kötelezettségüket, illetve juttatási igényüket, és adóbevallás benyújtásával tudatják azt az adóhatósággal. Az ellenőrzésnek ebbe az önkéntes jogkövetésen alapuló rendszerbe tehát csak akkor kell beavatkoznia, ha a jogszabályok megsértése tapasztalható. Az adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzését általában a helyszínen, vagy az adózót az adóhatóság hivatalos helyiségébe idézve folytatja le. Ilyenkor az üggyel kapcsolatos iratok áttanulmányozása és az adózó meghallgatása után készül el a jegyzőkönyv. Az ellenőrzés e formája nem nélkülözheti az adózó és az adóhatóság - gyakran többszöri - kapcsolatba kerülését: idézés, megbízólevél bemutatása, iratok, üzleti könyvek, bizonylatok bevonása, igazolások rendelkezésre bocsátása stb. Az egyszerűsített ellenőrzés új intézmény az adózás rendjében. Az egyszerűsített ellenőrzés tartama alatt az adózó és az adóhatóság nem kerül közvetlen kapcsolatba, hanem az önadózási kötelezettség teljesítését a rendelkezésre álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével vizsgáljuk. Az ellenőrzés e módjának eredményességét az biztosítja, hogy az adóhatósághoz - törvényben előírt módon és terjedelemben — adatot szolgáltatnak a kifizetők, a munkáltatók, illetve egyéb hatóságok. Az adat- / szolgáltatás útján széles körből beérkező adatoknál ún. kontrollinformációból — korszerű számítógépes rendszer útján - sok esetben további vizsgálat nélkül is megállapítható az adózó adókötelezettsége. Ezekben az esetekben kerül sor egyszerűsített ellenőrzés lefolytatására, mintahogy ez évben több mint 1500 adózónál alkalmaztuk is ezt az ellenőrzési formát. Az egyszerűsített ellenőrzés eredménye kétféle lehet: a bevallás helyességét, illetve a jogszabályi rendelkezések be nem tartását állapíthatja meg. Az első esetben — tehát, ha a bevallás és a kontrolladatok alapján az állapítható meg, hogy az adózó a jogszabályi előírásoknak megfelelően készítette el bevallását - az ellenőrzés hatósági intézkedés nélkül zárul. A felvett jegyzőkönyvben e tényt rögzítjük és erről az eredményről az adózót tájékoztatjuk. A második esetben — ha a kontrolladatok és bevallás adatainak eltérősége állapítható meg - a felvett jegyzőkönyvben a tényállást rögzíteni kell, és meg kell jelölni azokat az adatokat, melyek alapján az adókülönbözet megállapítására sor került Ilyenkor a jegyzőkönyvet <32 adózó részére kézbesíteni kell. Az adózó a kézhez vételt követő 8 napon belül észrevételt tehet a jegyzőkönyv megállapításaira. Ha az adózó észrevételt nem tesz, akkor az adóigazgatási eljárás megindítására kerül sor, amelynek alapján határozattal történik az adókülönbözet előírása, illetve a bírság kiszabása. Ha az adózó észrevételt tesz, azt meg kell vizsgálni, és csak ezt követően kerülhet sor a megalapozott határozat meghozatalára. Az egyszerűsített ellenőrzést ugyanúgy kell tekinteni, mint minden más adóellenőrzést. Ennek alapján ezen intézményre is kiterjed az a jogbiztonságot szolgáló új garancia, mely szerint az ellenőrzéssel lezárt időszakot — a törvényben meghatározott eseteket kivéve — újból vizsgálat alá vonni nem lehet. MARTON MARIA, a Baranya Megyei Adófelügyelöség osztályvezetője Vámmentes kivitel Kelet-Német- országba az eddigi kereskedelmi egyezmények keretében Figyelembe véve a volt KGST-országokba irányuló export visszaesését fontos, hogy az új német szövetségi tartományok területére (volt NDK) irányuló export az Európai Közösség átmeneti szabályozás alapján 1992. december 31-ig vámmentes és engedély nélkül történhet, amennyiben a korábbi kereskedelmi egyezményekből (államközi megállapodások) eredő szállítások folytatásáról van szó. A vámmentesség a Szövetségi Ipari Gazdasági Hivatal (Eschborn Frankfurt, Main közelében) engedélyéhez van kötve és azon éves max. meny- nyiségek, illetve max. értékek keretében történik, melyek Magyarország korábbi kereskedelmi egyezményeiből adódnak. Előfeltétel, hogy az áruk a volt NDK területén maradnak vagy kerülnek felhasználásra. A gyakran újonnan alapított szakmabeli vállalatok címei az új szövetségi tartományok Ipari és Kereskedelmi Kamaráinál tudhatok meg. Tájékoztatók az érvényes törvényi előírásokkal és a jogi helyzet rövid leírásával Magyarországon a helyi gazdasági kamaráknál, valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság pécsi főkonzulátusánál (7633 Pécs, Szántó Kovács J. u. 1 b) kérhetők. Berobbanastöl a kifulladásig H kisvállalkozások sikerének kulcsa a jö stratégia A hatalmas erőforrásokkal gazdálkodó nagyvállalatok eseteben vitathatatlan a megfelelő stratégia fontossága, a kisvállalatoknál azonban ennek kidolgozására nincs se idő, se pénz, se szakértelem; óm e hiányt bőven pótolja a vállalkozó ráér- zése, rugalmassága - hangzik a jól ismert vélemény. M. E. Porter, a Harvard Business School tanára a vállalati stratégia neves szakértője, kategorikusan cáfolja, hogy a piacgazdaság bármely résztvevője nélkülözhetné a stratégiai gondolkodást. A kisvállalatok körében a kudarc egyik fő oka éppen a stratégia hiánya — mondja a professzor. Hogyan válasszam meg vállalatom pozícióját versenyhely zetben? Ez a stratégiai gondolkodás kiindulópontja — mondja a harvardi szakértő. E kérdés megválaszolásakor két döntő területet kell megvizsgálni. Az egyik, hogy milyen a struktúrája annak az ágazatnak, amelyben tevékenykedem, és ez várhatóan hogyan fog alakulni a jövőben. A másik, hogy milyen az én relatív pozícióm az ágazaton belül. Kudarcra vagyok Ítélve, ha az ágazat ígéretes, de az én pozícióm rossz benne, viszont prosperálhatok egy kevésbé vonzó területen, ha jó pozíciót, rést találok benne, ha kiépitem és megvédem. A gazdaság bármelyik ágazatának „vonzerejét”, azaz hosszú távú nyereségességét az dönti el, hogyan alakulnak a fő piaci versenyelemek. Kézenfekvő, hogy nem mindegy: az ágazatban kiélezett-e a verseny pozícióm állandó támadás alatt áll-e, a verseny az árak letörésében nyilvánul-e meg vagy a konkurencia inkább a termék, illetve a szolgáltatás minőségére irányul elsősorban. A konkurencia jellege mellett döntő a piacra jutás esélye: könnyű-e az adott ágazatba másoknak behatolni, könnyen tudnak-e az új belépőik kapacitást létrehozni, letörni az árakat? Az új belépőik esélyeinek vizsgálata után szemügyre kell venni, hogy az ágazatom által kínált áru, szolgáltatás könnyen helyettesíthető-e vagy sem. Fontos szempont, hogy milyen a szállítók és a vevők alkupozíciója a vizsgált üzletáqban. Ha vevőként kevés szirmú speciális terméket kínáló szállítótól függök, akkor minden valószínűség szerint gyenge az alkupozícióm. Ha ezzel az párosul, hogy az én vevőim sokkal erősebbek nálam, és az árot nem emelhetem, viszont egy sor szolgáltatást kell nyújtanom (például garancia, nagy raktárkészlet, vevőszolgálat, stb.), akkor bizonyosan kedvezőtlen lesz az üzletmenetem. Egy üzletág „vonzerejét" e versenytényezők kombinációja határozza meg, amelyet minden részvevőnek érdemes behatóan tanulmányozni. E versenytényezők állása természetesen nem állandó, és éppen a résztvevők konkurenciája nyomán állandóan változik. Az adottságok felmérése után jöhet a stratégia aktív eleme: mivel befolyásolhatnám számomra kedvezően a kialakult versenyhelyzetet. Ha például a szállító ügyfeleinek komputerterminálokat ad, és azok „online" adhatják fel megrendeléseiket, akkor feltehetően csökken annak veszélye, hogy mástól vásárolnak, tehát javul a szállító alkupozíciója. Hasonló Célt szolgálhat a kizárólagos szerződések megkötése. A szállító azt az utat is választhatja, hogy — versenytársaival ellentétben — felfejleszti raktárát, és prompt szállítást ígér —, hiszen nem biztos, hogy a konkurenseknek lesz annyi pénzük, hogy kövessék a példáját. Kevés kisvállalatnak van esélye, hogy befolyásolja, átalakítsa azt az ágazatot, amelyben tevékenykedik. Lehetősége arra van, hogy az ágazaton belül olyan rést találjon, ahol kompetitiv előnyt élvez, és ezt meg is tudja védeni. A kompetitiv előny vagy abból fakadhat, hogy versenytársaimhoz képest tartósan alacsonyabban tudom tartani a költségeket az adott minőség megőrzése mellett vagy abból, hogy termékemet, szolgáltatásomat olyan előnnyel tudom felruházni (márka, image, specialitás), amelyet a vevők magasabb árral hajlandók honorálni. Versenyhelyzetét erősítendő, a piaci résztvevőnek azt is el kell döntenie, hogy milyen széles tevékenységi körben próbálja kiépíteni és megvédeni kompetitiv előnyét. Az egyik stratégia lehet az, hogy a cég univerzalitásra tör, azaz minél több árut, minél több vevőnek, minél több helyen akar értékesíteni. Ennek ellentéte, amikor a vállalat egészen szűk területre, a „résre" koncentrálja összes erőfeszítését. A kisvállalatoknak általában ésszerű ez utóbbit választani. A legrosz- szabb valószínűség az, amikor ezt is, azt is megpróbálják, és két szék között a pad alatt találják magukat. Mindez elég triviálisnak tűnhet, de az élet azt mutatja, egyáltalán nem könnyű a vállalatoknak reálisan felmérni, mire futja erejükből, mekkora területen érdemes megkísérelniük 3 pozíció kiépítését és megvédését. A stratégia természetesen csak annyira lesz sikeres, amennyire sikerül megvalósítani. És itt is sok veszély ólálkodik — figyelmeztet írásában a professzor. Súlyos tévedés azt gondolni, hogy a legvonzóbb ágazat feltétlenül az, amelyik a leggyorsabban növekszik, vagy amelyik leginkább a csúcstechnológiára épül. Nagyon valószínű, hogy a tülekedés éppen ezeken 0 területeken a legnagyobb, előbb- utóbb erodálva vonzerejüket. A legnagyobb melléfogás pedig az, ha nincs is kompetitiv előnyük, csak a konkurenciát másolják. A siker záloga, hogy valamiben jobbak vagy legalábbis mások legyünk versenytársainknál. A kérdések kérdése: milyen kompetitiv előnyt vagyok képes nemcsak elérni, de fenntartani, megvédeni is. Számtalanszor előfordul, hogy egy vállalkozó valami bombatermékkel berobban a piacra, a siker óriási, de aztán kifullad a dolog. Ennek egyik oka lehet, hogy a konkurencia is villámgyorsan követi az úttörőt. Az eredmény: a nagyobb pénzügyi, piaci erő kiszorítja az élenjáró az élenjárót az általa kreált piacról, és learatja a babérokat. Ez esetben a vállalkozó nyilván nem, vagy rosszul mérte fel, hogy mi lesz a hőn áhított siker után, meg tudja-e azt tartani egyáltalán. És nem ritkán ez az a pont, ahol a kezdő kisvállalkozó nehéz helyzetbe kerül: nincs mód rá, hogy kiverekedett kompetitiv előnyét megtartsa. Ilyenkor a másutt talán furcsának hangzó, de Amerikában logikusnak tartott tanács: robbanj be a piacra, növekedj addig a pontig, amíg meg tudod védeni a pozíciódat — aztán pedig a lehető legjobb áron adjál túl a bizniszen. A stratégiai döntést nem ho- mályosíthdtja el a gyors növekedés, expanzió bűvölete. E veszély illusztrálására kitűnő példa a néhai People Express légitársaság tündöklése és bukása. Elsőként fedezte fel a piaci rést: sokan repülnének akár „fapados" körülmények között, de nagyon olcsón Európa és Amerika között. A fergeteges siker után a People Express vérszemet kapott, és bővíteni kezdte szolgáltatásainak kínálatát — amivel persze nem tudott versenyre kelni a nagy légitársaságokkal. A költségek felduzzasztásával viszont aláásta létalapját, azt a területet, ahol valóban kompetitiv előnyt élvezett. (VILAGGAZDASÁG) Menedzser Központ programajánlatai Kereskedelmi Törvény nemzetközi vonatkozásai NEMZETKÖZI MENEDZSER KÖZPONT Menedzserképző és Üzleti Szaktanácsadó Kft. 122! Budapest. Pentz Károly u. 1-3. Telelőn: 226-0755 Telefax: 226-5340 Levélcím: 1775 Budafok 1. Pf.: 113 INTERNATIONAL MANAGEMENT CENTER Management Training and Business Consulting Ltd. H-1221 Budapest, Pentz Károly u. 1-3. Phone: (36-1) 226-0755 Telefax: 36-1-226-5340 Letter: H-1775 Budafok 1. P.O.B.: 113. A Nemzetközi Amerikai és annak A program vezetője: dr. Thomas Ladányi, hites könyv- szakértő (Kanada), ügyvéd (New York), a Price Water house budapesti irodájának volt vezető menedzsere, jelen leg az NMK ügyvezető igazgatója. Célja: azon jogi keretek megértése, amelyeken belül amerikai exportőrök, importőrök és befektetők tevékenykedhetnek, valamint a magyar gazdasági vezetők felkészítése arra, hogy amerikaiakkal folytatott közös vállalkozási és egyéb kereskedelmi tárgyalásokat eredményesen folytathassanak. Kiknek ajánlják a programot? Olyan vállalatok közép- és felső vezetőinek, akik kereskedelmi kapcsolatba kívánnak lépni az Egyesült Államokkal. A program témaköre: Tarifák és várnak. Az „Uniform Commercial Code" (Egységes Kereskedelmi Kódex): adásvételi szerződések, garanciák, a vevők és eladok kötelezettségei, szerződéssértés és jogorvoslat, a harmadik személyek jogai, befektetési értékpapírok vétele/eladása, kereskedelmi értékpapírok: átruházhatóság; kibocsátók, átvevők és átruházók felelősségei; a bankok szerepe, átruházható befektetési értékpapírok; stb., a tulajdonjogi dokumentumok (bills of lading, warehouse 'receipts stb.), az árueladások finanszírozása: jelzáloggal védett eladások, a jelzálogosítás módjai; védelem harmadik személyi érdekek ellen, hivatalos bejegyzési kötelezettségek, elsőbbségi szabályok, több államot (az USA-n belül) érintő eladások, államközi joghatásköri viták, adósok és követelők jogai és kötelességei, behajtási jogok és procedúrák stb. Egyéb idevonatkozó amerikai törvények és alkotmányjogi problémák. Nemzetközi kereskedelmi egyezmények. A magyar—amerikai gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzete és problémái. A program módszerei: előadások és megbeszélések. Időpontja: 1991. december 2—4. Helye: Nemzetközi Menedzser Központ, 1221 Budafok, Anna u. 1—3. A program díja: 29 000 Ft/fő. Jelentkezés, érdeklődés levélben vagy telefonon: 226-5128, 226-0755. A program vezetője: dr. Thomas Ladányi, továbbá meghívott nyugat-európai és magyar szakértők. A program célja: vállalati menedzserek előkészítése az Európai Közösség új realitásaira. Számviteli és pénzügyi vezetők megismertetése az olyan új szabályokkal, amelyeket közös vállalkozási és egyéb együttműködési formákkal kapcsolatban tudniuk ajánlatos. Kinek ajánlják? Olyan vállalatok számvite ii, pénzügyi és kereskedelmi vezetőinek, amelyek gazdasági kapcsolatban állnak az EK tagországaival vagy ilyen kapcsolatok felvételére készülnek. A program témaköre: A jelenleg érvényben lévő és az 1992-ben hatályba lépő EK számviteli, pénzügyi és kereskedelmi szabályok analitikus ismertetése, kiemelve azokat, amelyek különös fontossággal bírnak a magyarországi vállalatok és közös vállalatok számára. Az EK és Magyar- ország között kialakuló speciális viszonyok elemzése. A program időpontja: 1991. december 16-18. Helye: Nemzetközi Menedzser Központ, 1221 Budaiok, Anna u. 1-3. Dija: 29 000 Ft/lő. Jelentkezési határidő: 1991. november 16.
